Az energetika - pontosabban: az elegendő mennyiségű, a környezet szempontjából elfogadható, viszonylag nem drága energia-előállítás és -ellátás - a 21. században élő emberiség egyik legfontosabb megoldandó problémája lesz. A Magyar Tudomány ezért határozta el, hogy - évek óta következetesen folytatott gyakorlatát követve - a nagy társadalmi hatású, széles körű érdeklődésre számot tartó tematikus számai sorában most ennek a kiemelkedő jelentőségű problémakörnek ad helyet. Áttekintésünkben a nemzetközi trendek, irányzatok bemutatásán túl mindenkor nyomatékosan szerepeltetjük a hazai helyzetet, gondokat és megoldási lehetőségeket. Hangsúlyozzuk, hogy a címben szereplő hármas témacsoport: az energetika, a környezeti hatások, és mindezek gazdasági vonzatai, voltaképpen egyetlen probléma-komplexumnak egymással szorosan összefüggő metszetei mentén haladnak, anélkül, hogy mereven szétválaszthatók lennének. A fejezetek szerinti felosztások tehát a tárgyalhatóságot és a szakmai részletek szerinti mélyebb behatolást szolgálják, de az egyes résztémák szerzői mindenkor figyelembe vették a kölcsönhatásokat is.
Az energetikával kapcsolatos gondokra már az előző század második felében is számos intő jel hívta fel a figyelmet. Mindenekelőtt a légkör elszennyeződése, a valószínűleg antropogén hatású felmelegedés tekinthető valóban globális veszélynek. Nem kevésbé súlyos problémákat okozhatnak azonban a lokális gondok is. Ezek egyik legszembeötlőbb példája a kaliforniai sorozatos áramhiány (ennek során a világ egyik legfejlettebb, leggazdagabb államában tavaly hét alkalommal is előfordult több napra kiható villamosenergia-kimaradás), vagy idesorolható az állandósult brazíliai energiaválság (aminek gyors megoldására a brazil kormány most radikális, mindenkire kötelezően és büntethetően érvényes 20 százalékos fogyasztási redukciót írt elő, a megelőző évi átlagához képest). Hazánk is élesbe fordulható energetikai állapot határán mozog, aminek enyhítésén, vagy akár elhárításán is jó eséllyel segíthet atomerőműveink teljesítménynövelése és élettartam-hosszabbítása.
Jelen összeállításunk öt részből tevődik össze. A bevezetőben kötetünk vendégszerkesztője, Vajda György az alaphangot adja meg, amikor az általános helyzetet, összefüggéseket, trendeket és lehetséges teendőket vázolja föl. A Technikai trendek és kilátások fejezetünkben a különböző energetikai erőforrásokat, illetve előállítási technológiákat járjuk körül. Nagy Béla elsődlegesen a hazai szén- és uránkészletekről szól, némileg vitatkozó felhanggal. Magyari Dániel és Tihanyi László napjaink és a közeljövő egyik legfontosabb, egyúttal a világpolitikai és -gazdasági mozgásokból adódóan egyik legtöbb aggodalomra okot adó erőforrásról, a szénhidrogénekről ad kiváló elemzést. Reményi Károly, valamint Szatmáry Zoltán két különböző, egymással versengő, de az energia-előállítás szempontjából a közeli egy-két évtizedben meghatározó szén- és nukleáris erőművek új technológiai lehetőségeit mutatja be, míg Büki Gergely az erőmű-technológiákban várható áttörésekről szól. A megújuló energiaforrások közül jelen kötetünkben kettőről számolunk be: Horváth Gábor és Tóth László tanulmánya a szélenergia, Puppán Dánielé pedig a bio-üzemanyagok hasznosítását elemzi.
Kötetünk következő fejezete a mindinkább előtérbe kerülő környezeti hatásokat veszi szemügyre. Mészáros Ernő elsődlegesen azt vizsgálja, hogy az elmúlt évek éghajlatváltozásait természeti folyamatok, vagy pedig az emberi tevékenység okozza-e. Bárdossy György, valamint Veres Árpád egy-egy tanulmányban rendkívül fontos, a társadalmakat erősen foglalkoztató, sőt izgalomban tartó kérdéskört: a nukleáris hulladékok kezelését, elhelyezését, esetleges hasznosítását tekinti át, különböző metszetek mentén. Szebényi Imre ugyancsak a környezettel kapcsolatos kérdésekhez szól hozzá.
Meglehetősen összetett és sokrétű kérdéskört ölel át a következő fejezet. Czelnai Rudolf kiváló esszéjében a környezettel és a társadalom befolyásolásával kapcsolatos, igen bonyolult, sokszorosan visszacsatolt problémákat elemzi. Kapolyi László és Lengyel Gyula a villamosenergia-rendszerek gazdaságossági, árkérdéseit járja körül, eredeti közelítéssel. Sztanyik B. László az energetikai környezeti hatásoknak a társadalmat és az egyéneket egyaránt foglalkoztató élettani hatásait, kimeneteleit vizsgálja. A magyar villamosenergia-ellátást alapvetően befolyásoló kérdést tárgyal a Katona Tamás-Rátkai Sándor-Jánosiné Bíró Ágnes-Gorondi Csaba szerző-négyes, a paksi atomerőmű teljesítmény- és élettartam-növelése kapcsán. Kováts Balázs adatokkal alátámasztva, többéves felméréssorozat alapján elemzi a társadalom véleményét a nukleáris energiatermeléssel kapcsolatban, míg Ámon Ada a zöldek energetikafelfogásáról értekezik, inkább érzelmi, mint tárgyi közelítéssel. Az utolsó fejezet két, energiával kapcsolatos könyvszemlét tartalmaz, Kerényi A. Ödön, illetve Berényi Dénes írásaival.
Végül egy mentegetőző megjegyzés. Joggal hiányolhatja az Olvasó, hogy e kötetben nem szerepelnek olyan fontos megújuló energiaforrások, mint amilyen a napjainkban egyre erőteljesebben fejlesztett, sokrétűen alkalmazható tüzelőanyag-cellás áramforrások, a napenergiát közvetlenül hasznosító rendszerek vagy a megújuló források legjelentősebbike, a vízenergia. Hiányzanak amellett kevésbé fontos, nem túl gazdaságos vagy egyéb okok miatt jelentéktelenebb megoldások is, mint például a geotermikus energia hasznosítása vagy a hazánkban aligha szóba jöhető árapályerőművek. Egy ilyen folyóirat-összeállítást azonban (amely nem aspirál kézikönyv-jelleg elérésére) csak lezárni lehet, befejezni nem, ráadásul a terjedelmi korlátok is behatárolták szándékainkat. Ígérjük viszont, hogy - más összeállításainkhoz hasonlóan (mint például az Információs társadalom című korábbi kötetünk esetében, amelynek témáira, első megjelenése óta, többször is visszatértünk) - a jelenlegit is folytatni fogjuk, részben a most felsoroltakkal, részben újabb felfedezésekkel, megvalósításokkal, esetleg akár "bizarr ötletek" bemutatásával is.
* A kötet vendégszerkesztője Vajda György, az MTA rendes tagja, szerkesztője Szentgyörgyi Zsuzsa.
A jelen számunkat a huszonöt éves Paksi Atomerőmű Rt. támogatta, amiért ezúton mondunk köszönetet. - A szerkesztőség.