1. ábra * A családi címer
A kádárok a pogány magyarság papi rendjében voltak bírói tisztet teljesítő táltosok. A kereszténység felvételével ez megváltozott, a táltosokat felváltotta a római katolikus hierarchia. Az egyik bírón rajta maradt a kádár elnevezés, amely családnévvé vált, így nyerte nevét a borosjenői Kádár család is. Kempelen Béla Magyar nemes családok című könyvének 5. kötete 29 nemes Kádár családot tart nyilván: tizenhárom előneves címeres nemes család, tizenhárom előnév nélküli címeres nemes család, két előneves lófő család, egy előnév nélküli lófő család.
A borosjenői Kádár család eredetileg Nógrád megyéből származott. II. Rákóczi György fejedelem a törökdúlások idején rendelte a Felvidékről a várkapitánysághoz a borosjenői végvár védelmére vitéz Kádár Mihályt és fiát, Istvánt, akik kiváló harci tudásukkal álltak helyt a törökkel való csatározásokban. Erre utal az armális szövege, valamint maga a családi címer is. A legenda szerint ugyanis Kádár Mihály egyetlen kardcsapással szelte le egy, a kardjával védekező török pasa jobb karját - innen van a család címerében a vállban levágott, kivont kardot tartó kar. Fia, István, ugyanekkor egymaga hét törököt kaszabolt le. Ezen fegyvertényükért kapták Gyulafehérvárott 1651. február 16-án a nemességet a címeres nemeslevéllel és a borosjenői előnévvel.
Kádár Mihály és fia, István feltehetőleg már akkor sem voltak jobbágyok, mert a nemesi levél szerint már kiváltságosak, valamint katonai rangjuk is volt; az armálisban mint "strennuus" szerepeltek, vagyis vitézként említették őket.
A fejedelem 1658. szeptember 20-án Kádár Istvánt Debrecenből egy lovascsapattal ismét Borosjenőre rendelte a Nagyváradtól Berettyóújfalu felé vonuló tatár sereg feltartóztatására. Az összecsapás Berettyóújfalu határában a Berettyó hídjánál történt. Kádár István a malomgáton - segítséget várva - derekasan harcolva napokig tartotta magát a tízszeres túlerőben lévő tatár sereggel szemben. Az ígért segítség azonban elmaradt.
Mivel a tatárok egy távoli gázlón átjutottak a Berettyón, sikerült hátba támadniuk Kádár Istvánt és kis csapatát, így a több oldalról is támadó tatár túlerő megsemmisítette a hősiesen küzdő maroknyi sereget.
Kádár István fején két nyíllövést kapott, s így lováról lefordulva, kengyelbe akadt lábbal a lova egészen a Bakonszeg határában lévő kórógypusztai három kunhalomig vitte. Itt találtak rá a csata után, és a legnagyobb domb tetején helyezték örök nyugovóra. A bakonszegi emberek, de különösen a Lisztes család, a szájhagyomány alapján, évszázadokon át őrizték és adták át egymásnak a legendás harcos sírjának pontos helyét.
A csata után, szeptember 23-án, a tatár sereg közeledtének hírére, a borosjenői várban meghúzódó harcképtelen férfiakat, nőket és gyermekeket a hadirokkant Kádár Mihállyal együtt az ecsedi várkapitánysághoz menekítették. Így került oda Kádár István felesége is, gyermekével, Györggyel együtt.
A Rákóczi-szabadságharc letörése után a Rákóczi-birtokokat konfiskálták, s az ezen birtokokon hűbéres nemesként élő birtokosokat elűzték birtokukról, csak a rajtuk lévőt vihették magukkal, egyebet nem. Így a borosjenői Kádár család tagjai is teljesen kisemmizve kezdhették újra életüket. Kádár György négy fiával a közeli Tyukod községben húzódott meg. Kocsordon egy majort máig Kádár-majornak hívnak, de Tyukod határában is gyakoriak voltak a Kádár-gerenc (gerinc) Kádár-lapos, Kádár-tisztás, Kádár-kútja stb. nevek. Egészen a XIX. század közepéig Tyukodon maradt a család. A szatmári béke után azonban a család tagjai lassan elszármaztak Tyukodról. Először György negyedik fia, Mihály költözött el Nádudvarra. Egy másik ág Máramaros vármegyében telepedett meg. György egyik dédunokája, aki szintén Mihály volt, Szatmárra ment.
A borosjenői Kádár család tagjai az 1900-as évek elején bizonyosságot szerettek volna ősük sírhelyének hollétét illetően. Felkérték dr. Zoltay Lajos debreceni múzeumigazgatót és dr. Pap Károly régészprofesszort, hogy a szájhagyomány figyelembe vételével Kórógypuszta kimagasló dombján kezdjenek ásatásokat; miután századok óta a nép a dombot Kádár temetőjének nevezi. Ezt erősítette meg Lisztes Ferenc, a környék 75 éves csősze is az 1920-as feltáráskor. Az öreg Lisztes - feltehetőleg - a szájhagyomány alapján bizonygatta igazát, mivel a XVII. század derekán, török pusztítás következtében néhány bihari község elpusztult (Herpály, Kovácsi, Kórógy), azonban Újfalu, Bakonszeg, Szentmárton, Zsáka - azaz a Kórógyot körülvevő négy község - mindig néptartó hely maradt, és nemzedékről nemzedékre megőrizte a jeles vitézről szóló szájhagyományt. 1920 szeptemberében a kutatók az A, B, C, D-vel jelölt halmok közül a D-vel jelölt árokban - pontosan ott, ahol az öreg Lisztes a néphagyomány alapján a sírt sejtette - találtak egy negyven-ötven év körüli, 175 cm magas férficsontvázat. A karok, lábak a test vonalához simultak. A legfeltűnőbb azonban a koponya képe volt, amelynek varratai teljesen összenőttek, míg rajta kétoldalt, a homloktájékon egy-egy 10-20 és egy 23-30 mm átmérőjű szabálytalan lyuk tátongott. Nyilvánvaló, hogy valami erős külső hatástól - ütéstől vagy lövéstől - eredhettek mégpedig a halál bekövetkezte előtt, hisz a tetem többi része sértetlen volt. Az ásatásokról szóló hivatalos jelentés szerint a férfi kétszázötven-háromszáz évnél régebben fekhetett a föld alatt, "minden valószínűség szerint" Kádár István földi maradványait találták meg, a borosjenői Kádár család pedig "kétséget kizáróan" Kádár vitéz földi maradványait látta abban a pusztai sírban. A sírt ezután a borosjenői Kádár család a Te benned bíztunk című zsoltárt énekelve visszahantolta.
Dr. Kádár Gyula (1964) kezdeményezésére unokatestvérével, Kádár Ferenccel (1972) kérték, állapítsuk meg, hogy valós-e annak a családi legendáriumnak az alapja, miszerint nagyapáik kétséget kizáróan Kádár vitéztől származtatják magukat.
Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt indul a kalandregénybe illő családtörténet. A család ezen ága igen erős művészi hajlammal megáldott, főleg népzenéhez kötődő volt. Dédapjuk szólaltatta meg Jászberényben, hosszú idő után ismét, a Lehel kürtjét. Erős fizikumúak voltak, például Kádár Gyula apai nagyapja, István, igen jó lovas hírében állt. A Kádár családnak ugyan ez az ága soha nem volt jómódú, de a családról beszélgetve meggyőződéssel állították, hogy családjuk vitéz Kádár Istvántól származik, és kutyabőrös nemesi család sarjai. Ez a borosjenői Kádár István, akiről egyik családtag állította, hogy a török elleni harcban "két kézre" harcolt. Egy másik rokon állítása szerint ősüknek Berettyóújfaluban van szobra, vagy utcát neveztek el róla. Tény, hogy a legendáriumban szereplő felvetések egy része igaz, Kádár István nevét Berettyóújfalun utca örökíti meg. Ezt a felvetést támasztja alá Kocsis Csaba berettyóújfalui író is, aki kalandregényben megírta Kádár vitéz történetét Kádár vitéz útja címmel. Ő segített ahhoz, hogy fellelhessék Kádár Abát, aki a nádudvari ágból származik. Kádár Aba rendelkezett a Kádár Gusztáv által 1929-ben készített családfával, de itt dr. Kádár Gyula és Ferenc vonalát nem találták. Azért kerestek meg minket Bárdossy Péter családfakutató javaslatára, hogy állapítsuk meg, rokonságban állnak-e a többi borosjenői Kádárral.
A négy, fő családi ág: 1. tyukodi (törzs) 2. nádudvari, 3. szatmárnémeti, 4. máramarosi. Ezek az ágak mára már több mint háromszáz éve elváltak egymástól.
Így a vizsgálatban részt vevő Kádár Aba a nádudvari ágból, dr. Kádár Katalin és Kádár Zsolt a szatmárnémeti ágból, Kádár Elvira, dr. Kádár Gyula és Kádár Ferenc feltehetően a máramarosi ágból származik.
Dr. Kádár Gyula számtalan telefonos megkeresésének köszönhetően, megtalálta a borosjenői illetőségű özvegy K. B-nét, akinek lánya, dr. Kádár Katalin vállalkozott a vizsgálatokra. A vérvétel alkalmával dr. Kádár Gyula várta az általa ismeretlen személyt. Az autóból kiszálló hölgyről rögtön tudta, hogy ez nem lehet más, csak dr. Kádár Katalin, mert az asszony rendkívül hasonlított az édesanyjára (tudniillik dr. Kádár Gyula édesanyja Mizák Mária /an.: Kádár Eszter/ is ebből a Kádár családból való). Mindenki, aki látta dr. Kádár Katalint és dr. Kádár Gyula édesanyját, megállapította a nagyfokú hasonlóságot. dr. Kádár Gyula elmondta azt is, hogy egy temetés kapcsán találkozott több általa nem ismert borosjenői Kádárral, akik a családfa tanúsága szerint több száz éve elváltak egymástól. Különös érzést váltott ki belőle, mert több közelebbi családtagja, így az édesapja hasonmását is fellelte közöttük. A legmélyebb érzelmeket - elmondása szerint - egy, az első világháború idején Kladnódban dédnagyapjáról készült fénykép váltotta ki. A fényképet megmutatta Kádár Jolánnak (1923), Kádár Ilonának (1925), Puhánszky Jolánnak (1925), akik kijelentették, hogy ez az ő nagyapjuk, Kádár Lajos, vagy nagyon hasonlít rá. Időközben a fényképek összehasonlítására is sor került, a hasonlóság számunkra is szembetűnő volt.
A vizsgálódások és a vizsgálatok tehát több szálon folytak. Részben a feltételezett családtagok felkutatására irányultak, részben pedig a fellelt személyek antropológiai és kromoszómavizsgálatára, illetve a család férfi tagjainál az Y specifikus DNS-vizsgálatára. Jelentkezett K. Gy. L. is, aki feltételezte, hogy a Kádár család erdélyi ágából származik, így az ő kromoszóma és DNS-vizsgálatára is sor került.
Időközben dr. Kádár Gyula rendelkezésünkre bocsátotta Kádár Katalin Amerikában élő 19 éves unokaöccséről, James Kádárról készült fényképfelvételt. Ezt a fényképet összehasonlítottuk egy dr. Kádár Gyuláról húszéves korában készült fényképfelvétellel. A későbbiekben sor kerülhetett James Kádár édesapja, a New Jerseyben élő Nicholas Kádár összehasonlító antropológiai és DNS-vizsgálatára is.
Néhány szó a vizsgálatokról
Dr. Kádár Gyula kérésére első megközelítésben kettőjüknél - Kádár Gyulánál és Kádár Abánál - kromoszóma és Y-specifikus DNS-vizsgálatot végeztünk. A későbbiekben erre a vizsgálatra Kádár Ferencnél is sor került. A hármuknál elvégzett vizsgálat nem zárta ki, hogy nevezettek rokonságban állnak.
Miután mást nem tudtak a vizsgálatokba bevonni, Interneten keresztül kerestek rokonokat. Sikerült San Franciscóban egy borosjenői illetőségű férfit (K. I.) találni, aki ugyan a vizsgálattól elzárkózott, de megadta a Budapesten élő unokatestvére (dr. Kádár Zsolt) adatait, aki viszont készséggel vett részt a vizsgálatokon.
Kiderült, hogy dr. Kádár Zsolt, a család nádudvari vonalától több mint háromszáz éve eltávolodott Szatmárnémeti ágból való.
Dr. Kádár Gyula, Kádár Ferenc és Kádár Elvira rokonok, ismerték egymást. Feltételezéseik szerint a máramarosi ágból származnak, és mintegy háromszáz éve elvált családi ágról van szó.
Így a genetikai vizsgálatban résztvevők Kádár Aba nádudvari ágból, dr. Kádár Katalin szintén nádudvari ágból, de kb. ötgenerációs távolságra Abától, dr. Kádár Zsolt a szatmárnémeti ágból, mintegy háromszáz évnyi távolságra a nádudvari ágtól. Kádár Elvira feltehetőleg a máramarosi ágból, szintén háromszáz éve elvált a többi ágtól, Kádár Ferenc feltehetőleg a máramarosi ágból, Elvirától négygenerációs távolságra, valamint dr. Kádár Gyula, aki Ferenctől négy, Elvirától háromgenerációnyi távolságra van, szintén feltehetőleg a máramarosi ágból.
A vizsgálatok közül először a kromoszómavizsgálat eredményét értékeltük. A vizsgálatba a következő személyeket vontuk be: Kádár Aba, dr. Kádár Gyula, Kádár Ferenc, dr. Kádár Zsolt, Kádár Elvira és dr. Kádár Katalin. Legutóbb Kádár András vizsgálatára is sor kerülhetett, akiről szintén nem tudták, hogy a családhoz tartozik-e.
Módszerek
A kromoszómákat 72 órás tenyésztés után perifériás vérből nyertük. Az alkalmazott metodikák C- és Q-sávok voltak. C-sáv (centroméra) festés során a mitotikus metafázisban leállított kromoszómák megfelelő Giemsával folytatott előkezelés után csak a kromoszómák közepe festődött. Q-sáv festés esetén a kromoszómákat fluoreszcens festés (quinacrin) után ultraviola megvilágításban vizsgáltuk. Az értékelés mikrofelvételekből kivágott kromoszómákat párba állítva, a mendeli szabályoknak megfelelően történt.
Az eredmények a következők voltak:
Az Y kromoszóma nagysága alapján K. Gy. L. vonatkozásában a családhoz való tartozást "nem valószínűsítette". A többi öt férfinél az Y kromoszóma egyforma nagyságú, intenzívebb fluoreszcenciájú volt.
A C-sávval értékelt kromoszómák közül kiemelnénk az adott kromoszóma centroméra részleges inverzióját, így Abánál és Gyulánál az 1-es kromoszómán (3. kép). Kádár Abánál, Zsoltnál, Katalinnál és Elviránál a 9-es kromoszómán volt parciális pericentrikus inverzió. Az egyik 16-os kromoszóma centromérája egyaránt nagy volt Kádár Abánál, Gyulánál és Ferencnél.
A Q-sávval festett kromoszómák között a többi hasonlóság mellett a legkifejezettebb a dupla szatellitájú 15-ös kromoszóma volt, amelyet Kádár Abánál és Ferencnél és Andrásnál észleltük. Feltűnő hasonlóságot mutatott még Gyula és Elvira egyik 15-ös kromoszómája. Igen jellemző szatellitájú az egyik 14-es kromoszóma Katalinnál, Elviránál és Andrásnál. Az egyik 3-as kromoszóma kifejezettebb fluoreszcenciáját Abánál, Katalinnál és Elviránál észleltük (4. kép). A ritkán előforduló 4-es kromoszóma centroméra fluoreszcenciáját szeretnénk kiemelni Kádár Abánál, Ferencnél és Zsoltnál - a többi meglévő hasonlóság közül.
A család kérésére, miután hasonlóságot véltek felfedezni egymáson, antropológiai vizsgálatot is végeztünk. A vizsgálatok kiterjedtek az antropometriai mérőpontokra, a külső morfológiai leírásra, valamint a tenyér- és ujjlenyomatok vizsgálatára.
A metrikus adatok közül a lívi-index - amely a test arányaira enged következtetni - dr. Kádár Gyulánál és Kádár Abánál csaknem, Kádár Abánál és Kádár Ferencnél megegyezett, Kádár Andrásnál dr. Kádár Zsoltéhoz állt legközelebb, de valamennyiüknél azonos tartományban volt.
A fej mérőpontok közül a fej-index alapján dr. Kádár Gyula, Kádár Elvira, dr. Kádár Zsolt, Kádár Ferenc és Kádár András a rövidfejűek, míg Kádár Aba és dr. Kádár Katalin a középfejűek kategóriájába sorolható. A fiziognómiai arcindex - amely a legnagyobb fejhosszúság és a járomívek szélességéből adódik - Zsoltnál és Ferencnél csaknem egyező volt, de Elviráé is hozzájuk igen közel álló. A morfológiai arcindex értéke Gyulánál és Abánál volt csaknem egyező, de Kataliné is hozzájuk állt közel. dr. Kádár Zsolté és Ferencé csaknem megegyezett. A frontoparietális-index (a homlok és a legnagyobb fejszélesség viszonya) mindnyájuknál igen közel álló. A jugomandibuláris-index - a járomív és a pofacsont hányados - valamennyiüknél azonos tartományban volt.
A kézjelző dr. Kádár Gyulánál, Abánál, Zsoltnál, Ferencnél és Andrásnál mutatott egyezést, de Kataliné és Elviráé is hozzájuk igen közel álló értéket adott.
A morfológiai jellegek tekintetében alkatilag dr. Kádár Gyula és Kádár Aba állt egymáshoz a legközelebb.
Az arc formája mindannyiuknál hasonló.
A haj minősége Kádár Abánál, Elviránál, Zsoltnál, Andrásnál és Katalinnál igen erős szálú, míg Gyulánál és Ferencnél vékony szálú.
A szem színe összességében dr. Kádár Gyulánál, Abánál, Ferencnél világos szürkéskék, míg Katalinnál és Zsoltnál is szürke alapon sárgán pigmentált volt.
A szájrégióról (felső, alsó ajak, ajakpír, szájnyílás) elmondhatjuk, hogy összességében Kádár Abáé Katalinéhoz, valamint Gyuláé, Ferencéhez, míg Zsolté leginkább Elviráéhoz és Andráséhoz hasonló. Az ajakpír tekintetében Kádár Zsolté, Nicholas Kádáré és Kádár Elviráé hasonló egymáshoz. A szájszöglet mindannyiuknál egymáséhoz igen közel álló.
Az állon gödröcske észlelhető dr. Kádár Gyulánál, Abánál, Ferencnél, Zsoltnál és Andrásnál, míg Elviránál kifejezettebb.
Az Ámor-ív (philtrum) dr. Kádár Gyulánál és Ferencnél mély, míg Abánál, Zsoltnál, Andrásnál, Nicholasnál és Katalinnál egyaránt lapos (lásd a 2. ábrán a családfa alatti képet).
A fül jellegei közül kiemelnénk, hogy a bázisállás mindnyájuknál hasonló. A Darwin-gumó jobb oldalon fellelhető volt dr. Kádár Gyulánál, Elviránál, Katalinnál és Zsoltnál. A ritka, háromszöget formázó belső fülléc Katalinra, Elvirára, Ferencre volt jellemző. dr. Kádár Gyulánál és Abánál feltűnő volt a kétbütykű elülső fülcsap. A nagy, gyűrt fülcimpa Kádár Abát, Ferencet és Elvirát tette egymáshoz hasonlóvá.
A kéz, az ujjak, a körömforma mindannyiuknál igen hasonló; dr. Kádár Gyulánál és Abánál a kisujjon kisfokú görbület is megfigyelhető.
A lábfej, az ujjak megjelenési formája valamennyiüknél hasonló. Az öregujjak dr. Kádár Gyulánál, Ferencnél, Elviránál, Katalinnál egymással V alakot zárnak be. dr. Kádár Zsoltnál, Ferencnél és Katalinnál a 2-es ujj túlnövi az öregujjat, Abánál és Elviránál a 2-est túlnövi az öregujj.
A lábszárak helyzete (X-láb) alapján dr. Kádár Gyula, Kádár Elvira és dr. Kádár Zsolt hasonló egymáshoz.
A tenyér- és ujjlenyomatok közül a legszembetűnőbb, hogy a bal tenyér fővonalainak lefutása, az ujjközi és a tenyérredők mintázata dr. Kádár Gyulánál és dr. Kádár Zsoltnál csaknem egyező (5. ábra). A kisujjpárnák mintázatában Abáé, Elviráé és Ferencé hasonló egymáséhoz.
Dr. Kádár Gyula és dr. Kádár Katalin ujjlenyomatai között feltűnő a hasonlóság, különösen a jobb kéz 2-es a bal kéz 4-es ujj ábrája, amelyek rajzolata (ún. örvény minta) megegyező. Aba, Elvira és Zsolt mindkét kéz 2-es, 3-as, és a jobb kéz 4-es ujján, ritka ívmintát visel. A bal kéz 5. ujján Katalin és Ferenc hasonló ritka mintát hord (6. ábra).
Az ujjlécek abszolút száma (tíz ujjon számolt bőrléc szám) Kádár Abánál és Zsoltnál egyező.
A fentiek is alátámasztják, hogy dr. Kádár Gyula, Kádár Aba, Kádár Ferenc, dr. Kádár Zsolt, Kádár Elvira, dr. Kádár Katalin és az utóbb vizsgálatba bevont Kádár András egymással rokonságban állnak.
James Kádár, 19 éves férfi, családhoz való tartozását alátámasztja a róla 2004-ben és Kádár Gyuláról húsz évvel ezelőtt (hasonló korban) készült fényképfelvételen látható feltűnő hasonlóság (7. ábra). (Megjegyzendő, hogy arcvonásaikban dr. Kádár Katalinhoz is mindketten igen hasonlóak.)
A DNS-vizsgálati módszer
A "család" férfi tagjainál Y kromoszóma meghatározást végzett - egymástól függetlenül - a würzburgi orvosi és a budapesti GENODIA laboratórium.2
Az Y kromoszómán 12 DYS csatolt génhely vizsgálatára került sor. A genomiális DNS izolálása, multiplex fluoreszcens PCR, kapilláris elektroforézis ABI310 szekvenátorral, az értékelés Genotyper szoftverrel történt.
Az eddig vizsgált személyeken kívül megvizsgáltuk Nicholas Kádárt és Kádár Andrást, valamint K. Gy. L.-t is, aki szintén a családhoz tartozónak vallotta magát.
Vizsgálataink a következő genotípusokra terjedtek ki (1. táblázat)
Értékelés
A legközelebbi rokonságban Kádár Aba és Nicholas Kádár - akik tudtak a rokonságról - illetve dr. Kádár Gyula és Kádár András - akik nem feltételezték a rokonságot - állnak egymással, náluk mind a 12 marker megegyezett.
A 12 vizsgált markerből 8-ban (DYS389-I, a DYS390, DYS392, DYS393, DYS385 a,b, DYS437, DYS438) K. Gy. L. kivételével - akinek a családhoz való tartozása kizárt - valamennyien egyeznek egymással.
Az a tény, hogy a jelölt egymást követő allélek mindössze egy-egy ismétlődési hosszban különböznek egymástól, új mutációval magyarázható.
A fentiek alátámasztják, hogy dr. Kádár Gyula, Kádár Aba, Kádár Ferenc, dr. Kádár Zsolt, Nicholas Kádár, Kádár András egymással rokonságban állnak.
Az eredmények segítik a geneológus munkáját a teljes családfa, dr. Kádár Gyula és feltehetően Ferenc vonalának tisztázását.
A tudományos módszerek (antropológiai, kromoszóma, DNS) segítségével lehetővé vált egy olyan család ma élő tagjainak egymásra találása, akik a családfa különböző ágairól származnak, de a gyökerek fél évezredre nyúlnak vissza.
A munkában nyújtott hathatós segítségért köszönet illeti Bellovits Orsolya tudományos segédmunkatársat. A DNS-vizsgálatokban nyújtott segítségért a Würzburgi Orvosi Laboratórium és a GENODIA (Budapest) munkatársainak tartozunk köszönettel.
Kulcsszavak: származásmegállapítás, geneológia, genetika, antropológia, kromoszóma, DNS
1. ábra * A családi címer
2. ábra * A családfa (A családhoz tartozik még Kádár László Levente dr.
egykori belügyi államtitkár, Kádár László dr. egri érsek (1927-1986), Kádár
István építész az MTA köztestületi tagja, Kádár Aba villamos- és gépészmérnök,
Kádár Katalin régész, Kádár Menyhért és Kádár Ida közgazdászprofesszorok, Kádár
Miklós dr. igazságügyi orvos szakértő, Puhánszkyné Kádár Jolán, aki megírta a
Nemzeti Színház százéves történetét.)
3. ábra * 1-es kromoszómák (C-sáv)
4. ábra * Jellemző kromoszómák (Q-sáv)
5. ábra * Tenyérlenyomatok
6. ábra * Ujjlenyomatok
7. ábra * Dr. Kádár Gyuláról és James Kádárról készült fényképfelvételek
Dr. Kádár Kádár Kádár Dr. Kádár Kádár Kádár K. Gy. L. Gyula Aba Ferenc Zsolt Nicholas András DYS19 16 16 16 17 16 16 16 DYS389-I 13 13 13 13 13 13 14 DYS389-II 31 30 31 30 30 31 32 DYS390 24 24 24 24 24 24 23 DYS391 10 11 10 10 11 10 11 DYS392 11 11 11 11 11 11 11 DYS393 13 13 13 13 13 13 13 DYS385 a 14 14 14 14 14 14 14 DYS385 b 15 15 15 15 15 15 14 DYS437 15 15 15 15 15 15 15 DYS438 10 10 10 10 10 10 10 DYS439 12 12 13 13 12 12 13 azonos Német-, Közép-és Német-, Német-, Kózép- és Német-, populáció* Lengyel-, Kelet-Eu. Lengyel-, Lengyelo. Kelet-Eu. Lengyel-, Horváto. (Lengyelo.) Horváto. (ritka!) (Lengyelo.) Horváto.
1. táblázat (* Ezek az adatok 13 ezer európai Y kromoszóma STR-haplotípus adatbázisából származnak a DYS437, DYS438, DYS439 kivételével.)
Irodalom
Kempelen Béla (1911-1932): Magyar nemes családok. I-XI. kötet, Budapest