Magyar Tudomány, 2007/12 1590. o.

Társadalomtudmányok a Magyar Tudományos Akadémián



Nnek lenni – társadalmi nem (gender) az egyenltlenségek rendszerében


Tóth Olga


tudományos fmunkatárs

MTA Szociológiai Kutatóintézet

totho socio . mta . hu


Ez a tanulmány a társadalmi egyenltlenségek egy sajátos metszetérl, a nemek közötti egyenltlenségekrl szól. A társadalmi nemek közötti egyenltlenség egyrészt önmagában is vizsgálható, ugyanakkor az egyéb társadalmi egyenltlenségek (szegénység; területi, regionális egyenltlenségek; társadalmi rétegzdés stb.) gyakran „felülírják” a nem szerinti egyenltlenséget. Érdemes tehát a gender szempontú elemzést az egyéb egyenltlenségek elemzésekor is figyelembe venni.

Amikor a társadalmi egyenltlenségeket vesszük számba, a nemek közötti egyenltlenségeket a döntéshozók, de a közvélemény nagy része is hajlamos nem léteznek tekinteni, vagyis tagadni, hogy a mai Magyarországon a férfiak és nk között tényleges egyenltlenség lenne. Elször ennek a jelenségnek okairól írok, s egyúttal néhány tévhitet szeretnék eloszlatni a témával kapcsolatban.

Már a cím is némi magyarázatra szorul. A társadalmi nemek kifejezés mellett egyenértéken használom az angol gender kifejezést is. Ez a kettsség nem véletlen. A magyar nyelvben erre a furcsa képzdményre, mint a gender, nem nagyon tudunk jobb szót, mint azt, hogy társadalmi nem. Használhatnánk még a pontosabb, azonban hosszabb és bonyolultabb társadalom által konstruált nem kifejezést is. Valójában tehát arról van szó, hogy társadalmi létünk milyensége sok más mellett attól is függ, hogy férfinak vagy nnek születtünk. A biológiai meghatározottságra, minden társadalom ráépít egy elvárás- és lehetségrendszert a két nem számára. A társadalmi egyenltlenségek egy része ebbl az eltér konstrukcióból ered.

Mivel Magyarországon számos tévhit él arról, hogy valójában mit takar a társadalmi nemek kutatása, és sokan tagadják, hogy a társadalmi nemnek egyenltlenségeket konstruáló szerepe lenne, fontosnak tartom, hogy röviden megvilágítsam ezt a kérdést. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással és a társadalmi nemekre vonatkozó nemzetközi törvények, irányelvek elfogadásával követi az európai normákat. Kormányaink rendre elkészítik azokat a jelentéseket a férfiak és nk közötti egyenltlenségekrl, amelyeket a nemzetközi szervezetek elvárnak tlük. Ilyen tekintetben tehát egy nyugatias társadalmat látunk. Ugyanakkor, amikor a társadalmi nemekrl és a közöttük tovább él vagy éppenséggel újonnan keletkez egyenltlenségekrl beszélünk, akkor a politikusok, a civil szféra egyes résztvevi, nem társadalomtudománnyal foglalkozó kutató kollégák vagy hétköznapi emberek is valamiféle ilyen feminista túlzásnak tartják a téma kutatását. Ez a kérdés nem nyer megfelel fontosságot sem a politikában, sem a tudománypolitikában, azt tapasztaljuk, hogy a kutatások eredményei nem mindig épülnek be a döntéshozatali mechanizmusba.

Ennek az idegenkedésnek, távolságtartásnak számos oka van, én itt kettt: az ismerethiányt és egy szemléletbeli problémát szeretnék kiemelni. A társadalmi nemek kutatását és egyáltalán a kérdéssel való foglalkozást tipikusan vagy a szocializmus központosított állami feminizmusával, vagy a nyugati radikális feminizmussal azonosítják. A szocializmus állami feminizmusának egész rendszerét általában igen leegyszersítve, egyoldalúan szokás idézni. Itt csak utalni szeretnék például a nk munkába állásának kérdésére, amit manapság sokan kizárólag kényszerként említenek, elfeledkezve a modernizációs folyamatok hatásáról, arról, hogy ezáltal nyílt meg az út a férfiak és nk egyenlbb iskoláztatása eltt, illetve arról, hogy a ni munka nem a szocializmus „találmánya” volt. Ugyanilyen hibás és ismerethiányt tükröz szemlélet az, amelyik a társadalmi nemek kutatását valamiféle férfiellenes, feminista rohamnak tekinti, amelyik tovább rongálja az erodálódott értékrendet. Valójában Magyarországon a feminizmusról és annak történelmi fejldésérl, vívmányairól, irányzatairól igen csekély a valós ismeret, s így a feminizmus legradikálisabb irányzataival azonosítani a genderkutatást egyszer tévedés.

A társadalmi nemek kutatásával kapcsolatos idegenkedés másik oka egy szemléletbeli probléma. A 20. század második felében a fejlett országokban számos fontos változás történt a férfi és ni szerepekben és a családdal kapcsolatosan. Hasonlóan fontos változások történtek az ezekkel kapcsolatos értékekben, attitdökben is. Az európai országok többségében ezek a változások egy irányba, a modernizálódás felé tartottak. Magyarországon azonban nem ez a helyzet. Ha az attitdöket nézzük, egy premodern, tradicionális és patriarchális társadalom képét látjuk. Ha azonban az emberek nemi szerepekkel, a családdal kapcsolatos valóságos viselkedését nézzük, akkor egy modern, az európai társadalmak sorába illeszked országot látunk. A valóság és a nemi szerepekkel kapcsolatos értékítéletek, az attitdök ütköznek szinte minden kérdésben. Úgy tnik, hogy a magyar társadalom értékrendjének konzervativizmusa szintén egyfajta gátat képez a társadalmi nemek egyenltlenségeket generáló szerepének megismerése, befogadása eltt. Így aztán a témával foglalkozó kutatások az Európai Unió országaiban megszokottól lényegesen nehezebb helyzetben vannak.

A nemi egyenltlenségek különféle területei közül itt a

tanulás, továbbtanulás néhány kérdésével,

a fizetett munka világával, és

az idfelhasználás eltéréseivel foglalkozom.


1. Tanulás, továbbtanulás


Mióta egyáltalán megjelent a kötelez iskoláztatás Európa országaiban, a férfiak és nk iskolai végzettsége között jelents eltérés volt. Jellemzen a fiúkat taníttatták tovább a családok, így a nk átlagos iskolai végzettsége mindig egy lépcsfokkal a férfiaké alatt volt. A középfokú, majd a felsfokú oktatás bvülésével egyre több n is bekerült ezekbe az intézményekbe, de ez csupán feljebb tolta az iskolázottsági szintet, a nemek egyenltlenségét nem szüntette meg. Sajátos változás indult el Magyarországon (és a többi akkori szocialista országban) az 1970-es években, amikor a családok más-más stratégiát alakítottak ki fiaik és lányaik általános iskola utáni továbbtaníttatására. Míg a fiúkat tipikusan szakmunkásképzbe vagy érettségit és szakmát is adó technikumba, szakközépiskolába küldték, a lányokat a csupán általános mveltséget biztosító gimnáziumokba. Emellett a fiskolai férhelyek szaporodásával egyre több ni hallgató került be a felsoktatásba is.

Mint az 1. ábrából is látható, Magyarországon az 1980-as évek elejére megfordult a trend a felsoktatásban és magasabb lett a ni hallgatók száma, mint a férfiaké. Az Európai Unió tizenöt országában átlagosan csak 15 évvel késbb alakult ki ez a helyzet. Természetesen az egyes országok adatai között igen nagy különbségek vannak. Leglassabban a mediterrán országokban érte utol a nk iskolázottsága a férfiakét, de mára a fiatal korosztályokban ott is egyértelm a tendencia. Ha tehát az iskolai végzettség szintjét tekintjük, Magyarországon a nk helyzete jobb a férfiakénál. Lassan csökken az egyetemi szakok szegregációja is, legalábbis olyan értelemben, hogy egyre több fiatal n kerül be az eddig inkább „férfiasnak” tartott mszaki vagy természettudományos szakokra. Vajon a magasabb iskolai végzettség megjelenik-e a foglalkoztatottságban?


2. Fizetett munka


A 2. ábra szemléletesen mutatja, hogy az 1980-as évek végére mind a férfiak, mind a nk körében teljes foglalkoztatottság valósult meg. A rendszerváltással meginduló gazdasági szerkezetátalakulás drasztikusan csökkentette a foglalkoztatottak számát mind a férfiak, mind a nk körében. Az 1995-ös mélypont után lassú emelkedés figyelhet meg mindkét nem foglalkoztatottságában, ugyanakkor napjainkra az olló ismét nyílni látszik. A rendszerváltás utáni els évtizedben a ni munkanélküliségi ráta a férfiaké alatt maradt, aminek számos oka volt. Érdemes kiemelni ezek közül azt, hogy a munkanélküliség az 1990-es évek els felében a nehézipari üzemek dolgozóit sújtotta, s ezek többségükben férfiak voltak. A nk nagyobb arányban dolgoztak a közszférában és a szolgáltatásokban, az állásuk néhány évig kisebb veszélyben volt. A másik fontos, megjegyzend tényez, hogy elssorban az alacsonyabb iskolai végzettség és a leszakadó régiókban él nk jelents része menekült korai nyugdíjazásba vagy eltartotti státuszba a munkanélküliség ell.

Napjainkra Magyarországon a nk és a férfiak foglalkoztatottsága is elmarad az Európai Unió átlagától. 2005-ben az EU huszonöt tagországában átlagosan 56,3 % volt a nk és 71,2 % a férfiak foglalkoztatottsága. Ugyanebben az idben Magyarországon 50,9 %-os volt a ni és 63 %-os a férfifoglalkoztatottság (Eurostat, 2006). Rendkívül fontos lenne tehát a foglalkoztatottsági ráták növelése. Ez azonban a gazdasági és munkahelyteremtési problémákon kívül a nk esetében szemléleti, értékrendi akadályokba is ütközik.

A nk munkavállalását már a szocializmus idszakában is fel-fellobbanó vita kísérte. Az elmúlt két évtizedben azonban még inkább megersödött mind a közvéleményben, mind a döntéshozók egy részében az a vélemény, hogy a ni munkavállalás a szocializmushoz tartozó, a legtöbb n számára kényszerként megélt társadalmi folyamat volt. Nem csupán a nyugat-európai országok közvéleményéhez képest, de még a rendszerváltó országok egy részéhez képest is meglehetsen konzervatív felfogás él Magyarországon a ni munkavállalással kapcsolatosan.

A 3. ábra egy attitdkérdés válaszain keresztül mutatja be a magyar társadalom tradicionális felfogását a nk munkavállalásával kapcsolatban. A nyugat-európai országoktól ersen eltér, Szlovákiához hasonló a vélemények megoszlása. Nálunk még a legfiatalabb, huszonhét év alatti korosztály harmada is a munkavállalás egyértelmen férfifeladatnak tartja, míg a nyugati országokban, ebben a korosztályban már 10 % körül vagy alatta van az így gondolkodók aránya.

Mindezek tükrében nem meglep, hogy a nk vezetvé válása és általában karrierjük kiépítése számos szemléleti akadályba ütközik. Noha Magyarországon a vezet állások harmadát nk töltik be, számos elítélet és elutasítás él a ni vezetkkel szemben. Maguk a ni vezetk úgy próbálják meg ezt leküzdeni, hogy kettzött erfeszítéssel próbálnak tradicionális háziasszonyi szerepüknek is megfelelni, miközben munkájukban is helytállnak.


3. Idfelhasználás


A tradicionális háziasszonyi feladatoknak való megfelelés egyébként valamennyi dolgozó ntl elvárt a magyar társadalomban. A nk és férfiak közötti társadalmi egyenltlenségek egyik markáns megnyilvánulása az idfelhasználásban, a munkaid-szabadid arányban érhet tetten.

Magyarországon a házimunka fogalma szinte egyértelmen a ni munka fogalmával azonos. Nem csupán azokban a háztartásokban van ez így, ahol a férfi a keres, hanem azokban is, amelyekben mind a férj, mind a feleség teljes munkaidben dolgozik. A gazdaságilag aktív nk átlagosan napi 152 percet, a gazdaságilag aktív férfiak 58 percet fordítanak házimunkára. Miközben a férfiak házimunkára fordított ideje független attól, hogy van-e gyerekük, a nk a házasságkötéstl és az els gyerek születésétl kezdve egyre több idt fordítanak házimunkára. A kisgyerekes magyar nk napi 221 percet fordítanak házimunkára, a hasonló státusú norvég nk 140 percet. Mint a 4. ábrából látható, ennek nem feltétlenül kell így lennie, hiszen a különböz európai országokban van a miénkhez hasonló, de van nagyon eltér nemi munkamegosztás is. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat tanúsága szerint „…a magyar férfiak a legalacsonyabb arányban vettek részt a házimunkában, de a magyar nk nagyon hálásak voltak még ezért a kis segítségért is; összehasonlítva a többi megkérdezett országgal, a magyar nk voltak a legelégedettebbek a férjük teljesítményével”. (Pongrácz, 2005, 84.)


Összefoglalás: a nemi szerepek átalakulása


A társadalmi egyenltlenségek rendszerében nemi (gender) egyenltlenség sajátos, a többi egyenltlenségtípust átmetsz szerepet játszik. Ugyanakkor önmagában, a férfiak és nk társadalmi szerepvállalása is egyenltlen vonásokat mutat. Ebben a tanulmányban az iskolai végzettséggel, a keres munkával és az idfelhasználással foglalkoztam.

Magyarország az attitdök szintjén meglehetsen tradicionális nemi szereposztást tart ideálisnak. Többségben vannak azok, akik nem helyeslik a nk munkavállalását és egy hagyományos férfi kenyérkeres – háziasszony szereposztást tartanának helyesnek. A fiatal korosztály egyharmada is vallja ezt az értékrendet. Ez megnyilvánul a házi, ház körüli munka elosztásában és az idfelhasználásban is. Ma Magyarországon leginkább a felsfokú tanulmányok területén tapasztalható, hogy a nk a férfiakhoz képest elnyös helyzetben vannak. A nemzetközi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a nemek közötti munkamegosztás nem csupán elvont, emberi jogi kérdés. Azokban az országokban magasabb a ni munkavállalás és egyúttal például a termékenység is, ahol a nemi munkamegosztás egyenlbb. Szükség lenne tehát arra, hogy a magyar lakosság is elfogadja, magáévá tegye a változó, modernebb nemi szerepeket.


Kulcsszavak: társadalmi nemek, a társadalom által konstruált nemi egyenltlenség, tradicionális nemi egyenltlenség, biológiai meghatározottság, állami feminizmus, felsoktatás, ni munka, attitdök


irodalom

Bukodi Erzsébet (2005): Ni munkavállalás és munkaid-felhasználás. In: Nagy Ildikó – Pongrácz T. – Tóth I. Gy. (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nk és férfiak helyzetérl 2005. TÁRKI, Budapest, 15–43.

EUROSTAT (2006): A Statistical View of Life Of Women and Men in the EU25. EUROSTAT

Foglalkoztatottság és kereseti arányok 1998–2005. (Munkaügyi adattár) KSH, Budapest

Nagy Beáta: Nk a vezetésben. In: Nagy Ildikó – Pongrácz T. – Tóth I. Gy. (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nk és férfiak helyzetérl 2005. TÁRKI, Budapest, 44–56.

Pongrácz Tiborné: Nemi szerepek társadalmi megítélése. In: Nagy Ildikó – Pongrácz T. – Tóth I. Gy. (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nk és férfiak helyzetérl 2005. TÁRKI, Budapest, 73–86.

Statisztikai évkönyv évfolyamai, KSH



1. ábra • 100 férfi hallgatóra jutó nk a felsoktatásban (Statisztikai Évkönyv, EUROSTAT)


2. ábra • A munkaképes korú lakosságból az aktív keresk aránya (Munkaügyi adattár)

3. ábra • „A férfi feladata a kenyérkeresés; a né a háztartás és a család ellátása.” Az International Social Survey (ISSP) 2003-as Család moduljának adataiból. Forrás: TÁRKI adatbank.)


4. ábra • Az idfelhasználás struktúrája – mennyivel több idt töltenek a nk munkával (fizetett munka + házi munka) mint a férfiak, (perc/nap), 2005



<-- Vissza a 2007/12 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra


[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]