Magyar Tudomány, 2004/5 634. o.

Tanulmány

Nagy Zsolt

főosztályvezető, Fodor József Országos Közegészségügyi Központ

Herczeg Zsuzsa

főtanácsos, Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium

Temesi Alfréda

főosztályvezető-helyettes, Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium

Hazai orvostudományi kutatások az EU 5. Keretprogramjában

(statisztikai elemzés)


Bevezetés

Az Európai Unióban a részt vevő tagállamok integrációjának fontos eszközei a kutatás és technológiai fejlesztési keretprogramok, amelyek a tagállamok kutatási-fejlesztési erőforrásait fogják össze és koordinálják. E közösségi kutatásokat 1984 óta szervezik az e célra biztosított négyéves költségvetéssel és részletesen kidolgozott munkaprogrammal.

Az első keretprogram 1984-1987, a második 1987-1991, a harmadik 1991-1994, a negyedik 1994-1998 között valósult meg. 1994-ben Magyarország számára is lehetővé vált,1 hogy részt vegyen a fokozatosan mélyülő és bővülő európai integrációs folyamatban. Ennek tudható be, hogy a 4. keretprogramban az orvostudományi/orvosbiológiai kutatásokat fémjelző BIOMED 22 program tizenhét elfogadott pályázatában már magyar kutatók is közreműködtek, sőt az egyik projekt koordinátora magyar kutató volt.

Az 5. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramot (továbbiakban: 5KP) 1998. decemberében hagyta jóvá az EU Bizottsága az 1998-2002 időszakra.3 Az 5KP olyan összeurópai feladatokat fogalmazott meg, amelyek alapvető gazdasági, társadalmi és politikai célkitűzések megvalósítására kívánta mozgósítani a kontinens tudományos kapacitását. Az 5KP-hoz csatlakozni kívánt kutatások támogatására az EU 14,96 md eurót tervezett fordítani a négy év folyamán.

Magyarország lehetőséget kapott arra, hogy társult tagként részt vegyen az 5KP-ban. Ezt egy kormányközi megállapodás4 tette lehetővé, ami azt jelentette, hogy hazánk 1999-ben csatlakozott az 5KP-hoz, vagyis a nemzeti jövedelem arányában hozzájárult a program költségéhez. Ennek eredményeként a magyar kutatók, intézmények, vállalkozók az 5KP-ban teljes jogú partnerként vehettek részt. A rendelkezésre álló támogatásokhoz pályázatok benyújtásával lehetett hozzájutni, amennyiben azok megfeleltek az előre meghirdetett értékelési kritériumoknak. Ez azt eredményezte, hogy a magyar résztvevők elfogadott pályázataikkal jelentős kutatás-fejlesztési támogatáshoz juthattak a keretprogram K+F alapjából.

A kormány rendelete azt is előírta, hogy a potenciális hazai pályázók felé szervezett formában induljon meg a tájékoztatás az 5KP-ról, hiszen alapvető érdek a minél nagyobb mértékű és jobb minőségű részvétel az 5KP témáiban. A hazai részvételt koordináló és támogató - intézményi háttérként - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, majd annak jogutódaként az Oktatási Minisztérium, illetve annak Kutatás-fejlesztési helyettes államtitkársága lett, amelynek számos szervezeti egysége (például K+F Nemzetközi Főosztály, EU TéT Együttműködési Osztály) a tárcákkal együttműködve gondoskodott az 5KP-val kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. Létrejöttek az 5KP aktivitási területei szerint szakosodott nemzeti koordinátorok (angol rövidítést használva az NCP-k - National Contact Point), akiknek a feladata a hazai pályázók folyamatos, időbeni tájékoztatása az aktuális programokról, felhívásokról, szabályokról, előírásokról. Ezen feladatok ellátásához rendszeres tájékoztatást kaptak Brüsszelben, a Kutatási Főigazgatóság munkatársaitól. Itt érdemes még megemlíteni a Brüsszelben felállított, az 5KP minden egyes specifikus programját menedzselő ún. programbizottságokat (Programme Committee - PC). A PC-kbe delegálták a nemzeti szakértőket.5 A PC szakértők feladata volt többek között a munkaprogramok összeállítása, az aktuális pályázati kiírások és az értékelési szempontok meghatározása, valamint a pályázatok rangsorolásával kapcsolatos feladatok. A csatlakozandó országok szakértői részt vettek a munkában, de szavazati joggal még nem rendelkeztek.

A hatékony brüsszeli jelenlét biztosítása érdekében 1999. júliusától működik Brüsszelben a magyar K+F kapcsolati iroda, a HunOR (Hungarian Office for Research and Development).

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és megelőző jogelődjei a konzorcium hivatalos képviselőjeként a HunOR Iroda létrehozásában, fenntartásában, munkaprogramjának kialakításában, irodaszemélyzetének kiválasztásában vesz részt, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Titkárság Kutatásszervezési Osztálya (KO) koordinálásával. A Minisztérium képviseletében az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Titkárság KO mint konzorciumi tag részt vett és vesz a HunOR Iroda munkájában.

Ugyancsak létrejöttek a hazai kutatók részvételét elősegítő szakmai kapcsolattartó irodák, amelyek szakterületenként és földrajzi régiónként - az OM anyagi támogatásával - figyelem-felhívási, információterjesztési, iránymutatási, tanácsadási feladatokat látnak el.

Ezek egyikeként tevékenykedett az "Egészségügyi Tematikus Kapcsolattartó Iroda"6 az 1999. május 17. és 2003. május 31. közötti időszakban. Az Egészségügyi Tudományos Tanács és az Egészségügyi Tematikus Kapcsolattartó Iroda együtt végezték a szervező, koordináló tanácsadó munkát az 5KP-ban, egyeztetve az egészségügyi feladatokhoz kapcsolódó többi szakági területtel.

Az ETT Titkársága - tárcafeladatként - a nemzetközi, kétoldalú, kormányközi együttműködéseket is koordinálja. Ennek segítségével, azaz a korábbi kétoldalú kapcsolatok sokoldalúvá tételével, partnerkereséssel, konferenciákon, szimpóziumokon való részvétel támogatásával segítette az 5KP-ba való bekapcsolódást a kutatók számára. Az európai uniós jogharmonizációs munka szempontjából indokolt hangsúlyozni az ETT szerepét és az ETT Titkárság feladatait.

Ezen munka eredményeképpen az orvosbiológiai kutatások nemzetközileg elfogadott etikai normáit tartalmazzák az 1997. évi CLVII. Törvény az egészségügyről; a 2002. évi VI. törvény az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezmény, valamint utóbbi törvény végrehajtási utasításai a 23/2002. (V.9.) EüM rendelet Az emberen végzett orvostudományi kutatásokról és a 24/2002. (V.9.) EüM-rendelet Az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai alkalmazásról. Ezekben a rendeletekben megfogalmazott etikai normák a hazai egészségügyi, orvosbiológiai kutatások fontos kapcsolódását biztosítják a nemzetközi bioetikai normákkal, melyek az 5KP pályázatok elbírálásakor is fontos mérlegelési szempontok. Az ETT Tudományos Etikai Bizottsága elé kerülő 5KP-ra készített kutatási tervek a szakszerű véleményezés folytán formai hiba miatt nem eshettek ki. Ezek a jogi szabályozások teszik lehetővé a magyar részvételt számos etikai véleményezést igénylő orvosbiológiai kutatásban.

Úgy véltük, hasznos információ lehet, ha bemutatjuk a tudományterületek közül az orvostudomány (kiegészítve a statisztikai értelemben más tudományterülethez tartozó témákkal, amelyek célkitűzései, feladatai, eredményei azonban ezen ágazathoz sorolhatók) részesedését az 5KP-ból. Az általunk közölt adatok döntően a mindenki által elérhető EU CORDIS "böngészőről" származnak (2003. november), amelyek - sajnos - nem mindig pontosak és nem teljes körűek.

Magyar kutatók részvétele az 5KP-ban

1999. augusztus 1-től a hazai tudományos közélet résztvevői élni kezdtek ezzel a lehetőséggel, a szakemberek - az 5KP teljes jogú résztvevőjeként - a megadott határidőkre folyamatosan nyújtották be pályázataikat. Ehhez ismerni kell, hogy az 5KP-ban való részvétel valójában egy többlépcsős folyamat révén valósult meg, amely magában foglalja a pályázati felhívás, a pályázatok készítése/benyújtása, azok értékelése, az egyeztető tárgyalásokat (nem minden esetben) a pályázatvezető és a brüsszeli programkoordinátor között, és végül az elfogadottak (az anyagilag támogatott tervek) megvalósítása lépéseit. A teljes időtartam két szakaszt fed, az első szakasz a pályázati felhívástól a kidolgozásig, az elfogadásig illetve a szerződéskötésig tartó időt jelenti- hat-nyolc hónapot -, míg a második szakasz különböző megvalósítási időket fedi, ezek átlagban négy évre terjednek ki.

Az 5KP célkitűzéseinek megvalósításához az első7 pályázati felhívások 1999-ben, míg az utolsók8 2002-ben jelentek meg, az utóbbiakat szervesen kiegészítették azok a pályázati felhívások,9 amelyek lehetőséget adtak a már korábban támogatáshoz jutott projektekbe való bekapcsolódáshoz. Ily módon a kutatóknak négy év állt rendelkezésre, hogy a kiírt programokra pályázhassanak.

Az 1. ábra bemutatja, hogy az első (1999) és az utolsó (2002) pályázati felhívást követően évente hány magyar részvételű pályázat nyert el támogatást.

A felhívás évében csak néhány pályázat, míg az azt követő három évben több mint ötszáz, s az utolsó elfogadott programot és a nem azonosíthatókat is számolva összesen 625 pályázat került elfogadásra. A számok arra engednek következtetni, hogy a 2000-ben elfogadottak között zömmel az első pályázati felhívásra beadott pályázatok szerepelnek, de a szerződéskötésig tartó - hónapokig elhúzódó - folyamat miatt a kutatások legjobb esetben is csak 2000-ben indultak meg. E megállapítás a 2001. és 2002. évre is vonatkozik. Mindezek mellett az is kimutatható, hogy a hazai kutatók az 5KP első három évében jelentős pályázási "kedvet" mutattak.

A "nyertes" projektek időtartama változó volt; néhány napos, illetve öt évnél hosszabbak egyaránt előfordultak. Ezek időtartam szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja. A projektek több mint egyharmada (35,4 %) hároméves, azt követi a kétéves (13,8 %) időtartamúak, míg a 3. és a 4. helyre a 4 éves illetve a 2 és 3 év közöttiek kerültek. Az összes, megvalósítás alatt lévő pályázatokat - tízéves időszakra - a 2. ábra szemlélteti. A hazai kutatók hat évig (2000-2005) százas nagyságú projekt megvalósításában vesznek részt. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai gyakorlattól eltérően hosszabb futamidejű projektek elnyerésére is volt lehetőség az 5KP-ban.

Mint már említettük, a keretprogramok - így az 5KP is - részletesen kimunkált munkaprogramokból állnak össze, amelyek az EU legfontosabb problémáinak megoldására irányulnak, például az életminőség, a környezetvédelem, a globalizáció kérdéseinek megoldására keresik a lehetőségeket. Ennek megfelelően az 5KP különböző részekből tevődik össze: négy tematikus (Életminőség és gazdálkodás az élővilág erőforrásaival, angol rövidítése QoL; Felhasználóbarát információs társadalom - IST; Versenyképes és fenntartható növekedés - GROWTH; Energia, környezet és fenntartható fejlődés - EESD;) és három horizontális (A közösségben folyó kutatás nemzetközi szerepének megerősítés -, INCO-2; Az innováció előmozdítása, a kis- és középvállalkozások keretprogramban való részvételének ösztönzése - SME; A humán kutatási potenciál és a társadalmi-gazdasági tudásbázis fejlesztése - IHP;) valamint a Kutatás és képzés az atomenergia területén - EURATOM részprogramból.10

A fenti részprogramokhoz az 1999 és 2005 közötti időszakban elfogadott magyar részvételű projektek számát a 2. táblázat mutatja.

A legtöbb kutatási terv (121) az IHP alprogramhoz, míg a legkevesebb (13) az SME-hez lett elfogadva. A második legtöbb magyar részvételű projektet (108) a természet-, az agrár-, az orvostudományt magába foglaló QoL alprogram tartalmazza. A 3. helyet jelentő, 104 magyar részvételű projekt az EESD alprogramhoz tartozik.

A következőkben a magyar részvételű projekteket - alprogramonként - egy adott évre vonatkozóan, az indulókat és a folyamatban lévőket összesítve mutatjuk be.

A QoL alprogramhoz tartozó projekteken dolgoztak a legtöbben 2001-ben, 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben. A legkevesebb magyar részvételű projekt az KKV-ket (SME) támogató programban került elfogadásra a 2000-2003 közötti években. Összességében a legtöbb program, szinte mindegyik prioritásban a 2002 és 2003-as évekre tehető. Ennek többféle indoka is lehet: például a rövidebb 0,5-2 éves projektek ekkor domináltak, ez időpontra tehető, hogy a kutatókhoz eljutottak az 5KP-val kapcsolatos információk, végül az is lehetséges, hogy a pályázatírás tanulságai erre az időszakra értek be.

Az 5KP előírásai szerint a támogatást többféle pályázati formával lehetett elnyerni. A projektek e szerint történő megoszlását a 3. ábra mutatja. A magyar kutatók az alábbi kilencféle pályázati formával jutottak uniós támogatáshoz. Ez talán magyarázható azzal, hogy a projektek közel fele "hagyományos" költségmegosztásos típusú. A hazai kutatásszervezési kapacitás nem tette lehetővé, hogy tapasztalat, gyakorlat alakuljon ki a költségmegoszlás elvétől eltérő pályázati formákban való megmérettetéshez.

Az 5KP pályázati feltételek egyike volt, hogy a projektek konzorciumba szerveződött több résztvevő munkájára épüljenek. A magyar részvételű projektekben a résztvevők számát alprogramonként a 4. táblázatban mutatjuk be.

A hat-tizes létszámú projektekbe dolgoztak be leginkább a szakembereink, ami azt reprezentálja, hogy a kutatóink jól be tudtak illeszkedni a többszereplős munkákba. Ez azért is kedvező, mert a jelenleg futó 6KP-nál (2002-2006) a még nagyobb létszámú projektek megvalósítása a cél az ún. integrált projekteken (Integrated Project - IP) és a kiválósági hálózatokon keresztül (Networks of Excellence - NoE).

Az 5. táblázat tanúsága szerint a magyar részvétellel futó projektekben 28 országban (ezen belül 24 Európában, továbbá Izraelben, Kanadában és az USA-ban) dolgoznak a kutatók. A legtöbb esetben ez azt jelenti, hogy egy projekten belül egy ország több intézménye is résztvevője a projektnek. A korábban kialakult Kétoldalú Kormányközi Tudományos és Technológiai Együttműködések és az intézetek/intézményközötti kooperációk jól megalapozták a tudományos, kutatói kapcsolatok kiépítését. Itt érdemes megjegyezni, hogy jó kezdeményezés volt az Európai Unió részéről, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy a közép- és kelet-európai országok kutatóit fokozott számban vonják be a projektekbe.

Összehasonlításul néhány európai ország projektjeinek számát mutatja a 6. táblázat. A válogatás során néhány, hazánkéval azonos vagy kisebb lélekszámú ország adatait gyűjtöttük össze. Az egyes országok "sikerességét" egymillió lakosra vetített számmal jellemeztük. Az ezen hányados szerint elért nyolcadik hely visszatükrözi a magyar K+F helyzetet, ami nagyon kedvezőtlennek tűnik. Itthon, jelenleg a kutatási támogatásokra rendelkezésre álló források nem tették lehetővé a nagyobb pályázási aktivitásra való ösztönzést. Görögország és Portugália teljesítménye Szlovéniával egyetemben figyelemreméltó a számunkra. Pályázati kultúra elsajátításában bőven van mit tanulni az előttünk teljesítő országoktól.

Az 6. táblázat adatai arra is rámutatnak, hogy ahol a kormányzat a kutatást, a fejlesztést kiemelten kezeli és támogatja, ott ez az ország lakosainak számára vetített projektszámokban is visszatükröződik. A közelmúltban kihirdetett 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról várhatóan jobb helyzetet teremt.

A hazai orvosbiológiai kutatás részvétele az 5KP-ban

Statisztikai elemzés szerint a tudomány (a K+F) területén belül hat részterületet különböztetünk meg. Ezek egyike az orvostudomány. E területhez tartozó 5KP projektekből százhuszonnyolcat számoltunk össze, amelyek alprogramonkénti megoszlását a 7. táblázat mutatja.

Az orvosbiológiai kutatásokat túlnyomórészt a QoL program felhívásai tartalmazták, beleértve a népegészségügy területét. A többi alprogramhoz való kapcsolódást jól érzékelteti e táblázat. A magyar kutatói teljesítmény - a QoL alprogramon kívül - az IST és az EURATOM programokban volt a legjobb.

Az 2. táblázattal kapcsolatos megállapítás itt is érvényes. A legtöbb program a 2002-es és a 2003-as évekre tehető.

Végül az 5KP QoL programjában részt vevő kutatóhelyeket vizsgáltuk meg, amelyeket a 9. táblázat tartalmaz. Elmondható, hogy az egyetemek részvétele a legaktívabb, utánuk a kutatóintézetek következnek.

Az orvostudomány területéről nagyszámú hazai pályázat került beadásra. A nagyobb számú pályázat befogadása ellenére, a prog-ram költségvetéséhez képest a hazai kutatóknak juttatott támogatás mértéke szerénynek mondható. Koordinátori feladatot ellátó magyar pályázó a vizsgált területen elenyésző, pedig egy projekt sikere a koordinátor munkáján nagyban múlik, ami a hazai tudományos élet színvonalát emeli. A nemzetközi kapcsolatok szempontjából vizsgálva a projekteket elmondható, hogy a kutatók korábbi kapcsolatai jól "működtek" (korábbi kétoldalú TéT projektek). A pályázatok elbírálásában sok magyar szakértő működik közre. Ezen szakértők rálátása a pályázatokra szélesebb körű, szakmaspecifikus, ezért véleményük, tapasztalataik összegyűjtéséről sem szabadna lemondanunk, mivel sok hasznos információt szolgáltathatnának mind a pályázaton indulók, mind a tudománypolitika alakítói számára.

Kérdés, hogy mások hogyan ítélik meg a magyar, pontosabban a tagjelölt országok részvételét az 5KP-ban. Erre a legmegfelelőbb választ akkor tudunk adni, ha az EU Kutatási Főigazgatóság nemzetközi tudományos együttműködési politikáért felelős részleg vezetőjének cikkéből (Bellemin, 2003) idézünk néhány bekezdést:

"...Az 5. keretprogramban a tagjelölt országok részvétele elmaradt mind a Bizottság, mind a tagjelölt országok várakozásaitól. Az egyes tagjelölt országok tudományos téren minden szempontból egyes tagországokkal összemérhető teljesítményre képesek, különösen Észt- és Magyarország, valamint Szlovénia és Ciprus jelentős kapacitásokkal és hagyományokkal rendelkezik a külföldi kutatókkal folytatott együttműködés területén. A többiek részvételének nehézségei elsősorban a gyengébb tudományos potenciál vagy az elmúlt évtizedek során követett izolációs politika számlájára írhatók.

A tagjelöltek átlagos kutatási kiadásai mindössze a nemzeti össztermék 0,6 %-át teszik ki, ami nem éri el az uniós átlag felét sem. A tagjelölteknek ezenfelül szembe kell nézniük az agyelszívás hatásaival, valamint azzal a ténnyel, hogy kiváló minőségű kutatócsoportjaik kisméretűek, miközben a kutatási berendezések és az infrastruktúra egyes esetekben nem éri el a közösségi színvonalat. Méretük sok esetben nem elegendő, hogy felvegyék a versenyt a tagállamokéival.

Az 5KP mindenesetre jó tanulási lehetőséget adott számukra, így a tagjelöltek már jobban értik a keretprogramok végrehajtásának módszereit, jobban szervezettek és sokkal több kapcsolatuk van a tagállamok kutatóival."

Hasonló megállapítást hangzott el a 6KP nyitókonferencia egyik előadásán (Cok, 2002), miszerint a tagjelölt országoknak az 5KP-ban való részvétele alapján levonható fő tanulság: az elvártnál alacsonyabb részvétel. Ennek okai összetettek, mint például a megfelelő jártasság hiánya a projekt előkészítésében, megírásában, szervezésében; az elégtelen támogatás a nemzeti hatóságoktól; az üzleti szféra teljes érdektelensége; a K+F területre fordított alacsony nemzeti támogatás.

A hazai viszonyokra vonatkoztatott fenti megállapításokat csak megerősíti a Magyar Tudomány egyik 2002-es számában megjelent elemző tájékoztató (Nyíri, 2002), amely az EU K+F keretprogramjában való magyar részvétel tapasztalatait és tanulságait foglalja össze. Annak ellenére, hogy a tanulmány a 2001-ig ismertté vált eredményeket összegzi, elmondható, hogy a jelenre vonatkozóan is érvényesek a megállapítások:

"A KKE országok EU-átlagnál gyengébb pályázati eredményeit - nem csak Magyarország esetében - számos tényezővel lehet magyarázni. Az EU egyes specifikus programjai külön-külön, de együttesen is vizsgálják ennek okait. Az EU által megjelentetett különböző dokumentumokban leggyakrabban előforduló indoklásokat a következőkben foglalhatjuk össze:

* A KKE kutatóközösség ismertsége kisebb, mint nyugati partnereiké;

* Szerényebb pályázási gyakorlattal rendelkeznek;

* Gyengébb stratégiai kapcsolattal rendelkeznek az EU üzleti szektora irányában;

* Nem nagyon ismerik a pályázók az EU FP5 kritériumrendszerét;

* A kutatóközösség informálásának nemzeti rendszere fejletlen, elégtelenek a pályázási képességek kiépítését szolgáló ösztönző, támogató mechanizmusok;

* Kezdeti stádiumban van a nemzeti NCP hálózat működése;

* A nemzeti innováció-finanszírozás rendszere lényegesen eltér az FP5-étől (mikroprojektek finanszírozása versus programfinanszírozás);

* A társult országok nem tudták befolyásolnia az FP5 prioritásának alakulását, ennélfogva bizonyos témák, amelyek fontosak számukra, alacsony prioritással szerepelnek az FP5-ben."

A jövőre vonatkozóan vannak bőven feladatok, a teljesség igénye nélkül ezek közül néhány felvetés: a hazai finanszírozás időbeni előteremtése, érdekérvényesítési képességek fejlesztése, pályázati tanácsadás, pályázati képességek fejlesztése, pályázatíró irodák felállítása vagy támogatása, még több információ a pályázatokról és azok rendszeréről.


Kulcsszavak: EU 5. keretprogram, magyar kutatók, projektek, orvostudomány, magyar részvétel


1 1991. december 16-án írták alá a magyar-EK társulási megállapodást, mely 1994. február 1-én lépett hatályba. Magyarországon az 1994. évi I. Tvr-ben került kihirdetésre, ez tette lehetővé magyar kutatók részvételét a 4. keretprogramban.

2 A 4. keretprogramban a BIOMED2 az 1995. december 15-i Tanácsi határozat prioritásaival összhangban (Offical Journal. No L 361 of 31.12.1994).

3 Az EU az 5KP teljes szövegét hivatalos lapjában, az Official Journal of the European Communities (L) 42. k., 26. sz. 1-56 oldalain, 1999. febr. 1-én tette közzé.

4 A 114/1999. (VII. 30.) Kormányrendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 3/99. sz., hazánknak az EU 5KP-ban való részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló határozata kihirdetéséről.

5 Az élettudományok területéről Dr. Mandl József egyetemi tanárt jelölte ki az oktatási miniszter, az egészségügyi miniszter jóváhagyásával.

6 Az iroda vezetője dr. Nagy Zsolt volt, bázisintézménye a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Budapest IX, Nagyvárad tér 2.

7 1999. március 6.

8 2002. április 3.

9 Közös LIFE, GROWTH és EEDS felhívás az "újonnan társult országok" (newly associated states - NAS) számára az európai kutatói térségbe való becsatlakozásra.

10 Mindezek tartalmaznak olyan KTF feladatokat is, amelyek intézményi támogatással az EU Közös Kutató Központ (Joint Research Centre) hét intézetében kerülhetnek megvalósításra, ún. közvetlen akciókkal


IRODALOM

Cok, Lucija előadása a Brüsszelben rendezett European Research 2002 című 6KP nyitókonferencián, 2002. november 12-én, címe: The Vital Role of Candidate Countries in the Development of the European Research Area.

A konferencia honlapja: http://europa.eu.int/comm/research/conferences/2002/index_en.html

Bellemin, Louis (2003): F5 Was Learning Period for Candidate Countries, Says Head Unit. Cordis News honlapja: http://dbs.cordis.lu/news/en/home.html

Nyiri Lajos (2002): Vitorlázunk, vitorlázgatunk. Magyar Tudomány. 1, 96-111.,103-104.


1. ábra * Magyar részvételű projektek az elfogadás éve szerint, kivéve a nem azonosíthatókat (a Cordis projekt keresőben nem volt adat az elfogadás évéről)


2. ábra * Magyar részvételű, megvalósítás alatt lévő projektek száma (indulók és folyamatban lévők együtt)


3. ábra * Magyar részvételű projektek a szerződés típusa szerint



	Időtartam	Projektek száma	

	<= 1 hét		24	
	> 1 hét, <= 6 hónap	13	
	> 6 hónap, < 12 hónap	20	
	12 hónap		25	
	> 12 hónap, < 24 hónap	48	
	24 hónap		86	
	> 24 hónap, < 36 hónap	58	
	36 hónap		221	
	> 36 hónap, < 48 hónap	57	
	48 hónap		58	
	> 48 hónap		8	
	nem azonosítható	7	

1. táblázat * A projektek időtartam szerinti megoszlása


	      nem
	 azonosítható	1999	2000	2001	2002	2003	2004	 2005	összesen	

IHP		1	1	29	32	38	16	2	2	121	
QoL		0	0	33	29	25	20	1	0	108	
EESD		2	0	21	25	35	21	0	0	104	
GROWTH		2	0	18	37	29	9	0	0	95	
IST		1	0	24	27	37	1	0	0	90	
EURATOM		2	2	21	24	8	0	0	0	57	
INCO-2		1	2	16	12	6	0	0	0	37	
SME		3	0	2	8	0	0	0	0	13	
		12	5	164	194	178	67	3	2	625	

2. táblázat * Magyar részvételű projektek az elfogadás éve és az alprogramok szerint.


 	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	

IHP	1	29	54	85	93	76	35	14	0	0	0	
QoL	0	33	62	86	97	78	37	9	4	2	1	
EESD	0	21	46	76	93	74	36	9	1	0	0	
Growth	0	18	55	84	84	60	33	5	0	0	0	
IST	0	24	51	84	57	36	8	0	0	0	0	
EURATOM	2	23	49	53	38	20	3	0	0	0	0	
INCO2	2	16	27	24	22	10	2	0	0	0	0	
SME	0	2	10	9	2	0	0	0	0	0	0	
 	5	166	354	501	486	354	154	37	5	2	1	

3. táblázat * Magyar részvételű projektek az 5KP részprogramjai szerint éves bontásban (induló és folyamatban lévők együtt, kivéve a nem azonosíthatókat)


	 Programok             résztvevők  száma	
			<=5	6-10	11-15	>15	

	QoL		32	42	15	19	
	IST		15	34	19	22	
	GROWTH		10	26	24	35	
	EESD		12	27	30	35	
	INCO-2		22	7	8	-	
	SME		1	6	3	3	
	IHP		39	54	14	14	
	EURATOM		13	17	12	15	
        összesen	144	213	125	143

4. táblázat * Magyar részvételű projektek a résztvevők száma szerint csoportosítva


Ausztria		24			
Belgium			26
Bulgária		3
Kanada			6
Svájc 			25
Csehország 		13
Németország 		91
Dánia 			15
Spanyolország 		34
Észtország 		5
Franciaország 		71
Finnország 		20
Görögország 		9
Olaszország 		59
Izrael			11
Írország		9
Litvánia		5
Lettország 		4
Hollandia 		38
Norvégia 		11
Portugália 		14
Lengyelország 		23
Törökország 		7
Svédország 		29
Szlovénia 		12
Szlovákia 		3
Egyesült Királyság 	67
USA 			5	
Egyéb 			23

5. táblázat * Magyar részvételű projektekben szereplő országok


	Ország	Projektek száma		Lakosság	Projekt/egymillió lakos*	
					(millió)
	Görögország	2566		10,7		240	
	Dánia		1590		5,3		300	
	Ausztria	1457		8,1		180	
	Finnország	1419		5,1		278	
	Portugália	1257		9,9		127	
	Csehország	671		10,2	 	66	
	Magyarország	625		10,2		61	
	Szlovénia	349		1,9		184	
	Litvánia	138		3,6		38	
	Horvátország	29		4,7		6	

* kerekített számok

6. táblázat * Néhány európai ország projektjeinek és lakosainak száma


	Program 	Projektek száma	

	QoL			92*	
	IST	  		8	
	GROWTH	  		2	
	EESD	  		1	
	INCO-2	  		5	
	SME 	  		2	
	IHP	  		8	
	EURATOM			10	
	összesen	    	128	

7. táblázat * Magyar részvételű projektek az orvosbiológiai kutatások területén - *A programon belül az egyik kulcsakció (az 5.) nem egészségügyi téma, ezért nem került számbavételre.


    Programok	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	 2008	2009	

QoL*	  29	 38	 65	 68	46	25	3	1	1	 1	
IST	  5	 8	 8	 5						
GROWTH		 1	 1	 2						
EESD	  1	 1	 1	 1						
INCO-2	  4	 4	 3	 3	1	1				
SME	  1	 2	 2	 1						
IHP	  4	 4	 5	 6	4	2	1			
EURATOM	  2	 6	 8	 9	7	1				

* A programon belül az egyik kulcsakció (az 5.) nem egészségügyi téma, ezért nem került számbavételre

8. táblázat * Magyar részvétel orvosbiológiai kutatásokban éves bontásban (induló és folyamatban lévő projektekkel együtt)


			2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009

Egyetemek		6	10	21	26	19	16	3	1	1	1
Orsz. intézmények	1	6	8	9	8	3
Kórházak			1	2	3	3	3	1
KKV*			2	6	7	5	5	1
Kutatóintézetek**	19	12	22	24	15	5	3
Alapítványok		1	3	4	4	1			1
	   összesen	29	38	64	71	51	28	7	2	1	1

*kis- és középvállalkozások

**az MTA-hoz és más minisztériumokhoz tartozó intézetek

9. táblázat * QoL tematikus program: magyar részvétel a projektekben kutatóhelyenként, éves bontásban (a programon belül az egyik kulcsakció - az 5. - nem egészségügyi téma, ezért nem került számbavételre)


<-- Vissza a 2004/5 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]