Magyar Tudomány, 2008/08 968. o.

Tanulmány



hirek.csillagaszat.hu

tapasztalatok egy nonprofit

tudományos-ismeretterjeszt hírportállal


Kiss L. László

az MTA doktora, posztdoktori ösztöndíjas,

University of Sydney, Ausztrália,

Magyar Csillagászati Egyesület

laszlo physics . usyd . edu . au


Kereszturi Ákos

PhD, Collegium Budapest Institute for Advanced Study

Magyar Csillagászati Egyesület


A Magyar Csillagászati Egyesület 2005-ben alapította a hirek.csillagaszat.hu webcímen elérhet csillagászati hírportálját, amely az elmúlt három évben egyre nagyobb népszerségre tett szert az internetes hírfogyasztói közösségben. Az alábbiakban összefoglaljuk a portál létrehozásának legfbb érveit, ismertetjük a napi ügymenet során összegyjtött tapasztalatokat, illetve forgalmi adatokkal illusztráljuk hírolvasói beágyazottságunk dinamikus fejldését. Nem titkolt célunk más tudományterületek képviselinek figyelmét felhívni az ismeretterjesztésnek erre a, véleményünk szerint, mindmáig nem kellen kiaknázott formájára.


Bevezetés


A hirek.csillagaszat.hu a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) független és szigorúan nonprofit hírportálja, amelynek f célja a csillagászati újdonságok, felfedezések naprakész ismertetése közérthet, népszersít formában. A kizárólag önkéntesekbl álló szerkesztség a hazai csillagászati szaktudomány és ismeretterjesztés képviselibl áll, akik a világ legnagyobb csillagvizsgálóinak sajtóközleményeit, a tudományos szakfolyóiratok cikkeit nemcsak lefordítják, de az olvasó számára értelmezik, magyarázzák is azokat. 2008 elején már havi 100 ezer fölött jár látogatóink száma, ami ráadásul a még mindig tartó dinamikus fejldés mellett stabil 5−10 %-os növekedést is mutat havonta.

Cikkünk esettanulmány, amelynek valódi célja bátorítani más tudományterületek kutatóit hasonló kezdeményezések elindítására. Felmérések igazolják, hogy a kutatók többsége tisztában van a közvéleménnyel való kommunikáció fontosságával (Mosoniné Fried – Tolnai, 2005), ugyanakkor például a Mindentudás Egyetemének (Fábri, 2002) sikere is mutatja, hogy a közvéleményt az általános bulvárosodás és az áltudományos eszmék terjedése mellett is érdeklik a tudomány eredményei. Egy napi rendszerességgel frissül, adott szaktudomány érdekességeibl közértheten szemléz hírportál (például: egy hipotetikus hirek.fizika.hu, hirek.biologia.hu) anyagai könnyen utat találnának az elektronikus és nyomtatott sajtó tudományos rovatai felé, melyek a megjelen anyagaik alapján nagyon sokszor dolgoznak nem szakért által fordított külföldi sajtóközleményekbl. Ez óhatatlanul információtorzuláshoz, st, esetenként információvesztéshez és félreértelmezéshez vezethet, ezért véleményünk szerint a szakmailag ellenrzött, ugyanakkor értheten megfogalmazott tudományos hírek jelents értéket képviselnek a magyarországi internetes hírközlésben.


Ismeretterjesztés a weben − az infotainment népszersége


Az ismeretterjesztés és az oktatás területén napjainkban sajátos kettsség figyelhet meg. Jórészt a világháló segítségével megntt az érdekldés néhány természettudományos témakör, köztük a csillagászati iránt is, ugyanakkor az oktatásban a természettudományok egyre jobban háttérbe szorultak. Bár napjainkban helyenként kiemelt célkitzés a természettudományos pálya vonzóvá tétele (Csermely et al., 1997; Sulyok, 2006), illetve a továbbtanulók figyelmének felkeltése − a gyakorlatban sajnos egyre messzebb vagyunk az elérend állapottól.

Az internet révén ugrásszeren megntt az elérhet információk mennyisége, ugyanakkor jelentsen csökkent azok hitelessége és megbízhatósága. Az informálva szórakoztatás (infotainment) mellett a szakmai korrektség szerepe sokszor eltörpül. Ez sajnos a természettudományokban és ezen belül a csillagászatban ismét csak kiemelten igaz: mivel divatos a témakör, és gyakran lehet a média szája íze szerinti hangzatos témakörökre akadni (becsapódások, robbanások, legnagyobb, legtávolabbi stb. objektumok), ezért a hagyományos újságok és hírportálok is a sebességet elbbre helyezik a minségnél. Ugyanakkor vannak kifejezetten hiteles források is a neten (ELTE Csillagászati Tanszék, SZTE Szegedi Csillagvizsgáló, MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete stb.), amelyek jó háttérismeretekkel szolgálnak, de a napi hírek hiánya miatt nem elég vonzóak az átlag érdekldnek. Az itt mutatkozó hiány pótlására jött létre a hirek.csillagaszat.hu, amelynek születése és mködése az azt létrehozó MCSE általános ismerete nélkül nem érthet meg.


Az MCSE és a csillagászat népszersítése


A cikkünk fókuszában álló honlap megszületése logikus velejárója volt a Magyar Csillagászati Egyesület tevékenységének az elmúlt idszakban. Az MCSE 1989. február 19-én alakult újjá, az 1946−49 közötti MCSE jogutódjaként, amelyet eredetileg Kulin György hozott létre. Az egyesület f céljai mkedvel csillagászati megfigyelések végzése, ezeknek a nagyközönséggel történ megismertetése, és az ismeretterjesztés az érdekldk körében. Az egyesületben mindezek sajátosan kapcsolódnak össze: akkor igazán értékes az égi jelenségek bemutatása és átélése, amikor a megfigyel érti is a látottakat.

Ezen célok eléréséhez az MCSE rendezvényeket tart a nagyközönségnek, szakköröket és táborokat a diákoknak, szakmai találkozókat tagjainak, továbbképzéseket pedagógusoknak, valamint kiadja a csillagászati évkönyvet és az idén XXXVIII. évfolyamánál tartó havi csillagászati folyóiratát, a Meteort. Mindezek a hírportál megszületésénél kulcsszerepet játszottak, akárcsak a budapesti Polaris Csillagvizsgáló, amelynek összeszokott csapata adta a mködéséhez szükséges munkatársakat. Mindez nem jöhetett volna létre az adott témakörért (csillagászatért) rajongó mkedvelk és az ket tömörít nonprofit szervezet nélkül. Itt a profit és a pénz hiányában évek óta a munka egyetlen fokmérje a minség és a feladatok sikeres elvégzése, a kitzött célok megvalósítása volt.

Ez a közösség, a természettudományok és azon belül különösen a csillagászat elhanyagolt helyzetét látva, hívott életre egy olyan internetes ismeretterjeszt felületet, amely amellett, hogy a nagyközönségnek szól, magas szint ismeretterjeszt írások segítségével mutatja be a csillagászat érdekes és szép területeit. Mindezeken belül kiemelt hangsúlyt helyez a hazai eredményekre és a magyar kutatók munkájának prezentálására.

A hirek.csillagaszat.hu 2005-ben született meg, és megalakulásától kiemelt céljának tekintette a minségi cikkek megjelentetését. E sorok írói (K. Á. alapító fszerkeszt, K. L. L. fszerkeszt), Mizser Attila, valamint Balaton László segítségével jött létre a honlap és a mögötte lév számítástechnikai rendszernek az igényekhez formált változata, amelynek fejlesztése azóta is folyamatosan zajlik. Mindezek fényében érdemes megemlíteni, hogy a szoftverek beszerzése sem igényelt anyagi ráfordítást − ahhoz hasonlóan, ahogy egyetlen közremköd sem kap honoráriumot munkájáért.


A hirek.csillagaszat.hu legfontosabb tapasztalatai


A fenntartható szint rendszeres frissülés minden honlap sikerének titka. Számtalan internetes kezdeményezést ismerünk, melyek a kezdeti fellángolást követen nagyon gyorsan elhalnak az új anyagok utánpótlásának nehézségei miatt. Különösen nehéz a helyzet a nonprofit szféra alulfinanszírozott világában, ahol a kereskedelmi honlapok fizetett alkalmazottaival szemben kevés esély van tiszteletdíjat fizetni a szerzknek, szerkesztknek. A hirek.csillagaszat.hu szerkesztsége is tisztán önkéntesekbl áll, akik szabadidejükben foglalkoznak sajtóközlemények, szakcikkek fordításával, magyarázó értelmi összefoglalásával. Rendszeres szerzink között találunk szakcsillagászokat (például: dr. Tóth Imre, MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet; Dr. Kovács József, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium; Derekas Aliz, University of Sydney; Székely Péter, SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék), fizikus–csillagász egyetemi hallgatókat és PhD-hallgatókat, illetve a versenyszférában dolgozó amatr csillagászokat (a teljes közremködi lista a honlap impresszumában érhet el). Munkájukat a fszerkeszt és a fszerkeszt-helyettes (Mizser Attila, MCSE) vezeti, akik elsdlegesen felelnek a megjelen anyagok szakmai és nyelvi ellenrzöttségéért. Minden kommunikáció elektronikus formában zajlik, a nyers anyagok felvitelét és szerkesztését pedig a nyílt forráskódú, ingyenes Joomla tartalomkezel rendszer webes felületén át végezzük. Utóbbi teszi lehetvé azt, hogy a szerzk és szerkesztk a világ bármely pontjáról elérhetik, és módosíthatják a megjelenés eltt álló cikkeket, ami − figyelembe véve a szerkesztség földrajzi szétszóródottságát alapvet fontosságú. A rendszer lehetvé teszi a publikálandó cikkek megjelenésének idzítését is. Külön technikai szerkeszt (Balaton László, MCSE) felel a kommunikációs és szerkeszti rendszer olajozott mködéséért.

Híreinket tíz nagy kategóriába soroljuk: Naprendszer, asztrofizika, Tejútrendszer, extragalaktikus csillagászat, kozmológia, technikai újdonságok, aktuális égi események, és külön rovatot kaptak a magyar kutatások, valamint a sehova be nem sorolható egyéb témák. Ugyancsak külön rovatban jelennek meg a 2007 végén indult Asztroblog írásai. Utóbbiak közvetlenebb stílusban próbálják megszólítani a tudomány iránt esetleg csak felületesebben érdekldket. 2007 elején vezettük be az olvasói kérdések lehetségét, s idnként meglepen jó kérdéseket kapunk ezek válaszait szintén megjelentetjük a honlapon. Mindeddig nem nyitottunk fórumszer közvetlen kommunikációs csatornát a szerzk és olvasók között (például nem lehet értékelni egy cikket, vagy hozzászólásokat fzni egy írás végére), mivel az óhatatlanul szükségessé váló moderáláshoz nincs felhasználható humán erforrás.

Érdemes megjegyezni, hogy az internetes kommunikáció minden elnyét kihasználva a napi ügymenetben semmilyen nehézséget nem okoz a fszerkeszt Ausztráliában tartózkodása. St, a nyári/téli idszámítástól függen 8 és 10 órával elbbre járó Sydney-i idzóna már nagyon sok alkalommal lehetvé tette, hogy a teljes magyar elektronikus sajtót megelzzük valamilyen nagy érdekldésre számot tartó friss hír els bejelentésével − aminek egyenes folyománya, hogy több hírportál számára mi válunk az idézett forrássá, így ténylegesen hozzájárulhatunk a szakmailag korrektebb hírekhez más, tlünk adott esetben nagyságrendekkel látogatottabb híroldalakon.

Az internet világában megszokott módon a hirek.csillagaszat.hu sikerességének legfbb fokmérje a honlap látogatottsági statisztikája, amirl a Google Analytics rendszere homogén és folyamatos méréssorozatot ad a hírportál megnyitása óta (lásd késbb). Az évek során felgyüleml tapasztalatok szerint az alábbi tényezk mindegyike fontos szerepet kap a látogatói aktivitás fenntartásában.

Rendszeres frissülés. A kezdetektl fogva vállalt célunk heti háromnégy cikk megjelentetése, ami 2007 második felétl jellemzen heti hat-hétre ntt (közelítleg minden napra egy frissüléssel). Ennek fenntarthatóságához legalább két-három bármikor mozgósítható szerz szükséges.

Kapcsolat a hírgyjt weblapokkal. Jelen sorok írásakor látogatóink háromnegyede érkezik hírgyjt weblapokról, melyek automatikusan állítják össze és folyamatosan frissítik az éppen aktuális újdonságok listáját az internetes hírforrások széles palettájáról. Tapasztalataink szerint a hírgyjt oldalak nyitottak az együttmködésre, feltéve, ha valóban rendszeresen frissül a hivatkozásra javasolt honlap.

Kapcsolat az oktatási szférával. A portál fontos szerepe az ismeretterjesztésen túl, hogy a diákokat is bekapcsolja a munkába. Ismertségét és hasznát a munkatársakként dolgozó hallgatókon túl olyan apróságok is jelzik, mint hogy az ELTE csillagász szakán némely tantárgyban, fleg az alsóbb évfolyamokban, pluszpontként esik latba, ha valaki egy lefordított cikket közöl a portálon. Itt a diákok „könnyebb” formában találkoznak a cikkük elbírálásával és a lektorok javítási igényeivel – mintegy felkészítve ket a késbbi, referált folyóiratok várhatóan keményebb szakmai bírálataira.

Eredeti tartalom elállítása. Bármely hírgyjt tudományos híreinek listáját figyelmesen végignézve kiderül, hogy nagyon kevés valóban eredeti tartalom születik. Jellemzbb az, hogy valahol a világban megjelenik egy látványos eredményeket bemutató sajtóközlemény, amelyet aztán szinte mindegyik hírhonlap lehoz saját fordításában. A hirek.csillagaszat.hu gyakorlata ezzel szemben nagy hangsúlyt helyez eredeti tartalom elállítására, amibe beleértjük az aktuális égi események (például hold- és napfogyatkozás, fényes üstökös, hullócsillagzápor, bolygófedések) ismertetéseit, a magyar kutatások eredményeit, illetve a sajtóközleményhez nem vezet, ugyanakkor mégiscsak érdekes szakcikkek értelmez-rövidít fordításait. Utóbbihoz a Nature és Science mellett a legfontosabb csillagászati szakfolyóiratokat is folyamatosan szemlézzük, illetve az arXiv.org preprint-szerver napi cikklistáit is szemmel tartjuk.

Figyelemfelkelt cím. Az olvasói figyelem (és a profitorientált esetben közvetlen hasznot termel klikkentés) kiváltásáért folytatott hírverseny kikerülhetetlen velejárója a szenzációhajhász cikkcímek megjelenése. Tapasztalataink szerint a „jó” címek valamilyen bels ellentmondást, feszültséget tartalmazó fogalmi összetételek, illetve egzotikus kifejezésekkel operáló rövid állítások, melyek felkeltik a potenciális olvasók érdekldését. Néhány példa a legnagyobb olvasottságú híreinkbl: Teljes holdfogyatkozás lesz szombaton; Nyolc bolygó van a Naprendszerben; Fekete lyuk a Marson; Óriási pók a Merkúron; A Föld második holdja; Hogyan keressünk féreglyukakat?; Az els, Földhöz hasonló, lakható exobolygó. Szintén biztos siker a fekete lyuk, Hubble, galaxis és hasonlóan közismert, a nagyközönség fantáziáját megragadó fogalmak szerepeltetése. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szenzációs címek mögött mindig szakmailag korrekt hírnek kell állnia.

Internetes keresprogramok. Jelenlegi forgalmunk kb. 15 %-a a keresprogramok, elssorban a Google által valósul meg, ami mögött itt nem részletezend technikai megoldásokon túl nagy forgalmú honlapok (például index.hu, origo.hu) hivatkozásai állnak. Általános tapasztalat, hogy minél látogatottabb a hirek.csillagaszat.hu-t idéz honlap, annál nagyobb prioritást kapnak anyagaink a keresprogramok adatbázisaiban. Természetesen nem várható el, hogy egy új tudományos hírportálra azonnal mindenki hivatkozni fog, ám meggyzdésünk, hogy a fenti tényezket szem eltt tartó szakportál minségi munkája és folyamatos sikeres mködése akár már egy-két év elteltével lehetvé teszi a nagy forgalmú hírportálokkal való kölcsönösen elnyös együttmködés kialakítását.


Néhány forgalmi adat


A Google Analytics (GA) talán a piacon elérhet legjobb ingyenes internetes látogatottság-elemz eszköz. A GA az oldalletöltési adatok szimpla mérésén kívül segítséget nyújt a honlap szerkeszti számára abban is, hogy komplex módon megismerhessék látogatóik böngészési szokásait, és így az igényekhez a lehet legjobban illeszked portált készítsenek. Az alábbiakban néhány jellemz statisztikát mutatunk be a GA mérései alapján, amelyek jól illusztrálják a hirek.csillagaszat.hu dinamikus fejldését.

Az 1. ábrán három hónap látogatói és oldalletöltési adatai láthatók. A 2006. januári, 2007. januári és 2008. januári számadatok reprezentatív képet nyújtanak az évrl évre mutatott fejldésrl, s jól látszik, hogy ismertségünk 2006-ról 2007-re történt nagy ugrása (9500-ról 72 ezerre növeked látogatószám, 33 400-ról 206 ezerre növ oldalletöltés) után 2007-rl 2008-ra már „csak” kb. 50 %-os emelkedés következett be (119 ezer látogató, 323 ezer oldalletöltés az egy évvel korábbihoz képest). Ezek az adatok már elrevetítik az érdekldi kör telítdését, bár még nem látszik, hogy mennyi tartalékunk van.

A 2. ábrán napi bontásban látjuk a 2005. november közepe és 2008. március eleje közötti legfontosabb mutatókat. Kiugró csúcsok jelzik, hogy egy-egy rendkívüli esemény váratlanul megnöveli a forgalmat, miközben egyenletes emelkedéssel n a hírfogyasztók érdekldése portálunk iránt. Néhány jellegzetes csúcsot be is jelöltünk, s ráismerhetünk az elmúlt évek nagyobb médiavisszhangjait kapott eseményeire (fogyatkozások, a Plútó bolygó Pluto törpebolygóvá minsítése stb.).

A 3. ábra jól tükrözi a hazai internetezés napon belüli idbeli lefutását. A 2008. januári látogatottsági adatokon alapuló diagram órás felbontással mutatja az aktuális órában érkez honlaplátogatók számát. Hajnal 2 és 6 között értelemszeren mély minimumot látunk, majd reggel 8-tól (munkahelyi internetezk) este 10-ig (otthoni internetezk) egyenletesen magas aktivitást tapasztalunk.

Érdekes alkalmazás, hogy az ilyen és hasonló statisztikák alapján például lehetséges a honlaplátogatói forgalmat növelni a cikkek jól idzített publikálásával. Ez különösen akkor kerül eltérbe, ha figyelembe vesszük, hogy forgalmunk dönt hányadát a hírgyjt weblapok generálják, s az internetezk többsége egy-egy honlapon csak a legfelül látszó néhány linkre klikkent rá. Ilyen és hasonló megfontolások alapján jelennek meg híreink reggel 7-kor és délután 4-kor, amikor más hírportálok friss híreinek száma minimális vagy éppen nulla. Az is érdekes, hogy legforgalmasabb napjaink mind hétvégére esnek, azaz ma már a hírolvasók többsége otthonról internetezik. Egy új hírportál esetében, ahol a honlaplátogatói forgalmi adatok lavinaszer pozitív visszacsatolással növelik a weblap ismertségét, ezeket a megfontolásokat érdemes mindig figyelembe venni.


Záró gondolatok


Meggyzdésünk, hogy a tudomány mveli fontos szerepet játszhatnak a közvélemény tájékoztatásában, az új tudományos eredményeket taglaló ismeretterjesztésben. Különösen igaznak érezzük ezt közvetlen anyagi haszonnal nem járó alapkutatások esetében, ahol véleményünk szerint minden kutatónak képesnek kell lennie arra, hogy az utca embere számára is érthet módon néhány mondatban összefoglalja, mivel is foglalkozik, mire költi el a kutatásait finanszírozó adófizeti pénzt.

Természetesen nem minden jó kutató jó kommunikátor, s nem minden jó kommunikátor jó kutató, ezért nyilvánvalóan jobb, ha lehetséges a feladatok intézményesített szétválasztása (például PR-menedzser, kommunikációs igazgató, fizetett on-line szerkesztség stb. alkalmazásával). A hirek.csillagaszat.hu minderre nonprofit formában mutat példát. Sikeres mködésének hátterében tapasztalataink alapján a kutatók és az ismeretterjesztk közötti jó személyes kapcsolat áll. Mindez annak a fényében különösen értékes, hogy sem a hírportál létrehozása, sem annak fenntartása nem igényelt semmilyen anyagi ráfordítást, egyedül a közremködk munkája emelte azt a ma látható színvonalra. Piaci áron lényegében megfizethetetlen lenne az MCSE számára a hirek.csillagaszat.hu fenntartása – azonban nonprofit rendszerben mködésének hatékonysága megközelíti egy jól fizetett, szakértkbl álló szerkesztségét.


A hirek.csillagaszat.hu megszületését és stabil létezését az alábbi intézmények támogatják: Nemzeti Kulturális Alapprogram, Távcscentrum, Kürt cégcsoport, Szegedi Klímacentrum, Polaris Csillagvizsgáló.


Kulcsszavak: csillagászat, internetes hírközlés, ismeretterjesztés, tudománykommunikáció


IRODALOM

Csermely Péter − Koltai É. − Kovács Á. (1997): Középiskolás kutatók. Magyar Tudomány. 104, 841.

Fábri György (2002): Akadémia és tudásátadás, a Mindentudás Egyeteme. Magyar Tudomány. 10, 1386.

Mosoniné Fried Judit − Tolnai Márton (szerk.) (2005): A tudományon kívül és belül. Tanulmányok a társadalom és a kutatók kapcsolatáról. MTA KSZI, Bp.

Sulyok Katalin (2006): How to Introduce Secondary School Students to Real Science? Tudománykommunikáció – kívül az elefántcsonttornyon és túl a tudományos újságíráson konf., Bp., MTA Székház

Hírgyjt weblapok (nem teljes felsorolás):

hirstart.hu, hirkereso.hu, www.hirlista.hu, ahirek.hu

Magyar Csillagászati Egyesület: www.mcse.hu

Az MCSE hírportálja: hirek.csillagaszat.hu




1. ábra • A csillagászati hírportál látogatóinak és oldalletöltéseinek napi száma egymást követ három év els hónapjában

2. ábra • A látogatottság és az oldalletöltési szám eddig tapasztalt folyamatos növekedése mellett a fontos csillagászati események és jelenségek kiugró csúcsokat idéznek el.

3. ábra • A hírportál látogatottságának napi menete egy hónapos minta alapján


<-- Vissza a 2008/08 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra


[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]