Magyar Tudomány, 2008/04 429. o.

Hídszerkezetek



APOLLO, A POZSONYI ÚJ DUNA-HÍD


Miroslav Maík


fmérnök

Alfa 04 Tervezhivatal, Pozsony


Agócs Zoltán


PhD, egyetemi tanár, mérnök

Szlovák Mszaki Egyetem Építmérnöki Kar, Pozsony

agocs svf . stuba . sk




Bevezetés


Egy híd koncepciójának kidolgozásánál az építmérnök szempontjából a funkcionális követelmények az alapvetek. Ezeket a követelményeket a közlekedési szakember és az idetartozó szabványok határozzák meg. Továbbá figyelembe kell venni a különleges peremfeltételeket: a híd lokalitását, a közeli létesítményeket és a közeljövben tervezett építményeket, ezek alakját, magassági szintjét, az alapozás lehetségeit, valamint az új híd hatását a környezetre.

A jelentékeny, korszer, fleg nagy fesztávolságú hidak korunk fejlettségérl tanúskodnak. A jöv generációk aszerint is ítélnek meg majd bennünket, hogy milyen hídszerkezeteket hagyunk rájuk. Ezért a tervezk közös célja olyan hidat tervezni, amelynél összhangban van a célszerség, a biztonság, a gazdaságosság, az esztétikai megjelenés, és amely megfelel a környezetvédelmi követelményeknek.

A híd tervezése csapatmunka, ennek ellenére hosszú idn, talán évszázadokon keresztül az építmérnök-statikus szerepe volt domináns. Fokozatosan kialakult azonban az a vélemény, hogy a vizuálisan fontos, fleg a látványos városi hidak tervezéséhez már a munka kezdetén meg kell hívni az építészt is. Ma sok esetben lehetünk tanúi annak, hogy az építész esztétikai követelményei – az építtet beleegyezésével – túlnnek a funkcionális és statikai szempontokon.

Napjainkban, a számítógépek világában, a legösszetettebb szerkezet statikai számítása sem jelent problémát. A szerkezetet azonban ma is elre ki kell találni, és el kell képzelni a legapróbb részleteiben.

Az építmérnök és az építész közötti sikeres alkotói együttmködés jó példája a pozsonyi ferdekábeles aszimmetrikus Duna híd (mai neve Új híd), amely egyedülálló mérnöki alkotás, ugyanakkor magas esztétikai követelményeket is kielégít. 1972-ben adták át a forgalomnak. Ma ez a híd a szlovák fváros újkori szimbóluma, és sok külföldi szakember a világ emlékmvei közé sorolja. Az acélszerkezetet tanszékünk tervezte Árpád Tesár professzor vezetésével, az építészcsoportot Jozef Lacko professzor vezette (1. ábra). A pozsonyi új Duna-híd Szlovákiában a 20. század legsikeresebb mérnöki alkotása címet viseli.


A modern ívhidak jellemzése


Az ívhidakat gyakran a függhidakkal hasonlítjuk össze. Míg a függhidaknál a gerendát karcsú, majdnem láthatatlan tartókötelekre függesztjük, az ívhidak esetében a gerenda (ftartó) a látszatra nehézkes nyomott ív(ek)re van függesztve. Az els esetben a nagyszilárdságú tartókötél húzásra van igénybe véve, és keresztmetszete teljesen kihasználható. A nyomott íveknél mindig fennáll a kihajlás (stabilitásvesztés) esélye, így az ívek anyagigényessége mindig jelents.

Ennek ellenére ma újra gyakran használunk két-háromszáz méteres fesztávolságok esetében tömörgerinc alsópályás ívhidakat, ahol a hajlításban merev ív(ek)re a ftartók kötelekkel vannak felfüggesztve. Ez a hídtípus logikus alakjával harmonikusan illeszkedhet be a környezetbe, a részletek precíz és esztétikus megoldása azonban nagy érzékenységet és szakmai tudást követel.

A modern ívhidak tervezésénél és alakjuk megformálásánál fontos szerepet játszik az ívek száma és térbeli elrendezése, az ív magasságának megválasztása, a függesztkötelek hosszirányú elrendezése, valamint az íveket összeköt keretgerendák alakja és elosztása.



Az új Duna-híd, az Apollo szerkezete


A bevezetben röviden ismertettük a pozsonyi ferdekábeles Új hidat, ami ma már bekerült a tankönyvekbe. Ezután a híd után megtisztel, de roppant nehéz feladat hasonló rangú új hidat tervezni a szlovák fváros számára a Dunán. Az elzetes tervezési munkák során négy változatot vizsgáltunk, eredményként kosárfüles ívhidat terveztünk (2. ábra).

A megépült híd a Régi és a Kiköti híd között helyezkedik el, a szintén most épült Nemzeti Színház közelében. A tervek szerint a közeljövben itt alakítják ki Pozsony új városközpontját, melyben majd magas házak is helyet kapnak. Itt a megválasztott ívhíd semleges alakjával nem befolyásolja a partokon épül objektumok megformálását. Mivel idvel ez a híd a város központjába kerül, rendkívül figyelmesen kellett az egyes részleteket is kiképezni. A függesztkötelek alakja úgynevezett „alsó legyez”, ami talán nem a leghatékonyabb függesztési mód, de oldalnézetbl sokkal kevésbé zavaró, mint a sokszor használt egy síkban keresztezd kötelek látványa (3. ábra).

A mederhíd fesztávolsága 231 m, az ívek magassága 36 m. Az ívek egymáshoz hajló ferde síkokban helyezkednek el, a mez végein mereven kapcsolódnak a gerendához. A ftartók, amelyek vonórúdként veszik át az ívek vízszintes erit, acélkötelekkel hatméterenként vannak az ívekre függesztve. A pályaszerkezetet a mederhíd teljes hosszában acél ortotrop (ortogonálisan anizotrop) lemez képezi (4. ábra).

A hídon átvezet mérnöki hálózatok sokasága alulnézetben lágyan formált lemezborítással takart, ami a domborított szegélytartókkal együtt kompakt hatást biztosít (5. ábra).

A f kereszttartók alakja újszer (5. ábra), a változó magasságú gerinclemez közepén kialakított nyílásban helyezkednek el az átvezetett hálózatok.

A gerendák (ftartók) parapetszeren kimagasodnak az ortotrop pályaszerkezet felé (6. ábra). A magasabb ftartók statikailag hatékonyak, és forgalmi baleset esetén védelmet nyújtanak a gyalogjárdákon közlekedknek. A mederhíd végein a pályalemez egy síkban van a gerendák fels öveivel. Az ívek keresztmetszete a 7. ábrán látható.


A mederhíd szerelési menete


A mederhíd acélszerkezetét a folyó bal partján szerelték össze (8. ábra). Az összeszerelt szerkezet egyik vége a 11-es számú mederpillérre támaszkodott, a másik vége ideiglenes támaszon nyugodott. A mederhíd fokozatos elfordítással került a végleges helyére (9. ábra), a 10-es számú pilléren elhelyezett sarura. Az 5240 tonnás acélszerkezet 2004. szeptember 17-e és szeptember 22-e között került a helyére.


Befejezés


Az Apollo híd elzetes tervei 1999-ben készültek. A próbaterhelések 2005 júniusában fejezdtek be, és szeptemberben a híd ünnepélyesen át lett adva a forgalomnak. Az áthidalás teljes hossza 854 m, a híd szélessége 32 m. A tervezk különös figyelmet szenteltek a lényeges paraméterek megválasztásának, a kapott eredmény: az alapvet igényeket nagymértékben kielégít, harmonikusan ható, korszer ívhíd. Az ív és a gerenda formai dinamikáját színárnyalatban eltér karcsú sávok is fokozzák.

Az Apollo híd sikeresnek bizonyult, több hazai és külföldi díjjal is jutalmazták. Amerikában elnyerte az Outstanding Project and Leaders Award-ot (American Society of Civil Engineers). Európában megkapta a European Award for Steel Structures-t (European Convention for Constructional Steel Work).


Kulcsszavak: statikus hídmérnök, ívhíd, ftartó, keretgerenda, tartókötél, pályaszerkezet


Irodalom

Agócs Zoltán (2005): A híd – mérnöki szerkezet vagy szobor? In: Mindentudás Egyeteme. 4. kötet, Kossuth, Budapest, 267–281.

Maík, Miroslav - Agócs Zoltán (2007): A pozsonyi új Duna-híd tervezése és építése. Elhangzott az MTA-n, 2007. május 10-én, a Hídszerkezetek (A tudománytól a megvalósulásig) cím tudományos ülésen.



1. ábra • A pozsonyi ferdekábeles Új (Duna) híd

2. ábra • Az Apollo híd látványterve

3. ábra • A mederhíd vázlata

4. ábra • Az Apollo híd keresztmetszete

5. ábra • A híd alulnézetbl

6. ábra • A ftartók keresztmetszete

7. ábra • Az ívek keresztmetszete

8. ábra • A mederhíd szerelés közben

9. ábra • A mederhíd elfordításának menete

10. ábra • Az ívhíd befejezés eltt


<-- Vissza a 2008/04 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra


[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]