Hazánkban is megindult az a folyamat, hogy a nemzeti parkok területén lévő erdők a nemzeti parkok tulajdonába és kezelésébe kerüljenek, mert csak így biztosítható a nemzeti parkok céljainak (és egyúttal a közérdeknek is) megfelelő fenntartásuk. A felsőbb szervek szerintünk helyes intézkedését egyes ellenérdekelt erdészeti üzemek valótlan adatokkal és csúsztatásokkal tele publicisztikával és parlamenti lobbizással akarják megakadályozni. A többi között érintett Őrségi Nemzeti Park Tudományos Tanácsa az alábbi Állásfoglalást juttatja el a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági valamint Biológiai Osztályának, a földművelésügyi miniszternek, a Parlament Mezőgazdasági Bizottsága Erdészeti Albizottságának, a Magyar Távirati Irodának, a Vas Népe című napilapnak, valamint a Magyar Tudomány és az Erdészeti Lapok című folyóiratoknak.
Az Őrségi Nemzeti Park Tudományos Tanácsadó Testületének állásfoglalása a védett erdők természetvédelmi vagyonkezelésbe vételéről
A jelenlegi tervek szerint országosan 58 ezer hektár állami tulajdonú védett erdőterület kerül átadásra az állami erdészeti részvénytársaságoktól a szintén állami nemzeti parkok vagyonkezelésébe. Ez mindösszesen az állami erdők területének öt százaléka.
A világon elfogadott gyakorlat, hogy a nemzeti parkokban a területek vagyonkezelését a természetvédelmi szervezet végzi. Ez nemcsak a világ gazdag országaiban (Kanada, USA) van így, hanem például Dél-Kelet-Európában is. Kontinensünkön egyre nagyobb teret hódít már a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás, mely az EU-hoz való csatlakozás során Magyarországgal szemben is jogosan megfogalmazott elvárás. A profitorientált erdőgazdálkodással szemben a társadalom igényeinek jobban megfelelő, az erdők közjóléti, védelmi funkcióit figyelembe vevő erdőgazdálkodásnak kell teret nyernie.
A társadalom részéről a hazai nagyüzemi erdőgazdálkodással szemben jogosan megfogalmazott, az Őrség területére is érvényes kritikai észrevételek az alábbiak:
* Nagyterületű monokultúrák létrehozása a természetszerű, elegyes erdők helyén
* Az eddig alkalmazott gazdálkodási mód fokozza az erdőállományok károsításra való érzékenységét. Ennek eredménye például az Őrségben a lucfenyő tömeges pusztulása
* Intenzív gépesítés és vegyszerezés, amely más káros hatása mellett a kézi munkaerő-igényt is csökkenti
* Tarvágásos technológia alkalmazása, mely az Őrségben az elmúlt időszakban szinte kizárólagos volt
* Az erdők fatermesztési funkcióján kívüli, védelmi és rekreációs szerepének háttérbe szorítása
* A megtermelt faanyag feldolgozatlan formában való, tömeges külföldi értékesítése
A természetvédelmi erdőkezelés előnyei a profitorientált erdőgazdálkodással szemben:
* Növeli az erdők ellenállóképességét, egészségesebb erdőket lehet a jövőben fenntartani
* Az állandó erdőborítást adó kezelés a tarvágással szemben folyamatosan biztosítja az erdők védelmi és jóléti szerepének érvényesülését
* Fenntartja az erdei élővilág sokféleségét.
* Az erdővagyon és annak biológiai értéke nő
* Jelentősebb élőmunka-igényű, ami az Őrségben növeli a foglalkoztatottságot
* A táj állapota javul, ami segíti a szelíd turizmus megtartását és fejlesztését
* Fentiek megvalósulásával a társadalom elégedettsége nő