Ribár Béla
1930 – 2006
Az Újvidéki Egyetem professzora, a Szerb és Vajdasági Tudományos Akadémia tagja és nem utolsósorban Akadémiánk külső tagja, aki a vajdasági magyar tudományosság kiemelkedő alakja, mondhatjuk első számú szervezője és alakítója volt, 2006. március 22-én Újvidéken elhunyt.
Ribár Béla 1930. szeptember 5-én született Torontálvásárhelyen (Debeljaca, Jugoszlávia). Az elemi iskolát szülőfalujában, a nyolcosztályos gimnáziumot Nagybecskereken fejezte be 1949-ben. Fizikatanári oklevelet 1955-ben a Belgrádi Egyetem Természettudományi Karának Fizikai Tanszékén szerzett. Egyévi kötelező katonai szolgálat után két iskolaévet (1956/57, 1957/58) a nagybecskereki gimnáziumban oktat fizikát és matematikát. 1958-ban megválasztják tanársegédnek a Szarajevói Egyetem Orvosi Karának Fiziológiai Intézetében, ahol 1961-ig dolgozott. 1962-ben a Szarajevói Egyetem Természettudományi Karának Fizikai Tanszékén folytatja oktatói tevékenységét. Az 1962/63-as tanévben a zágrábi Ruđer Boškovic Kutatóintézetben kezdi el kutatói tevékenységét. 1966-ban adjunktusnak választják a Szarajevói Egyetem TTK-án. 1966 szeptemberétől 1969 szeptemberéig a Svájci Nemzeti Alap ösztöndíjasaként a Berni Egyetem TTK-ának Krisztallográfiai Intézetében tartózkodik, ahol 1969-ben magna cum lauda osztályzattal megvédi doktori értekezését. Ugyanebben az évben docensnek választják a Szarajevói Egyetem TTK-n. 1970 szeptemberétől az Újvidéki Egyetem TTK-ának docense, ahol 1975-ben rendkívüli tanárnak, 1980-ban pedig rendes egyetemi tanárnak választják. 1995. október 1-én, miután betöltötte 65. életévét, nyugdíjazzák.
Újvidékre költözése után az egyetem Fizikai Intézetében megkezdte a kristályszerkezet-kutatási laboratórium megszervezését. Maga köré gyűjtött és felnevelt egy fiatal kutatógárdát. Vezetése alatt tizenkét magiszteri és doktori disszertáció, valamint számos diplomamunka készült el. Kutatómunka iránti tudását és lelkesedését munkatársaiba plántálta, és azok ma rendes egyetemi tanárok az Újvidéki Egyetemen.
1973-ban felveszi a kapcsolatot a MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének röntgendiffrakciós laboratóriumával (osztályvezető Kálmán Alajos), a kapcsolatból gyümölcsöző együttműködés és több mint száz közös tudományos dolgozat és kongresszusokon való beszámoló fakadt.
1987-ben a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagjává választja.
Jugoszlávia széteséséig tagja az Annual of the Yugoslav Center of Crystallography szerkesztőbizottságának, valamint számos kongresszus szervezőbizottságának.
Több éven keresztül recenzense az Acta Crystalographica és a Journal of Solid State Chemistry folyóiratoknak.
Két tankönyv (Eksperimentalne vezbe iz elektricitete. Novi Sad: Prirodno-matematicki fakultet, 1975; Eksperimentalne vezbe iz optike. Novi Sad: Prirodno-matematicki fakultet, 1978), valamint két tudománynépszerűsítő könyv (A százéves röntgensugárzás. Újvidék: Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 1995; Híres magyar tudósok. III. kiadás. Újvidék: Jugoszláviai Művelődési Társaság, 1997) szerzője.
Több mint 110 referátummal vett részt 82 tudományos kongresszuson és szimpoziumon szerte a világon.
Megjelent tudományos közleményeinek száma közel kétszáz, döntő többségükben nemzetközi folyóiratokban. Ezekre több mint ezer hivatkozás történt.
Az Újvidéki Iskolarádióban számos ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő előadása hangzott el magyar nyelven. Fiataljaink magyarságtudatának erősítése és megtartása érdekében a Jó Pajtás ifjúsági lap hasábjain beindította a Híres magyar tudósok és feltalálók rovatot. A délvidéki magyar középiskolások magyar nyelvű tankönyvhiányának enyhítése érdekében Ismeretterjesztő Füzetek címen megszervezte a tankönyvpótló füzetek kiadását, és eddig több mint kilencven tankönyvpótló füzetet adott ki, és több ezer példányt juttatott el díjmentesen magyar ajkú diákoknak.
Az anyanyelvi oktatás érdekében szállt síkra számos cikkében a délvidéki magyar sajtóban. Az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület elnökeként a délvidéki értelmiség utánpótlása érdekében tevékenykedett, s teremtett elő eszközöket kétszáz magyar ajkú diák és egyetemi hallgató anyagi támogatására.
A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság alapítója (1999) és első elnöke volt.
Halálának körülményei bizonyos értelemben életét mintázzák. Márciusban részt vett a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság kolozsvári ülésén, ott esett el olyan szerencsétlenül, hogy többé nem épült fel: helikopterrel hazaszállítva alig két hetet élt még a baleset után, és Újvidéken hunyt el.
Ribár Bélát gyászolja a magyar és a szerb tudományos közösség és mindezen túl az egyetemes tudományosság.
Berényi Dénes
akadémikus
<-- Vissza a 2006/6 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]