A tudománymetria( és azon belül a tudománymetriai értékelések világméretű elterjedése [1] hasznos hozzájárulást jelentett a tudományos alapkutatás fejlodéséhez, eredményességének fokozásához. Eszközei hazánkban is közismertté váltak, használatuk ma már hozzátartozik alapkutatást végző intézményrendszerünk mindennapjaihoz. Tudvalevő, hogy minden eszközzel lehet élni és visszaélni, ez alól a tudománymetriai értékelések sem tekinthetők kivételnek. Jelen szerzőről senki nem fogja feltételezni, hogy szándékában áll bántani a tudománymetriát, a továbbiak így remélhetőleg mindenki számára a tudománymetriai értékelések helyes mederben való tartásának szándékát tükrözik majd. E rövid írás tárgya egy számítógépes lista, tulajdonképpen egy idézettségi világrangsor, amelyet 1998-ban készített, ill. állított össze a philadelphiai Institute for Scientific Information (ISI) Science Citation Indexe (SCI) alapján David A. Pendlebury az ISI elemzője (analyst). A lista címének tanúsága szerint a világ 10 858 vegyészét állítja rangsorba az 1981. január és 1997. június közötti idézeteik darabaszáma alapján. 21 655 idézettel A. Bax vezeti, ill. 500-zal M. Tsuchia zárja a listát. A listán még szerepel a felsoroltak által az említett időközben publikált folyóiratcikkek száma, ill. a cikkek átlagos idézettsége. A listát 1998-ban francia vegyészek vásárolták meg Pendleburytől és tették fel az internetre (http:((pcb4122.univ-lemans.fr.chimie/chimistes.html( címen és azóta, - manapság már nem annyira divatos egykori alapművet parafrazálva - mint "egy kísértet járja be Európát", sőt, a többi földrészt is.
A lista készítési metodológiájáról, a válogatás szempontjairól, kritériumairól Pendlebury meglehetősen szűkszavúan számol be. "Az adatok az 1981. január és 1997. június között az ISI által rögzített kémiai cikkek idézeteket képezik és nem tartalmazzák könyvek, ill. 1980 előtti az ISI által indexelt cikkek idézeteit, valamint az 1981 és 1997. júniusa között az ISI által nem indexelt cikkek idézeteit sem. A kémiához tartozónak ítéltünk minden olyan cikket, amelyet az ISI kémiaként jelzett, mint pl.: kémia, szerves kémia, fizikai kémia, műszaki kémia, analitikai kémia, valamint a Current Contents-ben szereplő minden kémiai alterületet."
A lista természetesen Magyarországon is feltűnt, sőt, a rajta való szereplés érdemként való hangoztatásával mellékletként is szerepelt karrierbeli előmeneteleket kísérő beadványokban.
A következőkben érvek szerepelnek annak alátámasztására, hogy bár a listán való jelenlét kétségkívül említésre méltó kutatási tevékenységet feltételez, de számszerű adatai messzemenően alkalmatlanok kutatók érdembeni idézettségi alapon való összehasonlítására döntéshozó ítélők, bizottságok előtt.
Tudománymetriai alapismeretek mondják ki, hogy a természettudományi tudományterületek (kémia, fizika, orvosbiológia stb.) publikálási és idézettségi szokásai jelentősen különbözhetnek. Ugyanez érvényes a tudományos alterületek esetében is, ezért tudvalevőleg idézettségi darabszámok alapján botorság pl. egy szájsebész és egy vegyész összehasonlítása.
A fentiek értelmében ugyanez állítható pl. egy műanyagkémikus és egy fizikai kémikus összehasonlításánál is [2]. Megbízható tudománymetriai értékelések számos módszere áll rendelkezésre attól függően, hogy milyen méretűű az értékelésnél tekintetbe vett publikációk és idézetek populációja [3,4]. Nagyméretű populációkat felmutató országok, geopolitikai régiók, tudományterületek, szakterületek, ill. közepes méretűek, pl. egyetemek, karok, kutatóintézetek, kutatócsoportok értékelésénél más és más módszerek alkalmazandók5. Egyének összehasonlító értékelése, már csak az egyéni publikációs, ill. idézetszámok relative kisebb, ill. statisztikusan nem szignifikáns populációja miatt is egészen különleges óvatosságot és metodikát igényel. Azonban az írásunk tárgyát képező listáról még tudni kell, hogy:
1. A listán szereplő idézetszámoknál nem tettek különbséget a független idézetek és az önidézetek között. Egy homogén tématerületen publikáló kutató esetében, ahol a cikkek mindegyikében - különben jogosan - a szerző idéz bizonyos számú saját cikket. Ezek az önidézetek az összidézettség 15-25%-át is képezhetik.
2. A lista előállításánál igénybe vett többmilliós cikkszám esetében lehetetlen az ún. homonimek, azaz a névazonosságok között különbséget tenni. Ennek eredményeképpen nem ok nélkül feltételezhető, hogy a listán egyetlen betűvel feltüntetett betűnév és teljes családnév mögött sok esetben jelentős számú kutató is "megbújhat".
A fentiek - részbeni - igazolására a Pendlebury-lista átrendezésével kiemeltük a lista legtermékenyebb szerzőit. A legtöbb cikket publikáló szerzők rangsora a következő:
Szerző Cikkek száma Idézetek száma 1981-1997 1981-1997 Struchkov Y.T. 1651 6941 Tanaka K. 1202 9820 Suzuki T. 1098 9450 Sato T. 1009 8067 Tanaka M. 982 8074 Tanaka T. 954 9961 Takahashi K. 942 5870 Yamamoto Y. 935 10007 Ito Y. 890 9718 Tanaka H. 880 8469
Az még elképzelhető, bár nem könnyen, hogy a Struchkov Y.T. név egyetlen szerzőt takar, aki 17 éven keresztül képes volt folyamatosan évi 97 folyóiratcikket publikálni, de a 10-es listán utána következő 9 japán név nagy valószínűséggel számos azonos nevű és névbetűs japán szerzőt foglal magában.
3. Azok a vegyészek, akik olyan kémiai folyóiratokban publikálnak, amelyek nem kerülnek feldolgozásra az ISI, SCI adatbázisában (ezek száma több ezerre tehető), de idézik őket a feldolgozott folyóiratokban, nem szerepelhetnek a listán.
4. A természettudományok szakterületi tagozódása ma már rendkívül sokrétű. Az interdiszciplinaritás jelentős átfedést hozhat létre a kémia és a fizika, biológia, orvosi tudományok, anyagtudományok között. A listán ugyancsak nem szerepelhettek olyan vegyészek, akik kémiai jellegű, de interdiszciplináris témában (is) publikálnak az említett területek valamelyikén.
A fentiek alapján a Pendlebury-lista valamennyi adata nagy valószínűséggel számszerűen téves. Ebből kifolyólag a rangsor is az, és még abban az esetben is az maradna, ha az alterületi publikációs és idézettségi szokások különbözősége révén már eleve nem lenne hamis. Jelen szerző ezennel felkéri a listán szereplő de a fentiek valódiságában kételkedő vegyészkollégáit, hogy hasonlítsák össze a Pendlebury-listán szereplő számokat az - esetleg rendelkezésükre álló - saját idézettségük "könyvelési" számával. Egyezés - valószínűleg - nagyon ritkán lesz tapasztalható.
IRODALOM:
1. Jonathan R. Cole, A Short History of the Use of Citations as a Measure of
the Impact of Scientific and Scholarly Work, Chapter 14, in The Web of
Knowledge (B. Cronin, H.B. Atkins Eds.), ASIS Monograph Series, p. 281, 2000
2. Vinkler Péter, Néhány tudományterület egyes bibliometriai sajátosságai és
ennek tudománymetriai következményei, Könyvtári Figyelő, 34, 4, (1988) 237-254.
o.
3. T.J. Phelan, Evaluation of scientific productivity, The Scientist, 14(19(:
39, October 2, 2000
4. R.N. Kostoff, The handbook of research impact assessment, Seventh Edition,
Summer 1997
(www.dtic.mil/dtic/kostoff/index.html)
* Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a tudománymetriai értékelések a tudománymetria szakterületének csak részét képezik. A tudománymetriát e sorok szerzője úgy tekinti, mint "a tudományos alapkutatás működési mechanizmusának, törvényszerűségeinek kvantitatív eszközökkel való tanulmányozását, megismerését".