Magyar Tudomány, 2006/5 616. o.

A jövő tudósai




Tisztelt Olvasó!


A kutatók utánpótlásával – fiatal tudósokkal foglalkozó melléklet tizenötödik számában folytatjuk a fél évvel ezelőtt megkezdett vitát a jövő tudós nőinek egyenlő esélyeiről. E számban Baranyainé Réti Gabriella és Koósné Török Erzsébet az Országos Tudományos Diákköri Tanács tapasztalatait ösz-szegzik a fiatal tudós nők szerepéről a tanács által rendezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, valamint a Pro Scientia aranyérmesek körében. A rovat második felében a Kutató Tanárok Országos Szövetségének megalakulásáról és célkitűzéseiről adunk hírt. Kérjük, ha a nők tudományban betöltött helyzetével vagy az ifjú kutatókkal kapcsolatos témában bármilyen vitázó megjegyzése vagy javaslata lenne, keresse meg a melléklet szerkesztőjét, Csermely Pétert a csermely @ puskin.sote.hu email címen.

Csermely Péter

az MTA doktora

(Semmelweis Egyetem,

Orvosi Vegytani Intézet)



A fiatal tudós nők

az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon

és a Pro Scientia Aranyérmesek körében


A tudományos diákköri mozgalom – építve a magyar iskolaügyben mélyen gyökerező önképzőköri tevékenység átörökíthető, tiszteletreméltó hagyományaira – ezen a néven már több mint fél évszázada jelen lévő tehetséggondozási forma. A TDK tevékenység a minőségi értelmiségi képzés fontos területe, a tehetséggondozás egyik legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban. Alapja a kötelező tananyag elsajátításán túlmutató hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, amely már az alapképzés idején lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló alkotó tevékenységre, egy-egy tématerület és az alkalmazható kutatási módszerek, eszközök mélyebb megismerésére, a kötelezőn túlmutató új ismeretek megszerzésére. Ezzel egyrészt hozzájárul a hallgatók tudományos kutatói pályán való elindulásához, másrészt az intézmények oktatóinak, kutatóinak lehetőséget ad a szakmai utánpótlás megismerésére, felkarolására, a PhD-képzésre jelentkezők érdemi kiválogatására.

Ma már az ország szinte minden felsőoktatási intézményében folyik tudományos és művészeti alkotó diákköri munka. Jelentős tudományos diákköri műhelyek működnek. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) a központi adatbázisában több mint 260 műhelyt tart nyilván, ez a kör többezer hallgatót és oktatót, kutatót foglal magába. A hallgatók közel 20 %-át. A hallgatók az intézményi konferenciákon mutathatják be kutatási eredményeiket, majd intézményi jelölés, a bíráló zsűri javaslata alapján lehetőséget kaphatnak az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) való részvételre. (A konferencia szabályairól részletesen az aktuális felhívás szól.) A kétévente megrendezésre kerülő konferencia a hallgatói tudományos munka és művészeti alkotói tevékenység megmérettetésének szervezett formája, amelyen részt venni szakmai, tudományos elismerés és egyben nagy lehetőség, ösztönzést ad a további, sokszor nem kis áldozatot kívánó kutatómunkához mind a hallgatóknak, mind az oktatóknak. A tizenhat szekcióban tartott konferenciát egyre nagyobb nyilvánosság mellett szervezi az Országos Tudományos Diákköri Tanács.

Az OTDT kétévente, az országos konferenciákhoz kapcsolódóan Pro Scientia Aranyérem pályázatot hirdet meg a kimagasló hallgatói tudományos teljesítmény elismerésére. A kitüntetést 1989-ben ítélték először oda, majd ezt követően kétévente a negyvenöt legkiválóbb hallgató kaphatja. (2003-tól két Pro Arte Aranyérmet és egy Junior Pro Scientia Aranyérmet is odaítél az OTDT.) Az odaítélésnek szabályzatban rögzített ügyrendje van, körültekintő, többlépcsős odaítélési eljárással történik (bővebben lásd a Pro Scientia Aranyérem kitüntetés szabályzatát (PSA Szabályzat, 1987).

2005-ben, a XXVII. OTDK-ra 3569 dolgozatot neveztek, a dolgozatokat író, befogadott hallgatók száma pedig 3925 volt, melyből 49 %-ot nők tették ki. Sulyok Katalin A fiatal tudós nők helyzete a kutató középiskolások között című, a Magyar Tudomány oldalain megjelent tanulmányában megfogalmazza, hogy a tudomány iránti érdeklődés terén középiskolás korban még nem mutatkozik különbség, a kutató diákok pontosan fele lány (Sulyok, 2005). Az OTDT számadatai alapján is az állapítható meg, hogy ez az arány a felsőoktatásban, a tudományos diákkörökben tevékenykedő hallgatók esetében nem változik, a nemek tekintetében a számarány kiegyenlített. Azonos érdeklődéssel vesznek részt a TDK-munkában a férfiak és a nők (vö. KSH-adat: 1990-ben a felsőoktatásban végzett hallgatók 48,8 %-a nő, 2001-ben pedig 53,8 %-a). Az egyetemisták és főiskolások körében a különbséget, az arány változását véleményünk szerint később kell keresni, a Pro Scientia aranyérmesek szintjén.

Megfigyelhető, hogy a tudományos diákköri konferenciákon az egyes tudományterületeken belül a nők részvétele általában magasabb. A XXVII. OTDK-ra befogadott hallgatók nemenkénti megoszlását az OTDK szekciói szerint vizsgálva, láthatjuk, hogy a nők aránya kiugróan magas a humán tudományok és a közgazdaságtudomány területén (1. ábra). Alacsony részvételi arány a fizika, földtudományok, matematika területén és a műszaki tudományok terültén látható, valamint két területen nagyon alacsonynak mondható a részvétel: a hadtudományban és az informatikában. Mindez párhuzamba állítható a Magyar Tudomány a jövő tudós nőiről szóló vitaindító tanulmányában említett tudományterületek közötti különbségekkel, miszerint a társadalomtudományokban magas, viszont a mérnöki területeken nagyon alacsony a nők részvétele (Papp – Groó, 2005).

Az OTDK-ra befogadott hallgatók témavezetőinek esetében fordított az arány, ösz-szességében csak 29 % a nő, és szinte minden tudományterületen alacsonyabb számban vannak jelen, mint a férfiak. Két kivétel van: a Pedagógia, Pszichológia, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció, valamint a Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció, azonban ez nem jelentős különbséget takar. Hasonlóan a hallgatók nemenkénti megoszlásához a hadtudomány és az informatika területén igen alacsony a női témavezetők száma (2. ábra). Ez az arány a középiskolás kutató diákok női mentorainak kutatási területén is megfigyelhető a pedagógia, pszichológia és az informatika viszonylatában (vö. Sulyok Katalin fent említett tanulmánya). Ismét csak felmerül a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a nők számaránya a kutatásban az életkorral egyre csökken.

A részvételi adatokkal párhuzamosan fontosnak tartjuk vizsgálni a konferencia helyezett hallgatóinak (I., II. és III. helyezés) nemenkénti megoszlását. A helyezések viszonylatában a nemek közti arányok ugyan nem jelentősen, de eltolódni látszanak. A helyezett hallgatóknak ugyanis már csak 45 %-a nő (3. ábra).

Az egyes szekciókat vizsgálva kiugróan magas a nők helyezéseinek száma a férfiakhoz viszonyítva a biológia, a pedagógia, pszichológia, közművelődés és könyvtártudomány, a tantárgypedagógia és a testnevelés területén. A részvételi adatok alapján a nők magas helyezésszámát a Humán Tudományi Szekcióban és a Közgazdaságtudományi Szekcióban vártuk leginkább, azonban humán területen azonos a nemek aránya, közgazdaságtudományi területen pedig számuk jelentősen elmarad a férfiakhoz viszonyítva. Alacsony helyezésszámok a Fizika, Földtudományok és Matematika Szekcióban, az Informatika Tudományi Szekcióban és a Műszaki Tudományi Szekcióban tapasztalhatók, ami a részvételi adatokkal összhangban áll (4. ábra).

A konferencián szereplő, valamint a helyezést elért nők arányához viszonyítva meglepő képet mutat a Pro Scientia Aranyérmesek nemenkénti megoszlása. Míg a XXVII. OTDK-n dolgozatukat bemutatók közel fele nő, addig a 2005. évi aranyérem-kitüntetetteknek már csak 40 %-a, a teljes aranyérmes csoportnak pedig (1989-től 2005-ig kitüntetést kapott 425 fő) csak 29 %-a (5. ábra).

Az adatok szerint: míg a tudományos diákkörökben tevékenykedő hallgatók körében nem láttunk jelentős különbséget férfiak és nők között, addig ez a különbség fokozódni látszik a helyezett hallgatóknál, és erőteljesen megjelenik az aranyérmesek között. Mint említettük, a Pro Scientia aranyérem hallgatói összteljesítményt ismer el (OTDK I. helyezés, ezen felüli kiemelkedő tudományos diákköri teljesítmény, diákköri nyilvánosságon túlmutató dokumentált tudományos eredmények, publikációs tevékenység, nyelvvizsgák, kimagasló tanulmányi eredmény). A nemek közötti különbség – úgy véljük – itt jelentkezik először a tudományos életútban, mintha példázná ez az időszak a Papp–Groó-tanulmányban (2005) említett „olló” nyílását (6. ábra). A TDK-munka és a Pro Scientia Aranyérem pályázat időszakát a pirossal jelölt terület mutatja (mint látjuk, itt nyílik szét az „olló”). Véleményünk szerint annak okát, hogy az akadémiai karrier során „elfogynak” a nők, és számuk a „piramis” tetején alacsony, már ebben az időszakban keresni kell. A Pro Scientia aranyérmesek teljes körét tekintve a nők arányát tudományterületenként vizsgálva, hasonló számarányokat tapasztalhatunk, mint az OTDK-n részt vevő tudományos diákkörös hallgatók körében (7. ábra, vö. 1. ábra).

Különösen alacsony a női aranyérmesek száma a hadtudomány és az informatika területén, az összes aranyérmes csupán 1,6 és 2,4 %-a. (Megjegyzés: a Művészeti és Művészettudományi Szekcióban látható alacsony női arány, valamint a Junior Aranyérem még alacsonyabb aránya abból adódik, hogy ezen a területen kitüntetést még csak két alkalommal adományoztak. Szám szerint ez a művészet területén összesen három nőt, a juniorok között pedig két nőt jelent.) Legmagasabb a nők aránya a pedagógia, pszichológia, közművelődés és könyvtártudomány területén (14,5 %), ezt követi az agrártudomány, az orvostudomány és a természettudomány (10,5 %). A férfiak számát két területen haladja meg a nők részvétele: a pedagógia, pszichológia, közművelődés és könyvtártudomány esetében, valamint a testnevelés és sporttudomány területén. A Pro Scientia aranyérmes nők akadémiai karrierje további vizsgálatokra lenne érdemes.

Kapcsolódva a Papp Eszter – Groó Dóra (2005) jövő tudós nőiről szóló vitaindító tanulmányában olvasható ajánlásokhoz, valamint a Magyar Tudományban (2006/2) közzétett hozzászólásokhoz, támogatjuk a kapcsolati pontok létrehozását a női kutatók támogatására, akár országos szervezet, bizottság formájában, egyetértünk olyan programok kezdeményezésével és megvalósításával, amelyek a tudományos pálya lányok számára vonzóbbá tételére, a tudós nőkkel szembeni előítéletek elleni fellépésre irányulnak. Úgy gondoljuk, feladatához mérten ezen törekvések megvalósításához a tudományos diákkörök szintjén az OTDT is be tud kapcsolódni. A fentiek mellett:

A tudományos pálya vonzóvá tétele érdekében erősítjük a minőségi felsőoktatás sajátos jegyeit, a nagy múltú és értékes hagyományokon tovább élő tudományos és művészeti diákköri munkát, országos képviselettel, széleskörű támogatással, pályázati lehetőségek biztosításával.

A 2007 tavaszán rendezendő XXVIII. OTDK Társadalomtudományi Szekciójában Társadalmi nemek kutatása címmel új tagozatot hirdetünk, várva azon dolgozatokat, kutatási eredményeket is, amelyek a nők tudományos pályán érvényesülő esélyeit, az azt befolyásoló tényezőket tárják fel. Összegyűjtjük az utóbbi három konferencián bemutatott, ezen témakört feltáró dolgozatokat.

Az OTDT kiadványaiban (Diáktudós, Almanach, OTDT és Mindentudás Egyeteme honlap stb.) tudományos és alkotó művészeti diákköri munkát végző kiemelkedő képességű hallgatói példákat – köztük női életutakat – mutatunk be, olyanokat, amelyek tudományos teljesítményekre ösztönöznek, tudományos teljesítményt ismernek el.

Az OTDT, kutatási programjához illeszkedően, folytatni kívánja a Pro Scientia aranyérmesek munkaerőpiaci helyzetének és tudományos életútjának vizsgálatát – diplomamunka keretében a téma már feldolgozásra került (Réti, 2004) –, benne külön elemezve a Pro Scientia aranyérmes nők szakmai karrierjét, tudományos életpályáját.

Az OTDT Titkárság adatainak elemzésével, a leírt gondolatokkal kívántunk hozzájárulni a feltett kérdés megválaszolásához, a helyzet megoldásához, a legszükségesebb lépések viszonylag gyors megtételéhez, hogy a nők helyzete javuljon, szerepük növekedjen a magyar tudományos életben.

Baranyainé Réti Gabriella

humán szervező, OTDT szakreferens

titkarsag @ otdt.ph.hu


Koósné Török Erzsébet

könyvtár–informatikus, az OTDT tikára

titkarsag @ otdt.ph.hu


Irodalom

A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia felhívásának dokumentumai, 2005. tavasza (2004): Az Országos Tudományos Diákköri Tanács közleményei 4. Budapest

A nők helyzete a magyar tudományban – Hozzászólások (2006): Magyar Tudomány. 2. 224–227. p.

Almanach (2005): Pro Scientia aranyérmesek és Mestertanárok. Tudományos Diákköri Füzetek. Országos Tudományos Diákköri Tanács kiadványa. Bp.

Diáktudós (2004): Az Országos Tudományos Diákköri Tanács időszaki kiadványa. XVIII, 1–2., Bp.

Központi Statisztikai Hivatal (2002): Kutatás és fejlesztés.

Ladányi Andor (2002): A diplomások száma és összetétele. Statisztikai elemzés. Educatio. XI, 2.

Nők a tudományban (három tanulmány) (2002): Magyar Tudomány. 163, 3, 332–340.

Országos Tudományos Diákköri Tanács honlapja: http://www.otdt.hu

Papp Eszter – Groó Dóra (2005): A nők helyzete a magyar tudományban. Magyar Tudomány. 166, 11, 1450–1454.

Pro Scientia Aranyérem kitüntetés szabályzata. (A szabályzatot az Országos Tudományos Diákköri Tanács 1998. április 28-i ülésén fogadta el.) A Pro Scientia Aranyérem szabályzata megtekinthető az Országos Tudományos Diákköri Tanács honlapján (http://www.otdt.hu) vagy az Országos Tudományos Diákköri Tanács Közleményei 3. füzetében.

Réti Gabriella (2004): A Pro Scientia aranyérmesek munkaerőpiaci helyzete és részvétele a tudományos életben. Diplomamunka. Pécsi Tudományegyetem TTK Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs (A tanulmány megjelent a Magyar Tudomány 2005. márciusi számában: 345–359.)

Sulyok Katalin (2005): A fiatal tudós nők helyzete a kutató középiskolások között. Magyar Tudomány. 166, 11, 1454–1456.



1 A XXVIII. OTDK 2007 tavaszán kerül megrendezésre. Felhívása megtalálható a www.otdt.hu címen.



1.

ábra • A XXVII. OTDK-ra befogadott hallgatók nemenkénti megoszlása az OTDK szekciói szerint – A tanulmányban található valamennyi grafikon esetében az OTDK szekcióinak számmal történő megjelölése az alábbiakat jelenti: 1. Agrártudományi Szekció; 2. Állam- és Jogtudományi Szekció; 3. Biológia Szekció; 4. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció; 5. Hadtudományi Szekció; 6. Humán Tudományi Szekció; 7. Informatika Tudományi Szekció; 8. Kémiai és Vegyipari Szekció; 9. Közgazdaságtudományi Szekció; 10. Műszaki Tudományi Szekció; 11. Művészeti és Művészettudományi Szekció; 12. Orvostudományi Szekció; 13. Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció; 14. Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció; 15. Társadalomtudományi Szekció; 16. Testnevelés- és Sporttudományi Szekció

2. ábra • A XXVII. OTDK-ra befogadott hallgatók témavezetőinek nemenkénti megoszlása az OTDK szekciói szerint

3. ábra • A – A XXVII. OTDK-ra befogadott hallgatók nemenkénti megoszlása; B – A XXVII. OTDK helyezett hallgatóinak (I., II. és III. helyezés) nemenkénti megoszlása

4. ábra • A XXVII. OTDK helyezett hallgatóinak (I., II. és III. helyezés) nemek szerinti megoszlása szekciónként

5. ábra • A – A Pro Scientia aranyérmes férfiak és nők aránya 2005-ben; B – A Pro Scientia aranyérmes férfiak és nők aránya 1989-től 2005-ig

6. ábra • Nők és férfiak tipikus akadémiai karrierje Magyarországon, 2003

7. ábra • Az 1989-től 2005-ig Pro Scientia Aranyérem kitüntetésben részesült nők OTDK-szekciók szerinti megoszlása






EGY MOZGALOM

A KUTATÓ TANÁROKKAL

A KUTATÓ TANÁROKÉRT

Megalakult a Kutató Tanárok Országos Szövetsége –


Tíz évvel ezelőtt alakult meg az a mozgalom (www.kutdiak.hu), amely lehetőséget biztosít középiskolás diákok számára magas szintű kutatómunka végzésére felsőoktatási intézményekben és kutatóhelyeken. Egy évtized alatt csaknem tízezer kutató diák kapcsolódott be a munkába. Ennek támogatására megalakult a Kutató Diákokért Alapítvány és a Kutató Diákok Országos Szövetsége. A tehetséges középiskolásokat foglalkoztató kutatóhelyek számos magyarországi városban elérhetőek. A mozgalmat támogató mentorok Ausztriában, Kanadában, Romániában, Szerbiában és az Amerikai Egyesült Államokban is megtalálhatóak. A kutatható területek igen sokrétűek az élő természettudományoktól a társadalomtudományokig, így minden középiskolás megtalálhatja a számára érdekes, fontos és örömet nyújtó témát. A diák egy életre szóló élményt és tapasztalatokat szerezhet azáltal, hogy bekapcsolódhat az életkorának megfelelő módon egy kiváló szakmai csoport munkájába, vagy nemzetközi tudományos folyóiratban társszerzőként lehet jelen. A legjobbak minden évben részt vehetnek a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK), ahol személyesen is beszámolhatnak kutatási eredményeikről és sikereikről. A mozgalmat erősíti és segíti a Magyar Innovációs Szövetség (www.innovacio.hu) által minden évben kiírt Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny. A kutató diák mozgalom egyik erkölcsi elismerése, hogy e két megmérettetés valamelyikén sikeresen szerepelt fiatalok többletpontokat szerezhetnek felsőoktatási továbbtanulásukhoz. Nagy megtiszteltetés a mozgalom számára, hogy mentorai között a Nobel-díjas Oláh György kémikus éppúgy megtalálható, mint csaknem kétszázan a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjai közül. A mentorok listáját tartalmazó könyv minden év tavaszán az összes hazai és környező országbeli magyar középiskolába eljut,és több mint ezer kutató középiskolás személyesen is megkapja. A diákok kiválasztásában alapelv, hogy a mentorlista olyan diákok kezébe kerüljön, akik már valahol bizonyítottak, vagy akikre a környezetük felfigyelt. Ebben és a diákok kutatómunkájának koordinálásában hangsúlyos szerephez jutnak a közoktatásban dolgozó tanárok.

A Kutató Diákokért Alapítvány 1999-től Tehetségsegítés címmel rendszeresen konferenciákat rendezett a hazai és a határainkon túli magyar iskolákban tanító azon középiskolai tanárok számára, akik elkötelezett hívei és segítői a mozgalomnak. A tanárok munkájának segítésére 2004 elején internetes virtuális tanári munkacsoportok alakultak a kutató tanár fogalmának és küldetésének definiálására és azoknak a feltételeknek a megfogalmazására, amelyek a középiskolai tanári munka mellett a hatékony tehetséggondozás és képességfejlesztés kialakításához szükségesek. A Tehetséggondozás 2004 konferencián a munkacsoportok állásfoglalásai alapján felmerült az az elképzelés, hogy a Kutató Diákok Országos Szövetségének mintájára alakuljon meg egy olyan tanárszövetség, amely összefogja az eddig is aktívan kutató és a diákokat segítő pedagógusokat. Egy év előkészítő munka után 2005 decemberében jött létre a Kutató Tanárok Országos Szövetsége. Közel százötven alapító tagja van a mozgalomnak. A szövetség tagjai olyan tanárok:

akik a nevelő-oktató munkájuk mellett kutatómunkát is végeznek, ideértve, hogy rendszeresen publikálnak, tudományos konferenciákon és fórumokon vesznek részt. Számos példa van arra, hogy a tanár a diákkal együtt végzi a kutatómunkát, mintegy szakmai vezetőjeként, irányítójaként;

akik a tanító-oktató tevékenységük mellett pedagógiai tapasztalataikkal azokat a tanítványaikat segítik, akik valamely tudományterületen elmélyült kutatómunkát folytatnak. Elsősorban nem szakmai segítséget vagy újabb tanítási elemeket adnak át, hanem olyan készség- és képességfejlesztést folytatnak, amely a felnövekvő diákokban a kutatói attitűdhöz szükséges értelmi és érzelmi fejlődéshez járul hozzá;

akik a nevelő-oktató munkájuk mellett tantárgypedagógiai kutatásokat végeznek, oktatási segédanyagokat és módszereket fejlesztenek és dolgoznak ki, tankönyveket és oktatást segítő kiadványokat írnak, szerkesztenek.

Az utóbb leírt három szempont alapján lehet körülírni a kutató tanár fogalmát. Természetesen ezek nem szigorú kategóriák, és elképzelhető, hogy egy pedagógus akár mind a három területet magas színvonalon műveli, illetve az említett tevékenységek természetes módon összefüggenek egymással. A szövetség alapító tagjai között vannak olyan kutató tanárok, akik végzettségüket tekintve nem pedagógusok, de munkájuk során számos ponton kapcsolódnak a fenti tevékenységi formákhoz, és elkötelezett hívei a mozgalomnak, továbbá rendszeresen foglalkoznak kutató diákokkal.

A Kutató Tanárok Országos Szövetségének elsődleges célja a kutató középiskolás tanárok összefogása és szakmai fórumok biztosítása számukra. A célok között kiemelt fontosságú a hazai és a határon túli kutató tanárok számára történő segítségnyújtás, illetve szervezett formájú érdekképviseletük biztosítása. Az idei év februárjában rendeztük meg a Kutató Tanárok II. Konferenciáját, amelynek a székesfehérvári Lánczos Kornél Reálgimnázium adott otthont. A konferencia célja az volt, hogy egy műhelymunka keretében kialakítsa a szövetség hosszú távú koncepcióját. Olyan célok és tervek fogalmazódtak meg, amelyek a kutató tanárok érdekeit és a mozgalom célkitűzéseinek minél szélesebb körű megismertetését szolgálják. A Kutató Tanárok Országos Szövetsége

évente kétszer – tavasszal és ősszel – meg fogja rendezni a Kutató Tanárok Konferenciáját, amelyek műhelymunkákkal és előadásokkal fogják elősegíteni a tanárok közötti kapcsolatteremtést és a kutatási eredmények megismertetését;

a kutató tanárok publikációs tevékenységének érdekében internetes folyóiratot indít el a www.kuttanar.hu oldalon;

a kutató diákok mentorlistájához hasonlóan létrehoz egy hasonló adatbázist azon egyetemi oktatók és kutatók neveivel, akik az adott intézményben kutatási lehetőséget biztosítanának középiskolai tanárok részére;

részt vesz az egyetemi tanárképzés továbbfejlesztésében, segítve a pályakezdő középiskolai tanárokat a kutatási módszertan elsajátításában, segítve a tudományos diákkörök szervezését, támogatva a közoktatásban dolgozó tanárok doktori fokozatának megszerzését;

fellép a tanárok számára biztosítandó olyan kutatási feltételek megteremtéséért és bővítéséért, például a kutatói nap, illetve munkájukat támogató tudományos pályázati lehetőségek létrehozása;

javaslatok megfogalmazásával és azok képviseletével az Oktatási Minisztérium és a kutatási-költségvetési szféra felé ellátja a kutató tanárok érdekképviseletét;

a fentieken túl a szövetség feladata a kapcsolatépítés és a kapcsolatok ápolása a határon túli magyar és nemzetközi pedagógiai társaságokkal, egyesületekkel is.

Mindkét mozgalom védnökségét Sólyom László köztársasági elnök, Magyar Bálint oktatási miniszter és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalták el. A mozgalommal kapcsolatos anyagok és fejlemények a Kutató Tanárok Országos Szövetségének honapján (www.kuttanar.hu) folyamatosan nyomon követhetőek. A kutató tanár mozgalom a tehetséggondozás új színtere lehet a kutató középiskolás diákok eredményesebb nevelése és oktatása érdekében, és így a közoktatásban dolgozó kutató tanárok tudományos eredményei nagyban hozzájárulhatnak hazánk tudományos megítéléséhez.

Fodor Erika

ELTE Trefort Ágoston Gimnázium, vezető középiskolai tanár, OM és közoktatási szakértő

Kutató Tanárok Országos Szövetsége, alelnök

efodor @ mail.datanet.hu


Kiss Gábor

Kutató Tanárok Országos Szövetsége, koordinátor, kiss @ kutdiak.ph.hu


Kolostyákné

Pljesovszki Zsuzsanna

Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, középiskolai tanár, Kutató Tanárok Országos Szövetsége, alelnök, sztannai @ externet.hu


Lagzi István László

ELTE TTK, Kémiai Intézet, tudományos munkatárs, Kutató Tanárok Országos Szövetsége, elnök

lagzi @ vuk.chem.elte.hu


<-- Vissza a 2006/5 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra


[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]