Magyar Tudomány, 2004/11 1252. o.

Tanulmány

Fábri György

a filozófiai tudomány kandidátusa, az MTA Kommunikációs és Tudománypolitikai Titkárság igazgatója - fabrigy @ office.mta.hu

Tudomány, közvélemény, média

- kutatási tájékoztató1


Az Akadémia tudománypolitikájának az elmúlt években meghatározó elemeivé váltak azok a kezdeményezések, amelyeket a tudomány és társadalmi-gazdasági környezete, ezen belül is a tudomány nyilvános kommunikációja területén indított. Az 1997 óta megrendezésre kerülő Magyar Tudomány Napja, a 2002 óta példátlan médiasikert hozó Mindentudás Egyeteme, a 2003-as World Science Forum, az Akadémia Klub működése, a sokasodó kulturális és művészeti rendezvények az MTA székházában, valamint az Akadémia vezetőinek szerepvállalása a gazdasági-társadalmi fórumokon jellemzik a tudománypolitikai nyitás folyamatát. Mindez összhangban áll a nemzetközi (európai uniós) tendenciákkal, amelyek, követve a legfejlettebb tudományos centrumok, elsősorban az USA példáját, a tudományos ismeretátadás médiumainak radikális bővülését, a professzionális kommunikációs programok térnyerését mutatják.

E törekvések elméleti megalapozását, konkrét cselekvési tervekkel történő támogatását, valamint hatásvizsgálatát tűzte ki célul az a kutatás, amelyet az MTA a MATÁV Rt.-vel együttműködve rendelt meg 2004 februárjában. A kutatási program nagyban támaszkodott azokra az eredményekre, amelyeket a hasonló kérdésköröket feltáró nemzetközi (Eurobarometer), illetve korábbi hazai (Gallup-felmérés, Tamás Pál kutatásai, az MTA Kutatásszervezési Intézetének munkái, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének programjai, Fehér Márta és Hronszky Imre munkássága, illetve Fábri György tudományos kommunikációs szakértői vizsgálatai) kutatások hoztak (az idevágó néhány tájékoztató irodalom adatait jelen tanulmány végén ismertetjük).

A többrétű célkitűzésnek megfelelően valósult meg a kutatási program, amely legfontosabb elemei:

* fókuszcsoportos és országos, reprezentatív mintán végzett kérdőíves felmérés a lakossági ismeretekről, véleményekről;

* a tudományos köztestületi tagság körében végrehajtott internetes lekérdezés;

* tudományszociológiai, tudományfilozófiai szakmai háttértanulmányok.

A kutatás keretében sor került négy fókuszcsoportos beszélgetésre, egy országos, ezerkétszáz fős, reprezentatív kérdőíves adatfelvételre, és a magyar kutatói körben, a köztestület tagjai között egy e-mailes visszaküldésen alapuló adatfelvételre. A kutatást Fábri György (MTA) vezette, a kutatói lekérdezést és elemzést Mosoniné Fried Judit (MTA Kutatásszervezési Intézete) irányította. Az adatfelvételt a Mimikri Közvélemény- és Piackutató Társaság végezte (Kálmán Miklós és Györgyi Zoltán vezetésével), az elemzésben közreműködtek a Periszkóp Médiakutató és az ELTE-MTA Kommunikációelméleti Kutatócsoportjának munkatársai.

Jelen tájékoztató áttekintést tartalmaz azoktól a legfontosabb témakörökről, amelyek az empirikus adatfelvétel elemzése nyomán körvonalazódnak. Rövidesen sor kerül a kutatás részletes szakmai tanulmányainak publikálására, valamint 2004 végén egy összegző szakmai konferenciára is. Az alábbiakban közölt adatok ezért vitaindítónak is tekinthetők, s ez magának a kutatásnak is elsődleges célkitűzése volt: a kutatói közösségben, a döntéshozók, tudománypolitikusok és a nyilvánosság számára is felvetni a tudomány kommunikációjának legfontosabb kérdéseit.

I. Érdeklődés, ismeretek

1. A tudomány iránti érdeklődés

A kérdezettek négyfokú skálán jelölték meg néhány nagy tevékenységi terület iránti érdeklődésüket. Az átlagos "osztályzatokat" tekintve öt kiemelt terület közül a tudomány és technika iránti érdeklődés a második helyre került, megelőzve ezzel a hazai viszonylatban igencsak népszerű sportot is. A tudomány-technika iránti érdeklődést csak a kulturális kérdések iránti érdeklődés előzi meg.

A lakosság egyes csoportjaiban tapasztalható érdektelenség a tudomány-technika kérdései iránt általában nem kifejezetten ennek a szakterületnek szól: gyakran párosul más területek iránti érdektelenséggel is: a tudományos kérdések iránt egyáltalán nem érdeklődők 78 %-át a közgazdaság-pénzügyek sem érdeklik, a korreláció a kultúra iránti érdektelenséggel 44 %.

Az Eurobarometer adataival összevetve nálunk a tudomány iránti érdeklődés sorrendjét tekintve eggyel magasabb helyre került, mint az uniós országok egészében. De nem is ez az igazi különbség, hanem az, hogy míg a sport, a kultúra és a politika iránti érdeklődés Magyarországon rendre alacsonyabb, mint az EU egészében (a közgazdasági kérdések iránti érdeklődés pedig közel azonos), addig a tudomány-technika iránti érdeklődés 13 %-ponttal előzi meg az Unió adatát.

Az informáltságot tekintve a tudomány közel sem foglal el ilyen előkelő helyet: az öt terület közül a negyedik. A tájékozottság (ön)értékelése minden szakterület esetében alacsonyabb, mint az érdeklődésé, de a legnagyobb relatív információhiány éppen a tudomány-technika területén fogalmazódik meg (s igencsak jelentős a közgazdasági-pénzügyi területen). Az e kérdések iránt fogékony lakosság egyharmada érzi magát rosszul informáltnak.

A hazai adatok jelentősen eltérnek az uniós számoktól, melyeket az EU régebbi tagországaiban 2002 során, azonos kérdésekkel elvégzett kutatás eredményezett. Három területen - köztük van a tudomány-technika - a tájékozottság nagyobb, mint az érdeklődés, s a sportot leszámítva minden területen tájékozottabbnak érzi magát a lakosság, mint nálunk. A legnagyobb "előnnyel" az Unió a közgazdaság és a tudomány területén rendelkezik.

Megemlítendő, hogy bár adataink részben eltérnek a Gallup nemzetközi felmérésének magyarországi eredményeitől, tendenciájuk és mondanivalójuk egybeesik azzal. A felmérésükben Magyarországon mért tudomány iránti érdeklődés lényegesen, 8 %-kal magasabb az uniós átlagnál, és a legnagyobb arányban a tudomány területén tér el pozitív irányban a magyarok érdeklődése a régi és új tagállamokéitól.

2. Az érdeklődési területek és az azokkal kapcsolatos ismeretek

A tudományok általánosan használt felosztása szerint (természettudomány-társadalomtudomány) a természet- és műszaki tudományok iránti érdeklődés dominanciája jellemző.

Tudományáganként vizsgálódva azt tapasztaljuk, hogy a biológia/orvostudomány, valamint a műszaki tudományok (külön kiemelve az űrkutatás és informatika) a leginkább érdeklődést keltőek, míg az egyetlen komolyabb (ám a természettudományokhoz képest még így is lényegesen alacsonyabb) érdeklődést kiváltó társadalomtudomány a történelem. Külön említést érdemel a politológia feltűnően alacsony elismertsége, a válaszadók körében még tudományjellege sem éri el az asztrológia vagy a parapszichológia szintjét. A nemzetközi összehasonlítás tekintetében a legtöbben a hazai orvostudomány, a fizika, a pszichológia és a biológia teljesítményét tekintik a világ élvonalába tartozónak. Mindössze a kérdezettek 6 %-a gondolja úgy, hogy nincs olyan tudományág, amiben az ország a világ élvonalába tartozna. Ami mármost az egyes tudományágakról való ismereteket illeti: a tudomány iránt érdeklődők kétharmada jelezte, hogy megítélése szerint legalább egy tudományág eredményeit mélyebben is ismeri. Természetesen ez vélhetően nem jelent módszeres tudást, inkább az érdeklődés és fogékonyság mértékét világítja meg.

Hasonlóképpen értelmezhetők a válaszok az Eurobarometer felméréshez igazodva feltett kérdéssorra, amely néhány, a sajtóban is gyakran szereplő kifejezés ismeretére kérdez rá. Ezek közül elsősorban az egészség-betegség témaköre, illetve a környezet változásával kapcsolatos fogalmak közismertek. Meglepő módon ennél hátrébb került a rangsorban az Internet fogalmának ismerete, s az orvosi, illetve a biológiai kérdések iránti jelentős érdeklődés ellenére a géntechnológia gyógyászati alkalmazására vonatkozó ismeret. A legkevésbé ismertnek két, kifejezetten műszaki megoldás bizonyult (nanotechnológia, üzemanyagcellás motorok).

A nemzetközi adatok általában valamivel alacsonyabb tudásra utalnak, de az egyes kifejezések sorrendje közel azonos. Egyedül az üvegházhatás fogalma szorult nálunk hátrébb, de még így is többen állították magukról, hogy tisztában vannak az értelmével, mint az uniós országokban.

Néhány konkrét kutatási kérdés esetében az érdeklődési arányok a következőképpen alakultak (3. táblázat):

3. Nemzetközi pozicionálás

Arra a kérdésre, hogy a válaszolók szerint melyik ország az első a világon tudományos tevékenységét tekintve (a kérdezettek 85 %-a nyilvánított véleményt), a túlnyomó többség az Egyesült Államokat jelölte meg (közel 60 %), míg mögötte Japán 13 %, Magyarország pedig 3,2 %-kal szerepelt, ami egyértelműen arra utal, hogy a nemzeti öntudatnak meghatározó része a tudományos teljesítmény. A Tamás Pál által hat évvel korábban végzett vizsgálat hasonló eredményt hozott az élen, de lényegesen kisebb volt a különbség az USA és Japán között, vagyis az amerikai dominancia még látványosabb lett.

Más metszetben, a közép-európai országokat külön összehasonlítva a megkérdezettek Ausztria tudományos teljesítményét értékelték a legtöbbre, de nem sokkal kevesebben választották Magyarországot, amely adatok alapvetően megegyeznek a hivatkozott kutatáséival.

Önmagában értékelve a magyar tudományt, egyértelműen, fenntartás nélkül a lakosság ötödrésze gondolja úgy, hogy a világ élvonalába tartozik, ugyanekkora része, hogy színvonalas, de nem eléggé ismert világszerte, s közel ennyien, hogy nagy tekintélye van a világban. Mindhárom állítással további mintegy harminc-harmincszázaléknyi arányban a lakosság alapvetően - ha nem is teljes mértékben - egyetért. A hazai tudományt kifejezetten gyengének még 10 %-nyian sem tartják. Hogy a hazai tudomány fejlettsége összefüggésbe hozható-e az egyes tudományágak tőkeigényességével (illetve az ország "tőkeszegénységével"), abban nem rajzolódnak ki markáns álláspontok.

Ha nem a tudományról általában, hanem a tudósokról, azok tevékenységéről, sikereiről kérdezünk, az előzőnél még pozitívabb képet kapunk: összességében a lakosság csaknem négyötöde vélekedik úgy, hogy a magyar és a magyar származású tudósok a világ legjobb tudósai közé tartoznak, és 60 %-a tartja világhírűnek a Magyarországon élő tudósokat. Ugyan a hazai tudományművelésre nézvést negatív, de a nemzetközi tekintély szempontjából hasonlóan öntudatos az a vélekedés, hogy a magyar tudósok csak külföldön képesek eredményt felmutatni - ezt vallja a kérdezettek kétharmada.

Nem véletlen tehát, hogy a kérdezettek túlnyomó többsége szerint a tudósok komoly hírnevet szereznek az országnak. Bizonytalanok ugyanakkor abban, hogy a tudomány támogatása gazdaságos beruházás-e. Általános az egyetértés abban is, hogy a legjobb tudósaink külföldre mennek, s az igazi sikereket más országok aratják le, s ezért szinte minden kérdezett azt szeretné, hogy tudósainkat tartsuk itthon.

II. A tudomány helye, szerepe

1. A tudomány értéke

A kérdezettek inkább hisznek a tudományban, mintsem kételkednek az értékében - de ez a viszonyulás nem problémátlan. A közvélemény leginkább a tudomány pozitív (a világra, az életszínvonalra gyakorolt) hatására vonatkozó állításokkal értett egyet, ugyanakkor valamivel kevesebben gondolják, hogy e hatások révén a tudomány képes lenne megoldani nagy társadalmi, illetve gazdasági problémákat. Egyharmados arányban gondolják úgy, hogy a tudományos fejlődés csak a nagy vállalkozásoknak kedvez. Valamivel kevesebben gondolják úgy, hogy a tudományba fektetett pénz nem térül meg, s a lakosság negyedének az a véleménye, hogy sok az értéktelen felfedezés is.

Mindezek ellenére a többség számára a tudás önmagában is értéknek számít, függetlenül annak költségeitől, hasznától. Ennél lényegesen kevesebben gondolják azt, hogy a tudósok motivációja is ez, inkább feltételeznek a felfedezések mögött társadalmi érdeket, hasznot, támogatottságot.

A korábbiakban láttuk, hogy a lakosság elsősorban a természettudományokat tekinti komoly tudománynak, a társadalomtudományok határozottan hátrébb szorulnak a szemükben. Ennek ellenére több mint felerészben nyilatkoztak úgy, hogy egyenrangúnak tekintik e két tudományágat. (Mintegy egyharmaduk tekinthető bizonytalannak ebben a kérdésben, illetve nem egységesen ítéli meg az egyes társadalomtudományokat.)

2. A tudomány presztízse

A vizsgálat adatai szerint nemcsak a tudománynak, hanem művelőinek is nagy a becsületük. A leginkább tisztelt foglalkozások sorában előkelő helyen szerepelnek a tudósok: az orvosok után a második helyen. A sorrend megfelel az átlagos uniós véleménynek is, de nálunk lényeges magasabb arányban tisztelik őket. A magasabb arány összefüggésbe hozható azzal is, hogy három foglalkozásnak nagyon alacsony nálunk a presztízse: az ügyvédek, a bírók és az újságírók nagyon kevés szavazatot kaptak, lényegesen kevesebbet, mint az Eurobarometer vizsgálatában.

Sokat elárul a tudomány tekintélyéről, hogy a szokásos társadalmi bizalmi indexet is lekérdezve a mintán, az intézmények között feltüntetve a Magyar Tudományos Akadémiát, ez szembeötlően pozitív megítélést kapott:

Ezen összehasonlítás értékét növeli, hogy a társadalom jelentős része számára a Magyar Tudományos Akadémia ismert, megfogható intézmény. Fotókról a kérdezettek közel fele felismerte a székházat (a Sándor-palota, a Nemzeti Múzeum és az Opera mellett), a harmada pedig helyesen választotta ki Vizi E. Szilveszter mint jelenlegi elnök nevét a rendszerváltozás után e posztot betöltötteket tartalmazó listáról. Figyelemreméltó, hogy a felsőfokú végzettek között messze 50 % felett van a helyes választ adók aránya.

Az Akadémia tevékenységéről is érdemi véleménnyel bírnak a megkérdezettek. Arra a kérdésre, hogy mi az MTA feladata, csupán 1-3 % nem tudott semmit sem válaszolni.

A magyar tudósok jellemzését is kértük a válaszolóktól, akik a megadott állításokat a következő arányban tartották igaznak:

3. A tudomány támogatása

A tudomány magas presztízse visszaköszön a támogatásokról való véleményben is. Amikor arra kértük a válaszadókat, hogy 100 egységnyi pénzt osszanak fel hat, társadalmilag preferált terület között, a tudományos kutatás értékén szerepelt. (4. ábra)

(A grafikon azt mutatja, hogy ha az egyes területekre szánt egységek átlagait vesszük, akkor milyen sorrend alakul ki. Tehát ha minden választ figyelembe veszünk és azt átlagoljuk, akkor ezeket az átlagértékeket tartalmazza a táblázat.)

A támogatás forrásaiként a kérdezettek az állami költségvetést, illetve a nemzetközi forrásokat jelölték meg - az összes említés kilenctizede ezeket tartalmazza. Ezekhez képest elenyésző a gazdasági szervezetek és a magánszemélyek mint lehetséges finanszírozók súlya.

Azt, hogy az ország a kérdezett által kiemelt tudományágakban világszínvonalat képviselhessen, egyértelműen pénzkérdésnek tekinti a lakosság: kétharmaduk pénzzel megoldhatónak tekinti, ám ötödük úgy látja, hogy az ország ezt nem tudja finanszírozni. Árnyaltabb feltételeket (több kutató, jobb oktatás) a válaszok egyharmadában találunk.

4. Vélemények a kutatók helyzetéről

A kutatás személyi feltételei is összefüggésbe hozhatók a pénzhiánnyal a válaszolók szerint. Többségük úgy gondolja, nem érdemes ma kutatónak menni Magyarországon: hiányzik az anyagi megbecsülés, elégtelenek a munkafeltételek. A nemmel válaszolók egyharmada az erkölcsi megbecsülést is kevesli.

Azon kisebbség kétharmada, aki szerint érdemes kutatóként dolgozni Magyarországon, elsősorban a munka hasznosságára, érdekességére hivatkozva érvel álláspontja mellett. Lényegesen kevesebben, de említésre méltó arányban vannak olyanok is, akik szerint a kutatói lét anyagi, illetve egyéb egyéni előnyökkel is jár.

A kérdezettek kétharmada érdekesnek tartja a kutatói munkát, s valamivel kevesebb, mint a fele gondolja úgy, hogy befolyásolhatja az emberek életét, illetve hogy hírnévre tehet szert művelője. Ugyanakkor csaknem 60 % szerint a kutatók jövedelme alacsony, 45 % szerint a kutatómunka feltételei hiányoznak, s közel egyharmaduk úgy ítéli meg, hogy bizonytalan az egyéni siker, mert az csak keveseknek adatik meg. Ha a hasonló jellegű pro-kontra érveket egybevetjük, akkor két ponton találunk jelentős arányú ellentétes véleményeket: az előmeneteli lehetőségek, illetve a hírnév tekintetében - bár ez utóbbi esetben a két vélemény nem egészen egymás komplementere.

A magyar tudósok, a magyar tudomány sikerét csaknem egyenlő arányban tulajdonítják a kérdezettek a hazai oktatás sikerének (s azon belül elsősorban a felsőfokú képzés szerepének), illetve annak, hogy a tehetségek megtalálják a kiemelkedő tevékenységhez vezető utat (38, illetve 36 %). Ennél kevesebben, de számottevő arányban a gazdaság mint megrendelő szerepét hangsúlyozzák inkább.

Mindezek fényében nem véletlen, hogy a többség (kb. 60 %) úgy gondolja, az ország EU-tagsága felerősíti a kutatói elvándorlást: ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek alig fele vélekedik így.

III. Tudomány és média*

Amint az alábbi grafikon jelzi, a televízió az elsődleges tájékozódási pont a tudományos információk területén is. Ezért a továbbiakban a kutatás idevágó eredményei mellett ismertetjük a legfontosabb nézettségmérési adatokat is.

Az ismeretterjesztő csatornák közül a Spektrum és a National Geographic rendelkezik a legnagyobb lefedettséggel, az előbbi 1,51 millió, az utóbbi 1,37 millió háztartást ér el. A Discovery 940 ezer, míg az Animal Planet 690 ezer háztartásban fogható. Az ismeretterjesztő csatornák napi közönségének nagyságát a tizenöt évnél idősebb lakosság ötödére becsülhetjük. Nézettségüket a Spektrum és a National Geographic vezeti, ezek műsorát a tizenöt évnél idősebbek kb. hetede (16, illetve 13 %-a) nézi, állítása szerint napi gyakorisággal. A Discovery 9, az Animal Planet 6 %-os nézőtábort ért el. (Az adat értékelésekor figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a televíziózás jelentős előnnyel a legnépszerűbb időtöltési formának számít. Egy átlagos magyar naponta közel négy és fél órát tölt ezzel.)

Összehasonlító adatok csak a Spektrum esetében érhetők el. Az AGB Hungary szerint a Spektrum ún. átlagos napi hatóköre (akik legalább egy percig nézik a csatorna műsorát) meghaladja a 800 ezer főt. Ennél szigorúbb meghatározást követve nagyjából 400-480 ezerre tehetők azok száma, akik naponta legalább tíz percet nézik a Spektrumot. Ez a nem egészen félmilliós nézőtábor 5-6 %-os részesedést jelent.

Kutatásunk alapján a tudományos (hír)-műsorok iránt határozott igény mutatkozik. A megkérdezettek hetede (16 %) úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen nézi a tudományos híradókat. (Az AGB mérései szerint a Tv2 Magellán című produkciója időnként megközelíti a 20 %-os nézettséget. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a műsorszám egyre határozottabban él bulváreszközökkel.) Azt is meg kell jegyezni, hogy az interjúalanyaink a tudományos híradók meghatározásakor kissé eltértek a szakirodalmi definíciótól, ugyanis előadássorozatokat, (pl. Mindentudás Egyeteme), dokumentumfilm-sorozatokat (pl. Nagyhatalmak születése) is ide soroltak. Ezért talán helyesebb ezt a kérdést általában a tudományos tematika, mintsem a tudományos hírműsorok iránti érdeklődés mérőeszközének tekinteni.

Az ismeretterjesztő csatornák napi nézőinek legfontosabb elvárásai szerint a televízióknak lényegesen gyakrabban kellene magyar tudósokat megszólaltatniuk (100-as skálán 89 pont), illetve több tudományos hírt kellene közölniük (83 pont). Az első állítással a célközönség 85, az utóbbival pedig 74 %-a értett egyet.

Szintén jelentős támogatottsággal bír a tudományos hírek bulvárosodását (78 pont), valamint a hírek rövidségét (75 pont) kifogásoló vélemény. Az állítások a célközönség nagyjából kétharmadának (66, ill. 61 %) véleményét fejezik ki. A tudományos beszámolók érveinek, bizonyítékainak elmaradását kifogásoló vélemény valamivel átlag feletti (69 pont) erősséggel van jelen a közvélekedésben. Az ismeretterjesztő csatornák napi közönségének fele volt ezen a véleményen. Hasonló arányban támogatták a tudományos hírek témaválasztását is (69 pont). A megkérdezettek 55 százaléka vélekedett úgy, hogy a híradások általában őt nagyon érdek-lő témákkal foglalkoznak.

Átlagtól elmaradó intenzitású az a vélemény, amely a tudományos anyagokat csak a hozzáértők számára tekinti fontosnak, illetve amely szerint a televíziók/rádiók témafeldolgozása alapvetően unalmas - ezt a megkérdezettek fele sem gondolja így. A két állítással a megkérdezettek közel ötöde ért egyet. Legkevesebben azzal értettek egyet, hogy felesleges tudományos híreket adni, mert a többi hír érdekesebb (32 pont). Az állítás a megkérdezettek 8 %-ának egyetértésével találkozott. Ezen vélekedések tekintetében nincs kiemelésre érdemes különbség a legnépszerűbb ismeretterjesztő csatornák nézői között.

A televíziók/rádiók tudományos beszámolóit az ismeretterjesztő csatornák közönségének közel fele, míg a teljes népesség harmada tartja nagyon megbízhatónak. Szembetűnő, hogy - bár kisebb fenntartásokkal a megkérdezettek fele élt - a hitelesség részleges vagy teljes elutasítása egyáltalán nem jellemző. A hitelesség bázisát a középiskolai végzettségűek és valamivel kisebb arányban a diplomások alkotják.

A válaszadók 96 %-a ismeri a Spektrum, a National Geographic, a Discovery vagy az Animal Planet adók valamelyikét, és mindössze 4 %-a ismer más ismeretterjesztő csatornát. A Spektrumot illetve a National Geographic-ot találták a legszínvonalasabbnak, és ezeknek a műsorait nézik a legtöbben.

A válaszadók többsége, mintegy kétharmada néz alkalmanként tudományos témájú magazinműsorokat. A válaszadók negyede azonban soha nem néz ilyen témájú műsort. A tévéműsorok közül messze kiemelkedik a Delta, a Mindentudás Egyeteme és a Magellán ismertsége.

A válaszadók ezeket a műsorokat nézik a leggyakrabban, és ezeket tartják a legszínvonalasabbnak. Bár a Mindentudás Egyetemét kevesebben nézik, mint a Magellánt, mégis, az előbbit színvonalasabbnak tartják.

A válaszadók többsége közepesen vagy nagyon hitelesnek találta az ismert tudományos műsorokban elhangzó információkat. Mindössze 6 % volt, aki csak egy kicsit érezte megbízhatónak, és egyáltalán nem volt, aki egyáltalán nem érezte megbízhatónak az ilyen műsorokban megjelenő információkat.

A tudományos témával foglalkozó újságok közül egyértelműen az Élet és Tudomány a meghatározó orgánum. A válaszadók negyede ismeri, ötöde pedig a legszínvonalasabbnak tartja. Többen olvassák, mint a többi kérdezett tudományos lapot együttvéve. Kiemelkedő még a Természetbúvár magazin 12 %-os olvasottságával.

Külön figyelmet fordítottunk az Akadémia kiemelt programja, a Mindentudás Egyeteme ismertségének vizsgálatára. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy megkérdezettek közel 60 %-a hallott a programról, az egyetemet végzettek között az ismertség gyakorlatilag teljeskörű. Itt is a televízió dominanciája érvényesül: szinte mindenki megemlíti, mint Mindentudás Egyeteme médiumot. A napilapokban és a rádiókban külön-külön a válaszolók több mint tizede találkozott előadásokkal, ennél valamelyest kevesebben ismerősöktől hallottak róla, ami azt jelzi, hogy a Mindentudás Egyeteme társasági beszédtémává vált. Azok között pedig, akik bevallásuk szerint hallottak a programról, háromnegyedük már nézett-hallgatott is előadást. Ez a teljes népességre vetítve kétötödös nézettséget jelent, s mivel az érdeklődök általában egy-két előadást tekintenek meg, ez hozzávetőlegesen meg is felel az adásonkénti nézettségi adatoknak. Pozitív visszaigazolás, hogy a döntő többségnek tetszettek az előadások.

IV. A tudomány és a laikusok

1. A közvélemény a párbeszédről

A kérdezettek háromnegyed része fontosnak tart valamiféle párbeszédet a tudomány iránt érdeklődő laikusok és a szakemberek között. Ennek egyik területe lehet a tudományos felfedezések értékelése, amelyben nyilvánvalóan segítségre szorul a tudományos kérdésekhez nem, vagy csak felszínesen értő lakosság.

A válaszadók egyértelműen azt jelezték, hogy elsősorban akadémiai, illetve tudományos intézményekben bíznak. Lényegesen kevesebben, de említésre méltó arányban állami intézményektől (hatóságoktól) várnak állásfoglalást ilyen kérdésekben. Teljesen háttérbe szorulnak ugyanakkor a civil szféra intézményei, valamint a sajtó és a gazdaság képviselői. Ebben a vonatkozásban még a tudományos sajtót sem tartják alkalmasnak a feladatra. A tudományos eredmények kockázataira való figyelmeztetés is hasonló szemléletet tükröz. Ennek megfelelően három szereplő jelenik meg: a kutatók mint az adott kérdéshez értő szakemberek, az állam ("kormány"), s a társadalmi következményeket "jól látó" társadalomtudósok, etikusok. Utóbbiak közé viszont az egyházakat nem sorolta a közvélemény, mindössze 2 % bízik meg bennük ilyen kérdésekben.

2. Kutatói vélemények a tudomány és közvélemény kapcsolatáról

Összefoglalónk ezen részében a program egy másik adatbázisát, a kutatók között végzett felmérés főbb megállapításait ismertetjük, az MTA Kutatásszervezési Intézetének munkatársai, Mosoniné Fried Judit és kollégái elemzése alapján.2 Miután ez esetben különösen lényegesnek tartottuk az MTA köztestületi jellegének figyelembe vételét, a köztestületi tagság körében zajlott le az internetes formájú adatgyűjtés. Elsősorban arról, hogy egyáltalán fontosnak tartják-e az interaktív kommunikációt a társadalmi szereplőkkel a tudományról és - leginkább - bizonyos kutatások hatásairól. Ráadásul ezt nemcsak általánosságban kérdeztük, hanem azzal a megszorítással, hogy akkor is fontosnak tartják-e a beszélgetést, ha a tudományon belül is vitatott kérdéseket érintenek. Választ vártunk arra, hogy mennyiben támogatnák a hallgatást (a problémák szőnyeg alá söprését), illetve ennek ellenkezőjét: a nyílt és nyilvános párbeszédet a tudományról, az esetleges kockázatokról, etikai vonzatokról és más, az egész társadalmat vagy bizonyos csoportokat érintő problémákról. Fontos kérdésként kezeltük, hogy milyennek ítélik a kutatók a média tudományos ismeretterjesztő tevékenységét. Vállalnának-e nagyobb szerepet abban, hogy minél hitelesebb és szakszerűbb képet adjanak a tudományos intézmények és a sajtó a tudomány fejlődéséről. Szükségesnek tartják-e, hogy a hagyományos ismeretterjesztés továbbra is nélkülözhetetlen formái kiegészüljenek olyan új formákkal és eszközökkel, amelyek teret adnak a dialógusnak. Mennyire tartják a demokrácia, az átláthatóság és a társadalmi felelősségvállalás ismérvének, ha a civil társadalom szerepet kap a tudománypolitika formálásában.

A válaszadók 76 %-a fontosnak, ezen belül 27 %-a nagyon fontosnak tartja, hogy legyen beszélgetés a kutatók és a társadalmi szereplők között bizonyos kutatások, technológiák hatásairól. Ezt még akkor is vállalhatónak és vállalandónak tartják, ha a tudományon belül is vitatott kérdéseket érintenek. A dialógust mindössze a megkérdezettek 3 %-a minősítette kifejezetten károsnak.

A nagyobb tájékozottság legfontosabb előnyének azt tartják a kutatók, hogy segítené a laikusokat bizonyos, saját életükkel kapcsolatos döntésekben. A második helyen azt emelik ki, hogy olyan kérdésekben is képesek lennének saját véleményt alkotni, amelyekről megfelelő ismeretek hiányában úgy vélik: ehhez nem értenek, ehhez nincs közük.

A párbeszéd lényege a kölcsönös tanulás és információcsere; kétoldalú kommunikáció, amelyből a kutató is sokat tanulhat. A köztestületi tagok 52,8 %-a szerint számukra az lenne a legnagyobb előny, hogy megtalálnák őket azok a nem szakmabeliek, akiknek fontos lehet az együttműködés. 26,4 %-uk pedig hasznos egyedi információkat vár a kommunikációtól.

A kutatókra vonatkoztatott további előnyök említettsége a következőképpen alakul (16. táblázat):

A mintában szereplő köztestületi tagok 36,4 %-a úgy véli, hogy megfelelő a magyar kutatók társadalomérzékenysége. Legalább annyira odafigyelnek a társadalom véleményére, mint az általunk összehasonlítási alapként megnevezett brit kutatók. Megítélésük szerint a hazai kutatók etikai mércéje ugyanúgy megfelel az egyetemleges normáknak, mint más országbéli kollégáiké.

Válaszadóink 48 %-a szerint természetesebb a társadalom véleményének figyelembe vétele ott, ahol régebbiek a demokratikus hagyományok; a kutatástámogató szervezetek jobban odafigyelnek a társadalmi szempontokra; a lakosság rendelkezik a közpénzekkel való elszámoltatás igényével és képességével; nagyobb ereje van a nyilvánosságnak, és a média több lehetőséget biztosít a kutatók számára. Megítélésük szerint érettebb az a társadalom, ahol partnerként kezelik a laikusokat is a kutatók. Kölcsönös előnyöket látnak a jobb viszonyban: "jobban odafigyelnek a kutatókra is ott, ahol a kutatók odafigyelnek másokra". Hasonló feltételek megteremtését tartják kívánatosnak Magyarországon.

A párbeszédet fenntartással kezelők a kutatás erőteljes külső befolyásolásától tartanak abban az esetben, ha a tudománypolitikai döntéshozók nagyobb teret adnak a közvéleménynek tudományos kérdésekben. "Ne tegyük népszavazás tárgyává a tudomány problémáit" - tükrözte többek aggodalmát az egyik válasz.

Azt a kérdést is feltettük a kutatóknak: mit gondolnak, mennyire foglalkoztatják egyes aktuális kérdések a lakosságot. Véleményük szerint a lakosságot hazánkban jelenleg elsősorban a globális klímaváltozás kérdései érdeklik. Ezt követi a kutatók feltételezése szerint a GMO-termékek fogyasztásával kapcsolatos érdeklődés feltételezése. A klímaváltozásnál 228 válaszadó (19,6 %) adott magas érdeklődést jelző maximális pontszámot (5), a következő csoportban (GMO) pedig 196 fő gondolja úgy, hogy igen nagy érdeklődéssel kíséri a lakosság a fejleményeket. A köztestületi tagok szerint ugyanakkor a genetikai adatok védelméről szóló viták meglehetősen kevés esetben állnak az érdeklődés középpontjában a magyar lakosság körében.

Emlékeztetőül utalunk rá, hogy amint azt fentebb ismertettük, a lakossági lekérdezés eredményei lényegében visszaigazolják a kutatók feltételezését: egyedül a genetikai adatok védelme kap számottevően nagyobb hangsúlyt a közvéleményben, mint a kutatói kör vélekedésében.

A válaszadók meglehetősen rossznak ítélik a hazai tudományos műhelyek médiában való megjelenési gyakoriságát és minőségét. A megjelenés gyakoriságát ötös skálán 2,26-os, a megjelenés minőségét 2,73-as átlaggal értékelték - egyik dimenzió sem éri el tehát még a közepes szintet sem.

A médiumok kutatóink többségét nem, vagy ritkán szerepeltetik. A válaszadók több mint 70 %-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt év során nem szerepelt sem közszolgálati, sem kereskedelmi televíziókban, rádiókban, országos és/vagy regionális napi- és hetilapokban, folyóiratokban. Valamivel kedvezőbb a helyzet az ismeretterjesztő folyóiratokkal kapcsolatban. A 30 %-nyi médiaszereplő többnyire egy-két alkalommal kap lehetőséget a nyilvános megjelenésre (illetve él a megjelenés lehetőségével). Négynél több alkalommal válaszadóink 5 %-a szerepelt az elmúlt évben az írott, illetve az elektronikus sajtóban. A vizsgálat szerint leggyakrabban a társadalomtudósokat foglalkoztatják a médiumok, legkevésbé pedig a természet- és műszaki tudományi kutatókat.

A kutatók szerint a laikusok döntő többsége a televízióból tájékozódik a tudomány eredményeiről.

A kutatók szerint a lakosság leginkább a költségvetési kutatóhelyek kutatóinak véleményét fogadja el a tudományos kutatások hatásaira vonatkozó kérdésekben (bizalom). A második és a harmadik helyre - azonos arányban - a civil szervezetek kutatóit és az újságírókat tették a megkérdezettek. Legalacsonyabbnak a kormány tanácsadó szervei iránti bizalmat vélik a megkérdezettek. Ezzel a lakossági adataink tükrében alulbecsülték a "paternalista" attitűd mértékét a közvéleményben.

Fontos információ a tudománypolitikusoknak és a kommunikációért felelős szakembereknek, hogy a kutatók 78,4 %-a szerint tudományos kérdésekben magukat a kutatókat terheli a tájékoztatás felelőssége. Őket 70,5 %-os szavazatarányban a tudományos kommunikációs szakemberek követik. A politikusok felelősségét mindössze 3,8 % jelzi, az egyházakét pedig 3,4 %.

Az empirikus kutatás megerősítette azt a hipotézisünket, hogy a magyar kutatók részéről is jelentős támogatás nyilvánul meg aziránt, hogy a lakosságot közvetlenül vagy közvetve érintő tudományos problémákat, a fejlődéssel együtt járó kockázatokat és bizonytalanságokat társadalmi kérdésként kezeljük. A kommunikációban a kutatók felelősségét teszik az első helyre. Elsősorban a negyven év alattiak, a nők és a társadalomtudományi területen dolgozók tartják nagyon fontosnak a kétoldalú kommunikációt, de összességében a kutatók 76 %-a véli úgy, hogy jobb a nyilvánosság elé tárni a tudományos problémák egy részét, mint szőnyeg alá söpörni azokat. A személyes konzultációk és a kérdőíves válaszokhoz fűzött megjegyzések az Akadémia jelenleginél lényegesen aktívabb szerepét szorgalmazzák a színvonalas tudományos ismeretterjesztésben és a kommunikáció új formáinak meghonosításában. Örömmel vennék, ha ebben a tevékenységében a köztestület mind több tagjának segítségét is igénybe venné az MTA.

*

A kutatási program folytatása éppen ezen kívánalom jegyében a tudományos publikációkon és konferencián túl konkrét szakmai és tudománypolitikai, fejlesztési célokat fogalmazott meg. Ezek:

* tudományos elemzés készítése a kutatói kör közvéleménnyel történő kommunikáció iránti affinitásáról, valamint a magyar társadalom tudományképéről;

* ismertség, vélemény és befogadói attitűd elemzése a Mindentudás Egyeteme program stratégiájának megalapozásához;

* ismertség, megítélés elemzése az Akadémia kommunikációs stratégiájához.

A Magyar Tudományos Akadémia 2004. júniusi ülésén megvitatta a kutatási jelentést, és egyetértett azzal, hogy ezen fejlesztési szakértői munka megalapozásához alkalmasak a kutatás eredményei. Ezért tudomány, közönség és média kapcsolatának a fentebbiekben vázlatosan ismertetett helyzete immár a tudománypolitikai cselekvés homlokterébe kerül - egyszersmind további érdekes kutatási irányokat is kijelölve.


1 A kutatás alapján készített tanulmányok teljes szövege a Világosság 2004/7-8. számában jelent meg.

2 A tanulmány teljes szövege a Világosság 2004/7-8 számában jelent meg.



		Sport	Kultúra	Politika Tudomány, Közgazdaság,
					technika 	pénzügyek
Nem nagyon 	31,1	11,7	34,6	 19,6	    	33,1	
2		19,1	19,0	27,5	 21,8	    	27,7	
3		26,4	41,0	23,7	 33,7		23,6	
Nagyon 		23,3	28,2	14,0	 24,5		14,9	

Összes		99,9	99,9	99,8	 99,7		99,3	

1. táblázat * Mennyire érdeklik Önt a következő területek? (%)



	Sport	Kultúra	Politika	Tudomány, Közgazdaság, 
					technika	pénzügyek	

Jól	41,8	44,9	36,6		35,1		25,6	
Rosszul	49,4	42,4	52,6		50,6		62,1	 

Összes	91,2	87,3	89,2		85,7		87,7	 

2. táblázat * Mennyire informált Ön a következő területeken? (%)


1. ábra * Érdeklődési területek, informáltság Magyarországon és az EU-ban


2. ábra * Mely tudományok iránt érdeklődik elsősorban?


3. ábra * Tisztában van-e Ön a következő kifejezések jelentésével?



	genetikailag	embrión		genetikai 	globális	internet-	nyilvánosság 
	módosított	végzett		adatok		klíma-		szolgáltatás	és adat-	
	élelmiszerek	vizsgálatok 	védelme 	változás 	kérdései 	védelem 	 

Egyáltalán nem	16,9	20,9		20,8		8,9		40,1		21,5	
2		11,6	14,1		13,3		7,3		13,5		13,0	
3		25,6	24,0		24,3		21,7	 	17,1		26,2	
4		17,5	18,3		18,7		26,1		11,9		20,1	
Nagyon	 	27,3	21,7		20,3		35,3		13,6		17,0	

3. táblázat



		Összességében	Színvonalas,	Nagy 		Nagyon		Csak a kevéssé 
		a világ 	de nem elég	tekintélynek	gyenge		tőkeigényes
		élvonalába	ismert 		örvend				területeken 
		tartozik	világszerte	a világban			színvonalas

		Eset	%	Eset	%	Eset	%	Eset	%	Eset	 %	

Nem igaz	78	6,5	56	4,7	38	3,2	574	47,7	126	 10,5	 
2		124	10,3	111	9,2	129	10,7	291	24,2	132	 11,0	 
3		356	29,6	344	28,6	410	34,1	199	16,5	393	 32,6	 
4		364	30,2	387	32,1	344	28,6	91	7,6	317	 26,3	 
Igaz		243	20,2	266	22,1	229	19,0	13	1,1	147	 12,2	 

Összes		1165	96,8	1164	96,7	1150	95,5	1168	97,0	1115	 92,6

4. táblázat * Mennyire ért egyet azzal, hogy a magyarországi tudomány ...




	A magyar tudósok	A tudományos 	Törekedni kellene	A legjobb tudósok 	A tudományos 
	tevékenysége		sikerek révén 	arra, hogy a magyar 	külföldre mennek,	sikerek révén
	komoly hírnevet		lehet hírnevet 	tudósok			az igazi sikert 	az ország 
	szerzett az országnak	szerezni, de ez  Magyarországon		más országok 		nem szerezhet 
				túlságosan drága dolgozzanak		aratják le	 	elegendő hírnevet

Nem igaz	0,7		5,9		 0,1			0,4			29,5
2		2,5		9,5		 1,9			2,6			18,9
3		12,3		30,6		 8,1			12,3			22,0
4		28,4		28,1		 18,4			21,6			14,0
Igaz		54,2		19,1		 70,4			60,8			11,4

Összes		98,2		93,2		 98,9			97,7			95,8

5. táblázat * Mennyire ért egyet azzal, hogy ...



	A tudomány	A tudományos 		A tudományos 	A tudomány 
	fejlődése képes	felfedezések		felfedezések	fejlődése kedvező 
	megoldani az	jelentős mértékben	jelentős mér-	hatással van az
	emberiség leg-	megoldják a gazda-	tékben előbbre	 életszínvonalunkra
	főbb problémáit	sági problémákat	viszik a világot

Nem igaz	9,0		8,4		1,1			3,7	 
2		10,0		13,5		3,1			8,7	 
3		28,4		33,6		18,9			25,7	 
4		27,9		27,3		32,8			31,5	 
Igaz		22,9		13,7		42,6			28,2	 

Összes		98,2		96,5		98,4			97,9

6. táblázat * Milyen mértékben ért egyet a következő állításokkal?



				Eset	Megoszlás	Eb. (%)	

	Orvosokat		1022	84,9		71,1	 
 	Tudósokat		744	61,8		44,9	 
 	Pedagógusokat		507	42,1		...	 
 	Mérnököket		324	26,9		29,8	 
 	Művészeket		271	22,5		23,1	 
 	Sportolókat		220	18,3		23,4	 
 	Lelkészeket		177	14,7		...	 
 	Ügyvédeket		66	5,5		18,1	 
 	Bírókat			55	4,6		27,6	 
 	Üzletembereket		40	3,3		13,5	 
 	Politikusokat		39	3,2		6,6	 
 	Újságírókat		32	2,7		13,6	 
 	Senkit a fentiek közül	 	0,0		6,9	 

 	Összes			1190	98,8

7. táblázat * Mely foglalkozások képviselőit tiszteli leginkább?



Intézmények	átlagérték (1-4)

1. MTA			3,29	
2. Alkotmánybíróság	3,00	
3. köztársasági elnök	2,95	
4. Magyar Rádió		2,83	
5. Magyar Televízió	2,79	
6. helyi önkormányzat	2,77	
7. bíróság		2,75	
8. rendőrség		2,66	
9. hadsereg		2,53	
10. napilapok		2,51	
11. egyház		2,45	
12. bankok		2,40	
13. parlament		2,33	
14. mindenkori kormány	2,28	
15. biztosítótársaságok	2,07	
16. politikai pártok	1,89	
17. szakszervezetek	1,89	

8. táblázat * Mennyire bízik az egyes társadalmi intézményekben?



Mi az MTA  			hányan 	
feladata?			említették (%)

tudományos kutatás		87,5	

magyar tudomány
képviselete belföldön
és külföldön			81,7	

állásfoglalás nagyjelentőségű
tudományos kérdésekben		74,5	

lakosság tájékoztatása
a tudományos eredményekről	63,4	

kutatóintézetek alapítása,
működtetése			61,3	

egyéni feltalálók segítése	59,9	

az Élet és Tudomány
megjelentetése			41,5	

egyetemek alapítása		34,1	

szépirodalmi művek kiadása	18,7	

állásfoglalás nagyjelentőségű
országos politikai kérdésekben	13,9

9. táblázat



Magyar tudósok 				hányan
jellemzői				említették (%)	

logikus gondolkodás			80,6	

intelligencia				79,3	

kíváncsiság				68,1	

alacsony fizetés			59,3	

többségüket az állam fizeti		55,7	

tárgyilagosság				55,5	

társadalmi felelősségérzet		54,3	

rendszeresség				50,7	

őszinteség				50,4	

barátságosság				33,5	

nyíltság				31,3	

jó kapcsolatteremtés a laikusokkal	30,8	

többségüket szakmai
függetlenség jellemzi			28,6	

titkolódzás				23,0	

önzés					10,9	

többségüket az üzleti faktor fizeti	8,8	

rossz kommunikáció			7,4	

szűklátókörűség				6,7

10. táblázat


4. ábra



					Eset 	100 kérdezettre	100 megnevezett tudo-
	 					jutó említés	 mányágra jutó említés

Igen, minden tekintetben		248	20,6		9,8	 

Igen, több pénzre lenne szükség		1686	140,0		66,6	 

Igen, több kutatóra lenne szükség	551	45,8		21,8	 

Igen, több oktatásra lenne szükség	256	21,3		10,1	 

Igen, jók a nemzetközi kapcsolataink	240	19,9		9,5	 

Igen, de szükséges ehhez		36	3,0		1,4	 

Nem, hiányoznak az előzmények		32	2,7		1,3	 

Nem, nagy a lemaradásunk		212	17,6		8,4	 

Nem, kis ország nem tudja
ezt finanszírozni			525	43,6		20,7	 

Nem, a monopóliumok
ebben megakadályozzák			91	7,6		3,6	 

Nem, egyéb feltételek hiányoznak	26	2,2		1,0	 

Összes					921	76,5		 

Nem tudja				92	7,6	

11. táblázat * Ön szerint adottak a feltételek, hogy e szakterületen az ország az élvonalba kerüljön?


5. ábra * Véleménye szerint érdemes-e ma kutatónak menni Magyarországon?



IGEN	Érdekes munka, hasznos munka, a tudás öröme		25,1	
	A hagyományok folytatása, az ország dicsősége		3,9	
	Biztos egyéni jövő, megélhetés				2,9	
	Jól jövedelmez az egyén számára, egyéb egyéni előnyök	9,1	
	Erkölcsi elismeréssel jár				6,8	

NEM	Értéktelen a munka, nincs társadalmi haszna		0,8	
	Kevés a pénz a munkához					22,6	
	Kevés a pénz az egyéni boldoguláshoz			30,7	
	Nem jók a munkafeltételek, unalmas a munka		2,4	
	Hiányzik az erkölcsi megbecsülés, elismerés		17,6	
	Túl nagy munkabefektetést igényel			1,7	

	Összes említés						123,7	

12. táblázat * Miért gondolja, hogy érdemes/nem érdemes ma kutatónak menni Magyarországon?


6. ábra * Érdemes-e kutatónak menni Magyarországon?


7. ábra * A tudományos ismeretszerzés forrásai, és az ezeket megbízhatónak ítélők aránya


	Milyen ismeret-		Soha	Ritkábban	Hetente		Hetente		Naponta		Legszín-
	terjesztő csator	-			egy-két		többször			vonalasabb
	nákat ismer?					alkalommal

Spektrum	69		12	13		14		16		16		35	

National
Geographic	62		12	13		13		12		13		21	

Discovery	51		14	12		10		9		9		5	

Animal
Planet		40		14	10		6		6		6		3	

Egyéb		4		4	1		1		1		1		1

13. táblázat


8. ábra * Mennyire tartja fontosnak, hogy az említett témákról párbeszéd alakuljon ki a kutatók és a tudomány iránt érdeklődők között?


9. ábra * Kinek a feladata a tudományos eredmények kockázataira való figyelmeztetés?



Előnyök							Válaszadók aránya	

Segítené a laikusokat saját életükkel kapcsolatban	47,9%	
Képesek lennének saját véleményt alkotni		42,8%	
A politikusokat és más döntéshozókat is segítené	38,9%	
A megértés önmagában is fontos				38,5%	
Kevésbé elleneznének bizonyos kutatásokat		32,9%	
Több pénzt kapna a tudomány				28,3%	
Többen választanák a tudományos pályát			19,7%	
Jó érzés lenne a kutatóknak				6,7%

14. táblázat * Milyen előnyökkel járna, ha a laikusok tájékozottabbak lennének a tudományos fejlődés kérdéseiben



Előnyök							Válaszadók aránya	

Megtalálnának azok, akiknek fontos lehet az együttműködés	52,8%	
Segítené a laikusokat saját életükkel kapcsolatban		47,9%	
Képesek lennének saját véleményt alkotni			42,8%	
A politikusokat és más döntéshozókat is segítené		38,9%	
A megértés önmagában is fontos					38,5%	

15. táblázat * Milyen előnyökkel járna a kutatók és laikusok párbeszéde - összesített TOP5



Előnyök					Válaszadók aránya	

Hasznos egyedi információkat kapnék	26,4%	
Időnként módosítanám saját kutatásaimat	21,7%	
Javulna a kommunikációs képességem	13,4%	
Jobban megismernék a nevem		11,2%	
Több pénzügyi támogatást kapnék		8,1%	
Segítené a tudományos karrieremet	6,4%	

16. táblázat * Milyen előnyökkel járna az Ön számára, ha részt venne a kutatók és laikusok párbeszédében?



Témakörök			Átlag	

Globális klímaváltozás 		3,6454	

Genetikailag módosított
élelmiszerek fogyasztása 	3,3651	

Embrión végzett vizsgálatok 	3,3165	

Nyilvánosság és adatvédelem 	3,1217	

Internet-szolgáltatás
tartalmi kérdései 		2,9301	

Genetikai adatok védelme 	2,5318	

17. táblázat



Forrás 				Válaszadók aránya	

TV					94,6 %	 

Rádió					54,5 %	

Napilap					52,4 %	

Hetilap, magazin			36,8 %	

Internet				18,4 %	

Tudományos, ismeretterjesztő lap	14,4 %	

Rendezvények, előadások			4,2 %	

Beszélgetések
az adott terület művelőivel		7,4 %	

18. táblázat * Milyen forrásból tájékozódnak a laikusok a tudományos kérdésekről?


IRODALOM

Tamás Pál (2000): A tudomány és a technológia társadalmi képe a 90-es évek Magyarországán. Oktatási Minisztérium, Budapest

European Commission Candidate Countries Eurobarometer - Public Opinion in the Countries Applying for European Union Membership by the Gallup Organisation, Hungary: On Science & Technology. (2003) Bruxelles. http://europa.eu.int/comm/public_opinion

Fehér Márta (1997): A poszt-akadémikus tudományig és tovább. Magyar Tudomány. 7

Az általános médiahasználathoz: Figyelő 2004/15. 58-59, valamint http://www.agb.hu/magyar/statisztikak/ archiv/0404havi_atv_prof1.pdf


<-- Vissza a 2004/11 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]