A Visegrádi országok együttműködésében a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák tudományos akadémia vesz részt. Évente két találkozót rendeznek, mindig más országban. Az általános tájékoztatást szolgáló eszmecserén túl rendszerint egy aktuális tudománypolitikai kérdés köré csoportosítják a felkért előadók által tartott előadásokat, és összefoglalják a legfontosabb következtetéseket és ajánlásokat.
A Stará Lesnában rendezett konferencia sorrendben az ötödik találkozó volt.
A négy ország képviselőin kívül meghívták dr. A. I. Sors urat az Európai Bizottság és dr. A. Mayert az ESF részéről.
A programot az előző ülésen (Prága, 2001) kialakított elvek szerint bonyolították le. Az ülés május 23-án, délután kezdődött és 24-én egész nap folytatódott. Ez lehetővé tette a következtetések és az ajánlások érdemi megbeszélését. A Szlovák Tudományos Akadémia helyzetének ismertetésén túl, amelyet az új akadémiára vonatkozó törvény elfogadása is indokolt, négy nagyobb témakört érintettek:
1. Integráció a 6. Keretprogram kiválósági hálózata segítségével
D. Kovač, A. I. Sors és K. Aim előadása
2. Tudománypolitika az EU-ban és a V4 országok szempontjai
A. Meskó és K. Aim előadása
3. Az ESF tevékenysége, tapasztalatok cseréje
A. Meyer, N. Kroó és J. Simúth előadása
4. Az ipar és az R&D kapcsolata
K. Karovič, M. Krtička és V. Novák előadása
Az előadások után hosszabb megbeszélés és vita eredményeként fogadták el a záródokumentumot, amely az európai pályázatokban való sikeres szereplésünk feltételeit fogalmazta meg.
A Visegrádi Országok akadémiáinak képviselői az Európai Kutatási Térség munkájában való eredményes részvétel érdekében a következő intézkedéseket tartják szükségesnek:
* meg kell tartani a kutatási kapacitás kritikus méretét mind nemzeti mind regionális szinten;
* segíteni kell a hálózatok kialakítását, amely a kutatómunka új típusú megközelítését teszi lehetővé felhasználva ehhez mind a nagy teljesítményű lokális hálózatokat, mind a nagy kiterjedésű európai LAN-GEANT vonalat;
* meg kell erősíteni az alap- és alkalmazott kutatások támogatását nemzeti szinten is financiális, szervezeti és tudománypolitikai szempontból;
* javítani kell a nemzeti tudományos infrastruktúrát, és ehhez - többek között - igénybe kell venni az Európai Strukturális Alapot;
* nemzeti kutatási kiválósági központokat kell kialakítani, illetve meg kell erősíteni a már meglévőket;
* segíteni kell a tudományos ismeretterjesztést, az alapkutatások és technológiai fejlesztés jobb megértése érdekében;
* az Európai Unió kutatási programjaiban való eredményes részvételt jó minőségű projekt-javaslatok készítésének támogatásával és hazai finanszírozással kell segíteni;
* 2006-ig a kutatási és fejlesztési tevékenység támogatását a GDP 2%-ára kell emelni;
* a privát szféra (versenyszféra) részarányát adókedvezmény megadásával és más intézkedésekkel a teljes támogatás 50-70 %-ra kell emelni;
* az agyelszívás csökkentése érdekében a kutatói fizetéseket az EU átlagnak legalább 60%-ra kell emelni;
* a következő 5 évben a kutatók számát minimum 30%-kal kell növelni;
* támogatni szükséges az EU által hirdetett projektek közösen használható adatbázisának létrejöttét;
* segíteni kell a regionális tudásközpontok környezetében, az azokhoz kapcsolódó és jól fizetett állásokat nyújtó új hitech vállalkozások létrejöttét.
A következtetéseket és ajánlásokat a V4 országok tudományos akadémiáinak képviselői aláírásukkal erősítették meg.
Budapest, 2002. június 3.