Kedves Kozma család ! Tisztelt hölgyeim és uraim!
A Kozma László Jubileumi Emléknap hivatalos eseményeinek utolsó fázisához érkeztünk. Emléktábláját itt a Stoczek-épületnél, az oktatási világa színterén avatjuk most, de én, mint a Magyar Tudományos Akadémia képviselője, az MTA-val kapcsolatos tevékenységei közül villantok fel néhány emléket.
Kozma Lászlót 1962-ben választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, majd 1976-ban rendes taggá.
Az oktatás mellett az MTA anyagi támogatásával digitális számítógép tervezésével foglalkozott, holott a fő szakterülete a távbeszélő-technika volt. Megtervezte és megépítette a MESz1, jelfogós, programozható, digitális számítógépet, amely 1958 végére készült el. A gép, 1959-től mint hazánkban az első működő digitális számítógép, éveken keresztül segítette az oktatást és a kutatást. E gép mellett nőtt fel a számítástechnika több hazai művelője.
Fő érdeklődési köre a távbeszélő-technika maradt. Nagy jelentőségű volt 1963-ban kidolgozott tervjavaslata a crossbar telefonközpont fejlesztésére. Tisztán látta a híradástechnika társadalmi jelentőségét. Minden megnyilatkozása annak érdekében történt, hogy a híradástechnikai szolgáltatások javuljanak és bővüljenek.
Akadémiai székfoglalójában, 1962. március 15-én erről így írt:
"A telefonhálózat az ország gazdasági életének idegrendszere; telefon nélkül mai életünket már el sem tudnánk képzelni. Népgazdaságunk fejlődése, az általános jólét emelkedése hozzá fog járulni a telefon általános elterjedéséhez, és az országos automatikus telefonhálózat - az egyéb híradástechnikai szórakoztató berendezések mellett - fogja lehetővé tenni, hogy a különbség a városi és falusi élet között végleg eltűnjék."
1967-ben már így figyelmeztetett a Magyar Tudomány hasábjain:
"Tény tehát, hogy mi telefonellátottság tekintetében le vagyunk maradva... Minthogy itt a termelés fejlődésének egyik alapfeltételéről van szó, félő, hogy ha a kérdést elhanyagoljuk, a hírközlés hiánya kerékkötője lesz társadalmunk fejlődésének."
Mint a Magyar Tudományos Akadémia Távközlési Rendszerek Bizottságának elnöke, még a halála előtti napokban is aktívan részt vett az optikai hírközléssel foglalkozó tudományos helyzetkép vitáján.