Ha Konkoly Thege Miklós tudományos teljesítményéről szeretnénk képet kapni, idegen nyelvű írásait kell tanulmányoznunk, de ha meg szeretnénk fejteni annak titkát, hogy mi űzte az ógyallai földesurat csillagász munka végzésére, és mi az oka annak, hogy szinte megszállottként vette vállára a hazai csillagászat ügyét, akkor magyar nyelvű írásaival és kéziratos hagyatékával kell megismerkednünk.
1899. május 16-án Konkoly Thege Miklós felajánlotta akkor már világhírű ógyallai magáncsillagdáját a magyar államnak. A svábhegyi csillagvizsgáló joggal tekinti születésnapjának ezt a napot. Az elmúlt száz esztendő legfontosabb dokumentumai a Konkoly Observatory's Chronicle^1 c. munkámban jelentek meg. Tekintettel arra, hogy a "Chronicle" idegen nyelvű kiadvány, a magyar nyelvű Konkoly-írásoknak csak egy töredéke jelent meg benne angolra fordítva. Ezek egy része nyomtatott formában megjelent ismeretterjesztő cikk^2, másik része száznál is több tételből álló és különféle hazai levéltárakban található kéziratos hagyaték.^3
Az ógyallai csillagdáról és annak állami kezelésbe adásáról Konkoly így ír^4:
"Midőn 1871 nyarán obszervatóriumomat megépítettem, nem volt szándékom benne észleléseket tenni, czélom mindössze annyi volt, hogy miután a csillagászat iránt különleges vonzalmat éreztem, az e téren tett felfedezéseket figyelemmel kísértem, azokat magam is óhajtottam látni, s egyszersmind gyönyörködni az universum nagyszerűségében esténként. ...Csakhamar belátván azonban, hogy ezen újból épült kis csillagdának más czélja is lehet, mint éppen saját szenvedélyem kielégítése, hozzá fogtam a rendes észlelésekhez. ... Azt szokták mondani, hogy minden kezdés nehéz. Ez különösen nehéz olyan csillagda alapításánál, melynél a pénz nem folyik oly módon, mint a Chilei csillagda^5 építésénél és berendezésénél, avagy mint a hamburgi csillagdánál^6, melynél egy hamburgi patricius csak egy fotorefraktorra 5000 márkát adományozott, hanem a tulajdonosnak saját filléreiből kell mindent megteremtenie. Iparkodnia kell, hogy a szükséges meglegyen. ...midőn megkezdődött az ógyallai csillagda építése, a tulajdonos még szerencsés volt, mert akkor még fotorefraktorokat, spektrográfokat nem ismert a csillagász, hanem megelégedett a vizuális megfigyelésekkel ... A csillagda működése főképen, a napfoltok megfigyelése, azok helyzetének mérés által való meghatározása, a Nap protuberanciáinak megfigyelése, időmeghatározás és a hullócsillagok megfigyelésére szorítkozott. ... A munkaprogramokat rövid idő múlva szerettem volna kibővíteni. Erre a célra rendeltem Browningnál Londonban a 10 1/2 hüvelykes tükörteleszkópot, amely később Gothard Jenő magáncsillagdájába került^7. ... A tükörteleszkóp Ógyallára 7 ládában érkezett meg 1874 február havában, amikor még nem tudtam hova tenni. A tükröt a gondos elcsomagolásban hagytam. A műszert azonban egy félreeső vendégszobában összeraktam, hogy gyönyörködhessem legalább benne ... Szükséghez mérten, a főépületen kívül az ógyallai kertben még néhány kisebb pavillon is épült. Egyikbe a napfényező refraktor, másikba üstököskereső stb. került. Idővel a spektroszkópok és a spektrográfok is szépen felszaporodtak, úgy, hogy ma talán az egész világon nincs még egy csillagda, ahol annyi spektroszkóp lenne, mint Ógyallán. Hozzá mind jók és teljesen használható állapotban vannak. A spektroszkópokon kívül még sok más műszert is szereztem be, közük sok a csillagda műhelyében készült, mert alkalmaztam műszerészt is a csillagdán, így épűlt 2 kronograf, 2 ingaóra, egy passage-cső, egy fotoheliograf s még sok más egyéb. ... A csillagdát ekép kitűnően felszereltem, tétlenül nem is volt soha, amint az intézet évkönyvei is bizonyítanak. Így p.o. én magam 1864-től mostanáig 40 üstököst figyeltem meg, köztük 27-en spektroszkópikus méréseket is eszközöltem. Ezzel, dicsekvés nélkül merem elmondani, minden európai és amerikai csillagász között az üstökösök spektrumainak megfigyelése tekintetében legelől állok. ... Minthogy gyermektelen ember vagyok, attól féltem mindig, hogy az oly nagy fáradsággal, és költséggel felállított csillagda halálom után a magán csillagdák szomorú sorsára jut. ... Ezen szomorú esetek hatása alatt elhatároztam, hogy az egész csillagdát úgy, amint van, az államnak ajándékozom. ... Az államosítás tényleg Vlassich Gyula dr. minisztersége alatt 1898-ban^8 meg is történt. ... Az államosítás óta napról-napra észrevehetőleg gyarapodik az intézet, mert örvendve kell megjegyeznem, hogy a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszterium éppenséggel sem fukar a csillagdával szemben."
Életéről és munkásságáról számos alapvető cikk látott napvilágot^9. Itt csak igen röviden vázolom életútját a továbbiak jobb érthetősége végett. Konkoly Thege Miklós 1842. jan. 20-án született Pesten. Szülei ógyallai fölbirtokosok voltak. A Konkoly Thege nemzetség egyike volt a legrégebbi magyar családoknak. Már a XIII. században is éltek Konkoly Thegék Ógyalla környékén. Szülei nem engedték nyilvános középiskolába járni, mint egyetlen gyermeket nagyon féltették. De igen jó tanárokat fogadtak mellé házi tanítónak. Így amikor 16 évesen a pesti egyetemre került, képességével és szorgalmával sikerült neki a kiváló fizikus, Jedlik Ányos rokonszenvét is megnyernie. Közös munkájukat bizonyítja az Országos Meteorológiai Intézet Múzeuma 1896-ban kibocsátott katalógusának 34. tétele: "Diffractio-rács üvegre osztva. Osztotta 1859-ben Konkoly Miklós egyetemi hallgató néhai dr. Jedlik Ányos tanár laboratóriumában a Jedlik által construált és készített osztógépen".^10
Konkoly Thege Miklós, akit szülei jogi pályára szántak, Jedlik hatására már a pesti egyetemen egy életre elkötelezte magát a fizikának. 1860-ban a Berlini Egyetem hallgatója lett, ahol a fizikai tárgyak mellett a neves csillagásztól, Franz Enckétől - akinek a keze alatt neves csillagászok egész raja nevelkedett akkoriban - tanulta az akkor legkorszerűbb elméleti csillagászati tárgyakat és szerzett megfigyelési gyakorlatot e tárgyban.^11 1863-ban, abban az esztendőben amikor Konkoly diplomáját megkapta, megalakult Németországban az első jelentős nemzetközi csillagászati egyesület, a ma is működő Astronomische Gesellschaft. Konkoly kezdettől fogva közeli kapcsolatban volt a Társasággal, hisz alapító tagjainak jelentős része egyetemi társai közül került ki, némelyikükhez egész életre szóló barátság fűzte.^12 E kapcsolatok a magyar csillagászatnak sok hasznot hoztak a későbbiek folyamán.^13 Diplomája megszerzése után fontosnak tartotta, hogy az egyetemen tanultakat szakmai gyakorlattal egészítse ki, ezért számos európai csillagvizsgálót keresett fel és személyes ismeretséget kötött a csillagászati műszereket gyártó üzemek vezetőivel. Hazatérése után szülei kérésére egy rövid időre hivatalt vállalt, de 1871-től már minden energiáját csillagász-munkájának szentelte.
Ezzel a döntésével Konkoly a magyar csillagászat meghatározó személyiségévé vált. Szerencsénkre elég gazdag volt ahhoz, legalábbis eleinte, hogy a kor színvonalához méltó otthont teremtsen Ógyallán e tudomány művelésére. Még arra is tellett pénztárcájából, hogy 1879-től kezdődően egy általa kiadott idegen nyelvű kiadványban folyamatosan beszámoljon csillagvizsgálójának munkájáról.^14 Annak, hogy az Ógyallai Csillagda munkáját külföldön is komolyan vették, bizonyítéka az is, hogy tehetséges külhoni csillagászok méltónak találták ezt az intézményt arra, hogy huzamos időt dolgozzanak benne.^15
Legnagyobb érdeme talán az az elképzelése, hogy saját vállára veszi egy ország csillagászati kultúrájának ügyét. Ezt a harcát épp oly következetességgel végezte, mint obszervatóriumának megalkotását. Kultúrateremtő akcióinak küzdőtere eleinte a Magyar Tudományos Akadémia volt, amelynek 1876-től levelező, majd 1882-től tiszteleti tagja lett. Később pedig, mikor két ciklusra is a tatai választókerület képviselője lett, a magyar parlament volt a csillagászat intézményeinek megteremtéséért folytatott harcának színtere. Igen korán rá kellett ébrednie arra, hogy intézményét a nemzetközi követelményekhez mérten nem tudja színvonalasan fejleszteni. Azt is be kellett látnia, hogy gyermektelen lévén megvan a veszélye annak, hogy halála után csillagvizsgálója is követni fogja őt az elmúlásban. Így már hét évvel az Ógyallai Csillagvizsgáló megalakulása után elkezdte több mint húszéves harcát obszervatóriumának állami kézbe adására. Ma tudjuk csak, milyen igaza volt. Az első világháború utáni békeszerződések értelmében Ógyalla csehszlovák fennhatóság alá került. A csillagvizsgáló a magyar állam tulajdonaként Budapesten tovább folytathatta működését. Ha épületei odaát maradtak is, de távcsöveinek egy része a budapesti csillagvizsgálóba került, s ami még ennél is fontosabb volt, a külföldi csillagászati intézmények jogutódnak ismerték el a budapesti csillagvizsgálót és a továbbiakban ide küldték az előzőleg Ógyallára irányított küldeményeiket.^16
A nagylelkű ógyallai földesúr nemcsak obszervatóriumot ajándékozott a magyar államnak, de terjedelmes magyar nyelvű szakirodalmi tevékenységével valójában ő teremtette meg a csillagászati szaknyelvet hazánkban. Hogy megmutassam, milyen a Konkoly-stílus, példaként egy 1916-ban, közvetlenül halála előtt írt beszámolójából idézek. Ezek az évi jelentések 1871-től kezdődően egészen 1916-ig jelentek meg a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában.^17
"A végtelen tért betöltő csillagos világ szerkezetére vonatkozó speculatiók csak néhány évtizede emelkednek biztos alapra, a mióta ugyanis a stellárasztronómiai és astrophysikai vizsgálatok eredményei egyaránt felhasználhatók a probléma megoldására. Míg az ég szerkezetére vonatkozó tudás egyedüli stellárasztronómiai megfigyeléseken alapuló speculatiókon nyugodott, tulajdonképpen csak ingó feltevésekből állott. De mióta az astrophysikának exact physikai törvényeken alapuló - az utolsó évtizedekből való - felfedezéseinek egész sora korunk nagyon tökéletesített segédeszközeinek igénybevételével oly korlátokat döntött le, melyek hosszú időn át a szó szoros értelmében gúzsba kötötték az astrometriai kutatásokat, vált lehetségessé az a lényeges haladás, mely a csillagos ég szerkezetét illető mai tudásunkat, mint szilárdon megalapozottat és physikailag megindokoltat, megkülönbözteti a korábbi ingó feltevéseitől."
Az új tudományág, az asztrofizika megalkotásában Konkolynak is jelentős szerep jutott. A. Kopff, az Astronomische Gesellschaft elnöke mondta Konkolyról: "Er hat als einer der ersten astrophysikalische Untersuchungen angestellt und er wird der Geschichte der Astronomie als einer Begründer diese jüngeren Zweiges unsere Wissenschaft in Ehren genannt".^18
Írásai közül legtanulságosabbak a külföldi útjai alkalmából készült útinaplói. Igen éles szemű kritikus volt, aki semmiféle tekintély előtt nem hódolt be. Nyilván az is bátorította a nyersen őszinte hangra, hogy az érintettek nem ismerték nyelvünket. A néha erős kifejezések mögött a "jó gazdát" halljuk, aki gyűlöli a szakszerűtlenséget és irtózik a jó munkát akadályozó piszoktól és rendetlenségtől.
"... A greenwichi csillagda Európa legrégibb intézeteinek egyike s kezdettől fogva, a mai napig folyton tökéletesítik, azaz foltozzák, s onnan származik azon körülmény, hogy az ó-gyallai csillagda némely szűk helyisége p. o. a greenwichi zenitreflexteleszkóp helyisége mellett tág táncterem... Mindennek daczára Greenwichre rengeteg pénzt költenek; hogy ésszerűen-e, arra a kérdésre talán adósok maradunk,... Az épület összekötő részéből emelkedik ki egy gyönyörű szép új Cooke-féle kupola, melyben egy teljesen modern duplexfotorefraktor van felállítva Howard Grubbtól, Dublinból... ellenőrző készüléke a szó szoros értelmében a megfigyelővel vele érez és vele gondolkodik... A készülék - mint mondják - egészen megbízhatóan működik, de komplikált voltánál fogva elég finom bánást és kezelést igényel, amihez bizony sajnos a mi fiatal csillagászainkat oly nehéz hozzászoktatni. Teljes tisztelet a kivételnek, de a legtöbben alig tesznek különbséget egy értékes műszer és egy papírolló között, s hogy a műszerről a port letöröljék, még ha az már ki is van a piszkos olajjal krisztalizálva, azt dehogy teszik, inkább nyúzzák szegény műszert, míg csak mozog, vagy el nem törik... A nagy refraktor! Isten, oh bocsásd meg bűneit azoknak, akik azt készítették, megrendelték és legújabban átalakították!... Ám de mit műveltek a jó ángliusok a híres aequatoreálisukkal? Hiszen ma minden államnak egy arasszal hosszabb csövének kell lennie a másiknál. Hogyan bocsájtotta volna meg azt az öreg büszke Greenwich Ausztriának, hogy míg az ő legnagyobb műszere egy 14 hüvelykes, addig Bécsben 27 hüvelykes refraktor van...így tehát nekik is kellett egy 28 hüvelykes... A legsikerültebb azonban a kupola dolga! Midőn benne volt az új 28 hüvelykes a kupolában, vagy legalább is Grubb műhelyében készen volt, kiderült, hogy az a régi szép s híres kupolában nem fér el! A szép kupolának tehát mennie kellett s helyt adnia egy másiknak. A körfallal azonban már kijjebb menni nem lehetett ... s így szülemlett meg az a díszes gomba alakú kupola, mely egyedül áll széles e világon...Midőn azt egy kontinentális csillagász először meglátja, hangosan felkacag mind kivétel nélkül."^19
A Párizsi Obszervatóriumról már több elismeréssel írt Konkoly.
"A csillagászat Párisban nagyban lesz művelve, mert az "Observatoire national"-ra évenként nagy összegeket költenek s ma már valóban elég nagy műszerekkel van felszerelve a hatalmas több száz éves épület. A legnevezetesebb a Lövy-féle "Aequatoreal coude" mely ezen alakban egyetlen a világon s Lövy és Puiseon máris nagyszerű holdfelvételeket csináltak vele. Azonban itt sem szabad feledni hagynom, hogyha Lövy kollégám is az én tisztelt takarékoskodó elődöm példáját követné, akkor aligha érte volna el az aequatorealisával azt a nagyszerű eredményt, amiért az egész tudományos világ hódol neki. A holdképek nagyításánál tuczat számra dobálják el az óriási lemezekből s csakis azt tartják meg ami tökéletes és hibátlan... A párisi csillagda mai legfőbb működése okvetlen Lövy Móricz igazgatónak a holdfotografálásra, és Henry Paul és Prospere csillagfotografálására szorítkozik. Örömmel konstatáltam, hogy ép ezen két osztályban egy fiatal magyar főúri tudósunk, báró dr. Harkányi Béla^20 is mint önkéntes működik. ... A párizsi "Observatoire national" mellett még a Meudoni parkban van az "Observatoire d'astronomique physique" a nagyhírű Janssen vezetése alatt. ... A csillagdán némi meglepő dolgokat talál a szemlélő. Így p. o. a 20 méter átmérőjű óriás kupolában egy franczia fogalmak szerint igen szép kettős teleszkóp van felállítva, melynek a fotografáló objektívje 65 czentiméter, a vizuális sugarakra achromatizált pedig 80 czentimeter, tehát okvetlen Európa leghatalmasabb műszerei közé tartozik, s végre - mint mondám - franczia fogalmak szerint elég szépen is van készítve. ... Nevezetes most az, hogy ezen szép dolgok mellett a torony belseje alig van kivakolva s sok helyen a nyers téglák látszanak ki, alja pedig se kipadlózva, sem kikövezve nincsen, hanem ott egyszerű, még pedig elég goromba kavicsokon járunk, ami szélben nem csekély port csinál a szolgák bosszúságára. Ezen czinizmus azonban igen összeegyeztető a nagy ember azon kis tréfás tettével, midőn Páris ostroma alatt ő Párisból egy léghajón ment ki műszereivel, hogy az Etnán^21 a napfogyatkozást észlelhesse... A harmadik kupolában egy rettenetes kinézésű 8 hüvelykes refraktor van, Janssen kedvence. Ezen díszműszerrel örökre el tudnának ijeszteni a csillagászati megfigyelésektől^22.
Brüsszelben járva Konkoly visszás körülményeket talált.
"A Bruxelles-i csillagdán azonban a fősúly az igazgató tyúktenyésztésére van fordítva s mellette a tudomány, igen háttérbe szorul. A hivatalnokok dolgoznának átabotában s egymást alig ismerik, egyik előtt a másik munkaköre az igazgató előtt pedig valamennyinek munkaköre ismeretlen. ... Az intézet mely alig 6-7 éves, valóban egy piszkos disznóólhoz hasonlít inkább, mint egy olyan tudományos intézethez mely 2 millió frankba került. ...II. Leopold belga király, midőn a régi csillagda jobb helyre való áthelyezése lett tervbe véve a megfigyelésekre teljesen alkalmatlan Boulevard de Bischofscheinről, a Lackeni Park északnyugati oldalán egy gyönyörű telket ajánlott fel erre a czélra, melyet egy díszes fasorral kötött volna össze a híres parkkal a végre, hogy koronás vendégeit Lackeni nyaralójából elvihesse a csillagdába... Az ám! De Houzeau^23, az akkori csillagda igazgatója republikánus volt, ki száműzve is lett országából s Trinidadban mint plantage-tulajdonos igen meggazdagodott s Quetelet halála után, daczára, hogy halálra volt ítélve, megfeledkeztek neki amnesztiát adni s úgy hívák haza a csillagda igazgatóságát átvenni. ... Ma a csillagda olly elhagyott vizenyős helyen áll, hogy a 2 millió frankba került intézetet lebonthatják, s újra építhetik, mert azonfelül az egész oly rosszul van építve, hogy a 100 méter korridórokon, de sőt a lakóházak első emeletén is, de még a kupolákban is tele vannak gombával, minek következtében a falról a festék lepotyog, a papírtapéták lerepednek, sőt az olajfesték vakolattal együtt lehullik. ...A könyvtár teteje jellemzi az építész lángeszét, és a csillagász-direktor praktikus megfontoló képességét. Ezen szép nagy terem üveggel van fedve, s nyáron oly meleg mint egy pálmaház, ha télen reá esik a hó, oly sötét, hogy nappal is lámpát kell benne égetni, eltekintve az üveg tetőnek azon ismert tulajdonától, hogy mindig csepeg. A bruxellesi csillagászok jobban szeretnének benne szőlőt kultiválni, mint könyvtárnak használni."^24.
Egészen más Konkolyt ismerünk meg, amikor naplójában Utrechtről van szó.
"Az utrechti csillagda és meteorológiai intézet a város déli oldalán egy régi parkizált sánczon a niuw Gracht mellett fekszik, közvetlen egymás mellett, különböző igazgatóság alatt. A csillagdának igazgatója Oudemans, aki egész Batáviát felmérte, mint holland táborkari tiszt, míg a meteorológiai intézetet Snellen Mór vezeti. Amint ezen két épületbe belépünk az elégedett és rendezett viszonyú Hollandia képe tükrözik vissza róluk. Mindkettő kicsi, de a tisztaság, a rend és a csinosság köti le figyelmünket. Míg a bruxellesi csillagdán több mint egy tuczat hivatalnok van alkalmazva, addig Utrechtben az igazgató két asszisztensével dolgozgat csendesen és szorgalmasan.^25
Hajdan terjedelmes levelezésének megmaradt darabjai értékes dokumentumai a kor tudományos életének, hisz írójuk 1871-től fogva aktívan vette ki részét a közéleti harcokban. A legkorábban keltezett levelek 1877 és 1885 között íródtak és a Kalocsai Érseki Levéltárban őrződtek meg. Konkoly Thege Miklós Haynald Lajos érsek felkérésére elvállalta az új jezsuita csillagvizsgáló felépítésének szakmai irányítását. A Kalocsán őrzött Konkoly-levelek ennek a folyamatnak a krónikásai. Az érsek valószínűleg 1877. február elején levélben fordult Konkoly Thege Miklóshoz, hogy segítsen az előzetes terv kivitelezésében. (A levélről másolat nem maradt fenn). Konkoly 1877. február 24-én kelt első levelében elutasította azt a mások által tett javaslatot, hogy az új obszervatóriumot használt műszerekkel szereljék fel. Konkoly, aki egyre többet aggódott saját csillagdája jövője miatt, örömmel segített a kalocsaiaknak, mert Haynald bőkezű alapítványa által ennek a csillagvizsgálónak jövőjét biztosítottnak látta: "...hazánkban ma két csillagda van, az egyik egy magán ember tulajdona, kinek halála után az el is pusztulhat, a másik egy olly főrangú nagyúré, ki annak fennállásáról gondoskodhat". (1878. nov. 14.)
Konkoly leveleiből kitűnik, hogy írójuk jól ismerte az akkor rendelkezésre álló csillagászati műszereket, és hogy közeli, mondhatni baráti kapcsolat fűzte a müncheni Siegmund Merzhez és a londoni John Browninghoz, kora neves műszerkészítőihez. "Münchenben létemkor meglátogattam Dr. Merzet, ki mutatta a gyönyörű 7 hüvelykes lencsét mellyet kegyelmes uram számára fent tartott, s nem is adja senkinek egyelőre."(1877. okt. 4.) A pénzügyi lehetőséget mindig tiszteletben tartotta, de soha nem engedett a minőség követelményeiből. Sajnos vásárlásaival kapcsolatban rágalmak is érték, egy ízben azzal is megvádolták, hogy az általa már használt régebbi eszközöket ajánlotta fel újként. Konkoly igen határozott és kemény hangon utasította el az ellene felhozott vádakat, de hangja az érsekkel szemben mindvégig igen tiszteletteljes volt.
A csillagda igen rövid idő alatt készült el. Az érsek 1877. június 3-án írta alá az alapító levelet. 1878. július 1-jén Konkoly minden általa rendelt, illetve készített eszköz elkészültéről adott hírt az érseknek. 1878. október 8-án vették fel az első leltárt, addigra lényegében minden műszer megérkezett. Konkoly munkája a csillagdával kapcsolatban ezzel befejeződött, de az érsekkel való szívélyes kapcsolata a levelek tanúsága szerint nem szűnt meg. Már csak azért sem, hisz mindketten tevékeny szerepet játszottak a Magyar Tudományos Akadémia társulati életében. Egyik levelében pl. Konkoly arra kérte Haynald érseket, hogy támogassa javaslatát Edmund Weiss,^26 bécsi csillagdai igazgató kültaggá választása érdekében.
Konkoly büszke volt és saját alkotásának tekintette a kalocsai csillagdát. 1881. jún. 4-én kelt levelében az alábbi kéréssel fordult az érsekhez: "...bátor vagyok Eminentiádhoz azon alázatos kéréssel járulni, hogy kegyeskedne értésemre juttatni, valjon szabad lenne-e Június 12-én Kalocsára érkezni, s meg engedné-e Eminentiad, hogy obszervátoromat, ki Klinkerfuess tanítványa^27, s a szépen berendezett Kalocsai csillagdát látni szeretné, magammal vihessem?" A Kalocsán található legkésőbbi Konkoly-levél 1885. jan. 12-én íródott. Ebből megtudhatjuk, hogy az ógyallai csillagász később is szemmel tartotta az ott folyó munkálatokat: "(...) Van szerencsém a legalázatosabban bejelenteni, miszerint f. h. 19-én, a M-T.Academia III. oszt. ülésén Eminentiád csillagdájában eszközölt napfoltok megfigyelését páter Hünningertől fogom beterjeszteni, s részben az eredményt felolvasni. (...)"
Tisztelete jeléül Konkoly Thege Praktische Anstellung zur Aufstellung Astronomischer Beobachtung mit besonderer Rücksicht auf die Astrophysik c. könyvét Haynald érseknek ajánlotta.
Az MTA Könyvtárának Kézirattára is őriz jó néhány eddig meg nem jelent Konkoly-dokumentumot. Ezek egy része az Akadémia tudományos életének hétköznapjait mutatja be. (Konkoly Thege Miklós egyes cikkeinek bírálata, az ő véleménye mások munkájáról, ajánlások akadémiai tagságra, kérvények kisebb összegek kiutalására stb.) Akadémiai társakkal folytatott baráti levelek is bőségesen találhatók az iratok között. Ezeknek a hangja kedves, közvetlen, teljesen más, mint a Haynald Lajos bíboroshoz írottakénak, melyek a mai fül számára már kissé idegenül hangzanak. Meg vagyok győződve arról, hogy a néha modorosan is tisztelettudó sorokat Konkoly valódi érzelmei táplálták, amelyeket a kiváló tudós botanikus és nagylelkű tudománypártoló főpap iránt érzett.
Az 1880-81-ben Heller Ágostnak címzett leveleinek tárgya egy majdan Debrecenben felállítandó távcső, és a működtetéséhez szükséges csillagászati műszerek beszerzésének dolga. Jó lenne kideríteni, vajon végül hova is kerültek a levelekben szereplő eszközök. Konkoly anyagi támogatásért mindig bátran fordult levélben rokonához és barátjához, Balogh Jenő akadémikushoz, a későbbi igazságügy-miniszterhez. A hajdani tulajdonos az államosítás után sem fogadott el fizetést a maga számára, mindig bátran harcolt azonban beosztottjai fizetésének emeléséért. Az egyik levélben szó van egy Hermann Ottóval folytatott heves vitájáról, amely párbajjal végződött volna, ha Konkoly ellenfele időközben el nem áll a véres megmérettetéstől.
Igen érdekes az Eötvös Lorándhoz küldött egyetlen megmaradt levél. (1897. március 5.)28
"(...) Becses soraidból a legőszintébb sajnálattal kell constatálnom, hogy a "Házban" mondott szavaimat teljes mértékben félremagyaráztad, s ezennel kijelentem, hogy ez az én szerény és alázatos felfogásom szerint teljesen indokolatlan, mert abban a Te becses személyed semmiképpen nem szerepelt még gondolatban sem, mert eltekintve azon személyes vonzalmat melyet irántad mindig viseltettem, de nagy sajnálatomra Te arról igaz tudomást venni soha sem akartál, de boldogult Édesatyád után öröklött név, mely előttem mindig csak mint egy szentség lebeg, s azért lóg a nagy Magyar és nagy tudós arczképe mindig íróasztalom felett, magában, ha a világon még absolute semmi érdemed ne lenne, elég lenne arra, hogy annak fiát, még ha okom lenne is reá, soha se nem, gyanúsítsam semmivel, sem ne akarjam azt pellengérre tenni! Idáig az érzelmeim kitárása, s hidd meg hogy a valóból nem akarám mutatni, sokat elhagytam, de mentegetődzés kedvéért semmit hozzá nem tettem! Az első ankétnál úgy emlékszem jelen sem voltál, így arról ne beszéljünk. Ami a második ankétot illeti, ott csakis őszintén csodálkozok azon, hogy az elnök miért vesz magára valamit, ami nem őt illeti, hanem az ankétot. Kérem nem voltak-e ott ugyanazok az egyének Schenzl és Stoczek kivételével, akik a dolgot 1880-ban, vagy mikor agyonütötték? Ha kérdezni szabad Te voltál az a valaki vagy más aki arra az akadémiában felszólított, hogy költség kímélés végett, ne adjak be annyi dolgozatot? Egy más alkalommal Te voltál az, aki nekem és Gothardnak azt mondta: minek az a sok publikátio? Azt hiszem a válasz igen felesleges! Látod Kegyelmes uram, fel akartam hozni beszédemben, hogy nézzünk körül milyen csillagászati vagy astrophysikai munkák jelennek meg az academia kiadványaiban, vagy értekezések sorában. Elhagytam! Szántszándékkal elhagytam, mert ennek az akadémiának Báró Eötvös Loránd az elnöke!!! (...) A mondottak után meg lehetsz győződve Kegyelmes uram, hogy Te azon bizonyos csillagász congressus ügyét csakis akkor fognád agyon ütni, ha becses soraidnak tartalmához ragaszkodnál, de nem tudom elképzelni, hogy a magyarázat után azokhoz még tovább is ragaszkodnál, miután a Te személyed mindig és mindenhol csak tiszteletben és becsülésben részesül, s mi mindig szerencsések vagyunk, ha bölcs tanácsodat kaphatjuk. Végül még azt szabadjon megjegyezni, hogy a kérdésben forgó beszédem adiosus pontja leginkább azon fordul meg, hogy én az Ó Gyallai csillagdámat 2 ízben államosítás végett felajánlottam, s hogy azt, miután engem elég durván visszautasítottak vele, hogy az illetőknek, akik ott főtényezők voltak, nem tudom elfeledni azt kérlek ne vedd éppen nekem collégáid iránti rokonszenvből rossznéven! Itt csak ismételve és utoljára legyen kijelentve, hogy Te nem gondolkodhatsz kollégáidért, azok nem gondolkodhatnak (sajnos!) a Te szellemeddel! Engedd még meg Kegyelmes uram, hogy becses levelednek végét ne vegyem tudomásul, s azt csakis azon esetben lennék kénytelen tudomásul venni, ha egy másik leveledben azt a legindokolatlanabb elhatározásodat velem újból tudatnád, s amit nem csak nekem, de mindannyiunknak a legfájdalmasabban kellene tudomásul vennünk. (...)"
Sajnos Eötvös Loránd Konkolyhoz írt levelének hollétéről nem tudunk. Némi eligazításul szolgál azonban Konkolynak egy cikke, amely az Időjárás 1897. szeptemberi számában jelent meg.^29 Néhány idevágó részlet a cikkből:
"Ha próféta volnék, szívesen válaszolnék Bencsik úr kérdéseire, de mivelhogy az nem vagyok, kénytelen vagyok őt a miniszter urakhoz és az ő tanácsadóikhoz utalni; meggyőződésem azonban, hogy határozott választ ők sem adnának. Miért? Mert nem tudnának adni. A miniszterek azt mondanák hogy foglalkozunk ezen üggyel és tanulmányozzuk azt, a tanácsadók pedig vonogatnák a vállukat, s ha szívük mélyéből válaszolnának azt mondanák? Minek?! ...A tudomány előmozdításához talán Gothard Jenő^30 is hozzájárult valamivel, sőt azt hiszem a külföldi szakemberek azt fogják mondani: többel mint amit itthon elismernek róla - de igen sokkal többel ám. De hát kérem ismerik itthon Gothard működését? Dehogy is ismernék, minek ismernék, hiszen amit ő csinál az csak égitestek fotografálása, vagy spektrumok fotografálása. Ám mire való ez. Hasonlót talán a szerénységet szegre akasztva magamról is elmondhatnék. Dehát nemcsak hogy nem akarnak rólunk, illetve működésünkről tudni, hanem megtörtént azon paradox eset is, hogy tudósok meginterpelláltak bennünket, hogy minek publikálunk mi olyan sokat? Igaz, hogy ma nem is publikálunk, hiszen Gothard egy elektrotechnikai vállalat igazgatója lett, én pedig Hojtsy Pál^31 kedves barátom példáját követve beálltam politikusnak - bár tettem volna húsz évvel ezelőtt! ...Bencsik úr magyar csillagász társulatról ábrándozik! Oh! De nem ismeri az úgynevezett irányadó köröket! Hiszen próbálna meg valaki ilyent kezdeményezni, mindjárt akadna a már nevezett urak közül valaki, aki ezen nemes szándékát tűzzel-vassal iparkodnék lerombolni. A nemzetközi csillagász társulat nagygyűlését 1898-ban Budapesten fogja tartani, azt mondom örüljünk rajta, ha ez - amit ma is már sokan nem szívesen látnak - botrány nélkül lezajlik, nemhogy mi magunk alakítsunk társulatot. ...Végül nem tarthatom vissza tollamat, hogy Bencsik urnak saját nézetemet ki ne jelentsem (amit ismételve mondom csak individuális nézet), hogy hol késik a magyar csillagászat. A magyar csillagászat késik és késni fog mindaddig, míg a jelenleg élő irányadó körök utolsója nem lesz a Walhallában, s ha azok nézetein egy új generáció felül tud kerekedni."
Az Eötvös-féle levélnek és Konkoly Időjárásban közölt cikkének a hátterében, Konkolynak egy 1897. febr. 27-én elmondott parlamenti felszólalása van. Ebben a beszédében Konkoly felrótta a hivatalosaknak azt, hogy nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar állam hajlandó legyen tőle magáncsillagdáját ajándékként elfogadni, annak érdekében, hogy a magyar csillagászat fejlődése a jövőben is biztosítva legyen. Beszédében felsorolta felajánlási kísérleteit, melyek mindaddig kudarcba fulladtak. Végül kitért arra, az esetre is, amikor az akadémiai III. osztályának egyik ülésén hivatalosan is felszólították őt és Gothard Jenőt arra, hogy lehetőleg kevesebbet írjanak a jövőben az Akadémia folyóiratainak számára.
Az, hogy Konkoly 1897-es beszédében is felemlítette a régi sérelmeket, annak oka a részéről jogos sértődöttség volt, hisz míg ő maga minden anyagi lehetőségével és teljes szellemi kapacitással szolgálta a magyar csillagászat ügyét, a hivatalosoktól csak gáncsoskodást kapott cserébe. Nem tudom, mik voltak Eötvös levelében azok a Konkolyra nézve sértő dolgok, amelyekre Konkoly válaszlevelében hivatkozott, de az biztos, hogy kettejük viszonya később rendeződött, mert 1898 szeptemberében, az Astronomische Gesellschaft Budapesten tartott találkozójának díszelnöke báró Eötvös Loránd volt.^32
Különleges értéket képvisel a Konkoly-levelek között a pannonhalmi gyűjtemény. Konkoly Thege Miklós az 1900-as évek elején nagytagyosi birtokán új magáncsillagdát építtetett saját használatra. Ide vonult vissza Ógyalláról, s itt az előbbinél sokkal egyszerűbb körülmények közt ugyan, de nagy élvezettel folytatta megfigyeléseit. Unokaöccse írja nagybátyjáról készült életrajzában, hogy Nagytagyoson Konkoly a vendégeit, akik mindig "válogatottak" voltak, mint a legszeretetreméltóbb gazda látta el. Itt nem fordult meg "hivatalos" látogató, erre csak örömmel látott közeli barátok jártak, akikkel Konkoly együtt vizsgálgatta az eget esténként, és akikkel nagy élvezettel társalgott napközben is, együtt hódolva az étkek és italok okozta örömöknek is.33 1914-ben, 72 éves korában Konkolynak rá kellett döbbennie arra a szigorú igazságra, hogy ha meg akarja őrizni ezt a csillagvizsgálóját az utókor számára, akkor ezt is fel kell ajánlania valamiféle megbízható intézménynek.
Mivel Konkoly kedves tanára, Jedlik Ányos pannonhalmi bencés szerzetes volt, így az a gondolata támadt, hogy a nagytagyosi csillagda csillagászati eszközeit kupolástól, Pannonhalmára kellene áttelepíteni.^34 Itt működött Tóth Aladár (1884-1936) igen lelkes fizikatanár, aki megörült Konkoly ajánlatának. Az igen kedves, meleg hangú levelek tele vannak apró figyelmességgel. Konkoly nagy boldogsággal és különleges gonddal készített el mindent csillagdájának új otthonába való telepítésére. Maga szerezte be a legmegfelelőbb ládákat, tervrajzokat készített a szakszerű elrendezéshez, gondoskodott fuvarosról is, aki megbízhatóan tudja szállítani az értékes dolgokat. Ökröket is felhajtott valahonnan, besorozott lovai helyébe. Különleges színt ad a leveleknek a tragikus történeti háttér (a levelek 1914 júniusától 1916 februárjáig folytatódtak), és annak tudata, hogy a gondos igyekezet hiábavaló volt: Pannonhalmán soha nem épült fel a Konkoly által megálmodott csillagvizsgáló.
E levelek mindegyike tele van tanulságos és érdekes tényekkel és gondolatokkal. Ezeket olvasva teljesen más Konkoly Thegét ismerünk meg, mint előző írásaiból. Néhány rövid jellemző részlet, majd bővebben az utolsó, közvetlenül a halála előtt íródott levelekből.
"Hát egy kis Pannonhalmai csillagda létrejötte úgy látszik befejezett tény, s rendkívül boldognak érezném magam, ha abból valaha valami nagyobb dolog fejlődne, s én azt még megérhetném, azzal a tudattal, hogy annak a kezdeményezése tőlem eredt ... Távol sem akarom azt állítani, hogy ma egy 4 hüvelykes műszerrel concurrálni lehetne az optikai óriásokkal, hanem egy kis jóindulattal azért kisebb műszerrel is sokat lehet csinálni, hanem tudni kell annak a csekélyebb optikai erejét kihasználni, s, ha az első kísérletnél nem sikerül valami, hát nem szabad mindjárt egy silány kritikával félre dobni a műszert, mert mint én egyszer megmondottam Báró Harkányi Bélának, hogy kritikával még nem lehet tudományt felépíteni! Látja Báró H. B. soha sem figyelte volna meg a Nagy Tagyosi kis 4 zolossal a Johannesburgi üstökös spektrumát, de el sem kezdte volna a kísérletet, eltekintve, hogy nem is lett volna neki hozzá a kellő kézi ügyessége ... Ám én egy 254 m/m nyílású műszerrel rendelkezek. Hány csillagdának van ma nagyobb és hatalmasabb műszere? soknak! de hány tud felmutatni 29 üstökös spectrumán méréseket? Alig több 1/3-nál. Miért? Mert restellnek vele vesződni, én meg vadászok reájuk, próbáltam - próbáltam és sikerült. Az emberek telhetetlenek mindenben, úgy a csillagászok a távcsövek tekintetében is, méghozzá azt szeretnék, hogy a refractor maga végezze el a munkát. Azt pedig nem teszi egy sem." (Ógyalla, 1914. okt. 20.)
"Még holnap itt maradok azután szerdán d. u. vándorolok az én kedvelt Ó Gyallámra vissza. De szeretnék pedig kedves tanár úrral a jövő évi hullócsillag megfigyelésekről értekezni. Az lenne ám egy phenomenális hely Pannonhalma erre a czélra!" (Nagy Tagyos 1914. nov. 24.)
"...Nem tudom azonban, hogy mikor küldhetem el a háromlábat és a pillért, mert Tagyosi kocsisom, aki a ládát csinálta volna, még mindig itt van, mert itt meg a kertészem és a jobbik segédje be vannak rukkolva, sőt a mindenesem is. Tagyosi lovaimat szintén besorozták katonának, sőt kettőt itt is, venni pedig nem merek, mert ismét besorozzák őket, hát itt van egy pensionalt öreg szürkém, és az egyik Tagyosi lovam... Azonban a jövő héten, ha visszajöttem küldök egy kis ládikát postán, t. i. a távcsőhöz való kis Vogel I. typusú spectroszkopot (csillag spectroszkop, mellyel Tagyoson a Johannsburgi üstököst is észleltem, tehát múltja van!) ... A Tagyosi kis csillagda épületére vonatkozólag, még egy megjegyzésem volna. Tudja-e kedves Nagyságos uram, hogy annak Pannonhalmára való transzportálása hogy menne a legkönnyebben? Ha - ha - ha - jó szánút lenne, ha - ha - ha - jó hó esne, akkor három-négy szánt valamilyen uradalomból gyorsan odateremteni, az Ógyallai Beck Károly asztalosmestert, aki a kupolát, s az egészet készítette és felállította oda kommandíroztatni Tagyosra, az egy nap alatt elbontaná, azalatt az igások ott megpihennének, s mehetnének vele Pannonhalmára..." (Ógyalla, 1914. dec. 12.)
Konkoly utolsó levele, amelyet halála előtt nyolc nappal küldött Pannonhalmára.
M.Kir. Konkoly-Alapítványú
Astrophysikai Observatorium Ógyalla, 1916. 9. II.
Kedves Barátom!
A rajzot megkaptam, úgy leveledet is; hát úgy mint ahogyan te tervezed, ez egy
phenomenális didacticai csillagda lesz, olyan mint azt elő kellene írni a
legszentebb könyvben!
Hogy a szuterénnak (magyarosan írva) nem vagy barátja, azt nem csudálom, mert
hát az soha sem lesz száraz, még ha betonból csinálod is, mert végre ott még az
Atmoszféra is örökké nedves. Hiszen 1888-ban amidőn meghívást kaptam a
Bruxellesi csillagda igazgatóságára, már azért sem mentem, mert ott már félig
meg volt az a 300 vagy mennyi méter félig földalatti folyosó, és az a sok
szuterén. Megjósoltam nekik, be is teljesedett, tele van házi gombával.
Hanem Te jól combináltál, hogy a csillagda alsó traktusa mellett egy támfalat
combináltál, legalább én úgy vettem a kis vázlatodból. Ez olyan széles lehetne,
hogy egy ember el is mehetne a Cs. és a fal között, azon felül jó
vízlevezetésről kell gondoskodni....
Dehát tovább. Ha az épület alja kőből vagy téglából lesz, mondd meg, hogy minek
annak a 4 hüvelykes refractornak és a Theodolithnak egy földbe fundérozott
vaskos pillér, miért rontasz el azzal két alsó és két felső szobát.
A Babelsbergi új csillagdán oly gyönyörűen össze van építve a 60 cm nyílású
refractor talpazata a főfallal, hogy azt sem tudod, hogy fölötted egy 60 cm
refractor van. Különben a Merz-Cooke-féle 4 1/2 zolos refractor egy boltíven
áll itt is, és elég szilárd, én azonban Pannonhalmán beboltoztatnám az alsó
tractust s biztosítlak, hogy meg sem mozdul sem a refractor sem a theodolith.
Már a passage cso, azt okvetlenül állítsd pillérre, sőt még az órát is, s
lehetőleg földszint. Ezt már melegen ajánlom, de ezt is csak az esetben, ha egy
nagyobb passage műszerre reflectálsz, mert bizony egy 1 1 zolos passage-műszer
szintén jól meg marad ám egy jó tömör boltíven talán.
A közép tractus tetejét szintén lehetne betonozni, s ott egy kis megfigyelő
terasz lenne transzportabilis műszerek számára, p. o. gyakorlat végett az Eble
szextanssal, mire Terkán dr. azt írta, hogy annak egyetlen gymnasiunból sem
volna szabad hiányozni; vagy a neked már általam említett Jenssen-féle
pendelquadrant is olyan helyen jól használható. Különben ott, ha kimégy a
csillagdából hát az egész világ a teraszon.
Arra kérlek, ha írsz, írjál Budapestre I. Attila-u 9. I emelet, mert pénteken
visszamegyek, mert addig nekifekszem a munkának, míg Te meg nem írod a
véleményedet. Az akadémiába akarok egy nagyobb munkát beadni Márczius közepén a
Nap tevékenységéről 1899-től 1915 végéig. Mondhatom derék számsorozat, s miután
a Zürichi megfigyeléseket még mellé állítom az Ó-gyallainak, azokat egy k
faktorral meg kell szorozni, amely változik 1.0-tól 00.38-ig, de majd minden
félévre más faktort kellett számítani. Gondolhatod, hogy mint mondani szokás,
az ilyen munkát nem szokták ingyen adni. Azonban azt hiszem egy két hét alatt
készen leszek, s akkor neki fogok a csillagda tervnek, s azt hiszem amilyen
gyorsan én dolgozok egy hét alatt azt (legfeljebb) megcsinálom. Itt sajnos nem
dolgozhatok nincs akkora rajztáblám ami a csillagda irodában van, azon meg a 6
zolos refractort rajzoltam az átalakításhoz, "életnagyságban", azhát egy kicsit
mégis sok a jóból.
A mellékelt lapon felírtam azokat a műszereket, amelyek részben még Ógyallán,
részben Tagyoson vannak, részben itt, melyeket még a Pannonhalmi csillagdának
szántam, s ha majd az alapkövet letesszük, akkor azokat is elviszem velem s
mond meg Ireneus barátomnak, hogy az alapkő letételénél megszűnök botrányos
szolid lenni, s én is felhörpintek 1 deci borókát. Addig pedig küldök egy
polariszcópot az ég polárosságának vizsgálatára, fogadd azt szívesen a
csillagda számára, saját két kezemmel készítettem két darabot, az egyiket
nektek küldöm. Ezenkívül még két polariscopot csináltam az ősszel, ... azok is
a tietek lesznek.
A mellékelt listát mutasd be őszinte hódoló tiszteletem kifejezése mellett
Méltóságos főapát úrnak35
Isten veled! Ölel szeretettel
Öreg barátod
Konkoly Thege Miklós
Mellékelt kulcs: a Polariscop casettához való.
***
Sajnos a két világháború gazdasági, majd politikai következményei a rendeket, köztük a bencés rendet is súlyosan érintették. Bár a múltban több kísérlet is történt arra, hogy Konkoly és Tóth Aladár közösen tervezett álma, a pannonhalmi csillagvizsgáló megszülessen, végül minden kísérlet kudarccal végződött. Az 1980-as években meglátogattam Holovich Flórián jezsuita csillagászt, aki akkor a pannonhalmi öregotthon lakója volt. Ő 1916-ban tanúja volt annak a nevezetes eseménynek, amikor az ökrös szekerek Ógyalláról megérkeztek a Várba. Holovich atya azt szerette volna, hogy a nagytagyosi hagyaték a budapesti csillagdába kerüljön. Végül is nem így történt, Pannonhalmáról minden az Országos Műszaki Múzeum raktárába került.
De a tagyosi kúriára is, ahol Konkoly úgy szeretett elidőzni, szomorú napok vártak. A birtokot kúriástól az előbb említett unokaöcs, ifj. Konkoly Thege Miklós (1873-1949), az Ógyallai Meteorológiai Intézet igazgatója örökölte. A kiváló meteorológus 1949. szept. 5-én a nagytagyosi kúriában felakasztotta magát. Halála előtt gyakori meghurcoltatásban volt része. Nyugdíjának megvonásával életlehetőségei megszűntek. "Nincs más megoldás" - írta búcsúlevelében. "Hagyaték nincs, örökös nincs, pénz nincs. Idezártam előzetes költségekre 400 forintot és az OTBA igazolványt, mert onnan is jár temetési segély.^36
Köszönet illeti az Oslóban élő legifjabb Konkoly Thege Miklóst, aki mindig szívesen állt a svábhegyi csillagvizsgáló rendelkezésére, ha féltő szeretettel őrzött Konkoly-levéltárának egyes darabjairól másolatra volt szükségünk. Köszönet illeti továbbá dr. Mayer Farkast akinek segítségével a Pannonhalmán őrzött levelekhez hozzájutottam.
1. Vargha, Magda: The Konkoly Observatory Chronicle. In commemoration of its
centenary. Budapest, 1999. Konkoly Observatory Monographs, No.3.
2. Ezeknek a cikkeknek részletes felsorolása található Steiner Lajos: Konkoly
Thege Miklós t. tag emlékezete. (Budapest, MTA, 1943) c. monográfiájában.
3. Tudomásom szerint három olyan levéltár van Magyarországon, amelyben
Konkoly-levelek találhatók: a Kalocsai Érseki Levéltár, a Magyar Tudományos
Akadémia Könyvtárának Kézirattára és a Pannonhalmi Apátság Könyvtárának
Levéltára.
4. Dr. Konkoly Thege Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai
Obszervatórium történetének rövid vázlata. Komárom, 2. évf. 1913.
5. A chilei csillagda történetéről olvashatunk: Risstenpart F.W.: Schlüssel für
Astronomische Telegramme. 1909. Santiago de Chile
6. A hamburgi csillagdáról ismertetés található: Müller, P: Sternwarten in
Bildern. Berlin, 1992. p. 155.
7. A műszerről részletes leírás taláható in: Publ. der astrophys.
Observatorium zu Herény in Ungarn. Herény, 1884. 13-17. o.
8. A dátum sajtóhiba. Az államosítás dátuma: 1899. május 16.
9. Steiner Lajos: Konkoly Thege Miklós t. tag emlékezete. Budapest, MTA, 1943.;
Kenessey Kálmán: Megemlékezés Konkoly Thege Miklós halálának 25 éves
évfordulóján. Csillagászati Lapok 4. évf., 1941, 9-17. o.; Dr. Konkoly Thege
Miklós emlékezete, A M. Országos Meteorológiai Intézet Kisebb Kiadványai. Új
Sorozat 14. Budapest, 1942.
10. Kir. Országos Meteorológiai Intézet Pavillonjának magyarázatokkal ellátott
különleges Catalogusa. Budapest, 1896. 33 o.
11. Bruhns, C : Johann Franz Encke. Leipzig, 1869. 156-167. o.
12. C.L. Lesser, P. Rümker, A. Krueger, B. Hoffmann, W. Förster.
13. Konkoly személyes kapcsolatainak volt köszönhető, hogy az Astronomische
Gesellschaft 1898 szeptemberében Budapesten tartotta kétévenként esedékes
közgyűlését.
14. Beobachtung angestellt am Astrophysicalischen Observatorium in O gyalla in
Ungarn. Hrsg. Von Nicolaus von Konkoly. Halle, 1879-1894.
15. Karl Schrader Berlinből, Hermann Kobold Kielből, Otto Tettens Lindenbergből
(l. 4. jegyzet, 20. o.)
16. Hermann Kobold, az Astronomische Nachrichten szerkesztőjeként felhívta a
világ csillagvizsgálóinak figyelmét, az Ógyallai Csillagvizsgáló új budapesti
otthonára. Astr. Nachr., 282, 383,1921.
17. Értekezések a matematikai tudományok köréből. MTA, 1874-1885, Mathematikai
és Természettudományi Értesítő. MTA, 1883-1916.
18. Dr. Konkoly Thege Miklós emlékezete. M. Kir Országos Meteorológiai Intézet
Kisebb Kiadványai. Új Sorozat. 14. Budapest, 1942, 21. o.
19. Körültekintés néhány nyugateurópai Obszervatóriumban (1898). Budapest,
1898, 52-54. o.
20. Dr. Harkányi Béla (1869-1932) 1899-1902 között az ógyallai
csillagvizsgálóban dolgozott.
21. Nem az Etnán, ugyanis Janssen Algériába repült a léghajóval.
22. Körültekintés néhány nyugateurópai Obszervatóriumban. (1898) Budapest,
1898, 44-47. o.
23. J. C. Houzeau mentségére megemlítem, hogy ő az egyik szerzője a
csillagászat monumentális retrospektív bibliográfiájának: Hozeau, J. C. -
Lancaster, A.: Bibliographie générale de L'Astronomie. Bruxelles, 1887-1889.
24. Úti jelentés 1894. Budapest, 1894, 4-5. o.
25. Úti jelentés 1894. Budapest, 1894, 8. o.
26. Konkoly Thege Miklós 1877. okt. 4-i levele Haynald Lajos érsekhez.
27. Dr. Lakits Ferenc (1859-1919)
28. MTA Könyvtár Kézirattára. Ms 5094/141.
29. Válasz a Hol késik a magyar csillagászat czímű czikkre. Időjárás. 1. évf.,
1897, 181-184. o.
30. Gothard Jenő (1857-1909), a Herényi Obszervatórium vezetője, Konkoly
legközelebbi csillagász társa volt.
31. Hojtsy Pál (1850-1927) politikus. Egy ideig a polai csillagvizsgálóban
dolgozott.
32. Az Astronomische Gesellschaft 1898-ban a Magyar Tudományos Akadémia
helyiségeiben tartotta meg találkozóját.
33. Konkoly Thege Miklós (1873-1943): Visszaemlékezések, 14. o.; Kézirat
Konkoly Thege Miklós oslói Konkoly-kézirattárából.
34. Pannonhalmán Konkoly Thege Miklós (1914. okt. 20. - 1916. febr. 9. között)
Tóth Aladárhoz küldött 12 levelét őrzik. Jelzetük: BK. 620.
35. Hajdú Tibor.
36. Ifj. Konkoly Thege Miklós 1949. szept. 5-én írt búcsúlevele. Oslói
Konkoly-kézirattár.