Magyar Tudomány, 2006/10 1245. o.

Tudós fórum

Tájékoztatás a Támogatott Kutatócsoporti pályázatról

Bevezetés

Az MTA a felsőoktatási intézményekben és a közgyűjteményekben 2006. december 31-ig 171 kutatócsoportot működtet.

Az MTA vezetése többszöri konzultáció után úgy döntött, hogy 2007. január elsejei cikluskezdéssel újra kiírja a támogatott kutatócsoportok alakítására vonatkozó pályázatot. 2006. február 21-én tájékoztatót jelentettünk meg az Akadémia honlapján, annak érdekében, hogy a majdani jelentkezők megfelelően elő tudjanak készülni a pályázatra. Ebben megadtuk az új pályázati ciklus legfontosabb elveit:

1. Akárcsak korábban, az MTA tagjai és doktorai pályázhatnak fontos, alapkutatás jellegű témákkal.

2. Az új kiírás az akadémiai vezetésnek azt a fontos alapelvét tükrözi, hogy a támogatott kutatócsoportok az eddiginél nagyobb szellemi koncentrációt képviseljenek. Ennek megfelelően az igényelhető összeg minimuma évi 15 MFt, maximuma évi 40 MFt. A tervezhető minimális alkalmazotti létszám négy fő, a maximális létszám tíz fő. Ennek megfelelően a jelenleg működő kutatócsoportok nagyobb, esetleg interdiszciplináris egységekbe kapcsolódva hozhatnak létre megfelelő nagyságú csoportokat. A pályázat több befogadó intézményhez (egyetemhez) kapcsolódó csoportokat is befogad.

3. A támogatási ciklus: a teljes pályázati ciklus 5 év. A ciklus 3 + 2 évre tagolódik; a harmadik munkaév során az első két évről szóló angol nyelvű beszámoló jelentések nemzetközi elbírálása alapján dől el, mely csoportok kapják folytatólagosan a támogatást a további két évre is.

4. A pályázó csoportvezetőnek főállású közalkalmazotti munkaviszonyban kell állnia a befogadó intézménnyel. A 70 éves korhatár továbbra is érvényes. Az a pályázó, aki a pályázati ciklusban betölti 70. évét, társpályázót köteles megnevezni.

5. A benyújtás és a bírálat is elektronikusan történik.

6. A bírálat során alapvető szempont a pályázó és megnevezett munkatársainak tudományos teljesítménye az utóbbi 5 évben.

A pályázat lebonyolítása

Az előzetes értesítés után, május 22-i beadási határidővel kiírtuk a pályázatot, amely megjelent az Akadémiai Értesítő 2006/3. (március 17-i) számában és a honlapon, 2006. március 23-án.

A pályázatok elkészítésében, illetve a beérkezett pályázatok korrigálásában mindenkinek segítséget nyújtottak a Titkárság munkatársai. A benyújtott 171 pályázat összes igénye 4770 millió forint volt; a rendelkezésre álló keret azonban mindössze 1756 millió forint, azaz nagyjából a kért összeg egyharmada.

Új vonása volt a pályázatnak, hogy mind a benyújtás, mind a bírálat elektronikus úton történt az MTA informatikusai által fejlesztett elektronikus felületen. A rendszer néhány kisebb átalakítás után jól bevált, és alapul szolgálhat további pályázatok gyors és biztonságos lebonyolítására.

A pályázatok bírálatát a tudományos osztályok által javasolt szakértők végezték. Az osztályelnökök kaptak felkérést a bírálók kijelölésére. A felkérésben hangsúlyoztuk: olyan személyeket javasoljanak, akik szakmailag kompetensek, elfogulatlanok és elvárható tőlük az Akadémia célkitűzéseinek maradéktalan képviselete, elsősorban az, hogy fő bírálati szempontjuk a nemzetközi mércével mért tudományos kiválóság legyen. Minden bíráló pártatlansági és titkossági nyilatkozatot töltött ki és írt alá, továbbá a bírálat elvégzéséhez részletes útmutatást kapott. A bírálatok beadási határideje június 16. volt.

A két bíráló pontszámait összegeztük és a pályázatokat a három nagy tudományterületnek megfelelően külön-külön sorrendbe rendeztük. Ez adta az alapját a Mátraházán, június 21-23. között tartott zárt értékelő ülésnek. Ezen a főtitkár által felkért akadémikus és MTA doktor zsűritagok vettek részt, szintén pártatlansági és titoktartási fogadalom mellett. Minden résztvevő számára rendelkezésre állt a teljes anyag (elektronikusan).

Az értékelő ülés menetrendje a következő volt:

1. a szakértők által adott pontszámok felülvizsgálata és korrigálása;

2. az alsó ponthatárok megállapítása tudományterületenként;

3. a nyertes pályázatok kért összegeinek csökkentése annak érdekében, hogy további pályázatokat is támogatni tudjunk.

A zsűri valamennyi vitás kérdést érdemi vita után, szavazással döntött el. Az ülést Meskó Attila főtitkár vezette, de a szavazásban nem vett részt és egyetlen pontszámot sem módosított. Pléh Csaba főtitkárhelyettes is végig figyelemmel kísérte és segítette a bírálatot, de a szavazásban szintén nem vett részt.

A pontszámok korrigálásához a tárgyalt pályázat fontosabb adatait a zsűri megtekintette, és a korrekció okát is megfogalmazva hozta meg döntését. A pontszám módosítására 29 esetben került sor, ami általában 1-5 pontos növelést vagy 1-3 pontos csökkentést jelentett. Egyetlen esetben volt 10 pontos növelés. A pályázók a módosított pontszámról is kaptak értesítést.

A teljes kért összeg megadása esetén mindössze 52 csoportot lehetett volna támogatni: az élettudomány területén 20 pályázat, a matematika és természettudomány területén 20 pályázat, a társadalomtudományban 12 pályázat nyerhetett volna támogatást.

Mivel így csupán 30,4 % lett volna a nyertesek aránya, a zsűri megszavazta a kért összegek csökkentését. Elfogadta, hogy a maximális támogatás 37 millió forint legyen és egyenként megvizsgálta a lehetséges csökkentéseket. Ezeket úgy határozta meg, hogy a pályázat főbb célkitűzései teljesíthetők legyenek. A csökkentés a nagyobb pontszámú pályázatoknál általában kisebb volt, mint a kisebb pontszámúaknál. A társadalomtudományok esetén a legkisebb adható összeget 10 millió forintra csökkentette. Az utolsó napon a nyertesek nevét a zsűri még egyszer megszavazta és felhatalmazta a főtitkárt, hogy az AKT ülésétől is függően néhány további pályázatot támogasson, kizárólag olyanokat, amelyek a ponthatár felett vannak.

Az AKT július 10-én rendkívüli ülést tartott, a résztvevők a zsűrizés eredményét megkapták, és (elektronikusan) valamennyi pályázatba betekinthettek. Az „igen” minősítésűeket elfogadták, néhány pályázat ismételt elbírálását kérték, és megerősítették a zsűri által a főtitkárnak adott felhatalmazást, hogy korlátozott számban további kiváló pályázatokat támogasson. Néhány kiegészítő bírálat beérkezése után eldőlt, hogy összesen 79 pályázat (46,1 %) támogatására van lehetőség. Sajnos így is sok értékes pályázatot el kellett utasítani, és – különösen a ponthatár közelébe eső pályázatoknál – szükséges volt az odaítélt összegek jelentős csökkentése.

Az értesítéseket július utolsó hetében elküldtük, és a TKI igazgatója valamennyi nyertessel felvette a kapcsolatot. Az új pályázati ciklus kezdetéig rendelkezésre álló öt hónap elegendő a szükséges előkészületekhez (megállapodás az egyetemek rektoraival, felmentések, és szerződtetések lebonyolítása, a TKI új szervezeti és működési szabályzatának kidolgozása és elfogadása).

A pályázat eredménye

A nyertes pályázatok adatait a három nagy tudományterületen külön-külön, a pályázók nevének alfabetikus sorrendje szerint adjuk meg.

Az adatokban szereplő intézmények neveinek rövidítése: BKÁE – Budapesti Corvinus Egyetem; BME – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; DE – Debreceni Egyetem; ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem; KE – Kaposvári Egyetem; ME – Miskolci Egyetem; MTM – Magyar Természettudományi Múzeum; OGYK – Országos Gyógyintézeti Központ; OSZK – Országos Széchényi Könyvtár; PPKE – Pázmány Péter Katolikus Egyetem; PTE – Pécsi Tudományegyetem; SE – Semmelweis Egyetem; SZIE – Szent István Egyetem; SZTE – Szegedi Tudományegyetem; VE – Pannon Egyetem (Veszprémi Egyetem)

Az eredmények általános jellemzőit néhány diagrammal is illusztráljuk. Az 1. ábra a nyertes pályázók megoszlását mutatja be. A 21 rendes és 23 levelező tag mellett 35 MTA doktori címmel rendelkező kutató is sikeres volt. Ez megnyugtató mindarra nézve, hogy a minőségközpontú rendszer igenis nyitott a doktorok számára, mind az akadémikusi utánpótlás szempontjából.

A tudományterületek közötti megoszlást két ábrán adjuk meg. Az egyik a nyertes pályázatok száma (2. ábra), a másik a kiosztott összegek (3. ábra) szerint adja meg a nagy tudományterületek arányát. A darabszám szerint csaknem azonos a három terület súlya, a kiosztott összegeket tekintve azonban a természettudomány és matematika részesedése 42 %, az élettudományé 40 %, míg a társadalom- és bölcsészettudományé 18 %. Ez a megfelel a természettudományok nagyobb költségigényének.

Az egyes intézmények által elnyert pályázatok számát és összegét mutatja be a 4. és 5. ábra. A bírálat során egyedül a tudományos kiválóság mércéjét alkalmaztuk, nem volt szempontunk az intézmények közötti eloszlás. Épp ezért megnyugtató, hogy nagy egyetemeink, ahol eddig is kiváló csoportok működtek, ismét sok pályázatot nyertek el.

Az új ciklusban induló kutatómunka előnyei

1. Bár még nem ideális, de az eddiginél sokkal kedvezőbb a kutatócsoportok létszáma, megszűntek az 1-2 fős csoportok.

2. Biztosított a dologi kiadások és az előresorolások fedezete.

3. Szigorú, nemzetközi ellenőrzés a harmadik év után, amelynek eredményeként csoportok meg is szűnhetnek. Az így felszabaduló összeget a megmaradó csoportok között eredményességük alapján kívánjuk felosztani.

A kutatócsoportok tevékenységéről és annak értékeléséről évente beszámolunk.

Kulcsszavak: kutatócsoportok, bírálati rendszer, támogatási ciklus, tudományterületi megoszlás, egyetemek közötti megoszlás, kutatócsoportok közintézményekben

1. ábra • A nyertes pályázók akadémiai tagsága (fő, arány)

2. ábra • A nyertes pályázók tudományterületi megoszlása (db, arány)

3. ábra • A pályázaton nyert összegek tudományterületi megoszlása (db, arány)

4. ábra • A nyertes pályázatok száma intézményenként

5. ábra • A pályázaton elnyert összegek intézményenként (millió Ft)

<-- Vissza a 2006/10 szám tartalomjegyzékére

<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra

[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]