A Magyar Tudományos Akadémia három nagy tudományágazat területén, a természet-, az élet- és a társadalomtudományokban, 38 intézetet felölelő kutatóintézeti hálózatot működtet. A hálózat kutatóinak több mint fele öt nagy kutatóközpontban végzi kutatómunkáját. Hasonló kutatási hálózatok vannak Németországban, Franciaországban és Olaszországban is. Az MTA hálózatának részeként működő kutatóközpontokhoz hasonló intézményeket az Egyesült Államokban nemzeti laboratóriumoknak nevezik. Jelentős értéket képvisel a hálózat kutatói állományának szellemi kapacitása, de nem elhanyagolható kutatási infrastruktúrájának értéke sem.
Az MTA intézetei sokoldalúak, tevékenységük sokrétű. Az intézethálózat a 90-es évek második felében - hasonlóan más hazai intézményekhez - jelentős változáson ment keresztül. Az intézetek kutatói létszáma erőteljesen lecsökkent és megfiatalodott. Megkezdődött kutatási profiljuk korszerűsödése, ami ma is tart, és remélhetően állandó folyamat marad. Ugyanakkor a hálózat megőrizte az alapozó kutatásokban hagyományosan birtokolt erős pozícióját, tevékenységének jelentős részévé vált a graduális és posztgraduális oktatásban való részvétel.
Az elmúlt évtizedben a hálózat sikeresen alkalmazkodott az elsősorban alkalmazott kutatási feltételeket támasztó hazai és nemzetközi pályázatokhoz. A kutatóhálózat ma már a hazai innovációs rendszernek is figyelmen kívül nem hagyható, fontos elemévé lett. Az MTA intézetei kiemelt szerepet vállalnak a nagyobb kutatói és műszerkapacitásokat igénylő programok megvalósításában. Nélkülözhetetlenek a komplex interdiszciplináris feladatok megvalósításában. A kutatóközpontok telephelyeiken számos magáncég számára biztosítják a kutatás-fejlesztéshez szükséges szellemi kapacitást és infrastruktúrát.
A hálózat megőrizte működőképességét a költségvetés támogatásának kiegyensúlyozatlansága, az ország ingadozó kutatás-fejlesztési politikája, hosszú távú kutatás-fejlesztési stratégiájának hiánya ellenére is. A hálózat eredményeinek nemzetközi elismerését mutatja, hogy hét intézete kiválósági címet - Center of Excellence - nyert el európai pályázatokon.
Bár az elmondottak tények, igazságuk számokkal igazolható, mégis, az intézetek tevékenysége alig ismert a kutatás-fejlesztés finanszírozására befolyással bíró állami szereplők számára. Nem ismertek azonban az eredmények a társadalom számára, de sok esetben még az intézetek sem ismerik egymás tevékenységét. Az ismeretek hiánya, mint ezt a közelmúltban több esetben is tapasztaltuk, a hálózat társadalmi hasznosságát feszegető téves megítéléshez vezet. Az ismeretek hiányáról elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia és maga a hálózat tehet. Büszkék vagyunk rá méltán, sokat beszélünk vagy írunk a médiában a Mindentudás Egyeteme népszerűségéről, a Tudomány Világfórumainak megrendezéséről, de alig szólunk intézeteink tevékenységéről, eredményeiről, azok társadalmi hasznosságáról.
Felismerve az említett hiányosságot, az intézetek elhatározták, hogy tevékenységüket rendszeresen kiadványokban és azok megjelenéséhez kapcsolódó rendezvényeken fogják ismertetni. Az első 379 oldalas színes, nyomdai kiadvány, Tudomány, Innováció, Életminőség címmel - Az MTA intézetei az ország gyarapodásáért, alcímmel, az elmúlt év október 12-én az MTA-Székház Dísztermében hasonló címmel rendezett intézethálózati fórum alkalmából jelent meg. A kötet, amely az intézetek igazgatói által rendelkezésre bocsátott anyagokból a szerkesztőbizottság (Bálint Csanád, Dudits Dénes, Pálinkás Gábor) és Vinkler Péter szerkesztő közreműködésével, a Kémiai Kutatóközpont finanszírozásával készült, az intézetek eredményeiből azokat emeli ki, amelyek rövid távon, közvetlenül az innovációban vagy az élet minőségében, a társadalmi tevékenységek különböző területein megjelenő haszonnal járnak.
Egy rövid ismertetőben lehetetlen összefoglalni az intézeti tevékenységek számos értékes és hasznos eredményét. Ehhez magát a kiadványt kell elolvasnunk. Néhány példát emelek csak ki az eredmények közül:
A gyógyszeripar, egészségügyi ellátás területén
Szelektív stresszfehérje-indukción alapuló neuroprotektív gyógyszerek, továbbá fájdalomcsillapítók kifejlesztéséhez járultak hozzá. Mesterséges kromoszómákat hoztak létre génterápiás célokra, vaskészítményt dolgoztak ki a vérszegénység megelőzésére és gyógyítására. Génkifejeződési mintázatokat derítettek fel (humán DNS-chip) gyógyszerhatóanyago,k illetve diagnosztikai eljárások céljaira. Diagnosztikai módszereket dolgoztak ki a Parkinson-kór és májfunkciók vizsgálatára. Humán ízületi protéziseket hoztak létre. Fotodinámiás terápiát alkalmaztak daganatos betegségek gyógyítására. Új halláselemzési módszert fejlesztettek ki a diszlexia gyógyítására. Beszédzavarok felismerésére szolgáló eljárást hoztak létre. Számítástechnikai eszközöket fejlesztettek ki vakok és gyengénlátók számára.
A növényvédelem, növénytermesztés és állattenyésztés területén
Az ország 20 %-án az MTA martonvásári intézetében nemesített gabona- és kukoricafajtákat termesztenek. Növényi növekedést serkentő géntechnológiai eljárásokat alkalmaztak. Széles hatásspektrumú agromikrobicideket dolgoztak ki. Környezetbarát, költségtakarékos trágyázási szaktanácsadási rendszert hoztak létre. Sertés-, szarvasmarha-, baromfi-, halbetegségek elleni vakcinákat dolgoztak ki.
A környezetvédelem, hulladékmegsemmisítés, -tárolás, -hasznosítás területén
A levegő porszennyezettségének mérésére alkalmas műszereket állítottak elő. Cianidmentesítő eljárást dolgoztak ki. Kohászati szállóporok kezelésére plazmatechnológiai eljárást fejlesztettek ki. Biológiai szennyvíztisztítási eljárást dolgoztak ki. Feltérképezték a radioaktív és kommunális hulladékelhelyezés lehetőségeit.
Az atomenergia-hasznosítás, sugárbiztonság területén
Reaktorvédelmi hibadiagnosztizáló rendszert hoztak létre. Sugárbiztonsági ellenőrzési módszert és eszközt fejlesztettek ki. Atomerőművi zónamonitorozó rendszert alakítottak ki. A paksi erőmű üzemzavara következményeinek elhárításához nukleáris detektorokat hoztak létre.
Az informatika, számítástechnika területén
Nagy teljesítményű számítógép-hálózatok működtetését valósították meg. Hálózatbiztonsági rendszereket és felügyeleteket dolgoztak ki. Elektronikus orrot fejlesztettek ki.
Új funkcionális anyagok, mérőműszerek, üzemi eljárások kidolgozásában
Katalizátort állítottak elő alacsony dermedéspontú dízelolaj gyártásához. Kerámiákat és kompozitokat állítottak elő nagy igénybevételnek kitett szerszámok számára. Infravörös diódákat és fénytávközlésre alkalmas lézereket gyártottak. Új korróziós inhibitorokat és vízkezelőszereket fejlesztettek ki ipari berendezések védelmére. Új műszereket fejlesztettek ki geomágneses mérésekhez. Ionsugaras vékonyító berendezést hoztak létre elektronmikroszkóphoz. Akusztoelektromos felületi hullámokon alapuló berendezéseket fejlesztettek ki nagyfrekvenciás szűrők céljára. Ionnyaláb-analitikai módszereket fejlesztettek ki környezetvédelmi és mikromegmunkálási célokra. Zománcozható acéllemezek minősítésére szolgáló eljárásokat fejlesztettek ki.
Az élő környezet védelmében
Ajánlásokat tettek a Balaton ökológiai állapotának fenntartásához, illetve javításához. A folyóvizek állapotjelzésére szolgáló módszert dolgoztak ki. Módszereket fejlesztettek ki a Fertő tó nádasainak védelmére.
Igen fontos részei a kiadványnak azok a fejezetek, amelyek a társadalom- és a bölcsészettudományi kutatások hasznosulásáról szólnak. Ilyenek például: az etnopolitikai változásokról, az oktatási és kulturális intézmények ellátottságáról szóló tanulmányok, az irodalmi kiadványok, sorozatok szerkesztése és kiadása, az Európai Unió jogalkotásához és intézményi reformjához kapcsolódó munkák, a kormányzati megrendelésre készített közgazdasági tanulmányok, az Akadémiai Nagyszótár kiadása, a magyar beszéd gépi előállítása, a hazai és nemzetközi munkaügyi kutatások, a magyar politikai rendszer európai integrációjáról szóló tanulmányok, az autópályák építése során feltárt régészeti emlékek feldolgozása, a magyar területfejlesztési törvény kimunkálása, a vidékfejlesztési program kidolgozása, az árvízvédelem társadalmi vonatkozásainak és a családon belüli erőszak szociológiai vizsgálata, az EU-tagságra való magyar felkészülést segítő kutatások, a népzene- és néptánckutatás és a népzene digitális adatbázisának kiépítése.
A felsorolt eredményeket áttekintve túlzás nélkül állítható, hogy az akadémiai intézethálózat jól gazdálkodik azokkal a támogatásokkal, amelyeket a társadalomtól kap.
A kiadvány egy példányát és az erről készült CD-t minden intézet megkapta. A szerkesztőbizottság az állami és a vállalati vezetők tájékoztatására hatvan példányt adott át az Akadémia Elnökségének. A kiadvány egyébként elektronikusan letölthető az MTA, illetve a Kémiai Kutatóközpont honlapjáról.
A Szerkesztőbizottság ebben az évben újabb kiadványokban tervezi ismertetni az intézeteknek a hazai felsőoktatásban betöltött szerepét és az intézetekben folyó kutatások nemzetközi mezőnyben elfoglalt helyének értékelését is. Reméljük, hogy a kötetek kiadásával az MTA intézeteiről kialakult vélemény árnyaltabbá és kedvezőbbé válik.
A Szerkesztőbizottság nevében e helyütt is köszönetemet fejezem ki az intézetek igazgatóinak és munkatársainak a kötet összeállításában végzet munkájukért.