1. ábra * A címükben "Nobel" vagy "Nobel Prize" kifejezést feltüntető
folyóiratcikkek kumulatív száma (Forrás: Institute for Scientific Information.
Web of Science)
Bevezetés
A tudományos kutatás elismerése és művelőinek kitüntetése számos szempont alapján történhet. Robert Merton szerint a tudomány önszerveződése kialakított egy olyan jutalmazási rendszert, mely elismerést és nagyrabecsülést biztosít azoknak a kutatóknak, akik feladatukat a legjobban teljesítették, azoknak, akik az ismeretek közös tárához valóban új, jelentős és eredeti felfedezésekkel járultak hozzá (Merton, 1960). Merton hírnevet és értékes díjakat említ, amikor a tudomány jutalmazási rendszerét ismerteti. A díj odaítélése növeli a sikeres kutató láthatóságát, így tevékenysége a többi kutató számára példamutató lehet. A díjnak ki kell emelnie azoknak a kutatóknak a munkásságát, akik megfeleltek a kiválasztás tudományos normáinak, és működésükkel szakterületeik ismereteit eredeti eredményekkel gazdagították. Miközben ráirányítja a figyelmet a kiválóságra és honorálja is azt, a díj segítse elő azt a folyamatot és magatartást, mely a kiemelkedő kutatás eredményéhez vezetett. Másrészt a díj növelje az odaítélő intézmény tekintélyét és láthatóságát, amikor összeköti működését a jelenkori tudomány nagytekintélyű művelőivel (Zuckermann, 1979). Végül motiválja a díj a kitüntetettet arra, hogy figyelmét folyamatosan a fontos problémák megoldására összpontosítsa (Cole - Cole, 1976). Számos tudományos díj létezik, de ezek közül a Nobel-díj a kiválóság elismerésének univerzális szimbólumává vált. Valóban, a Nobel-díjat a széles nyilvánosság ugyanúgy ismeri, mint a tudományos közösség. A kutatók nagy többsége számára a Nobel-díj elérhetetlen álom marad, a díj "nobilis", a szó nemes értelmében: előkelő és kimagasló minőséget képvisel. Mindent felülmúló tekintélye mellett a Nobel-díjak valóban a legláthatóbbak a számos egyéb értékes díjak közül, melyek a kutatók eredményeit hivatottak elismerni, különösképpen a természettudományok területén (Garfield, 1983).
A tudomány mutatószámai
Bár néhányan a "tudomány mutatószámainak kezdetét" az 1974. évre teszik, azok "születése" az Egyesült Államok-beli Science Indicators (SI) sorozat 1969-es megjelenésével köthető össze (Elkana et al., 1974; Crawford, 1992). Azonban feltételezhető, hogy ennek a fogalomnak és a tudományos mutatószámok használatának előfutára Alphonse de Candolle genfi természettudós volt (Szabó, 1986).
Candolle az 1830-as évek kezdetén azt vizsgálta, hogy a különböző nemzetek milyen mértékben járultak hozzá a természettudományok fejlődéséhez, ezért a tudományban addig egyedülálló, új módszert dolgozott ki. Az egyes nemzetek tudománnyal foglalkozó csoportjainak vizsgálata érdekében megszámolta a nagyobb tudományos társaságokba (a párizsi Tudományos Akadémiába, a londoni Királyi Társaságba és a Berlini Tudományos Akadémiába) beválasztott külföldiek számát, és kiszámította, hogy ezek mekkora arányt képviselnek az összlétszámhoz képest. Ezt az arányt elosztotta az illető ország milliókban megadott lakosságának számával, és megkapta az illető ország lakóinak egymilliójára eső - ahogyan ő nevezte - "tudomány mértékét". Bár Candolle mérése szükségszerűen csak megközelítésű becslést adott, vizsgálata mégis módszertani újítást és a jelenkori tudománymetria módszereinek egyik előfutárát jelentette (Holton, 1974).
A Nobel-díjak, mint a tudomány mutatószámai
Gerald Holton (Holton, 1974) megjegyzése szerint ha az SI-721 -ben és SI-74-ben nagyon kevés minőségi mutatószámot találunk. Az egyik az amerikai kutatók által 1901 és 1974 között kapott Nobel-díjak felsorolása. Természetesen nehézségek jelentkeznek a minőségnek ezen egyszerű kvantifikálása esetén. Az a feltételezés, hogy a díjat a legértékesebb kutatási eredmények alapján, politikai vagy más oda nem tartozó megfontolásoktól mentesen ítélték oda, valóban meggyőzőbb erejű a természettudományok esetén, mint más területeken. Azonban a díjak száma évente olyan csekély, hogy rövid távú fluktuációk valószínűleg nem értelmezhetők. Más nyilvánvaló problémák is felmerülnek: hogyan számoljuk a díjakat, ha azokat megosztják, melyik országhoz sorolhatjuk a díjat egy vándorló kutató esetében, és hogyan kezeljük azt az időtartamot, ami a felfedezés publikálása és annak honorálása között eltelt. Inkább azt vegyük-e figyelembe, hogy az Egyesült Államok kapta a legtöbb Nobel-díjat 1901 óta, vagy azt, hogy az Egyesült Államok részesedése a Nobel-díjból 1951-1960 óta csökkent, vagy pedig arra hívjuk fel a figyelmet, hogy tekintetbe véve az összlakosságot, az USA kutatói jóval holland, svájci és Egyesült Királyság-beli társaik után következnek.
Dacára a számos nyitott kérdésnek, melyeket Holton már 1974-ben felsorolt, a Nobel-díjaknak és a Nobel-díjasoknak országok közti eloszlása, mint országok tudományosságát jelző mutatószám, továbbra is gyakran szerepel a szakirodalomban. Példaként említjük csak, hogy a Second European Report on S and T indicators 2. c. fejezetében, Tudományos "output" mutatószámok cím alatt egy alfejezet található Nobel-díjasok címen (Second European Report, 1997).
Talán a legrészletesebb tanulmány, mely tárgyunkkal foglalkozik, egy elég ismeretlen, a "szürke" irodalomhoz tartozó könyvecske (jelentés), mely az USA-ban, 1986-ban jelent meg (The Nobel Prize Awards, 1986). Mi azért tartjuk ismeretlennek, mert tudomásunk szerint semmilyen olyan cikkben vagy könyvben nem idézték, mely a Nobel-díjakkal foglalkozik, dacára annak, hogy ezek száma elég nagy. Ez a jelentés számos, országonként besorolt Nobel-díjas rangsort vizsgált meg és hozott korrelációba az illető ország egészségét és gazdaságát jellemző mutatókkal. Főleg az amerikai tudomány állásával és egészségi állapotával foglalkozik, de függelékében tartalmaz egy gondosan összeállított jegyzéket az 1945 és 1986 között kitüntetett Nobel-díjasokról, melyet más források mellett mi is többször felhasználtunk.
A Nobel-díj rendkívül nagy tekintélye és népszerűsége miatt az erről szóló irodalom rendkívüli mértékben megnőtt, amint azt az 1. ábrán, az 1980 és 2001 közötti időszakra vonatkozóan láthatjuk. Ez az irodalom elsősorban a díj történetével, valamint a kitüntetettek életrajzával, illetve maguknak a kitüntetetteknek memoárjaival és a róluk szóló történeti, szociológiai, filozófiai stb. tanulmányok egyre növekvő számával foglalkozik. Az összes erre vonatkozó cikkek közül nem kevés arról szól, hogy lehet a Nobel-díjat statisztikai mutatószámként, a tudomány intézményi és nemzeti szintű értékelésére felhasználni. Mint e dolgozat kimutatja, ez nem mindig, sőt az esetek többségében nem igaz.
Csapdák
A Nobel-díj odaítélésének mint nemzeti, nemzetközi vagy regionális mutatószámnak időrendi vagy rangsorbeli alakban való használatakor jelentkező legtöbb problémát és csapdát már Holton is felsorolta, és megemlítette cikkének bevezetésében. Azonban egy adott ország tudományos "egészségének" és teljesítményének mutatószámokkal (beleértve a Nobel-díjakat is) végzett kvantifikált vizsgálata az alapkutatások nemzetközi összehasonlítására nemcsak a nemzeti öntudat és önbecsülés pillanatnyi igénye miatt lenne fontos, hanem ennek általános ismerete mind a tudománypolitikában, mind a mindennapok politikájában hasznos. Ezért meglepő az a tapasztalat, hogy a Nobel-díjasok országonkénti megoszlásának kvantifikálási feltételei egymástól eléggé eltérő rangsorokat eredményeznek, mivel a díjazottak besorolása az adott országba többnyire véletlenszerűen történik. Habár Hargittai István nem említi a Nobel-díjakat mint mutatószámokat, de egy fejezetet szentel legújabb könyvében (Hargittai, 2002) a "Nobel-díj és nemzeti politika" kérdésének, és érdekes példákat említ ezzel kapcsolatban. "Lehet az adatokkal bűvészkedni, de nehezen kerülhető el az a tény, hogy a tudomány sokkal nemzetközibb annál, minthogy azt a zászlólengetők el mernék ismerni (hivatkozás Stevensonra, loc. cit.). Néhány irányzatot érdemes megfigyelni. Vannak olyan országok, melyek feltűnően sok leendő Nobel-díjast exportálnak, és olyanok, akik importálnak. Ez kitűnik abból, ha összevetjük a díjazottak születési helyét és lakóhelyüket a díj megítélésekor. A kialakuló kép azt mutatja, hogy Németország, Ausztria, Kanada, Magyarország, Olaszország és Lengyelország (csökkenő sorrendben) exportálta a legtöbb Nobel-díjjal kitüntetettet. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a két legnagyobb importáló, 3:1 arányban. Egy másik kép azt mutatja, hogy a huszadik század második felében az amerikai tudomány az élen járt (hivatkozás Pallóra, loc. cit.). Alfred Nobel halálának századik évfordulójára kibocsátott magyar bélyegsorozat tizenkét magyar Nobel-díjast vonultat fel, lényegesen többet, mint azt a realitás megkívánná. Példaként az egyik vitatott személy Polányi János, vagyis John Polanyi. Szülei magyarok voltak ugyan, de ő Magyarországon kívül született és nevelkedett, sohasem élt Magyarországon, nem beszél magyarul, és nem vallja magát magyarnak. Az 1943. évi Nobel-díjas Hevesy György csak azért került a felsorolásba, mivel Magyarországon született és nevelkedett" (Hargittai, 2002).
Célkitűzés
Vizsgálatunk egyedüli célja megkísérelni, hogy a Nobel-díjasok országhoz sorolási feltételeinek pontosításával és megfelelő helyre való besorolásával megvizsgáljuk, lehet-e biztos módszert találni ahhoz, hogy a Nobel-díj odaítélését rangsoros mutatószámként lehessen használni. Tisztában vagyunk azzal, hogy számos más kérdés is van, melyet a Nobel-díjnak a nemzeti érdemkénti mérőszámának használatával kapcsolatban meg kellene vizsgálni. Ezekkel azonban nem foglalkozunk ebben a dolgozatban.
Kísérleti rész
Vizsgálatunk legfontosabb eszköze a Nobel Foundation Directory 2001 (Nobel Foundation, 2002) és az irodalomban (The Nobel Prize Awards, 1986) említett adatbázis volt. Eredményeink ezért az 1901 és 2001 közötti évekre vonatkoznak. Ha ezt a hosszú időtartamot használjuk az országonkénti rangsorok kialakításához, akkor ez definíció szerint néhány problémát elfed, melyek a vizsgált időszakban, a szóban forgó országok sorsa és története kapcsán felmerül. Néhány ország létrejött, mások szétszakadtak, vagy eltűntek 1901 és 2001 között.
Ennek a problémának kisebbítése érdekében az 1901 és 2001 közötti időtartam tanulmányozása mellett azt két részre is felbontottuk, vagyis az 1901 és 1945, illetve a 1946 és 2001 közötti rövidebb periódusokra. A vizsgálatokat mind a három időtartamra elvégeztük.
A Nobel-díjasok rangsorát mind az egész természettudományra, mind a fizikai, kémiai és fiziológiai (orvosi) szakterületekre vonatkozóan külön-külön az alábbi szempontok szerint készítettük el:
1. Születési hely (ország); 2. Befogadó ország a díj odaítélésekor; 3. Lakóhely
Ad 1. Megszűnt ország esetében a besorolás az utódállamhoz történt. Újonnan alakult ország esetén a díjazottat a keletkezett országhoz tartozónak tekintettük; az adatokat az ország létrejöttétől 2001-ig számítottuk.
Ad 2. Olyan Nobel-díjasok részére, akik rendszeresen több éven át két országban dolgoztak, két rangsort készítettünk, az egyikben csak az első országot vettük figyelembe, a másikban az illetőt mindkét országhoz besoroltuk.
Ad 3. Ugyanezt a besorolást alkalmaztuk két egymást követő lakóhely (esetleg állampolgárság) esetében is.
Tekintetbe vettük azt, hogy egy olyan besorolást, melynek alapja a díjazott felfedezés helye volna, lehetetlen megvalósítani, mivel több esetben maga a díjazott sem tudta megmondani felfedezése felbukkanásának helyét. Ezenkívül a Nobel Bizottság laudációi a díj odaítélésekor ilyen értelemben elég heterogének (lásd Ref. 11 és 12).
A világ országainak rangsorát az egymillió lakosra eső Nobel-díjasok száma szerint is elkészítettük. A népességre vonatkozó adatok forrása a US Census Bureau, International Data Base 2001 (http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/index.html
Eredmények
Az összeállított rangsorokat a 1-5. táblázatokban mutatjuk be.
Tárgyalás és következtetés
Bár, amint az a táblázatokból látható, az adatok önmagukért beszélnek, eltérő feltételek alkalmazása esetén az országok besorolásai eléggé eltérnek egymástól. Jóllehet a változások néhány esetben, főleg a rangsor elején, nem túl lényegesek, azonban előfordul, hogy ott is említésre méltó különbségek adódnak. Ezért úgy véljük, hogy az országok rangsorolása Nobel-díjasaik kvantifikálásával nem felel meg egy olyan megbízható "mutatószám" feltételeinek, melyet a nemzetközi versengés és prioritás tudománypolitikai döntéseinél alkalmazni lehetne. Másrészt az az érzésünk, hogy ha a feltétel politikai jellegű vagy nemzeti büszkeségen, öntudaton alapszik, a legtöbb ország ahhoz a rangsorhoz fog ragaszkodni, mely olyan feltételek alapján került kidolgozásra, mely számára a legjobb nemzetközi pozíciót biztosítja.
Ez nem jelenti azt, hogy a Nobel-jutalmazás jelenségét nem volna érdemes más szempontból, például történeti, szociológiai, filozófiai, pszichológiai szempontok alapján megvizsgálni, de mi attól tartunk, hogy ha a Nobel-díjazottakat rangsorok formájában írt mutatószámként használják, ill. említik meg, még akkor is, ha a rangsorok nagyon gondosan lettek összeállítva, csak igen kis esélye lesz annak, hogy ezekkel képesek legyünk tisztábban látni, és azokat az egymással szemben álló szempontokat értelmezni, melyek az egyre élesedő nemzetközi tudományos versengés terén jelentkeznek.
Utószó és megoldás
Úgy látszik, hogy lenne egy egyedi és különleges út, mely elvezethetne a fenti probléma megoldásához. A megoldásnak magától a Nobel Bizottságtól kellene jönnie, és magában foglalnia annak az országnak a megnevezését, melyhez a Nobel Bizottság a díjazottat a kitüntetés pillanatában sorolja. Egy jól definiált feltétel alapján a Nobel Bizottság besorolása visszamenőleges hatállyal is elvégezhető lenne. Bár nagyon kételkedünk abban, hogy a Nobel Bizottság ebbe az irányba lépne, a helyzet a mai formájában fennáll és fenn fog állni. Vagyis továbbra is különböző országok Nobel-díjasainak rangsorolásával fogunk találkozni, melyek az összeállítók pillanatnyi céljait és érdekeit szolgálják...
Kulcsszavak: Nobel-díj, tudománymetria, indikátorok, összehasonlítás, nemzetközi természettudomány, megbízhatóság, díjak, országok
1. ábra * A címükben "Nobel" vagy "Nobel Prize" kifejezést feltüntető
folyóiratcikkek kumulatív száma (Forrás: Institute for Scientific Information.
Web of Science)
Születési hely # % Lakóhely (utolsó) # % Lakóhely (mindkettő) # % 1 USA 153 32,0 1 USA 202 42,3 1 USA 202 41.7 2 Németország 78 16,3 2 Egyesült Királyság 71 14,9 2 Egyesült Királyság 71 14.7 3 Egyesült Királyság 62 13,0 3-4 Németország 63 13,2 3 Németország 63 13.0 4 Franciaország 24 5,0 Franciaország 26 5,4 4 Franciaország 26 5,4 5 Ausztria 16 3,3 5 Svédország 16 3,3 5-6 Svédország 16 3,3 6-7 Hollandia 14 2,9 6 Svájc 15 3,1 Svájc 16 3,3 Svédország 14 2,9 7 Hollandia 13 2,7 7 Hollandia 13 2,7 8 Svájc 12 2,5 8-9 Ausztria 9 1,9 8-9 Ausztria 9 1,9 9 Olaszország 9 1,9 Dánia 9 1,9 Dánia 9 1,9 10-12 Kanada 8 1,7 10 Szovjetunió 8 1,7 10-11 Kanada 8 1,7 Magyarország 8 1,7 11-12 Kanada 7 1,5 Szovjetunió 8 1,7 Szovjetunió 8 1,7 Japán 7 1,5 12-13 Olaszország 7 1,4 13-14 Dánia 7 1,5 13 Olaszország 6 1,3 Japán 7 1,4 Japán 7 1,5 14 Belgium 5 1,0 14 Belgium 5 1,0 15-17 Ausztrália 6 1,3 15-16 Ausztrália 3 0,6 15 Ausztrália 4 0,8 Lengyelország 6 1,3 Oroszország 3 0,6 16-17 Argentína 3 0,6 Oroszország 6 1,3 17-19 Argentína 2 0,4 Oroszország 3 0,6 18-21 Belgium 4 0,8 Kína 2 0,4 18-19 Kína 2 0,4 Kína 4 0,8 Magyarország 2 0,4 Magyarország 2 0,4 India 4 0,8 20-28 Csehszlovákia 1 0,2 20-29 Csehszlovákia 1 0,2 Norvégia 4 0,8 Finnország 1 0,2 Egyiptom 1 0,2 22 Argentína 3 0,6 India 1 0,2 Finnország 1 0,2 23-25 Finnország 3 0,6 Írország 1 0,2 India 1 0,2 Dél-Afrika 3 0,6 Norvégia 1 0,2 Írország 1 0,2 Spanyolország 2 0,4 Pakisztán 1 0,2 Norvégia 1 0,2 26-40 Bosznia 1 0,2 Portugália 1 0,2 Pakisztán 1 0,2 Csehszlovákia 1 0,2 Spanyolország 1 0,2 Portugália 1 0,2 Holland K.-India 1 0,2 Dél-Afrika 1 0,2 Spanyolország 1 0,2 Egyiptom 1 0,2 Dél-Afrika 1 0,2 Feröer-szigetek 1 0,2 Írország 1 0,2 Litvánia 1 0,2 Luxemburg 1 0,2 Mexikó 1 0,2 Új-Zéland 1 0,2 Pakisztán 1 0,2 Portugália 1 0,2 Románia 1 0,2 Tajvan 1 0,2 Venezuela 1 0,2 Összesen 478 100 Összesen 478 100 Összesen 484 100
Befogadó ország (első) # % Befogadó ország (mindkettő) # % 1 USA 217 45,4 1 USA 225 45,3 2 Egyesült Királyság 71 14,9 2 Egyesült Királyság 71 14,3 3 Németország 61 12,8 3 Németország 68 13,7 4 Franciaország 26 5,4 4 Franciaország 27 5,4 5 Svájc 21 4,4 5 Svájc 24 4,8 6 Svédország 16 3,3 6 Svédország 16 3,2 7 Hollandia 9 1,9 7 Hollandia 9 1,8 8-9 Dánia 8 1,7 8-9 Dánia 8 1,6 Szovjetunió 8 1,7 Szovjetunió 8 1,6 10-11 Ausztria 6 1,3 10-11 Ausztria 6 1,2 Kanada 6 1,3 Kanada 6 1,2 12-14 Belgium 5 1,0 12-14 Belgium 5 1,0 Olaszország 5 1,0 Olaszország 5 1,0 Japán 5 1,0 Japán 5 1,0 15-17 Argentína 2 0,4 15-17 Argentína 2 0,4 Ausztrália 2 0,4 Ausztrália 2 0,4 Oroszország 2 0,4 Oroszország 2 0,4 18-25 Csehszlovákia 1 0,2 18-25 Csehszlovákia 1 0,2 Finnország 1 0,2 Finnország 1 0,2 Magyarország 1 0,2 Magyarország 1 0,2 India 1 0,2 India 1 0,2 Írország 1 0,2 Írország 1 0,2 Norvégia 1 0,2 Norvégia 1 0,2 Portugália 1 0,2 Portugália 1 0,2 Spanyolország 1 0,2 Spanyolország 1 0,2 Összesen 478 100 Összesen 497 100
1. táblázat * Az összes Nobel-díjas rangsora születési hely, lakóhely és befogadó ország szerint, 1901-2001
Tudományág Születési Lakhely Befogadó ország Befogadó ország hely (utolsó) (első) (mindkettő) Fizika 11-13a *b * - Kémia 7-11 10-19 * * Orvosi 13-20 15-20 14-18 14-18
2. táblázat * Magyarország helye a természettudományi Nobel-díjasok világrangsorában, 1901-2001
Tudományág Születési Lakhely Befogadó ország Befogadó ország hely (utolsó) (első) (mindkettő) Összes 7-9 11-14 13-17 13-17 Fizika 9-15 * * - Kémia 9-15 8-10 * * Orvosi 9-18 11-15 10-15 10-15
3. táblázat * Magyarország helye a természettudományi Nobel-díjasok világrangsorában, 1901-1945
Tudományág Születési Lakhely Befogadó ország Befogadó ország hely (utolsó) (első) (mindkettő) Összes 13-17 * * * Fizika 10-13 * * * Kémia 8-25 * * * Orvosi 14-26 * * *
4. táblázat * Magyarország helye a természettudományi Nobel-díjasok világrangsorában, 1946-2001
Tudományág Születési Lakhely Lakhely Befogadó ország Befogadó ország hely (utolsó) (mindkettő) (első) (mindkettő) Összes 9 14 15 17 17 Fizika 8 * * * * Kémia 6 12 13 * * Orvosi 10 * * * *
Megjegyzések
a Például a 11-13. helyezés holtversenyt jelent a 11. és a 13. hely között.
b * : Magyarország nem szerepel az első 20 ország között.
5. táblázat * Magyarország helye az egymillió lakosra eső összes természettudományi Nobel-díjasok világrangsorában, 1901-2001
Irodalom
Cole, Stephen - Cole, Jonathan R. (1976): Social Stratification in Science, Wiley, New York
Crawford, Elisabeth (1992): Nationalism and Internationalism in Science, 1880-1937. Cambridge University Press
Elkana Yehuda - Lederberg, J. - Merton, R. K. - Thackray, A. - Zuckerman, H. (1974): Toward a Metric of Science: The Advent of Science Indicators. John Wiley and Sons, New York
Garfield, Eugene (1983): The Awards of Science: Beyond the Nobel prize. Part 1. Current Contents. 24 January , 4.
Hargittai István (2002): The Road to Stockholm. Nobel Prizes, Science and Scientists. Oxford University Press, Oxford, 29.
Holton, Gerald: Can Science Be Measured? Chapter 3. in Ref. 5. 39
Merton, Robert (1960): Priorities in Scientific Discovery. The Free Press, New York
Nobel Foundation Directory, 2001. (2002): Nobel Foundation, Stockholm
Science Indicators, 1969. Report of the National Science Board, National Science Foundation, Government Printing Office, Washington, D.C., 1970.
Second European Report on S and T Indicators. Dec., 1997, European Commission, EUR 17639, 107.
Szabó T. Attila (1986): Alphonse de Candolle's Early Scientometrics (1883-1885). Scientometrics. 8, 13-3
The Nobel Prize Awards in Science as a Measure of National Strength in Science. (1986) Report prepared by the Congressional Research Service, Library of Congress, Science Policy Study, Background Report No. 3, September, 1986.
Zuckerman, Harriet (1979): The Scientific Elite, The Free Press, New York