A távközlés, információ- és médiatechnológia
konvergenciája
|
Sallai Gyula |
Abos Imre |
|
|
|
|
az MTA doktora, egyetemi tanár |
a műszaki tudomány kandidátusa, egyetemi docens |
|
BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék |
BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék |
|
sallai
|
abos
|
A távközlés, informatika és elektronikus média világának legátfogóbb, legmeghatározóbb jelensége jelenleg és az elkövetkező években e három terület konvergenciája, amely megnyilvánul mind technológiáik egységessé válásában, mind piacaik összeforrásában, mind szabályozásaik harmonizálására való törekvésekben. Ezt a jelenséget infokommunikációs konvergenciának nevezzük. A konvergenciajelenség szerepe döntő az információs társadalom megvalósításában, mert nem szűkül le a technológia szintjére, sőt még az említett három ágazat területére sem, hanem mind szélesebb köröket von hatása alá, társadalmi jelenséggé válik. E konvergenciafolyamatot a digitális technológia hatalmas léptékű fejlődése váltotta ki. Három évtized alatt az információ továbbításának, tárolásának és feldolgozásának fajlagos (egy információegységre eső) költségei több mint egy milliomod részére, illetve 30–40 ezred részére csökkentek. E három terület közös technológiai alapja alakult ki, amely a média vonatkozásában még sokkal kevésbé teljesedett ki, és sok lehetőséget tartogat.
A technológia azonban csak a lehetőséget adja, a konvergencia kibontakozásának eddigi mértékének létrejöttéhez az is kellett, hogy a közös technológiai bázison, ezáltal eleve hatékonyabb működés mellett további üzleti előnyök jelenjenek meg. Ez pedig lényegét tekintve nem más, mint az értékteremtő folyamatok szinergikus egymásra hatása, az egyes területek funkcióinak, megoldásainak többletértéket hozó kombinálása, amely gyökeresen újfajta hálózati megoldásokban, termékekben, szolgáltatásokban jelenik meg.
Először áttekintjük az infokommunikációs konvergencia modelljét, a konvergencia formáit, szintjeit, majd az infokommunikációs konvergencia várható fejleményeit.
A távközlési, az informatikai és a médiaágazatok konvergenciája általánosan érzékelhető, mind több területet felölelő, átható folyamat. A folyamat jelentőségét aláhúzza, hogy e három ágazat technológiáit együttesen információs társadalmi technológiáknak (IST) nevezik, kifejezve meghatározó szerepüket a társadalmi előrehaladásban.
A konvergálódó ágazatok értékláncainak közeledését és egybeforrását három dimenzióban vizsgáljuk meg. Vizsgáljuk a hasonló ágazati funkciók közötti, ún. horizontális irányú konvergenciát, és a különböző ágazati funkciók közötti, ún. vertikális konvergenciát, valamint a konvergencia mértékét, elmélyültségét, teljességét. A konvergencia fokozatainak három szintjét különítjük el, csoportosítva a technológiai, a piaci és a szabályozási hatásokat. Az infokommunikációs konvergencia eredményeként összeolvadó három ágazatot infokommunikációs szektornak nevezzük.
1.1. Konvergencia-
és divergenciafolyamatok
A távközlés és az informatika konvergenciája évtizedekkel ezelőtt kezdődött, és mind intenzívebb formát ölt. A távközlésben a számítástechnika, informatika általános alkalmazást nyert, a számítógépek mind nagyobb hányada kapcsolódik össze hálózatokon keresztül. A konvergenciafolyamatba a tartalomipar, az elektronikus média is bekapcsolódott, hogy a távközlés és a számítógéphálózatok által nyújtott lehetőségek kiaknázódjanak, amelyet legjobban az internet terjedése fémjelez. A digitális technológia átalakítva, közel hozva a kommunikáció, az informatika és a tartalomkezelés sajátos technológiáit, lehetővé és gazdaságossá tette a korábban elkülönült kezelésmódok összekapcsolását és kombinálását, mindhárom terület elemeit ötvöző infokommunikációs alkalmazások és ezekre épülő vállalkozások létrejöttét. Ilyen infokommunikációs alkalmazások a különféle audiovizuális/multimédia szolgáltatások, internet-alkalmazások, elektronikus tartalomszolgáltatások és tulajdonképpen az ún. információs társadalmi szolgáltatások.
A távközlés, informatika és elektronikus média konvergenciája, azaz a három közeledő ágazat szinergikus szolgáltatásai, közös hálózatai és integrált eszközei, berendezései átalakítják, közelebb hozzák más ágazatok technológiáját, áthatják a tudáskezelési és szervezési folyamatokat, további területeket is integráló információs társadalmi szolgáltatások és alkalmazások kialakítására sarkallnak.
1.2. Az infokommunikációs
értéklánc-modell
Az infokommunikációs konvergencia termékei értelmezésünk szerint ötvözik a kommunikációs, a információs és a médiatechnológiák elemeit, jellemzően információk előállítását, kezelését, továbbítását és megjelenítését célzó funkciókat tartalmaznak. A funkciók egy értékteremtő folyamat, ún. értéklánc mentén rendezhetők. A különféle infokommunikációs alkalmazások esetén általános az értéklánc alábbi öt szakaszának elhatárolása (1. ábra):
• az információ előállítása, alkalmas digitális hordozón való rögzítése (telefonbeszélgetés, adatbázis, film, videó, elektronikus újság stb.),
• az információs tartalom szolgáltatása (tárolása, szerkesztése, csomagolása, hozzáférhetővé tétele, termékké formálása),
• hálózaton való átvitele a felhasználás közelébe (gerinchálózatok),
• elosztása, felhasználókhoz való eljuttatása (hozzáférési hálózatok); végül
• „fogyasztása”, megjelenítése a felhasználónál (készülékek).
A távközlés (többségében beszédkommunikáció), az adatközlés (adatátvitel, számítógépek közti kommunikáció, internet) és a műsorterjesztés (műsorszórás és műsorelosztás) elkülönült területeinek saját értékteremtő folyamatai egymáshoz meglehetősen hasonlóak, a fentebb említett funkciók többé-kevésbé egyaránt megjelennek. Jellemzésükre egy háromelemű értéklánc-modell alkalmas, amelyben az ötszakaszos modell első két-két szakasza összevontan szerepel. Ilyen módon a konvergenciajelenségek vizsgálatához a gyakorlatilag minden esetben jól azonosítható alábbi háromszakaszos értéklánc-modell alkalmazható:
• előállítás: szolgáltatások, elosztásra alkalmas termékek kialakítása;
• továbbítás: átvitel és elosztás hálózaton keresztül, kommunikációs szolgáltatás nyújtása;
• felhasználás: megjelenítés felhasználói készülékkel (végberendezés, terminál).
A berendezések előállításának, gyártásának, forgalmazásának konvergencia szempontjait az egyes szakaszokhoz rendeljük, azaz így beszélhetünk a termékek előállításának eszközeiről, hálózati berendezésekről és felhasználói végkészülékekről. E kiegészítő értelmezéssel együtt az egyes értéklánc-szakaszokat fázisoknak, vagy ha a fázisok eredményét kívánjuk hangsúlyozni, akkor az angol nyelvű irodalom után síkoknak nevezzük, és az alábbi rövid megnevezéseket alkalmazzuk:
• előállítási fázis, az előállított termékek/szolgáltatások síkja,
• továbbítási fázis, a továbbító hálózatok síkja,
• felhasználási fázis, a felhasználói készülékek, terminálok síkja.
1.3. A konvergenciában
érintett ágazatok
A távközlés, az adatközlés és a műsorterjesztés területeinek tradicionális fejlődése az információs tartalom jellegének és a célzott felhasználói kör különbözőségei folytán eltért, történetileg külön-külön alakították ki szolgáltatásaikat, hálózataikat és berendezéseiket, azaz magát az ágazatot (2. ábra). A háromfázisú értéklánc-modell azonban értelmezhető mindhárom ágazatban:
A.) Távközlés: Tradicionálisan a távbeszélő hálózatok és az azokon nyújtott szolgáltatások ágazata, az értékláncba beleértve információforrást, amely klasszikusan maga a telefonáló, és a felhasználói készüléket is. Sajátos technológiáját kommunikációs technológiának nevezhetjük.
– Termékek-szolgáltatások síkja: helyhez kötött és mobiltelefon-szolgáltatás, ennek keretében hangüzenet, SMS, adatátvitel.
– Hálózatok síkja: hagyományos telefonhálózatok, gerinchálózatok, hozzáférési hálózatok, különféle kapcsoló és átviteli technikák és berendezések.
– Készülékek (végberendezések) síkja: például vezetékes és mobiltelefon, telefax, modem.
B.) Adatközlés: Adatok, szövegek és egyéb információk elektronikus előállítása, tárolása, kezelése, továbbítása és feldolgozása, a számítógépek közötti kommunikáció különféle fajtái. Tradicionálisan az informatikához, illetve a számítógépes technológiákhoz kötődik.
– Termékek-szolgáltatások síkja: adatszolgáltatások, file transzfer, elektronikus levelezés, már nem tiszta példaként az internetszolgáltatás, honlapmegjelenítés…
– Hálózatok síkja: számítógép-hálózatok, LAN, WAN, WLAN (Local-area network, WAN – Wide-area network, WLAN – Wireless LAN) hálózatok és ezek eszközei (például: router, szerver, puffer tároló).
– Készülékek (végberendezések) síkja: számítógépek (hardver, szoftver), különösen a személyi számítógép (PC).
C.) Műsorterjesztés, médiaközlés: Képek, mozgóképek, hang- és képi (audiovizuális, AV) műsorok előállítása, továbbítása és prezentálása. A tradicionálisan egyirányú átvitelt a kétirányúság váltja fel. Sajátos technológiája a médiatechnológia, a tartalomipar technológiái (tartalommenedzsment).
– Termékek-szolgáltatások síkja: képi vagy hangműsor, olvasható információtartalom, fénykép, térkép, audiovizuális CD, archívum és ezek előállításának eszközei, például stúdióberendezések.
» Hálózatok síkja: műsorszétosztó hálózatok, kábeltelevízió (KTV) hálózatok, műsorszóró hálózatok, szélessávú hozzáférési hálózatok, ezek sajátos eszközei, például: adóberendezések, műsorszóró műhold.
» Készülékek (végberendezések) síkja: képi, hang- és videoműsor lejátszására alkalmas készülékek.
A digitális technológia – a számítástechnika alaptechnológiája – átalakította a kommunikációs technológiát, és fokozatosan betör a médiatechnológiába. A három elkülönült technológia mind hasonlatosabbá válik, és megkezdődik az elkülönült értékláncok közeledése, összefonódása (3. ábra).
Beszédkommunikációra alkalmassá vált a számítógép-hálózat, felhasználói készülékként használható a PC. A PC-re médiafolyamokat letöltve mint audiovizuális vevőkészülék is működhet. A SMS típusú adatátvitel a mobiltelefonokra lett kifejlesztve stb. A digitális technológia révén bármely információs tartalom egységesen megjeleníthető, ezáltal különféle hálózatokon egyaránt átvihető, így indokolttá válik a hálózatok integrált megvalósítása. Az infokommunikációs hálózat mint integrált hálózat működik, hang, adat, szöveg, audiovizuális programok, multimédia stb. átvitelére egyaránt képes módon.
2. A konvergencia formái
A digitális technológia mint a három érintett ágazat egységes technológiája az értékláncok összefonódását eredményezi a 4. ábra szerint. Horizontális és vertikális konvergenciaformákat különböztethetünk meg, a horizontális konvergenciaformán belül három típust értelmezünk. A konvergencia fogalmán belül értelmezzük az integrációt mint kiteljesedett konvergenciát.
2.1. Horizontális konvergencia
A konvergenciajelenséget horizontálisnak nevezzük, ha a különböző ágazatok értékláncának azonos fázisai, illetve síkjai közti közeledés, kapcsolódás, kiegészítés vagy helyettesítés formájában jelentkezik. A horizontális konvergencia egy-egy síkon két-két vagy három ágazat között is megvalósulhat. Az értéklánc azonos síkján megjelenő teljes egybeforrást horizontális integrációnak nevezzük. A horizontális konvergenciának három alesetét aszerint különböztetjük meg, hogy mely fázishoz, illetve síkhoz kapcsolódik. Elnevezésüket, a konvergencia eredményét hangsúlyozandó, a síkok nevéből származtatjuk.
Szolgáltatások konvergenciája esetén egy konvergens szolgáltatásban különféle információs tartalmak jelennek meg (tipikusan ilyenek a multimédia-termékek).
Hálózatok konvergenciája az azonos technológiai alapokat, szolgáltatások együttes kiszolgálását lehetővé tevő kapacitásokat és hálózati funkciókat jelenti. A figyelem előterében a teljes konvergencia megvalósítását célozva a szélessávú internethálózatok állnak.
Készülékek konvergenciája a felhasználói készülékfunkciók egybeépülését jelenti (például PC-alapú digitális tévékészülék, a PDA-ba – Personal Digital Assistant – beépül a mobiltelefonálás funkciója, egy készüléken belül jelenik meg a GSM és WiFi [Wireless Fidelity – kis hatótávolságú vezeték nélküli hozzáférési technológia] kapcsolat).
2.2. Vertikális konvergencia
Vertikális konvergenciáról beszélünk, ha azonos vagy különböző ágazati értékláncok különböző fázisai, azaz különböző síkok kapcsolódnak össze. Ennek példája, amikor a számítógéphálózatot beszédátvitelre tesszük alkalmassá, vagy azon audiovizuális tartalmakat továbbítunk. A teljessé váló vertikális konvergenciát nevezzük vertikális integrációnak, ami két-két fázis között is megvalósulhat.
3. A konvergencia szintjei
A konvergenciafolyamat először jellemzően a technológiai szinten jelenik meg. Ha új technológiákat fejlesztenek ki, ezek szolgáltatások formájában megjelennek a piacon, és a szabályozás reagál a piaci jelenségekre. Ennek megfelelően a konvergencia jelenségei, hatásai – előrehaladását tükrözve – három szinten, technológiai, piaci és szabályozási szinten bontakoznak ki (5. ábra).
3.1. A konvergencia technológiai szintje
A konvergencia technológiai szintjét a konvergáló ágazatok együttes kiszolgálását, egymáshoz kapcsolódását, együttműködését biztosító technológiák megjelenése jelenti, beleértve a szolgáltatások, hálózatok, berendezések fejlesztését, szabványosítását és piaci termékké formálását is.
Az infokommunikációs konvergencia esetén a digitális technológia átalakítja a konvergálódó területek saját technológiáját (kommunikációs, információs és médiatechnológiák), egységessé és mindhárom ágazatban alkalmazhatóvá teszi. A digitális felhasználói készülékekben az egyes funkciók különböző összeállításokban integrálódhatnak.
3.2. A konvergencia piaci szintje
A konvergencia piaci megjelenését a termékpiacok összekapcsolódása, mint például különböző ágazatok egymást helyettesíteni tudó, ill. szinergikus termékeinek piaci megjelenése, az értékesítési technikák és csatornák ötvöződése, ennek alapján a vállalatok átrendeződése, egyesülése, ágazati határok elmosódása jelzi.
A hagyományos távközlő vállalatok a számítógéphálózati, informatikai funkciókat szervesen beépítik tevékenységükbe. A műsorszóró vállalatok gerinchálózati kapacitásokat építenek ki, a műsorelosztók belépnek az internet- és beszédpiacra.
Az információs termékek előállításának konvergenciája mindhárom ágazatot, sőt a nem elektronikus médiát is aktivizálja. A felhasználói készülékek piaca is természetszerűleg integrálódik, ennek számos példája ismert.
A konvergencia piaci megjelenésében jellemző a vertikális forma. Ezt mutatja nagyszámú példa: a távközlési hálózatüzemeltetők megjelenése tartalomszolgáltatóként, multimédia-szolgáltatóként, tartalom-előállítók és internet-szolgáltatók egyesülése stb.
3.3. A konvergencia szabályozási szintje
A konvergálódó területek szabályozása tradicionálisan markánsan különböző: a távközlés erősen technológiaszabályozott, a média területe tartalomszabályozott, az informatika szabályozása legkevésbé ágazatspecifikus, inkább versenyszabályozott ágazatnak tekinthető.
A konvergencia kibontakozásának elősegítése megköveteli az ágazati szabályozások harmonizálását, amelynek általános útját az ágazatspecifikus szabályozási megoldások visszaszorítása, a versenyszabályozás mind általánosabbá válása, a technológiasemleges szabályozási megoldások alkalmazása, valamint az alkalmazott szabályozási elvek nemzetközi koordinációja jelenti.
Az új infokommunikációs alkalmazások (például: e-kereskedelem, e-kormányzat, általában a web-alapú alkalmazások) azonban újabb kérdéseket is felvetnek, mint például az információ biztonsága, a személyi adatok, szerzői jogok védelme.
Az infokommunikációs technológia fejlődése során néhány igen jellemző irányzat figyelhető meg: minden információ digitálissá alakul, a felhasználói hozzáférés szélessávú lesz, a továbbítás IP-alapúvá (Internet Protocol) válik, az infokommunikáció beépül környezetünkbe, az általunk használt eszközökbe, ezáltal az „intelligencia” körülöttünk mindenütt jelen lesz (Ambient Intelligence).
A felhasználók fő kommunikációs igénye továbbra is az élőbeszéd, de a hagyományos vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatás mellett egyre népszerűbbé válnak az interneten, KTV hálózaton, WiFi hozzáférésen keresztüli megoldások is, amelyek jelentős része olcsóbb a hagyományos szolgáltatásoknál. A mobilkommunikáció a jövőben nem lesz azonos a mobiltelefonálással, fokozatosan kiterjed az adat- és médiakommunikációra is, amelyek ezáltal bárhol igénybe vehetők lesznek. A fix-mobil konvergencia (FMC) keretében a vezetékes és a mobilplatformokon elérhető szolgáltatások együttes igénybevétele a felhasználói készülékekben valósul meg. A szolgáltatások igénybevétele többféle platformon és hozzáférésen komplexen is lehetővé válik, folyamatosan terjed a beszéd, internet és tartalom együttes nyújtása, a „Triple Play” (3-play), és ennek kiterjesztéseként a „Multi Play” (M-play). Az audiovizuális szolgáltatások, a médiakommunikáció integrációja új funkciók beépülését is igényli a hálózatba, mint például a tartalmak tömörítése, kódolása, digitális jogvédelem (DRM) stb. A szélessávú internet-hozzáférés elterjedése révén lehetővé válik az információs társadalom kibontakozása szempontjából igen fontos elektronikus közszolgáltatások széles körű használata.
Mindezek eredményeként egy új szélessávú hálózati és szolgáltatási modell alakul ki: az NGN (Next Generation Network – következő generációs hálózat), amelyben a szolgáltatások elkülönülnek a hálózatoktól, ezáltal hálózatfüggetlenül létrehozhatók. A hálózatok síkján létrejön a gerinchálózatok integrációja a közös szolgáltatások egyesített átvitele céljából. Az IMS (IP based Multimedia Subsystem) segítségével gyakorlatilag bármilyen szolgáltatás igénybevétele lehetővé fog válni bármilyen hozzáférésen. Az egyes országokban kiépülő különféle NGN-hálózatok összekapcsolásával kialakuló világméretű szélessávú hálózaton vehetik igénybe majd a felhasználók a megújult hagyományos és a jövőbeli új szolgáltatásokat.
Az infokommunikációs konvergencia technológiai szintjének kibontakozását szorosan követi a piacok – itt nem tárgyalt – mind teljesebb integrációja és a szabályozás konvergenciafolyamatot ösztönző további harmonizálása.
Kulcsszavak: távközlés, informatika, elektronikus média, infokommunikáció, konvergencia, adatközlés, műsorterjesztés, szolgáltatás, hálózat, felhasználói készülék, értéklánc
Irodalom
Abos Imre (1996): Multimedia – the Driving Force of the Development of Broadband Communication. Proc. ICOMT ‘96: International Conference on Multimedia Technology and Digital Telecommunication Services, 28-30 October, 1996, Budapest
Abos Imre (2001): Examining the Core Transport Layer: What Roles Do IP, ATM, SDH and WDM Have in the Converged Next Generation Network. Proc. Evolving Core Networks, 25-26 June 2001, Lisbon
Abos Imre (2005): Preparing the Access Network to Deliver Voip for Double Play Services and Ensuring a Smooth Upgrade to Offer Triple Play Services. Proc. Evolving Next Generation Access Networks, 22-25 February 2005, Brussels
Commission of European Communities (1997): Green Paper on the Convergence of the Telecommunications, Media and Information Technology Sectors, and Implications for Regulation. Towards an Information Society Approach. Dec. 1997. COM(1997) 623.
Henten, Anders – Samarajiva, R. – Melody, W. H. (2003): Designing Next Generation Telecom Regulation: ICT Convergence or Multisector Utility? Lirne.net Report on the WDR Dialogue Theme, www.regulateonline.org
International Telecommunication Union (1999): Convergence and Regulation, Trends in Telecommunication Reform. kötetei, Geneva
Sallai Gyula (1999): Role of the Communication Authority. Challenges: Technological Convergence and European Integration. SMI Hungarian Telecoms’99., 1999. február 24., Budapest
Sallai Gyula (2004): Távközlés, informatika és média konvergenciája. Tudományos konferencia A médiakonvergencia előrehaladása és hatása a magyar médiaszabályozásra címmel. Infokommunikációs Jogi Centrum, 2004. július 16., Győr,
Sallai Gyula (2005): Converging Information, Communication and Media Technologies. 3rd Workshop of the Forum on Sustainable Technological Development in a Globalising World, December 8-10. 2005., Budapest
Visser, John (2006): Mobility and Fixed-Mobile Convergence. ITU-T/ATIS Workshop on “Next Generation Technology and Standardization”, 19-20 March 2006, Las Vegas
1. ábra •
Az infokommunikációs értéklánc-modell
2. ábra • Különféle tartalmak – elkülönült szolgáltatások, hálózatok, készülékek
3. ábra • Konvergálódó szolgáltatások, hálózatok, készülékek
4. ábra • Horizontális és vertikális konvergenciaformák
5. ábra • A konvergencia szintjei az egyes konvergenciaformáknál
tmit.bme.hu