puskin.sote.hu emailcímen.
BEVEZETŐ
Tisztelt Olvasó!
A
kutatók utánpótlásával –
fiatal tudósokkal foglalkozó melléklet huszadik
számában elsőként Kosztyán
Zsolt Tibor, Belecz
Anett és Kapitány
András a veszprémi Jedlik Ányos
Szakkollégium, Hajdú
Gábor, Hordósy Rita, Gerő Márton, Szőcs Máté
és Körmedi
Zsófia pedig az ELTE Társadalomtudományi
Szakkollégiumának munkájáról
számol be. Kiss Gábor
a Kajtár Márton Emlékdíj idei
kitüntetettjével, Szász
Ágota erdélyi tanárnővel készített
interjút. Kérjük, ha a nők tudományban
betöltött helyzetével vagy az ifjú kutatókkal
kapcsolatos témában bármilyen vitázó
megjegyzése vagy javaslata lenne, keresse meg a melléklet
szerkesztőjét, Csermely Pétert a
csermely puskin.sote.hu emailcímen.
Csermely Péter
az MTA doktora
(Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani Intézet)
A Veszprémi Jedlik Ányos Szakkollégium
1991 decemberében nyitotta meg kapuit a Jedlik Ányos Kollégium. A Pannon Egyetem (egykori nevén Veszprémi Egyetem) vezetése az új kollégiumban egy szellemi műhely létrehozását szorgalmazta. Ennek jegyében már a kezdetektől a vendégként meghívott tudósok érdekes előadásokat tartottak szakterületükről, multidiszciplinális előadások keretében pedig sok érdekes összefüggésre mutattak rá, a hallgatók pedig írásos beadandókat készíthettek, vagy egyéni kiselőadások bemutatására nyílt lehetőségük.
A folytonos útkeresés, a fejlődés szükségszerűsége vezetett ahhoz a meghatározó lépéshez, hogy 2004-ben a kollégisták úgy döntöttek, a szakkollégiummá válás útjára lépnek. Nem volt egyszerű feladat egy ilyen „vegyes összetételű” kollégiumban a szakkollégium beindítása. A kollégiumban először nyolc témakörben indult meg a szakmai munka, majd a 2004/2005-ös akadémiai évben egy további szakmai csoport alakult. A csoportok témái a közélet és kultúra kérdéseitől az adatbányászati algoritmusok alkalmazásán keresztül a radiokémiáig széles spektrumot öleltek fel. A 2005/2006-os tanévben egyes kurzusok folytatódtak, de újabbakat is indítottak. 2007-ben már tíz kurzus munkája kezdődött meg, amelyekbe nemcsak a kollégisták, hanem külsős hallgatók is bekapcsolódtak.
Minden év szeptemberében írjuk ki azokat a kurzusokat, amelyeket az adott évben elindítunk. Ezek a kurzusok egy-egy olyan kutatási témában szerveződnek, amelyeket egyetemi oktatók mentorálnak. A hallgatók a meghirdetett kurzusok közül választhatnak, illetve lehetőségük nyílik egyéni munkát is végezni egy-egy egyetemi oktató témavezetésével. November közepén a hallgatók egy rövid, egyoldalas formanyomtatványon számolnak be az addigi tevékenységükről. Az összefoglalónak azt kell bemutatnia, hogy mi lesz a munka célja, mit akarnak elvégezni az adott évben. A konzultáció tényét a hallgatók témavezetője aláírásával igazolja. A témavezetők december közepén néhány oldalban számolnak be a meghirdetett kurzusokról. E beszámolókat az interneten is elérhetővé tesszük. (http://www.jedlik.vein.hu/jaszcs) A szakmai munkák egyoldalas összefoglalójának leadási határideje február 15., amely dátum egyben a Jedlik Ányos Szakmai Napokra való jelentkezés határideje is. (A hallgató természetesen dönthet úgy, hogy nem kíván részt venni a Szakmai Napok rendezvényén, de szerencsére ez nem jellemző.) A teljes szakmai munkát március 16-ig kell elkészíteni. Az elkészült munkákat külső bírálók véleményezik. A 2006-os év négy legjobb szakmai munkája kiadványban is megjelent.
A Jedlik Ányos Szakmai Napokat negyedízben rendezzük meg. 2007-ben konferenciánkra hatvan bejelentett előadás érkezett az ország számos egyeteméről és határon túli főiskolákról is. Az előadások összefoglalóját és a dolgozatokat neves professzorok, egyetemi oktatók, szakemberek bírálják; így reményeink szerint színvonalas előadásokban lehet részünk április 19. és 21. között. (A konferencia honlapja megtalálható a http://www.jedlik.vein.hu/jaszn2007 címen.)
Az áprilisban megrendezett Szakmai Napokon kívül minden hónapban legalább egy szakmai előadást tartunk kollégiumunkban. Ilyen előadássorozat volt a Fiatal kutatók és doktoranduszok a Jedlikben, amelynek keretében az elmúlt két évben nyolc előadás hangzott el a szakkollégiumban. Az elhangzott előadások széles spektrumot fedtek le a közgazdaság- és szervezéstudományok területétől az informatikán át a kémiai tudományok világáig. Ezenkívül igyekeztünk minden évben egy-egy neves professzort is meghívni kollégiumunkba. A szakmai előadásokat tovább színesítette, hogy sikerült egy-egy cégtől is előadókat felkérni. Így például több alkalommal is nálunk járt egy magyar, számítógépvírusokkal foglalkozó cég víruslaboránsa is.
Vannak kevésbé szakmai jellegű programjaink is. Ilyen például a háromnapos Jedlik Ányos Napok. Bár főként kulturális rendezvények tarkítják eme három napot, azonban a Jedlik Ányos Napok középső napjára egy-egy volt jedlikes látogat el hozzánk, és tart előadást. Volt hallgatóink közül sokan már oktatók, sőt van közöttük tanszékvezető, dékánhelyettes is.
Amellett, hogy a szakmaiságra nagy hangsúlyt fektetünk, a szakkollégisták közösségi tevékenységekre vonatkozó igényeinek is meg kell hogy feleljünk. Ezt szolgálja számos, más kollégiumokban is megszokott, illetve sajátosan csak a Jedlikre jellemző program. Az akadémiai év elején az új lakóknak lehetőségük nyílik megismerni Veszprém, a Pannon Egyetem és a Szakkollégium jellegzetességeit egy rövid Zörgető tábor keretében, amit az egyetem kollégiumai közösen szerveznek. Ezután a Jedlik Ányos Szakkollégiumba felvételt nyert hallgatókat további programok várják: ismerkedési est, filmklubok, vetélkedők, kulturális estek és kirándulások. Bár ezen rendezvények elsődleges célja a kikapcsolódás, ügyelünk arra is, hogy a lakók valami olyat kapjanak, amivel hozzájárulunk kulturális-társadalmi fejlődésükhöz. Például egy kirándulás nem csupán egy séta az erdőben, hanem általában hozzá tartozik egy-egy történelmi emlékhely felkeresése is. Ugyanígy, a filmklub sem csupán egy film megtekintését takarja, hanem a lakók megbeszélik a látottakkal kapcsolatban felmerült gondolatokat, és a témához kapcsolódó aktualitásokat. A sokszínűséghez hozzájárul az is, hogy a szakkollégistáknak lehetőségük nyílik önálló programok szervezésére is, amennyiben ötleteiket megosztják a Szakkollégium Intéző Bizottságának tagjaival. Ebből kifolyólag minden évben más és más kerül terítékre, valamint a rendezvényeken részt vevő lakók jobban megismerhetik egymást.
Kosztyán Zsolt Tibor Belecz Anett Kapitány András
PhD, egyetemi adjunktus egyetemi hallgató, egyetemi hallgató,
Pannon Egyetem Pannon Egyetem Pannon Egyetem
kzst vision.vein.hu banett gmail.com hamytzsaar gmail.com
ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium
2003 májusában, az ELTE alakulófélben lévő Társadalomtudományi Karán hallgatók egy csoportja úgy gondolta, hogy az eltömegesedő, elszemélytelenedő egyetemen valami többet szeretne, mint amihez a formális képzésben hozzájuthat. Ehhez az együttképződés és az együttes élmény egy olyan formáját képzelték, amely a magyar felsőoktatásban addigra már hagyománynak volt tekinthető: úgy határoztak, hogy szakkollégiumot hoznak létre. Munkájuk eredményeképpen még azon a nyáron elkezdett működni az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium, amelynek megalapítását az ELTE Egyetemi Tanácsa 2004-ben hagyta jóvá. Az így létrejött ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium (a továbbiakban Szakkollégium) azt a feladatot vállalta fel, hogy tagjainak a formális egyetemi képzésen túli szakmai képzést nyújt, felpörgeti a kar társadalmi életét, old az egyetem arctalanságán, közvetít a különböző karok, diszciplínák, tudományos műhelyek között, valamint működtet egy, a közvetlen demokráciára épülő közösséget.
A Szakkollégium immár negyedik éve működik, az idén felvettekkel együtt ötvenegy fővel. A Szakkollégium székhelye az ELTE Nándorfejérvári úti kollégiuma, annak is negyedik emelete, ahol a kollégium gyakran tartja belső eseményeit. A jelenlegi tagok között a különböző társadalomtudományok hallgatói találhatók (szociálpolitikusok, szociológusok, politológusok, kulturális antropológusok, nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók stb.). Rendkívül fiatal szervezetről lévén szó, leszögezhető, hogy az alapítók által kőbe vésett alapvető célok és értékek nem változtak meg.
A célok
A Szakkollégium elsősorban egy önszerveződő, autonóm, demokratikus közösség kíván lenni, amely működésével tagjait a demokratikus létezés mikéntjére, valamint az ebből következő felelősségvállalásra, önállóságra, toleranciára okítja. A Szakkollégium feladatának tekinti, hogy tagjai széles látókörű, nyitott, nyelveket beszélő értelmiségiek legyenek, akik felelősséget éreznek, felelősen viselkednek abban a társadalmi és tárgyi környezetben, amelyben léteznek. Mint tudósok pedig egyben rendelkezzenek praktikus, gyakorlati tudással és elméleti felkészültséggel. A Szakkollégium mint önálló entitás egy olyan tudományos műhellyé szeretne válni, amely a tagok gondolkodásának sokszínűségét és az interdiszciplinaritást kihasználva újítólag és termékenyítőleg hat a magyar tudományos életre. A Szakkollégium alapítói nem kisebb célokat tűztek ki maguk elé, mint hogy közvetítők kívánnak lenni diszciplínák, intézetek, tanszékek és műhelyek között, illetve közvetítővé kívánnak válni az egyetemi hallgatóság és az egyetem, a tudomány távoli, elvont szintje között.
A megvalósulás
A fenti célokat egyrészt a szakmai, másrészt a közösségi programon keresztül valósítja meg a Szakkollégium. A szakmai program egyik része természetesen a képzés. A képzésen belül megkülönböztethetünk alapozó és műhelykurzusokat. Az alapozó kurzusok célja, hogy megteremtse a közös nyelvet és tudást a tagok számára, így értelemszerűen, minden tag számára kötelező bizonyos számú alapozó kurzus elvégzése. Ezeket a kurzusokat elismert tudósok tartják, akiket a Szakkollégium kér fel, illetve bíz meg a kurzus megtartásával. A műhelykurzusokat a tagok maguk szervezik, azok nem kötelezőek a tagokra nézve, de minden tagnak kötelező meghatározott számú műhely elvégzése. A műhelyek lehetőséget biztosítanak arra is, hogy valaki a Szakkollégium támogatásával mélyülhessen el a saját érdeklődésének megfelelő területen. Az elinduló műhelyeket a tagság hagyja jóvá, azok tárgyi és anyagi feltételeit pedig a Szakkollégium biztosítja.
Alapozó kurzusok:
Tudásszociológia: Fehér Márta
Logika és érveléstan: Kutrovácz Gábor
Érveléstechnika: Zemplén Gábor
Tanulmányíró szeminárium:
Örkény Antal, Csákó Mihály
Tudományfilozófia: Békés Vera
EU – Külpolitika: Rácz András
Módszertan: Sík Endre
Műhelykurzusok:
Társadalmi diffúzió, társadalmi változás:
Fokasz Nikosz
Hálózatelemzés: Gerő Márton
Káoszelmélet: Fokasz Nikosz
Civil társadalom: Fonyó Attila
SPSS: Girasek Edmond
Valláskutató műhely: Lakatos Zsombor
(együttműködött Bögre Zsuzsa)
A szakmai képzés részének tekinthetőek a Szakkollégium által végzett kutatások. A kutatásokban résztvevők nemcsak elmélyülnek az adott területen, de megtanulják azt is, hogy miként jön létre egy kutatás a szervezéstől a végtermékig. Ezek a kutatások, amennyiben külső megrendelésre készülnek, az azokból származó anyagi forrásokkal ahhoz is hozzájárulnak, hogy a Szakkollégium fenntartsa saját magát. Ezen kutatások szerepe, mind a szakmaiság, mind a közösségfejlesztés szempontjából kiemelkedő. Főbb témák voltak:
• Civil szervezetek kommunikációja és hálózati kapcsolatai. 2004-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából kutatást végeztünk a civil szervezetek környezetvédő és jogvédő alszektorában. A kutatásban a szervezetek egymás közötti és más szektorokkal való kommunikációját, együttműködését, kapcsolatait vizsgáltuk.
• A Tilos Rádió tagságának felmérése. A Szakkollégium a rádió megbízásából vizsgálta a humánerőforrás felhasználásának hatékonyságát és lehetőségeit, valamint a Tilos tagságának a rádióval való elégedettségét, illetve kapcsolathálóelemzést is végeztünk. Ezek eszközeként interjúkat, csoportos interjúkat és kérdőíveket vettünk fel.
• Csepel, gyermekszegénység-kutatás. A Szakkollégium a Csepeli Családsegítő Szolgálat számára végzett felmérést óvodapedagógusok, általános és középiskolákban tanító tanárok között egy 1981-es, veszélyeztetett gyermekek helyzetéről készült kutatás folytatásaként. Ebben a kutatásban a pedagógusok gyermekszegénységről alkotott képét vizsgáltuk – ennek részeként elemeztük a saját szerepüket a szegénység mértékének csökkentésében.
• Csepel, Budapest peremvidéke, Éjszakai Sportbajnokság Egyesületek kutatás. A Szakkollégium 2006 tavaszán a Magyar Éjféli Sportbajnokságok Egyesület megbízásából végzett csoportos interjús, illetve kérdőíves kutatást a drogprevenció céljából létrejött éjszakai asztalitenisz-egyesületek tizenéves korú tagjai között. A kutatás célja annak felmérése volt, hogy az elsődleges prevenció mennyire hatásos, illetve hogy az egyesületek rendezvényeire eljáró fiataloknak milyen programokra lenne még igényük.
• Kapolcs-kutatás. 2006 nyarán a Művészetek Völgyében interjúkat és csoportos interjúkat készítettünk a fesztiválozókkal. Ezeket feldolgozva és az eredményeket felhasználva célunk a következő nyáron egy nagyobb volumenű kérdőíves kutatással hozzájárulni az Ifjúságkutató Intézet fesztiválkutatói tevékenységéhez.
A közösségi program két részre tagolható. A rendezvények egyik része a Szakkollégium és a tágabb közönség közötti kapcsolat létrejöttét és fenntartását szolgálja. Ezeknek a programoknak az a céljuk, hogy közösségi életet teremtsenek a térként és közösségként értelmezett egyetemen. A rendezvények másik részét azok a programok jelentik, amelyek fő célja a tagság közösséggé formálása és a belső kérdések megvitatása. Egyik visszatérő programelem a Csütörtök esték. Ez a Szakkollégium elindulása óta megtartott rendezvény, amelynek keretében a Szakkollégium beszélgetéseket tart különböző aktuális társadalmat érintő kérdésekkel kapcsolatban, illetve minden második csütörtök estén filmvetítést. Eddig beszélgetőpartnerek voltak többek között: Lakatos László, Szerencsés Károly, Sicratman, Zsolnai László, Rényi Ágnes, Felkai Gábor, Köves Slomó, Johann Goudsblam, Laki László, Gábor Kálmán, Kolosi Tamás. A Szakkollégium Éjszakája először 2005-ben került megrendezésre. Ennek keretén belül a hallgatók egy éjszakára elfoglalják a Lágymányosi Campus alagsorát. A rendezvény azt szeretné demonstrálni, hogy az egyetem több mint pusztán oktatási intézmény, valójában egy, a fiatalság kezében lévő kultúraformáló erő. A rendezvény keretein belül koncertek, beszélgetések, játékok és mindenféle különböző események kerülnek megrendezésre. A 2006-os rendezvényen többek között vendégünk volt Felkai Gábor és Haskó Katalin a ’68-as diáklázadások témájában, beszélgettünk Halmos Károllyal, Mérő Lászlóval, Schiffer Andrással, Schlett Istvánnal a politikai kultúráról, és könnyedebb témaként Bódy Zoltán, ef Zámbó István és Réz András vitatták meg a zene és a lázadás kapcsolatát.
Mind az éves szakmai terv, mind a programterv – a hozzájuk tartozó költségvetéssel – közösségi döntés eredményeként áll össze, azaz a tagok minden évben a céloktól a megvalósítás konkrétumaiig közösen hozzák létre ezeket.
A működés
A Szakkollégium működése azt célozza, hogy a lehető legtöbb kérdésben a tagság minél nagyobb része együtt hozzon átgondolt döntéseket. A Szakkollégium legfőbb döntéshozó szerve a Kerekasztal, amelyen az aktív tagok mindegyike köteles részt venni. Az ún. operatív irányító testület, amely a Kerekasztalok közötti időben működteti a Szakkollégiumot, a Kiválasztmány, amelynek tagjai a mindenkori elnök és a bizottságok vezetői, valamint a Szakkollégium igazgatója. A Szakkollégium mindennapos működtetését a bizottságok végzik. Ilyen a Gazdasági, a Szakmai és a Társadalmi Nyilvánosság Bizottság. A bizottságok tagjait és a biztosokat a Kerekasztalon választja a szakkollégium tagsága. A Szakkollégium fontos tisztsége még az igazgatóé, aki minden esetben az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatója. Ő felel a Szakkollégium képviseletéről az Egyetem és más hivatalos szervek felé, továbbá rendkívül fontos a szakmai ellenőrző és a mentorszerepe a kollégium működése során.
Minden száraz működési kereten és módon túl a Szakkollégium működésének lényege a szellemisége. Ez az intézmény tulajdonképpen nem más, mint számtalan ember közös álma, hogy hogyan lehet a világot, személyes terünket és életünket jobbá varázsolni. Ezért roppant fontos, hogy a Szakkollégium autonóm szervezet, amelynek működése mindig csak saját tagjainak elhatározásai és tettei által befolyásolható.
Hajdú Gábor Hordósy Rita Gerő Márton
egyetemi hallgató egyetemi hallgató egyetemi hallgató
ELTE Társadalomtud. Kar ELTE Társadalomtud. Kar ELTE Társadalomtud. Kar
langostejfol gmail.com hordosyrita yahoo.com szablebe yahoo.com
Szőcs Máté Körmendi Zsófia
egyetemi hallgató egyetemi hallgató
ELTE Társadalomtud. Kar ELTE Társadalomtud. Kar
szocsmate gmail.com kefirke1 gmail.com
Tehetség nélkül nincs tehetséggondozás
Interjú Szász Ágota,
Kajtár Márton-emlékdíjas tanárral
A Kutató Tanárok Országos Szövetsége (www.kuttanar.hu) 2007-től minden évben Kajtár Márton-emlékdíjjal ismeri el a legeredményesebb középiskolai kutató tanár munkáját. A díj (amelyet a Thales Nanotechnology és elnöke, Darvas Ferenc támogatásával alapított a szövetség, és amelyet Darabos Anita üvegművész alkotott) egy fekete alapon álló üvegalkotás, amely a végtelen és szárnyaló tehetséget jelképezi. A díj odaítélésekor figyelembe veszik az eredményes tehetséggondozó, felkészítő munkát, a tudományos tevékenységet (oktatás, fejlesztés, publikálás) és a szövetség céljai iránt végzett tevékenységet (konferenciaszervezés, szakmai és szakértői munka stb.)
2007-ben Szász Ágota, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum fizika szakos kutató tanára lett a Kajtár Márton-emlékdíj díjazottja. 1990-től tanít a líceumban természettudományi, matematika és számítástechnika szakos osztályokat. 2001-ben a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen informatikatanári oklevelet szerzett, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen végezte, atomfizika szakon. A diákokkal elért eredményei alapján 2006-ban a Román Tanügyi Minisztériumtól érdemfokozatot kapott. Tudományos konferenciák előadója, a diákkör kutatómunkáját irányítja, versenyek szervezésében szerepet vállal. Tanítványai sikeresen szerepelnek a TUDOK konferenciákon, tudományos ismeretterjesztő cikkeik jelennek meg a Természet Világában, valamint az MTA-n, a Mindentudás Egyeteme Klubelőadásán tartanak előadásokat.
Mit jelent számodra a tanári hivatás?
Az iskola mint közösség azért különösen fontos, mert megadatott számomra a lehetőség, hogy abban az intézményben taníthatok, ahol én is annak idején tanultam, továbbvíve ennek hagyományait és szellemiségét. A tanítás bonyolult folyamatában, az elméleti és gyakorlati problémák megoldásában, az oktatási célok kibontakoztatásában, úgy érzem, hogy az évek folyamán a diákok és a szakma iránt érzett tisztelet és elkötelezettség segített. Szeretném, ha kialakulna diákjaimban az igény arra, hogy tájékozottak legyenek és a problémákra megoldást találjanak. Ugyanakkor nagyon fontos a gyakorlati munka, kísérletezés alapvető módszereinek elsajátítása, az adatok rendszerezése és új összefüggések megtalálása. Ezt is meg kell tanítani diákjainknak, hogy sikeres szakemberek legyenek. Mindezeket összegezve elmondhatom, hogy a legfőbb hivatásom: felébreszteni a tudás és a tanulás iránti vágyat. Ennek a megvalósításában nagy segítségemre van a természet fizikai megismerése, amelynek elengedhetetlen része a kísérletezés és a kutatás.
Mi motivál a kutató tanári pályádon?
Mi, tanárok nem vagyunk igazi kutatók. Az igazi kutató munkájának nagy százalékát kutatására szánja. Mi ezt nem engedhetjük meg magunknak. Nekünk emellett még generációkat kell felkészíteni érettségire, szakmára, az életre. Ennek ellenére a természettudományok rohamos fejlődése, a diákok lelkesedése és a szakmai továbbfejlődés egyaránt fontos motiváló tényező, ezért elmondhatom, hogy a munkám fontos részét képviseli az iskolán kívüli tudományos munka.
A diákjaimmal azokra a kísérleti, gyakorlati munkákban való elmélyülésekre fektetünk hangsúlyt, amelyeket iskolai körülmények között el lehet végezni. Ezek közül megemlítenék egy párat:
• A folyamatos megfigyelésekből levont következtetéseken, elemzéseken alapuló munkák.
• A könyvészeti anyag: a tudományos irodalom, a folyóiratok, az internet mint információforrás hatékony felhasználása új összefüggések megtalálására.
• A számítógépen való adatfeldolgozás, szimulálás, modellezés, különböző programok írása.
• Az esszé típusú munkák, mert ezek a diákokat arra ösztönzik, hogy ismereteiket összegezzék, ami összhangban van korosztályuk szellemi munkájával. Ebben a munkában a diák fajlagos hozzájárulása az eredményhez nagyobb.
Noha a kutatás nagyon időigényes munka mind a tanár, mind a diák számára, a kutatások az iskolai túlterheltség mellett mégis mindig örömmel töltenek el. Az elégedettség és a jó munka öröme ez, hiszen a diákokkal együtt izgulunk a felvetett kutatási hipotézis igazolására elvégzett kísérlet pozitív kimeneteléért. Ugyanakkor serkent arra, hogy kilépjünk a szokott munkából, másfajta sikerélményt jelent, mint a mindennapok, és nem utolsósorban lehetőséget teremt a diákokkal való szorosabb kapcsolat kialakítására.
Számomra a legnagyobb öröm, ha diákjaim megszeretik a fizikán keresztül a tudományt és a kutatást, ha eredményesen versenyeznek, ha nem riadnak vissza a különböző megpróbáltatásoktól. A megmérettetések közül egy pár típust hadd említsek: Természet Világa diákpályázat, TUDOK, Vermes Miklós fizika verseny, Fizika tantárgyverseny, Tudományos közlemények fóruma, Kömal feladatmegoldó verseny, Budapest – Marosvásárhely Bolyai Társaság pályázata. Minden évben készítek fel diákokat ezekre a versenyekre, ahol jól szerepelnek. Ugyanakkor rendszeresen részt veszek különböző szakmai napokon, konferenciákon, nemcsak hallgatóként, hanem előadóként is.
Hogyan szervezed a diákkört és a tehetséges diákokkal való foglalkozásokat?
Az iskolai kutatómunka mind a csoportos (kisdolgozatok készítése és bemutatása), mind az egyéni formában jelen van. Ez utóbbi magába foglalja az egyéni hipotézisalkotást és annak vizsgálatát, alátámasztását vagy megcáfolását. Ennek nagy előnye, hogy egyénre lehet szabni a feladatokat, olyan ritmusban dolgozva, ami a legmegfelelőbb. A munkát a tehetséges diákokkal két nagyobb csoportba osztva szervezem meg: van az elméleti feladatmegoldók csapata, valamint a kutatócsapat. Mindig arra a csapatra fordítok több időt, amelyiknek sürgősebb, nehezebb dolga van. Minden ilyen alkalom arra is jó, hogy a hagyományos tanár-diák viszony átalakuljon munkatársi, partneri viszonnyá. Mivel a végkifejlet nem ismert, az együtt megélt szellemi izgalom élményt nyújt a tanár és diák (jövő tudósai) számára egyaránt.
Mit jelent számodra a Kajtár Márton-díj?
A Kutató Tanárok Országos Szövetsége és a Thales Nanotechnology Inc. által alapított Kajtár Márton-emlékdíjat olyan egyedi kezdeményezésnek tartom, ami igen nagyra értékelendő. Számomra, a többéves, diákokkal való kutatómunka és eredményes megmérettetések elismerését, valamint a legnagyobb kitüntetést jelenti, és arra ösztönöz, hogy a jövőben is ekkora lendülettel folytassam a munkám.
Kiss Gábor
PhD-hallgató, a Kutató Tanárok Országos Szövetségének koordinátora
kiss.kuttanar gmail.com
<-- Vissza a 2007/08 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]