Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt régóta izgatja az életfontosságú szervek megújításának lehetősége, az ún. helyreállító vagy regeneratív orvoslás. A klinikai tevékenységet megalapozó kísérletes kutatások, biotechnológiai eljárások, genetikai felismerések és gyógyszerkutatási eredmények lehetővé tették, hogy a korábban gyakran halálos kimenetelű betegségek esetében is ma már a gyógyulás reményével avatkozhat be az orvos. A molekuláris genetika és a génsebészet előretörése, a sejtek jellemző tulajdonságainak, fejlődésének és funkcióinak jobb megismerése újabb reményeket kelt ezen a téren. Ezeknek a reményeknek egyik legfontosabb tényezője a szervezetünket megújítani képes őssejtek egyre jobb megismerése. A saját őssejtek genetikai módosítása különösen értékes gyógyászati eszközt jelenthet, mintegy forradalmi áttörést ígérve az orvoslásban.
Ugyanakkor, az 1990-es évek elején a génterápia lehetőségéhez kapcsolódó kezdeti nagy lelkesedés erősen lelohadt, amikor bebizonyosodott, hogy a szöveti őssejtek közvetlen, in vivo genetikai módosítása gyakran sikertelen, vagy csak rövidtávú javulást eredményez. Jelenleg a sikeresnek ígérkező génterápiás eljárások elsősorban az emberi őssejtek ex vivo, azaz az emberi szervezeten kívül végrehajtott módosításához, majd a módosított sejtek beültetéséhez kapcsolódnak. Ezek az eredmények és az utóbbi évek azon felismerése, hogy a szövetek regenerálására képes őssejtek univerzálisak, azaz egymást igen széles körben helyettesíteni tudják, világszerte hatalmas lendületet adtak a csontvelőátültetéshez, illetve az őssejtek specifikus alkalmazásához kapcsolódó módszereknek. Ezzel a fejlődéssel párhuzamosan természetesen számos új tudományos, gyakorlati és etikai probléma is előtérbe került. Megjelennek a klónozás, az immunvédekezés, de a tumorképződés kapcsolódó kérdései is, amelyek mind alapvetően motiválják vágyainkat és lehetőségeinket.
Ebben a tanulmánykötetben a szakma neves képviselőinek közreműködésével ezeket a lehetőségeket és gondokat igyekszünk bemutatni mind a szakmában laikusok, mind a hozzáértők számára. Az alapkutatástól a klinikai alkalmazásokig igyekszünk minél átfogóbb és ugyanakkor szakszerű, időszerű tájékoztatást nyújtani. Ez természetesen valójában elvégezhetetlen feladat, és így lesznek olyan fejezetrészek, amelyek az adott olvasó számára túl részletesen és elmélyülten foglalkoznak egy-egy kérdéssel, míg a szakember olvasó esetleg nyugodtan átugorhat egy-egy általánosabb bemutatást. Ugyanakkor a téma újdonsága, népszerűsége és fontossága miatt biztosra vehető, hogy ez a kötet figyelemre készteti valamennyi olvasót.
Valamennyi írás önálló tanulmány, és a kötet szerkesztése során nem igyekeztünk erővel összehangolni az egyes fejezeteket, amelyek így átfedő, újra és újra megjelenő bemutatásokat és gondolatokat is tartalmaznak. A rendkívül gyorsan változó szakmai környezetben és tudományos álláspontok között ugyanakkor éppen a szerzők egyéni felfogása az, ami a legérdekesebbé teszi ezt a kötetet. A nem szakember tájékozódását a szerzők konszenzusán alapuló szakkifejezés-magyarázattal, mini-lexikonnal igyekszünk elősegíteni. Az egyes fejezetek írói hazai és külföldi kutatók, akik rendszeresen, nemzetközi színvonalon publikálnak ebben a témakörben. Mint szerkesztő elmondhatom, hogy rengeteget tanultam a tanulmányok olvasása közben, és igazán élvezetesnek, jó stílusú bemutatásnak tartom az egyes írásokat.
A tanulmánykötet több szerzője 2002 óta aktívan részt vesz a Széchenyi NKF projekt által támogatott kutatásban, amely a betegségek gyógyítása érdekében az őssejtek felhasználását és a géntechnológiai módszereket kívánja összekapcsolni. A projekt egyik fő célja a szövet- és szervátültetéseket előkészítő klinikai kezelések megfelelő megválasztása, az immunológiai toleranciát biztosító új eljárások kidolgozása, és modern biotechnológiai módszerek kifejlesztése a sejtterápia és a génterápia alkalmazására a veleszületett rendellenességek, az immunhiányos állapotok és a daganatos betegségek gyógyításában. Ehhez fontos lépés az őssejtek elkülönítésére, feldúsítására, szövet-helyreállító felhasználására, így például a köldökzsinórvér őssejtek alkalmazására szolgáló módszerek bevezetése, valamint a génterápiát szolgáló speciális készítmények fejlesztése.
A kialakítandó sejtbank és sejtmanipulációs centrum hátteret biztosít a tudományos kutatáshoz és a gyógyító (például csontvelőátültetési) alkalmazáshoz egyaránt. A program fontos célja a kapcsolódó jogi és biztonsági feltételek részletes kidolgozása, a nemzetközi előírások hazai adaptálása, valamint a közvélemény hatékony tájékoztatása.
A jelen kötet annak bizonyítéka lehet, hogy a szoros szakmai kapcsolatok tovább motiválják a kutatási és fejlesztési lehetőségek mind jobb kiaknázását, de egyben a széleskörű szakmai tájékoztatás alapjait is megteremtik. Kellemes és hasznos időtöltést kívánok a kötet olvasóinak!