Bevezetés
A tudományos kutatás eredményeinek, az új tudományos ismeretek rendszeres közzétételére alkalmas eszközök és mechanizmusok, azaz a tudományos folyóiratok bevezetését a modern tudomány története egyik fordulópontjának tekintik. A folyóiratok megjelenésétől kezdve az új tudományos eredmények folyóiratcikkek révén kerülnek a tudományos kommunikáció formális csatornáiba, ezáltal nyilvánosan ellenőrzött lehetőséget nyújtva azoknak az elfogadott ismeretanyagába való beépülésre. A folyóiratok szerkesztői a publikálásra beküldött kéziratokból válogatva arra törekszenek, hogy a lehető legjobb minőségű, a folyóiratok célkitűzéseinek legmegfelelőbbeket jelentessék meg, hiszen egy ilyen válogatásra már a korlátozott közlési lehetőség miatt is szükségük van. Itt a "legjobb minőségű" kifejezés relatív fogalom, például a hierarchikus rendben felül álló, ún. vezető (core) folyóiratok ezt úgy valósítják meg, hogy ezek utasítják el legnagyobb arányban a gyengébb színvonalúnak talált kéziratokat.
A szerkesztői feladatokat a tudományos kutatás elismert, nagy tekintélyű művelői szokták ellátni, nevük általában a folyóirat borítóján, feltűnő helyen szerepel, és ez a szerep nemcsak a folyóiratoknak, hanem ezt a tisztet betöltő kutatóknak is tekintélyt, rangot kölcsönöz. Működésük nemcsak a folyóirat szempontjából lényeges, hanem a tudomány fejlődésére is hatást gyakorolhat, sőt az illető területen dolgozó kutatók számára ezért jelentős, mivel befolyásolhatja előrehaladásukat az akadémiai ranglétrán (Gordon, 1978).
Azok a szerkesztők és bírálók, akik tudományos folyóiratok hőn óhajtott lapjain való szereplés felett őrködnek, különösen a legrangosabb folyóiratok "kapuőrzői" (angolul gatekeepers) alapvető (hatalmi) stratégiai szerepet töltenek be az illető tudományterület fejlődésében (Crane, 1967).
Ezzel kapcsolatban merült fel bennünk a kérdés, hogy kik és milyen országokból származnak a nemzetközi folyóiratok szerkesztő bizottságainak tagjai, és hogy ezek az adatok alkalmazhatók-e tudománymetriai célokra.
Rövid módszertani leírás
A 2003. évre elkészítettük a vezető (core) nemzetközi folyóiratok számítógépes adatbázisát. A tudományos folyóiratokat akkor tekintettük nemzetközieknek, ha szerkesztőbizottságaikban legalább nyolc ország kutatói szerepeltek, tekintet nélkül a szóban forgó folyóirat címére. A címben szereplő "nemzetközi" megjelölés ugyanis néha tisztán "nemzeti" folyóiratot rejt. Másrészt viszont például az American Heart Journal szerkesztőbizottságában nemcsak amerikai, hanem más, főleg európai országokban működő kutatók is szerepelnek.
Az így előállított adatbázis tizenkét tudományterület 240 vezető folyóiratának adatait tartalmazza, beleértve az illető tudományterületnek az impakt faktoraik alapján rangsorolt húsz vezető folyóiratát. A vizsgált folyóiratok kapuőreinek összes száma statisztikai szempontból szignifikánsnak tekinthető. A tudományterületek meghatározására és a vezető folyóiratok kiválasztására Wolfgang Glänzel és Schubert András (Glänzel - Schubert, 2003) osztályozási rendszerét alkalmaztuk.
Az egyes folyóiratok kapuőreiként a főszerkesztő(ke)t, a szerkesztő(ke)t, a helyettes főszerkesztő(ke)t, az ügyvezető szerkesztőt, a szerkesztő- és tanácsadó bizottságok tagjait vettük figyelembe, vagyis gyakorlatilag elsősorban azokat a személyeket, kiknek neve a folyóiratok borítóján szerepel.
Eredmények és tárgyalásuk
1. Az általunk készített kapuőr-adatbázis esetében a vezető folyóiratok kiválasztási feltételei és a folyóiratok osztályozási módja csak az egyik lehetőséget jelenti azok közül, melyeket az ilyen tanulmányoknál alkalmazni lehetne. Azonban előzetes vizsgálatok (Bakker - Rigter, 1985; Braun, 2004; Braun - Dióspatonyi, 2005; King, 2004; Nisonger, 2002; Zsindely et al., 1982) azt mutatták, hogy jelen adatok más kapuőr-mintán alapuló adatbázisok adataival konvergensek, és ezért úgy véljük, hogy a tudomány bármely területére vagy alterületére kiválasztott vezető folyóiratok mintájával is konvergensek lesznek. Számos tudományos folyóirat olyan kapuőrökkel is dolgozik, akiknek neve nem szerepel a folyóirat címoldalán (borítóján). Azonban közülük a legjobbak felkerülnek a címoldalra, és azok pedig, akik szerepelnek ezen az oldalon, a kapuőrök teljes populációjának statisztikailag helyesen kiválasztott mintáját alkotják.
2. Más évre vagy évekre vonatkozó adatok más eredményeket eredményezhetnek ugyan, de megállapítottuk, hogy a kapuőr-adatok (időbeli) állandósága feltűnően nagy, vagyis a kapuőröket nem változtatják túl gyakran.
3. A kapuőr-mutatószámok csak a nemzetközi folyóiratokból nyert adatokra érvényesek. Definiáltuk a folyóiratok nemzetközi jellegét, mint említettük, úgy, hogy nemzetközinek tekintjük azt a folyóiratot, melynek kapuőrei legalább nyolc különböző országhoz tartoznak.
4. A kapuőrökön alapuló mutatószámok különleges előnyének tekintjük, hogy ezeknél nem kell tartanunk a folyóiratok tudománymetriai feldolgozásánál a cikkek nyelve által okozott torzításoktól, amit gyakran említenek mint nehézséget a folyóiratcikkek számán alapuló mutatószámokkal kapcsolatban.
5. Ugyanezt kell megemlítenünk a publikációs mutatószámok esetében a különböző országbeli társszerzők okozta problémákról.
Az 1. táblázat a 2003. évre vonatkozó eredményeket mutatja be, ahol feltüntettük huszonöt ország kapuőreinek számát és százalékos arányát, valamint az illető országban megjelent folyóiratcikkek számát. Itt található a 2000-ben megjelent folyóiratcikkekre 2000 és 2002 között kapott idézetek száma is a természettudományok egészére vonatkozóan.
Az 1-3. ábrákon a kapuőrök, folyóiratcikkek és idézetek százalékos arányát ábrázoltuk az Egyesült Államok és a 15 tagú EU esetében. Amint a három ábrából látható, kevés kivétellel az USA-beli kapuőrök uralják a világ tudományát, éspedig lényegesen nagyobb mértékben, mint a folyóiratcikkeknél és az idézeteknél látható.
Amint az a 4. és 5. ábrákból kitűnik, az országonkénti kapuőr-mutatószámok jó korrelációt mutatnak az átfedő időre eső folyóiratcikkekkel és idézettségi adatokkal.
A 2. táblázat az USA-beli kapuőrök arányát mutatja be az EU (15) hasonló adataihoz viszonyítva.
Véleményünk szerint az egyes országok kapuőreinek abszolút száma az, mely a nemzetek nemzetközi tudományos erejét és szakirodalmi befolyását tükrözi.
A kapuőri folyamatban a folyóiratok főszerkesztőinek nagyon fontos hatalmi szerepük van. Az USA kutatóinak dominanciája a vizsgált 240 folyóirat főszerkesztőinek esetében is határozottan megmutatkozik, és a korreláció az USA-beli főszerkesztők és az amerikai szerkesztőbizottsági tagok száma között meglepően jó.
Következtetések
Korábbi eredményeinket igazolva megállapítottuk, hogy a folyóiratokat szerkesztő és a kéziratokat bíráló kapuőrök országonkénti megoszlása olyan mutatószám, mely természetesen más mutatószámokkal együtt felhasználható egy ország tudományos tekintélyének, sőt szakirodalmi befolyásának mérésére. Ezek a mutatószámok mentesek a nyelv és a társszerzőség okozta torzításoktól, melyek akkor jelentkeznek, ha folyóiratcikkeken és idézeteken alapuló mutatószámokat alkalmazunk ugyanerre a célra. Jelen közleményünk legfontosabb eredménye az, hogy bemutatja az USA-beli kapuőrök (szerkesztőbizottsági tagok és főszerkesztők) számának és arányának erős dominanciáját a tudomány világában. Ez jól látható az 1-2. táblázatban, és az 1-3. ábrán. Véleményünk szerint ez az egyik magyarázata annak, és talán a legfontosabbak egyike, hogy a legtöbb tudományterületen miért foglal el az USA vezető helyet a világ tudományos publikálási folyamatában. Ez a dominancia egy világszerte érvényes döntéshozói tevékenység önszervező mechanizmusa útján abban nyilvánul meg, hogy mi, mikor és hol kerül közlésre, vagyis jelenik meg a tudomány formális publikálási csatornáiban.
Amint az a táblázatokból látható, az USA kutatói mellett vagy velük együtt körülbelül tizenöt, különböző nagyságú ország kapuőrei járulnak hozzá jelentősebben a nemzetközi tudományos folyóirat-irodalomban végzett kiválasztási folyamathoz. A 21. század elején a déli országok elhanyagolható szerepet játszanak ebben a folyamatban. A fent elmondottak, amint azt a módszertani leírásnál említettük, a nyomtatott tudományos folyóirat-irodalomra vonatkozik. Azt, hogy az elektronikus publikálás növekedésével és elterjedésével a jelenlegi helyzet milyen mértékben fog változni, most még nehéz lenne megjósolni. Mi úgy véljük, hogy ez esetleg bizonyos változásokat fog okozni. De jelenleg és a közeljövőben továbbra is az USA fogja ellenőrizni és befolyásolni a legnagyobb tekintélyű tudományos folyóiratok működését. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok tudományos világfölényének oka egyedül a kapuőreinek dominanciája.
Végül kíváncsiak voltunk arra is, hogy hol helyezkedik el Magyarország az országok tudománymetriai indikátorok szerinti rangsorában. Ezirányú eredményeinket a 3. táblázatban gyűjtöttük össze. Mint más időszakokra vonatkozó előző méréseink is mutatták, Magyarország tudományterülettől és a vizsgált időszaktól függően a 15. és a 30. helyek között helyezkedik el a világ országainak rangsorában, attól függően is, hogy milyen indikátor alapján mérünk. A 3. táblázat arra is rávilágít, hogy a 2003. év környékén a hazai ideg- és viselkedéstudományi, a biológiai, az orvosbiológiai, a kémiai és a klinikai és kísérleti orvostudományi kutatások teljesítménye volt kiemelkedő. Lévén, hogy az itt leírt módszerek statisztikai átlagokkal dolgoztak, mindez persze nem jelenti azt, hogy a többi szakterületen nem születtek jelentős egyéni eredmények, de azokat a statisztikai átlagok nem tudták kellően kidomborítani. Jelen szerzőket is meglepetésként érte, hogy 2003-ban a köztudottan jelentős eredményeket is felmutató hazai fizikai kutatás egyetlen kapuőrrel sem tudott szerepelni a világ húsz vezető nemzetközi fizikai folyóiratának valamelyikében.
Kulcsszavak: folyóiratok, szerkesztők (kapuőrök), tudománymetria, minőség, főszerkesztők, Egyesült Államok, mutatószámok
természettusdomány ország kapuőrök cikkek idézetek rangsor szám % arány rangsor szám % arány rangsor szám % arány USA 1 6734 53,87 1,00 1 24526 32,07 1,00 1 1627684 35,32 1,00 Egyesült K. 2 1265 10,12 5,32 3 6356 8,31 3,86 2 412217 8,94 3,95 Németország 3 797 6,38 8,45 2 6899 9,02 3,56 3 364841 7,92 4,46 Franciaország 4 493 3,94 13,66 4 4944 6,47 4,96 5 247247 5,36 6,58 Japán 5 427 3,42 15,77 5 4359 5,70 5,63 4 313590 6,80 5,19 Kanada 6 405 3,24 16,63 7 2941 3,85 8,34 6 190696 4,14 8,54 Ausztrália 7 284 2,27 23,71 12 1511 1,98 16,23 10 104726 2,27 15,54 Olaszország 8 267 2,14 25,22 6 3422 4,48 7,17 7 165009 3,58 9,86 Svájc 9 256 2,05 26,30 10 1874 2,45 13,09 11 103734 2,25 15,69 Hollandia 10 235 1,88 28,66 9 2100 2,75 11,68 8 123716 2,68 13,16 Svédország 11 160 1,28 42,09 13 1316 1,72 18,64 12 91707 1,99 17,75 Spanyolország 12 113 0,90 59,59 8 2238 2,93 10,96 9 106744 2,32 15,25 Belgium 13 101 0,81 66,67 15 1011 1,32 24,26 14 57684 1,25 28,22 Dánia 14 95 0,76 70,88 17 813 1,06 30,17 16 50529 1,10 32,21 Ausztria 15 94 0,75 71,64 19 797 1,04 30,77 20 38680 0,84 42,08 Izrael 16 91 0,73 74,00 16 862 1,13 28,45 17 47052 1,02 34,59 Kína 17 74 0,59 91,00 11 1570 2,05 15,62 13 71208 1,55 22,86 Finnország 18 72 0,58 93,53 21 681 0,89 36,01 18 44302 0,96 36,74 Oroszország 19 55 0,44 122,44 14 1064 1,39 23,05 15 50546 1,10 32,20 Norvégia 20 50 0,40 134,68 26 354 0,46 69,28 25 25992 0,56 62,62 India 21 42 0,34 160,33 20 717 0,94 34,21 21 36145 0,78 45,03 Írország 22 38 0,30 177,21 35 207 0,27 118,48 33 12582 0,27 129,37 Magyarország 23 37 0,30 182,00 27 324 0,42 75,70 28 15778 0,34 103,16 Dél-Korea 24 29 0,23 232,21 18 801 1,05 30,62 19 44004 0,95 36,99 Brazília 25 28 0,22 240,50 22 610 0,80 40,21 22 32329 0,70 50,35 Forrás: Kapuőrök: gatekeepers database of the ISSRU; Cikkek és idézetek: Thomson - ISI World Web of Science; arány: USA % / ország %
1. táblázat * Kapuőrök, cikkek és idézetek
1. ábra * Folyóirat-kapuőrök százalékos megoszlása a természettudomány egészében és tizenkét szakterületen az USA-ban és az EU (15)-ban. Forrás: ua., mint az 1. táblázatban
2. ábra * Folyóiratcikk-produktivitás százalékos megoszlása a természettudomány egészében az USA-ban és az EU (15)-ban. Forrás: ua., mint az 1. táblázatban
3. ábra * 2000 és 2002 között megjelent cikkekre eső idézetek százalékos megoszlása a 2000. évben, a természettudomány egészében az USA-ban és az EU (15)-ban. Forrás: ua., mint az 1. táblázatban
Szakterületek EU(15)
kapuőrök cikkek idézetek
Természettudomány 1,79 0,78 0,93
Mezőgazdaság és
környezetvédelem 1,54 0,75 0,78
Biológia 2,22 1,10 0,88
Élettudományok 1,80 1,26 1,14
Orvosbiológiai kutatások 2,23 0,89 1,14
Klinikai és kísérleti
orvostudomány I. 3,06 1,12 0,96
Klinikai és kísérleti
orvostudomány II. 2,19 0,85 1,03
Idegtudományok és
viselkedéstan 2,02 0,99 1,35
Kémia 1,22 0,72 0,70
Fizika 0,82 0,52 0,59
Földtudományok és űrkutatás 0,86 0,40 0,82
Mérnöki tudományok 1,84 0,89 0,89
Matematika 1,60 0,88 0,91
kapuőrök (2003)
cikkek (2002)
idézetek (2000-ben megjelent cikkek 2000-2002 között kapott idézetei)
2. táblázat * Az USA kapuőreinek, cikkeinek és idézeteinek aránya az EU (15) hasonló adataihoz a természettudományban, valamint tizenkét szakterületén
4. ábra * Korreláció a kapuőrök és a folyóiratcikkek száma között 240 tudományos vezető folyóiratban (2003) ötven ország esetében. Forrás: ua., mint az 1. táblázatban
Tudományterület Rangsorbeli Kapuőrök Rangsorbeli* Cikkek Rangsorbeli* Idézetek hely száma %-a hely száma %-a hely száma %-a Természettudományok egésze 23. 37 0,30 27. 324 0,42 28. 12 778 0,32 Mezőgazdaság és környezetvédelem 26. 4 0,43 34. 15 0,37 35. 299 0,26 Biológia I. 20. 3 0,29 28. 14 0,29 31. 880 0,26 Élettudományok 25. 1 0,09 20. 8 0,19 25. 2170 0,26 Orvosbiológia 21. 2 0,18 20. 30 0,64 24. 1192 0,37 Klinikai és kísérleti orvostudomány I. 21. 4 0,37 29. 17 0,16 28. 1563 0,21 Klinikai és kísérleti orvostudomány II. 30. 2 0,15 34. 15 0,19 31. 1211 0,23 Ideg- és viselkedéstudomány 15. 7 0,55 18. 17 0,56 20. 1340 0,53 Kémia 22. 5 0,57 26. 50 0,56 26. 2810 0,54 Földtudományok és űrkutatás 25. 3 0,43 26. 45 0,16 28. 878 0,42 Mérnöki tudományok 26. 3 0,32 27. 11 0,60 29. 424 0,40 Matematika 26. 3 0,34 30. 9 0,36 27. 248 0,60
3. táblázat * Magyarország helyzete a természettudományok világában a kapuőrök, a folyóiratcikkek és idézetek alapján tizenkét szakterület húsz-húsz vezető folyóiratában, 2003 - Forrás: Scientometrics (2005): 62, 297 *A fizika adatai nincsenek feltüntetve
5. ábra * Korreláció a kapuőrök és a 240 tudományos vezető folyóiratban 2000-ben megjelent folyóiratcikkekre 2000 és 2002 között kapott idézetek száma között ötven ország esetében. Forrás: ua., mint az 1. táblázatban
IRODALOM
Bakker, P. - Rigter, H. (1985): Editors of Medical Journals: Who and From Where? Scientometrics. 7, 11
Braun Tibor (2004): Keeping the Gates of Science Journals. Gate Keeping Indicators of National Performance in the Sciences. In: Moed, H. F. W. - Glänzel, W. - Smoch, V. (eds.): Handbook of Quantitative Science and Technology Research. Kluwer-Springer, Berlin
Braun Tibor - Dióspatonyi Ildikó (2005, in print): The Main Players in the International Gate Keeping Orchestration of Analytical Chemistry Journals. Gate Keeping Indicators. Journal of the American Society for Information Science and Technology.
Crane, Diana (1967): The Gatekeepers of Science: Some Factors Affecting the Selection of Articles for Scientific Journals. American Sociologist. 195.
Glänzel, Wolfgang - Schubert András (2003): A New Classification Scheme of Science Fields and Subfields Designed for Scientometric Evaluation Process. Scientometrics. 56, 357.
Gordon, Michael D. (1978): Disciplinary Differences, Editorial Practices and the Patterning Rejection Rates for UK Research Journals. Journal of Research Communication Studies. 1, 139.
King, David A. (2004): The Scientific Impact of Nations. Nature. 430, 311.
Nisonger, Thomas E. (2002): The Relationship between International Editorial Board Composition and Citation Measures in Political Science, Business, and Genetic Journals. Scientometrics. 57, 257
Zsindely Sándor - Schubert A. - Braun T. (1982): Editorial Gatekeeping Patterns in International Science Journals. A New Science Indicator. Scientometrics. 4, 37