Színes ábra melléklet
Tipikus csillagkeletkezési terület az 5000 fényév távolságban levő Omega-köd. Az
infravörösben készült felvételen az optikai hullámhosszakon nem látható részletek is
feltárulnak. (Az Európai Déli Obszervatórium [ESO] 3,6 méteres NTT távcsövével készült felvétel)
Az egyik legismertebb planetáris köd, a kb. 1200 fényévre levő Súlyzó-köd, amelyet a
közepén levő forró csillag gerjeszt sugárzásra. Magát a ködöt a csillag egykori légköre
alkotja. (Az Európai Déli Obszervatórium [ESO] VLT-rendszerének 8 méteres Antu
távcsövével készült felvétel)
A Cygnus csillagkép egy részének térképe rádióhullámhosszakon. A kép jól mutatja a
tejútrendszerbeli csillagok és a csillagközi anyag folyamatos kölcsönhatását. A vöröses
pontszerű források a Tejútrendszertől távol levő rádiógalaxisok és kvazárok (a Canadian
Galactic Plane Survey hozzájárulásával).
A Tejútrendszer centrumának környezete röntgenfényben. A Chandra felvételén több mint
2000 röntgenforrás látszik, közülük a legfényesebb a galaxisunk dinamikai középpontjában levő fekete lyuk helyét jelzi. (A NASA/CXC/MIT valamint F.K. Baganoff és mtársai hozzájárulásával)
Ez is a Tejútrendszer centrumának környezete - infravörös hullámhosszakon. A
sokmilliónyi csillagból az optikai tartományban semmi nem látszik a csillagközi anyag
elnyelése miatt. (a 2MASS/UMass/IPAC/CalTech/NASA/NSF hozzájárulásával)
Az NGC6872 küllős spirálgalaxis és a felette látható IC4970 koronggalaxis szoros
gravitációs kölcsönhatásban van egymással. A 300 millió fényévre levő NGC6872 magjától balra felfelé induló spirálkar már erősen deformálódott. A képen még számos távolabbi extragalaxis is látszik. (Az észlelőműszer által okozott kereszt alakú elhajlási képről könnyen felismerhető fényes csillag viszont a Tejútrendszerhez tartozó előtércsillag.) (Az Európai Déli Obszervatórium [ESO] VLT-rendszerének 8 méteres Antu távcsövével készült felvétel)
Az NGC6769-6770-6771 hármas galaxis komponenseinek alakján is felismerhető a szoros közelség okozta gravitációs torzítás. A három galaxis csak egymáshoz van közel, tőlünk 190 millió fényévre vannak. (Az ESO VLT-rendszerének 8 méteres Melipal távcsövével készült felvétel)
A Jupiter-holdja, az Io
A Jupiter-holdja, a Ganymedes
A Jupiter-holdja, az Europa
A Jupiter-holdja, a Callisto