Magyar Tudomány, 2008/08 968. o.

Tanulmány



hirek.csillagaszat.hu

tapasztalatok egy nonprofit

tudományos-ismeretterjesztõ hírportállal


Kiss L. László

az MTA doktora, posztdoktori ösztöndíjas,

University of Sydney, Ausztrália,

Magyar Csillagászati Egyesület

laszlo physics . usyd . edu . au


Kereszturi Ákos

PhD, Collegium Budapest Institute for Advanced Study

Magyar Csillagászati Egyesület


A Magyar Csillagászati Egyesület 2005-ben alapította a hirek.csillagaszat.hu webcímen elérhetõ csillagászati hírportálját, amely az elmúlt három évben egyre nagyobb népszerûségre tett szert az internetes hírfogyasztói közösségben. Az alábbiakban összefoglaljuk a portál létrehozásának legfõbb érveit, ismertetjük a napi ügymenet során összegyûjtött tapasztalatokat, illetve forgalmi adatokkal illusztráljuk hírolvasói beágyazottságunk dinamikus fejlõdését. Nem titkolt célunk más tudományterületek képviselõinek figyelmét felhívni az ismeretterjesztésnek erre a, véleményünk szerint, mindmáig nem kellõen kiaknázott formájára.


Bevezetés


A hirek.csillagaszat.hu a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) független és szigorúan nonprofit hírportálja, amelynek fõ célja a csillagászati újdonságok, felfedezések naprakész ismertetése közérthetõ, népszerûsítõ formában. A kizárólag önkéntesekbõl álló szerkesztõség a hazai csillagászati szaktudomány és ismeretterjesztés képviselõibõl áll, akik a világ legnagyobb csillagvizsgálóinak sajtóközleményeit, a tudományos szakfolyóiratok cikkeit nemcsak lefordítják, de az olvasó számára értelmezik, magyarázzák is azokat. 2008 elején már havi 100 ezer fölött jár látogatóink száma, ami ráadásul a még mindig tartó dinamikus fejlõdés mellett stabil 5−10 %-os növekedést is mutat havonta.

Cikkünk esettanulmány, amelynek valódi célja bátorítani más tudományterületek kutatóit hasonló kezdeményezések elindítására. Felmérések igazolják, hogy a kutatók többsége tisztában van a közvéleménnyel való kommunikáció fontosságával (Mosoniné Fried – Tolnai, 2005), ugyanakkor például a Mindentudás Egyetemének (Fábri, 2002) sikere is mutatja, hogy a közvéleményt az általános bulvárosodás és az áltudományos eszmék terjedése mellett is érdeklik a tudomány eredményei. Egy napi rendszerességgel frissülõ, adott szaktudomány érdekességeibõl közérthetõen szemlézõ hírportál (például: egy hipotetikus hirek.fizika.hu, hirek.biologia.hu) anyagai könnyen utat találnának az elektronikus és nyomtatott sajtó tudományos rovatai felé, melyek a megjelenõ anyagaik alapján nagyon sokszor dolgoznak nem szakértõ által fordított külföldi sajtóközleményekbõl. Ez óhatatlanul információtorzuláshoz, sõt, esetenként információvesztéshez és félreértelmezéshez vezethet, ezért véleményünk szerint a szakmailag ellenõrzött, ugyanakkor érthetõen megfogalmazott tudományos hírek jelentõs értéket képviselnek a magyarországi internetes hírközlésben.


Ismeretterjesztés a weben − az infotainment népszerûsége


Az ismeretterjesztés és az oktatás területén napjainkban sajátos kettõsség figyelhetõ meg. Jórészt a világháló segítségével megnõtt az érdeklõdés néhány természettudományos témakör, köztük a csillagászati iránt is, ugyanakkor az oktatásban a természettudományok egyre jobban háttérbe szorultak. Bár napjainkban helyenként kiemelt célkitûzés a természettudományos pálya vonzóvá tétele (Csermely et al., 1997; Sulyok, 2006), illetve a továbbtanulók figyelmének felkeltése − a gyakorlatban sajnos egyre messzebb vagyunk az elérendõ állapottól.

Az internet révén ugrásszerûen megnõtt az elérhetõ információk mennyisége, ugyanakkor jelentõsen csökkent azok hitelessége és megbízhatósága. Az informálva szórakoztatás (infotainment) mellett a szakmai korrektség szerepe sokszor eltörpül. Ez sajnos a természettudományokban és ezen belül a csillagászatban ismét csak kiemelten igaz: mivel divatos a témakör, és gyakran lehet a média szája íze szerinti hangzatos témakörökre akadni (becsapódások, robbanások, legnagyobb, legtávolabbi stb. objektumok), ezért a hagyományos újságok és hírportálok is a sebességet elõbbre helyezik a minõségnél. Ugyanakkor vannak kifejezetten hiteles források is a neten (ELTE Csillagászati Tanszék, SZTE Szegedi Csillagvizsgáló, MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete stb.), amelyek jó háttérismeretekkel szolgálnak, de a napi hírek hiánya miatt nem elég vonzóak az átlag érdeklõdõnek. Az itt mutatkozó hiány pótlására jött létre a hirek.csillagaszat.hu, amelynek születése és mûködése az azt létrehozó MCSE általános ismerete nélkül nem érthetõ meg.


Az MCSE és a csillagászat népszerûsítése


A cikkünk fókuszában álló honlap megszületése logikus velejárója volt a Magyar Csillagászati Egyesület tevékenységének az elmúlt idõszakban. Az MCSE 1989. február 19-én alakult újjá, az 1946−49 közötti MCSE jogutódjaként, amelyet eredetileg Kulin György hozott létre. Az egyesület fõ céljai mûkedvelõ csillagászati megfigyelések végzése, ezeknek a nagyközönséggel történõ megismertetése, és az ismeretterjesztés az érdeklõdõk körében. Az egyesületben mindezek sajátosan kapcsolódnak össze: akkor igazán értékes az égi jelenségek bemutatása és átélése, amikor a megfigyelõ érti is a látottakat.

Ezen célok eléréséhez az MCSE rendezvényeket tart a nagyközönségnek, szakköröket és táborokat a diákoknak, szakmai találkozókat tagjainak, továbbképzéseket pedagógusoknak, valamint kiadja a csillagászati évkönyvet és az idén XXXVIII. évfolyamánál tartó havi csillagászati folyóiratát, a Meteort. Mindezek a hírportál megszületésénél kulcsszerepet játszottak, akárcsak a budapesti Polaris Csillagvizsgáló, amelynek összeszokott csapata adta a mûködéséhez szükséges munkatársakat. Mindez nem jöhetett volna létre az adott témakörért (csillagászatért) rajongó mûkedvelõk és az õket tömörítõ nonprofit szervezet nélkül. Itt a profit és a pénz hiányában évek óta a munka egyetlen fokmérõje a minõség és a feladatok sikeres elvégzése, a kitûzött célok megvalósítása volt.

Ez a közösség, a természettudományok és azon belül különösen a csillagászat elhanyagolt helyzetét látva, hívott életre egy olyan internetes ismeretterjesztõ felületet, amely amellett, hogy a nagyközönségnek szól, magas szintû ismeretterjesztõ írások segítségével mutatja be a csillagászat érdekes és szép területeit. Mindezeken belül kiemelt hangsúlyt helyez a hazai eredményekre és a magyar kutatók munkájának prezentálására.

A hirek.csillagaszat.hu 2005-ben született meg, és megalakulásától kiemelt céljának tekintette a minõségi cikkek megjelentetését. E sorok írói (K. Á. alapító fõszerkesztõ, K. L. L. fõszerkesztõ), Mizser Attila, valamint Balaton László segítségével jött létre a honlap és a mögötte lévõ számítástechnikai rendszernek az igényekhez formált változata, amelynek fejlesztése azóta is folyamatosan zajlik. Mindezek fényében érdemes megemlíteni, hogy a szoftverek beszerzése sem igényelt anyagi ráfordítást − ahhoz hasonlóan, ahogy egyetlen közremûködõ sem kap honoráriumot munkájáért.


A hirek.csillagaszat.hu legfontosabb tapasztalatai


A fenntartható szintû rendszeres frissülés minden honlap sikerének titka. Számtalan internetes kezdeményezést ismerünk, melyek a kezdeti fellángolást követõen nagyon gyorsan elhalnak az új anyagok utánpótlásának nehézségei miatt. Különösen nehéz a helyzet a nonprofit szféra alulfinanszírozott világában, ahol a kereskedelmi honlapok fizetett alkalmazottaival szemben kevés esély van tiszteletdíjat fizetni a szerzõknek, szerkesztõknek. A hirek.csillagaszat.hu szerkesztõsége is tisztán önkéntesekbõl áll, akik szabadidejükben foglalkoznak sajtóközlemények, szakcikkek fordításával, magyarázó értelmi összefoglalásával. Rendszeres szerzõink között találunk szakcsillagászokat (például: dr. Tóth Imre, MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet; Dr. Kovács József, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium; Derekas Aliz, University of Sydney; Székely Péter, SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék), fizikus–csillagász egyetemi hallgatókat és PhD-hallgatókat, illetve a versenyszférában dolgozó amatõr csillagászokat (a teljes közremûködõi lista a honlap impresszumában érhetõ el). Munkájukat a fõszerkesztõ és a fõszerkesztõ-helyettes (Mizser Attila, MCSE) vezeti, akik elsõdlegesen felelnek a megjelenõ anyagok szakmai és nyelvi ellenõrzöttségéért. Minden kommunikáció elektronikus formában zajlik, a nyers anyagok felvitelét és szerkesztését pedig a nyílt forráskódú, ingyenes Joomla tartalomkezelõ rendszer webes felületén át végezzük. Utóbbi teszi lehetõvé azt, hogy a szerzõk és szerkesztõk a világ bármely pontjáról elérhetik, és módosíthatják a megjelenés elõtt álló cikkeket, ami − figyelembe véve a szerkesztõség földrajzi szétszóródottságát alapvetõ fontosságú. A rendszer lehetõvé teszi a publikálandó cikkek megjelenésének idõzítését is. Külön technikai szerkesztõ (Balaton László, MCSE) felel a kommunikációs és szerkesztõi rendszer olajozott mûködéséért.

Híreinket tíz nagy kategóriába soroljuk: Naprendszer, asztrofizika, Tejútrendszer, extragalaktikus csillagászat, kozmológia, technikai újdonságok, aktuális égi események, és külön rovatot kaptak a magyar kutatások, valamint a sehova be nem sorolható egyéb témák. Ugyancsak külön rovatban jelennek meg a 2007 végén indult Asztroblog írásai. Utóbbiak közvetlenebb stílusban próbálják megszólítani a tudomány iránt esetleg csak felületesebben érdeklõdõket. 2007 elején vezettük be az olvasói kérdések lehetõségét, s idõnként meglepõen jó kérdéseket kapunk ezek válaszait szintén megjelentetjük a honlapon. Mindeddig nem nyitottunk fórumszerû közvetlen kommunikációs csatornát a szerzõk és olvasók között (például nem lehet értékelni egy cikket, vagy hozzászólásokat fûzni egy írás végére), mivel az óhatatlanul szükségessé váló moderáláshoz nincs felhasználható humán erõforrás.

Érdemes megjegyezni, hogy az internetes kommunikáció minden elõnyét kihasználva a napi ügymenetben semmilyen nehézséget nem okoz a fõszerkesztõ Ausztráliában tartózkodása. Sõt, a nyári/téli idõszámítástól függõen 8 és 10 órával elõbbre járó Sydney-i idõzóna már nagyon sok alkalommal lehetõvé tette, hogy a teljes magyar elektronikus sajtót megelõzzük valamilyen nagy érdeklõdésre számot tartó friss hír elsõ bejelentésével − aminek egyenes folyománya, hogy több hírportál számára mi válunk az idézett forrássá, így ténylegesen hozzájárulhatunk a szakmailag korrektebb hírekhez más, tõlünk adott esetben nagyságrendekkel látogatottabb híroldalakon.

Az internet világában megszokott módon a hirek.csillagaszat.hu sikerességének legfõbb fokmérõje a honlap látogatottsági statisztikája, amirõl a Google Analytics rendszere homogén és folyamatos méréssorozatot ad a hírportál megnyitása óta (lásd késõbb). Az évek során felgyülemlõ tapasztalatok szerint az alábbi tényezõk mindegyike fontos szerepet kap a látogatói aktivitás fenntartásában.

Rendszeres frissülés. A kezdetektõl fogva vállalt célunk heti háromnégy cikk megjelentetése, ami 2007 második felétõl jellemzõen heti hat-hétre nõtt (közelítõleg minden napra egy frissüléssel). Ennek fenntarthatóságához legalább két-három bármikor mozgósítható szerzõ szükséges.

Kapcsolat a hírgyûjtõ weblapokkal. Jelen sorok írásakor látogatóink háromnegyede érkezik hírgyûjtõ weblapokról, melyek automatikusan állítják össze és folyamatosan frissítik az éppen aktuális újdonságok listáját az internetes hírforrások széles palettájáról. Tapasztalataink szerint a hírgyûjtõ oldalak nyitottak az együttmûködésre, feltéve, ha valóban rendszeresen frissül a hivatkozásra javasolt honlap.

Kapcsolat az oktatási szférával. A portál fontos szerepe az ismeretterjesztésen túl, hogy a diákokat is bekapcsolja a munkába. Ismertségét és hasznát a munkatársakként dolgozó hallgatókon túl olyan apróságok is jelzik, mint hogy az ELTE csillagász szakán némely tantárgyban, fõleg az alsóbb évfolyamokban, pluszpontként esik latba, ha valaki egy lefordított cikket közöl a portálon. Itt a diákok „könnyebb” formában találkoznak a cikkük elbírálásával és a lektorok javítási igényeivel – mintegy felkészítve õket a késõbbi, referált folyóiratok várhatóan keményebb szakmai bírálataira.

Eredeti tartalom elõállítása. Bármely hírgyûjtõ tudományos híreinek listáját figyelmesen végignézve kiderül, hogy nagyon kevés valóban eredeti tartalom születik. Jellemzõbb az, hogy valahol a világban megjelenik egy látványos eredményeket bemutató sajtóközlemény, amelyet aztán szinte mindegyik hírhonlap lehoz saját fordításában. A hirek.csillagaszat.hu gyakorlata ezzel szemben nagy hangsúlyt helyez eredeti tartalom elõállítására, amibe beleértjük az aktuális égi események (például hold- és napfogyatkozás, fényes üstökös, hullócsillagzápor, bolygófedések) ismertetéseit, a magyar kutatások eredményeit, illetve a sajtóközleményhez nem vezetõ, ugyanakkor mégiscsak érdekes szakcikkek értelmezõ-rövidítõ fordításait. Utóbbihoz a Nature és Science mellett a legfontosabb csillagászati szakfolyóiratokat is folyamatosan szemlézzük, illetve az arXiv.org preprint-szerver napi cikklistáit is szemmel tartjuk.

Figyelemfelkeltõ cím. Az olvasói figyelem (és a profitorientált esetben közvetlen hasznot termelõ klikkentés) kiváltásáért folytatott hírverseny kikerülhetetlen velejárója a szenzációhajhász cikkcímek megjelenése. Tapasztalataink szerint a „jó” címek valamilyen belsõ ellentmondást, feszültséget tartalmazó fogalmi összetételek, illetve egzotikus kifejezésekkel operáló rövid állítások, melyek felkeltik a potenciális olvasók érdeklõdését. Néhány példa a legnagyobb olvasottságú híreinkbõl: Teljes holdfogyatkozás lesz szombaton; Nyolc bolygó van a Naprendszerben; Fekete lyuk a Marson; Óriási pók a Merkúron; A Föld második holdja; Hogyan keressünk féreglyukakat?; Az elsõ, Földhöz hasonló, lakható exobolygó. Szintén biztos siker a fekete lyuk, Hubble, galaxis és hasonlóan közismert, a nagyközönség fantáziáját megragadó fogalmak szerepeltetése. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szenzációs címek mögött mindig szakmailag korrekt hírnek kell állnia.

Internetes keresõprogramok. Jelenlegi forgalmunk kb. 15 %-a a keresõprogramok, elsõsorban a Google által valósul meg, ami mögött itt nem részletezendõ technikai megoldásokon túl nagy forgalmú honlapok (például index.hu, origo.hu) hivatkozásai állnak. Általános tapasztalat, hogy minél látogatottabb a hirek.csillagaszat.hu-t idézõ honlap, annál nagyobb prioritást kapnak anyagaink a keresõprogramok adatbázisaiban. Természetesen nem várható el, hogy egy új tudományos hírportálra azonnal mindenki hivatkozni fog, ám meggyõzõdésünk, hogy a fenti tényezõket szem elõtt tartó szakportál minõségi munkája és folyamatos sikeres mûködése akár már egy-két év elteltével lehetõvé teszi a nagy forgalmú hírportálokkal való kölcsönösen elõnyös együttmûködés kialakítását.


Néhány forgalmi adat


A Google Analytics (GA) talán a piacon elérhetõ legjobb ingyenes internetes látogatottság-elemzõ eszköz. A GA az oldalletöltési adatok szimpla mérésén kívül segítséget nyújt a honlap szerkesztõi számára abban is, hogy komplex módon megismerhessék látogatóik böngészési szokásait, és így az igényekhez a lehetõ legjobban illeszkedõ portált készítsenek. Az alábbiakban néhány jellemzõ statisztikát mutatunk be a GA mérései alapján, amelyek jól illusztrálják a hirek.csillagaszat.hu dinamikus fejlõdését.

Az 1. ábrán három hónap látogatói és oldalletöltési adatai láthatók. A 2006. januári, 2007. januári és 2008. januári számadatok reprezentatív képet nyújtanak az évrõl évre mutatott fejlõdésrõl, s jól látszik, hogy ismertségünk 2006-ról 2007-re történt nagy ugrása (9500-ról 72 ezerre növekedõ látogatószám, 33 400-ról 206 ezerre növõ oldalletöltés) után 2007-rõl 2008-ra már „csak” kb. 50 %-os emelkedés következett be (119 ezer látogató, 323 ezer oldalletöltés az egy évvel korábbihoz képest). Ezek az adatok már elõrevetítik az érdeklõdõi kör telítõdését, bár még nem látszik, hogy mennyi tartalékunk van.

A 2. ábrán napi bontásban látjuk a 2005. november közepe és 2008. március eleje közötti legfontosabb mutatókat. Kiugró csúcsok jelzik, hogy egy-egy rendkívüli esemény váratlanul megnöveli a forgalmat, miközben egyenletes emelkedéssel nõ a hírfogyasztók érdeklõdése portálunk iránt. Néhány jellegzetes csúcsot be is jelöltünk, s ráismerhetünk az elmúlt évek nagyobb médiavisszhangjait kapott eseményeire (fogyatkozások, a Plútó bolygó Pluto törpebolygóvá minõsítése stb.).

A 3. ábra jól tükrözi a hazai internetezés napon belüli idõbeli lefutását. A 2008. januári látogatottsági adatokon alapuló diagram órás felbontással mutatja az aktuális órában érkezõ honlaplátogatók számát. Hajnal 2 és 6 között értelemszerûen mély minimumot látunk, majd reggel 8-tól (munkahelyi internetezõk) este 10-ig (otthoni internetezõk) egyenletesen magas aktivitást tapasztalunk.

Érdekes alkalmazás, hogy az ilyen és hasonló statisztikák alapján például lehetséges a honlaplátogatói forgalmat növelni a cikkek jól idõzített publikálásával. Ez különösen akkor kerül elõtérbe, ha figyelembe vesszük, hogy forgalmunk döntõ hányadát a hírgyûjtõ weblapok generálják, s az internetezõk többsége egy-egy honlapon csak a legfelül látszó néhány linkre klikkent rá. Ilyen és hasonló megfontolások alapján jelennek meg híreink reggel 7-kor és délután 4-kor, amikor más hírportálok friss híreinek száma minimális vagy éppen nulla. Az is érdekes, hogy legforgalmasabb napjaink mind hétvégére esnek, azaz ma már a hírolvasók többsége otthonról internetezik. Egy új hírportál esetében, ahol a honlaplátogatói forgalmi adatok lavinaszerû pozitív visszacsatolással növelik a weblap ismertségét, ezeket a megfontolásokat érdemes mindig figyelembe venni.


Záró gondolatok


Meggyõzõdésünk, hogy a tudomány mûvelõi fontos szerepet játszhatnak a közvélemény tájékoztatásában, az új tudományos eredményeket taglaló ismeretterjesztésben. Különösen igaznak érezzük ezt közvetlen anyagi haszonnal nem járó alapkutatások esetében, ahol véleményünk szerint minden kutatónak képesnek kell lennie arra, hogy az utca embere számára is érthetõ módon néhány mondatban összefoglalja, mivel is foglalkozik, mire költi el a kutatásait finanszírozó adófizetõi pénzt.

Természetesen nem minden jó kutató jó kommunikátor, s nem minden jó kommunikátor jó kutató, ezért nyilvánvalóan jobb, ha lehetséges a feladatok intézményesített szétválasztása (például PR-menedzser, kommunikációs igazgató, fizetett on-line szerkesztõség stb. alkalmazásával). A hirek.csillagaszat.hu minderre nonprofit formában mutat példát. Sikeres mûködésének hátterében tapasztalataink alapján a kutatók és az ismeretterjesztõk közötti jó személyes kapcsolat áll. Mindez annak a fényében különösen értékes, hogy sem a hírportál létrehozása, sem annak fenntartása nem igényelt semmilyen anyagi ráfordítást, egyedül a közremûködõk munkája emelte azt a ma látható színvonalra. Piaci áron lényegében megfizethetetlen lenne az MCSE számára a hirek.csillagaszat.hu fenntartása – azonban nonprofit rendszerben mûködésének hatékonysága megközelíti egy jól fizetett, szakértõkbõl álló szerkesztõségét.


A hirek.csillagaszat.hu megszületését és stabil létezését az alábbi intézmények támogatják: Nemzeti Kulturális Alapprogram, Távcsõcentrum, Kürt cégcsoport, Szegedi Klímacentrum, Polaris Csillagvizsgáló.


Kulcsszavak: csillagászat, internetes hírközlés, ismeretterjesztés, tudománykommunikáció


IRODALOM

Csermely Péter − Koltai É. − Kovács Á. (1997): Középiskolás kutatók. Magyar Tudomány. 104, 841.

Fábri György (2002): Akadémia és tudásátadás, a Mindentudás Egyeteme. Magyar Tudomány. 10, 1386.

Mosoniné Fried Judit − Tolnai Márton (szerk.) (2005): A tudományon kívül és belül. Tanulmányok a társadalom és a kutatók kapcsolatáról. MTA KSZI, Bp.

Sulyok Katalin (2006): How to Introduce Secondary School Students to Real Science? Tudománykommunikáció – kívül az elefántcsonttornyon és túl a tudományos újságíráson konf., Bp., MTA Székház

Hírgyûjtõ weblapok (nem teljes felsorolás):

hirstart.hu, hirkereso.hu, www.hirlista.hu, ahirek.hu

Magyar Csillagászati Egyesület: www.mcse.hu

Az MCSE hírportálja: hirek.csillagaszat.hu




1. ábra • A csillagászati hírportál látogatóinak és oldalletöltéseinek napi száma egymást követõ három év elsõ hónapjában

2. ábra • A látogatottság és az oldalletöltési szám eddig tapasztalt folyamatos növekedése mellett a fontos csillagászati események és jelenségek kiugró csúcsokat idéznek elõ.

3. ábra • A hírportál látogatottságának napi menete egy hónapos minta alapján


<-- Vissza a 2008/08 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra


[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]