Magyar Tudomány, 2001/8

Viták-vélemények

A "vízerőmű" és a "vízi erőmű"


Közel három évtizede harcolok a magyar helyesírás szabályainak egységes alkalmazása érdekében a villamos energetika területén. Úgy tűnik, hogy Grétsy László, az MTA tudományos osztályvezetője - részletes indokolásaimnak helyt adva - az Élet és Tudomány 1976.12.10. számában hiába közölte szó szerint a következőket: "Nem a vízi bolhából csinálunk tehát elefántot, ha azt javasoljuk, hogy a rádió- és tévériporterek, amikor egy-egy hazai, vagy külföldi létesítmény felavatásáról tudósítják hallgatóikat, olvasóikat válasszák inkább az egyszerűbb és szakszerűbb vízerőmű változatot."

A változat kifejezést azért említi, mivel az Értelmező Szótárban mind a két szó szerepel, de a jelentése egészen más!

Nem csupán a műszaki és köznyelvi szóhasználat jelent eltérést, ezért nem lehet kinek-kinek az ízlése szerint választani. Ugyanis egyedül a vízerőmű szó fejezi ki azt a fogalmat, hogy a víz természetes, vagy duzzasztógátakkal létrehozott vízszintkülönbségben rejlő potenciális energiája hasznosítható, ha a vizet turbinákon engedve át, az általa meghajtott generátorral villamos energiát fejleszt. A vízenergiát hasznosító létesítmény tehát maga a vízerőmű. Senkinek nem jut eszébe pl. atomerőmű helyett "atomi erőművet" mondani. Ugyanez vonatkozik a szél-, a gőz-, az olaj-, a szén- vagy a hőerőmű kifejezésekre, ahogy azok a tankönyvekben szerepelnek.

Sokszor emlegetik, hogy a "vízi erőmű" kifejezés a "vízi malom" analógiájára terjedt el a köznyelvben, ugyanakkor természetesnek veszik a gőzmalom vagy szélmalom kifejezéseket ugyanarra a célra szolgáló - gabonaőrlő - művelethez. A vízi malom szó itt nem a műveletet, hanem a telepítést érzékelteti pl. a Dunán úszó hajómalmok, vagy a kis vízfolyásokra telepített kerekes malmok esetében, amelyeket ma már legtöbbször "törpe vízerőművekké" alakítottak át.

Van értelme azonban a vízi erőmű kifejezésnek is ugyanebben a logikában.

A tengereken úszó óriás személy- vagy teherhajók hajtóműveit saját, nagy teljesítményű erőműveikben termelt energia működteti. Ezek lehetnek dízelmotorok, szénerőművek, olajerőművek, sőt, a hadihajóknál, tengeralattjáróknál még atomerőművek is. Ezek tehát valóban vízi erőművek, mivel a hajóban lévő erőmű úszik a vízen. Ebben az értelemben tehát jogos a mellékneves kifejezés, de természetesen külön írva, mivel értelmezési és helyesírási, tehát kettős hibának is minősül a sajtóban gyakran található "vizierőmű" kifejezés a tetejében rövid i-vel írva!

Többször javasoltam, hogy az Értelmező Szótár szerkesztésekor ezen szóhasználatra is legyenek tekintettel, de erre még ez ideig nem került sor, pedig megkönnyítené a tájékozódást használói számára.

Érvényes ez a javaslat az analóg vízerő fogalomra is, ami a víz erejét, nyomását fejezi ki, szemben a vízi erő kifejezéssel, ami a hadi flottát jelenti, ahogy a légi erő esetében a hadtudományok alkalmazzák. Ismeretes, hogy a földi erők alatt a katonák a szárazföldi csapatokat értik.

Mivel az írott és az elektronikus sajtó köztudottan a legnagyobb hatást gyakorolja a nyelvhasználatra, rendkívül fontosnak tartanám, segítsenek a szerkesztőségek abban, hogy a köznyelv helyesen alkalmazza a fenti fogalmakat. A világ energiamérlegében a megújuló energiafajták között ma is a legnagyobb arányt a vízenergia képviseli, a média ezért is gyakorta emlegeti. A Bős-Nagymaros Vízlépcsők vitái kapcsán is igen gyakran találkoznak az olvasók, a hallgatók és a nézők a vízerő-hasznosítás témakörével ezért javasolom, hogy - az MTA Nyelvtudományi Intézet által is támogatott módon - a jövőben rendszeresen a vízerőmű kifejezést használja mindenki.

Kerényi A. Ödön


<-- Vissza a 2001/8 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]