Magyar Tudomány, 2008/08 998. o.

A jöv tudósai



Tisztelt Olvasó!


A kutatók utánpótlásával – fiatal tudósokkal foglalkozó melléklet huszonegyedik számában elsként Weiszburg Tamás számol be a felsoktatás tehetséggondozásáról az ELTE-n rendezett konferenciáról. Ezt követen Szluka Beáta ismerteti a Semmelweis Egyetem Kerpel-Fronius Ödön tehetséggondozó programját, és készít interjút a program egy sikeres PhD-hallgatójával, Fröchlich Georginával és mentorával, Langer Róberttel, a Semmelweis Egyetem Tehetséggondozó Tanácsának tagjával. Végezetül Fükné Szathmári Melinda igazgató asszony ismerteti a taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskolában folyó tehetséggondozó tevékenységet, és számol be az iskola által alapított Tehetségpont munkájáról. Kérjük, ha a nk tudományban betöltött helyzetével vagy az ifjú kutatókkal kapcsolatos témában bármilyen vitázó megjegyzése vagy javaslata lenne, keresse meg a melléklet szerkesztjét, Csermely Pétert.

Csermely Péter

az MTA doktora

(Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani Intézet)

csermely puskin . sote . hu


Tehetséggondozás a felsoktatásban

Tények, feladatok, remények egy konferencia tükrében


Motiváció: Állok szemben 150 új arccal szeptember második hetében. Els órám az ELTE TTK-ra felvett új alapszakos évfolyammal. A gyerekeim kortársai. Tudom, hogy húsz éve sem született kevesebb tehetséges csecsem, mint ötven éve. Azt is tudom, hogy egy korcsoportnak ma hat-hétszer annyi tagja kerül be a felsoktatásba, mint harminc éve. Bármit is mondanak tehát a közoktatásról, itt kell, hogy üljön köztük az az öt-tíz-tizenöt-húsz fiatal, akikben a többieknél sokkal nagyobb lehetség szunnyad, vagy éppen ágaskodik. Az én feladatom, hogy, miközben a többieket is becsülettel ellátom, ket a leghamarabb kiemeljem, és elindítsam a magasabb ív pályán. Hogy harminc év múlva majd k tudják az átlagnál magasabbra emelni mai társaikat és a következ generációt, vagyis az egész országot. k legyenek a meghatározó tudósok, innovatív fejlesztk, termelk és irányítók. Ennek talán még én is haszonélvezje lehetek, nyugdíjasként. Akkor tehát lássuk azt az öt-tizenöt diákot. Csak ki kell választanom ket, és már kezddhet is a munka.

De hol kezdjem? Véletlenszeren? Az els padban? Az utolsóban? A nagyszájúaknál? A csendesen figyelknél? Nem tudom. Sok kollégával beszélgetek országszerte. Senkinek sincs kész receptje. Arra volna, hogy a leszakadó 20-30 %-ot már a félév felére kimutassák. De ez nekem is megy. Mit tegyek, mit tegyünk, hogy a kiemelked 5-10 %-ot és a közülük is kiugró 1-3 %-ot idben megtaláljam? Számomra ezért volt fontos az els országos felsoktatási tehetséggondozási mhelykonferencia, a Tehetség–Felsoktatás–Bologna 2008, melyet az ELTE szervezett a Nemzeti Tehetségsegít Tanács (NTT) konferenciasorozatának keretében, 2008 májusában.


Tehetség–Felsoktatás–Bologna 2008


A magyar társadalom a tehetség szolgálatában cím konferenciasorozat az NTT védnöksége alatt indult a 2008. februári általános, a tehetség minden formáját és a tehetséggondozás minden szintjét megszólító nyitórendezvénnyel. Az ott meghirdetett alapgondolatoknak a felsoktatásra vetítését tzte ki célul a magyar tehetséggondozás els szakkonferenciája, amelyet 2008. május 23-án szervezett házigazdaként az ELTE Budapesten, az új lágymányosi egyetemvárosban.

A szakkonferencia elkészítése során vált világossá, hogy az elmúlt években sokkszer operációkon átesett magyar felsoktatásban korai és megalapozatlan volna egy, a témát összegz konferenciát szervezni. Rá kellett jönnünk, hogy már az is intellektuális kihívást jelent, hogy magukat a megoldandó részproblémákat összegyjtsük, és kezelhet szerkezetbe rendezzük. A szervezést összefogó ELTE-rektorhelyettes, Fazekas Marianna javaslatára ezért a konferenciát kettébontottuk: a májusi nap az elkészítésé, a problémakörök felvázolásáé, alkalmi munkacsoportok kialakításáé, hogy majd az szön, egy összegz nap keretében a válaszokhoz is eljuthassunk.

A konferenciára összesen 160-an regisztráltak. Kétharmad részük aktív felsoktatási dolgozó, rektoroktól tanársegédekig, tudományos diákköröktl szakkollégiumokig. Minden hatodik résztvev olyan diák volt, aki már bizonyságot adott tehetségérl és elkötelezettségérl. Összesen huszonkilenc hazai felsoktatási intézmény hatvan kara volt így jelen. Képviseltette magát a közoktatási tehetséggondozás is kilenc fvel. Mellettük megfigyelk jöttek a privát és állami szponzori szférából, valamint az oktatási fhatóságtól és háttérintézményeitl is.

Déleltt a két és fél órás plenáris ülésen nyolc eladás szerepelt. Az ülést Fazekas Marianna, az ELTE rektorhelyettese és Szendr Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke vezette. Az eladásokat összeköt, felvezet gondolataik önmagukban is értékes részei voltak a közös gondolkodásnak. Hamar kiderült – és nem keltett nagy meglepetést –, hogy valamennyi eladó, még diákként, maga is részese volt tudományos diákkörnek, évtizedekkel ezeltt, az akkori professzorok, tanársegédek segítettek nekik a szárnybontogatásban.

Az eladók sorát Hudecz Ferenc, az ELTE rektora nyitotta meg. Kiemelte, hogy az intézmények keresik az utat, amely a tehetségek felfedezése, fejlesztése és megrzése felé vezet. Ebben közös gondolkodásra van szükség a hazai felsoktatás minden szervezési szintjén. Weiszburg Tamás, az ELTE docense, az OTDT alelnöke eladásában a szükséges feladatokat, lehetséges vitapontokat vázolta. Ezek két nagyobb csoportba gyjthetk. Az egyik a tehetség felismerése és a diákok tehetségpályán tartása, lehetség szerint kézrl kézre adása. Nehézséget jelent, hogy a középiskolától a doktori iskolákig háromszor kell „átszállni” a tehetséges diáknak, és minden átszállás töréspont is lehet, ha nem figyelünk oda az átmenetekre. Az els bolognai ciklus („B” szint) ma a hazai felsoktatási tehetséggondozás legproblémásabb szintje: itt találkozunk a legnagyobb hallgatói létszámmal (és idáig a legtöbb tehetséges diák el is jut), de itt vannak a legkevésbé kidolgozott technikáink a tehetségek felismerésére, és itt van a legkevesebb id a már felismertekkel való foglalkozásra. A másik megoldandó – sokszor az intézmények szintjén meg is oldható! – problémakör a már kiválasztottakkal való foglalkozás technikái, a tehetséggondozás napi gyakorlatának szemléleti, jogi, személyi kérdései. Ilyenek például a tehetséggondozásban hatékony tanárok munkaideje egy jelents részének e célra való felszabadítása, az intézményi szabályzatok célszer átalakítása, vagy akár csak a pozitív, befogadó légkör, amelyben mindenki számára világos, hogy a tehetséggondozás nem a többiek rovására, különösen nem ellenükben, hanem az egész intézmény színvonalának emelésére folyik, és így ennek minden szerepl közép- és hosszú távon nyertese lesz.

Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem (SE) professzora, az NTT elnöke A felsoktatási tehetséggondozás helye a hazai tehetséggondozás jelenében és jövjében cím eladásában kiemelte, hogy a tehetségek fejlesztésénél mind a tehetségpiramisra („aki csak a tetejére koncentrál: veszít”), mind a tehetségkorfára („aki csak a végére koncentrál: veszít”) figyelemmel kell lenni. Hallhattunk a Magyar géniusz integrált tehetségsegít program (2008–2011) céljairól is, így a Tehetségpontok rendszerérl és a tehetségeket segít civil mozgalmak, valamint az oktatási intézményrendszer hálózatos együttmködésérl. Csermely professzor beszámolt a résztvevknek az SE Kerpel-Fronius Ödön tehetséggondozó program els évének tapasztalatairól is. (A program részletes ismertetésére a cikk következ részében kerül sor – a szerk.)

Mang Béla, a Miskolci Egyetem (ME) stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese, a Felsoktatási és Tudományos Tanács elnöke A tehetséggondozás a hazai felsoktatási stratégiában témakörben tartotta eladását. A tehetséggondozást elhelyezte a hazánkban 1993 óta folyamatosan változó felsoktatási környezetben, valamint a felsoktatás globalizációs folyamataiban, amelyekben Európa egyre perifériálisabb szerepet játszik. Rámutatott, hogy a gazdaság egészséges szerkezet, innovatív fejldésének kulcsszerepli a helyzetbe hozott tehetségek, így ezek fejlesztésének szükségessége lényegesen túlmutat az akadémiai szférán. Utalt a Magyar géniusz programban és az Új Magyarország fejlesztési tervben rejl tehetséggondozási forrásteremtési keretekre is.

Balogh László, a Debreceni Egyetem (DE) tanszékvezetje a Debrecenben 2001 óta folyó integrált tehetséggondozási kísérlet (DETEP) céljáról, metodikájáról és eredményeirl számolt be. A DETEP tagjaira a tanulmányi eredményük alapján a DE karai tesznek javaslatot. A benevezett diákok pszichológiai és szociológiai tesztek után kialakult sorrendje, valamint személyes szakmai elbeszélgetések alapozzák meg a hatékony kiválasztást. Egyetemi szinten évente mintegy 90-100 diák kerül be a programba. A bekerültek, akik munkatervüket sikeresen valósítják meg, többszint (rektori/egyetemi, dékáni/kari) szakmai, anyagi és erkölcsi támogatásra számíthatnak a Debreceni Egyetemtl. A program folyamatos javítását a hozzá kapcsolódó tudományos tehetségkutatás is segíti.

Balogh Judit, a DE docense, a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága els elnöke, a félszáz évnél is nagyobb hagyományú tudományos diákköri mozgalom (TDK) és a felsoktatási tudományos tehetséggondozás legismertebb, minségbiztosított ellenrzpontja, a kétévenként megrendezésre kerül, alkalmanként mintegy 15 ezer diákot, tanárt, tudományos kutatót megmozgató Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) helyzetét mutatta be. Kiemelte azon pontokat, ahol a változó felsoktatási környezet nehezíti a TDK-s tehetséggondozás hagyományos technikáinak alkalmazását, mind intézményi, mind országos szinten új utak keresésére ösztönözve a diákkörösöket segít tanárokat, intézményi adminisztratív vezetket. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a nagy hagyományokon nyugvó, de megfelelen alkalmazkodó, stabil TDK-s környezet jelentheti ma a legtöbb tehetség számára a kibontakozás kereteit a hazai felsoktatásban. Az intézményi TDK-munkának, csakúgy, mint az OTDK-nak, elkoptak az állami forrásai. A feladat végzése a legtöbb helyen a tanárok és az OTDK szervezésében részt vevk részérl kizárólag a kötelez munkaterheken felül folyik, ami nem lehet tartósan alapja egy minségbiztosítási rendszernek. Az állami szerepvállalás tehát nem váltható ki, ugyanakkor a bvítésbe a versenyszférát is meg kell próbálni bevonni.

Surján Péter professzor, az ELTE Bolyai Kollégiumának igazgatója, a Bologna-rendszer által a szakkollégiumok elé állított új kihívásokról beszélt. A megváltozott környezetben n a tagok kiválasztásakor a tévedés esélye, és ez megköveteli a munka során a minség korábbinál folyamatosabb ellenrzését is. N az igény arra is, hogy a szakkollégiumok maguk is meghirdethessenek tantárgyakat, amelyek ellensúlyt képezhetnek a tömegképzésbl adódó minségesésnek. A folyamatos munkához azonban nem alkalmi pályázatokra, hanem kiszámítható gazdasági és infrastrukturális helyzetre, valamint – akkreditáción nyugvó – nagyfokú szakmai önállóságra is szükség lenne.

Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem magántanára, az OTDT alelnöke, maga is húsz éve az els Pro Scientia Aranyérmesek egyike, a felsoktatási tehetséggondozásra fordítható forrásteremtés lehetségeit elemezte. A Magyar géniusz integrált tehetségsegít program a következ két évben a már kipróbált kiváló és a most alakuló ígéretes tehetséggondozó programokat, a tehetségsegít szervezetek hálózatépítését és az érintett fiatalok önszervezdését fogja támogatni. Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében három strukturális forrás kapcsolódik ide, rendre a Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsoktatásban (TÁMOP 4.1.1), a Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja (TÁMOP 4.2.3), valamint a Nemzeti kiválóság program (TÁMOP 4.2.4). E forrásokhoz azonban csak megfelel felkészüléssel juthatnak hozzá az intézmények, amely felkészülésnek része kell, hogy legyen a saját költségvetésben a tehetséggondozási elirányzatok tervezése, a tehetséggondozási stratégiájuk fenntarthatóságának elemzése és ez alapján véglegesítése. Mindezek pedig csak partnerségben képzelhetk el a felsoktatáson belüli és a felsoktatást körülölel gazdasági-társadalmi szereplkkel.

A plenáris ülést másfél órás munkaebéd követte. A tízfs vegyes asztaloknál intenzív beszélgetés folyt. Bár minden résztvev nagyon elkötelezett volt, látszott, hogy csak egy részük optimista, sok a fáradófélben lév, magát magányosnak érz harcos. Azért szinte mindenütt jelentkezett pár jó, általánosítható ötlet, gondolat, problémamegragadás. Ilyen például, hogy a kisebb felsoktatási intézményeknek tudatosan kell keresni olyan nagyobbakat, amelyekkel közösen tudnak mködtetni tehetséggondozó programot, ha a saját programjaik – a várható szerény diáklétszám miatt – nem volnának hatékonyak. De az is fontos, hogy a sokszor regionálisan meghatározó szerepet játszó nagy intézményeknek sem szabad bezárkózniuk: a nagyok szintjén is szükség van folyamatos tapasztalat- – és ha kell – diákcserékre. A hazai egyetemeknek (a legnagyobbaknak is!) fel kell ismerniük, hogy a második bolognai ciklustól („M” szint) kezdden a legtehetségesebb diákok esetében már nem egymással, hanem a legjobb európai egyetemekkel kell versenyezniük.

A délutáni program félórás miniszterelnöki köszöntvel indult. Ennek lényege rímelt a déleltt kirajzolódó képre: legyenek jó intézményi és szakmai stratégiák, konkrét tervek a felsoktatási tehetséggondozásra, és lesz hozzá állami/uniós forrás is.

Ezután a munka három szekcióban (él, illetve élettelen természettudományok, társadalomtudományok) folyt. A szakági viták jól mutatták, hogy még valóban csak a problémák pontos megfogalmazási stádiumában vagyunk. Azért itt is felszínre került több új tartós érték szempont, amit a szekciók moderátorai (Ligeti Erzsébet, Horváth Ákos, Váradi Balázs) a rövid plenáris összegzésben mutattak be.

A zárszóban Fazekas Marianna rámutatott, hogy a jó kezdet nyomán szükség van a folyamatos, minden érintett szervezet által segített mhelymunkára és idrl idre egy-egy összegz mhelykonferenciára. Az els összegzés szre várható. Az ELTE-n a staféta elindult, a felsoktatási tehetség-konferenciasorozat megkezddött. A konferencia vetített képei és rövid szöveges összefoglalói a http://www.elte.hu/hirek/konferenciak honlapon megkereshetk.


Weiszburg Tamás

PhD, az OTDT alelnöke, Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványtani Tanszék

weiszburg ludens . elte . hu



Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program

a Semmelweis egyetemen


A Semmelweis Egyetem Szenátusa az egyetem tehetséges hallgatóinak felkutatására és folyamatos gondozására a szorosan vett egyetemi tanulmányok eltt, alatt és után 2007-ben az egyetem korábbi professzoráról, Kerpel-Fronius Ödönrl (1906–1984) elnevezett tehetséggondozó programot hozott létre. A tehetséggondozó program elsdleges célja, hogy az egyetemre érkez, illetve itt tanuló tehetséges diákokra felfigyeljen, és kiemelten kezelje ket. A programba alapveten formális kritériumok (tanulmányi átlag, elért eredmények) alapján kerülnek be az egyetemi hallgatók és a doktoranduszok. A pályázat alapján a programot irányító Tehetséggondozó Tanács a formális kritériumok szerint alakítja ki az egyetem kiválósági listáját. A kiválósági listára felkerült hallgatók különböz kedvezményekben és segítségben részesülnek. Ezek egyikeként az egyetem e diákok által történ többletórák felvétele esetén többletkreditjeik költségeit magára vállalja. A kiválósági listáról a Kerpel-Fronius Ödön tehetséggondozó programba a diákok személyes felvételi beszélgetés után kerülnek be. A beszélgetésen a felvételi bizottság a listán szerepl diákok motivációját, hosszú távú elkötelezettségét méri fel. A diákok a tehetséggondozó programba kerüléssel elssorban kiemelt szakmai irányítást, valamint az egyetem és a szponzorok által biztosított ösztöndíj-lehetségeket kapnak.

A Kerpel-Fronius Ödön program 2008-tól kiterjed arra a tizennégy középiskolára, amelyekbl hosszú évek óta az egyetem legjobb hallgatói érkeznek. A partneriskolákkal az egyetem szervezett kapcsolatot épít ki. Ennek keretében az egyetem mozgósítja legkiválóbb oktatóit és kutatóit, hogy e középiskolákban figyelemfelkelt, tudományterületüket és az egyetemet népszersít eladásokat tartsanak. A kiválasztott középiskolákat az egyetem folyamatos információkkal látja el (egyetemi újságok, weboldalak összekapcsolása, érdekld kiváló középiskolás diákok azonosítása, tanáraik segítése, számukra rendszeres elektronikus hírlevelek küldése) és számukra speciális nyitott napokat tart.

A Kerpel-Fronius Ödön tehetséggondozó programban részt vev hallgatók számára az egyetem Tehetséggondozó Tanácsa mentort biztosít. A mentor a hallgatónak nemcsak a szken vett szakmai elrehaladását segíti, hanem általános emberi fejldését is figyelemmel kíséri. Jelenleg 49 hallgató vesz részt a programban, az egyetem különböz karairól (ÁOK, FOK, GYOK, ETK, Doktori iskola). Az egyik PhD-hallgatóval és mentorával beszélgettünk az eddigi tapasztalatokról.


A Transzplantációs és Sebészeti Klinikáról dr. Langer Róbert egyetemi adjunktus, a Tehetségtanács tagjaként mentori feladatokat is vállalt a Kerpel-programba felvett hallgatók részére. Miért tartja szükségesnek a tehetségekre való kiemelt odafigyelést?


A tehetséggondozás programját nagyon fontosnak tartom, mivel az egyetem ontja a kiváló képességekkel rendelkez medikusokat, akik közül igen sokan külföldre távoznak, ahelyett, hogy itthon hasznosítanák tudásukat, amire az állam nem kis pénzt áldozott. Ha érzik a tördést, odafigyelést, még az itthoni nehéz körülmények közé is, de szívesen jönnek haza, ha tárt karokkal várják ket, és érzik, hogy valóban nagy szükség van a szaktudásukra.


A Kerpel-Fronius tehetséggondozó program, „intézményes ügyét” Önön kívül kik karolták fel, illetve indították el a Semmelweis Egyetemen?


A program kidolgozásában, elindításában olyan prominens személyiségek is részt vettek, mint Sótonyi Péter professzor úr, rector emeritus, aki egyúttal a Tehetségtanács élén az elnöki posztot tölti be. A tehetségprogram titkáraként, mozgatórugójaként mköd Csermely Péter professzor, aki már korábban a tehetséges középiskolásokkal is foglalkozott, és jelenleg a Nemzeti Tehetségsegít Tanács elnökeként is funkcionál. Valamint dr. Szabó Attila egyetemi adjunktus az I. sz. Gyermekklinikáról, és így tovább. Valamennyien a Tehetségtanács tagjaiként egyúttal mentori feladatokat is ellátnak. Végül, de messze nem utolsósorban, a program elindításában Tulassay Tivadar rektor úr személyes támogatása perdönt volt.


Mint mentor, milyen tapasztalatokkal gazdagodott, miben lehet segíteni a tehetségeket?


Ezek a fiatalok mind igen okos, tehetséges, sokoldalú személyiségek. A mentor feladata nem a szakmai elremenetel segítése, erre van a témavezet, illetve az adott intézmény, ahol a tudományos munkát végzi a hallgató. Sokkal inkább egy személyes kapcsolatról van szó, melyben a szakmát csak indirekt módon érint problémákat, nehézségeket lehet feltárni, megbeszélni, és olyan dolgokra hívni fel a figyelmet, melyek a személyiség formálásában vannak segítségre. Itt a mentor tapasztalata, jó tanácsai azok a fontos komponensek, melyek a mentorált segítségére lehetnek.


A Kerpel-Fronius tehetséggondozó program egyik résztvevje, Langer Róbert egyik mentoráltja Fröhlich Georgina sugárfizikus PhD-hallgató, aki az ELTE TTK fizika és csillagász szakán végzett, a Kar Kiváló Hallgatója Díj és a Köztársasági Ösztöndíj birtokosa. Legutóbb egy bostoni konferencián tett szert egy újabb megtisztel kitüntetésre. Milyen díjjal lettél gazdagabb?


Igazán meglepett ez a díj, nem számítottam rá, mivel nagyon kevés európai kap ilyen elismerést az Államokban szervezett konferenciákon, fleg, ha fizikus, így igen nagy megtiszteltetés volt számomra. A bostoni díjátadást megelzte a bécsi Allgemeines Krankenhausban tett egy hónapos szakmai gyakorlat alatt végzett munkám, amelynek gyümölcse lett ez az emlékplakett, pénzjutalommal egybekötve, amelynek köszönheten eljuthattam Bostonba, a World Congress of Brachytherapyra, és bemutathattam eredményeimet a nemzetközi közönségnek. De az eladásom után a brachyterápia „nagyasszonyaként” ismert Christine Haie-Meder és a szakma egyéb kiválóságainak személyes gratulációja jelentette az igazi élményt számomra.


Tehát a kutatási területed a sugárfizikán belül a brachyterápia lett, a bécsi egyetemen milyen további ismereteket sajátítottál el?


A brachyterápia egyik fellegvára Bécs, és egy olyan új technikáé is, amit Magyarországon még nem sikerült bevezetni (intenzitásmodulált sugárterápia), de benne van a PhD kutatási tervemben. Ott tetszleges témát választhattam, s mivel maximalista vagyok, mindkettt választottam, és összehasonlítottam ket.


Nem könny a tehetségek élete, azt tudjuk… Az els körben kerültél a programba, milyen mértékben sikerült a programmal szembeni elvárásoknak megfelelni, kaptál-e konkrét segítséget valamiben?


Igen, a program nyújtotta segítségadás, kapcsolatteremtés lehetségét hamar megtapasztaltam a saját brömön, konkrétan egy biostatisztika-tanfolyam megszervezése és megtartása során adódott akadályok elhárításában kaptam igen sok támogatást, így a program els nagy rendezvényét sikerrel vihettem végig. A programba bekerült hallgatókból pedig egy különleges közösség alakult, melynek én is részese lehetek. Mi, „kerpelesek” sokat járunk tudományos eladásokra, kiállításokra, színházba, koncertekre, filmklubba, és hálásak vagyunk a „Programnak”, hogy összehozott ennyi hasonló gondolkodású fiatalt. Meg kell említenem még a külföldi hallgatókkal való közös kirándulásokat is, melyeket egyik lelkes kerpeles társam szervez, és ami olyan hihetetlen nagy érdekldést váltott ki, hogy jó eséllyel hagyománnyá fog válni.

Gina, tehát több ízben bizonyítottad a tudománnyal szembeni fanatikus elkötelezettséged, mindezek mellett hogyan tudsz idt szakítani szabadids tevékenységekre is, mint a kamarazenélés, illetve a triatlon, a hosszútávfutás?


A kutatás, elméleti munka során rengeteg energia gyülemlik fel, melyet a sporttal kiválóan le lehet vezetni, emellett nagyobb önismeretre tehetünk szert általa, így másokat is jobban megismerhetünk. A mvészetekben való elmélyülés pedig a legnagyszerbb pszichoterápia, tehát tulajdonképpen mindkettre szükségünk van!

Szluka Beáta

koordinátor

(Semmelweis Egyetem Kerpel-Fronius Ödön tehetséggondozó program)

tehetsegpont freemail . hu



Tehetséggondozás a taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskolában


Taktaharkány Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól 30 km-re, a Takta-közben fekv települése, a lakosság száma 4082 f, közmvesítése megoldott, intézményrendszere szerteágazó. A nagyközség életében meghatározó szerep jut az általános iskolának. Az intézményben folyó nevel-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történ megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Az iskolában mindig nagy hangsúlyt fektetettünk a tehetséggondozásra. A 2001/2002-es tanévben megfogalmazódott az igény a tantestületben, hogy lehetleg ne vesszen el tehetség az iskola falai között, ezért gondoljuk át a tehetséggondozás rendszerét. Ezt az elképzelést a település önkormányzata támogatta, és a mai napig fontos feladatának tekinti. A tehetségek kibontakoztatásában meghatározó szerepük van a pedagógusoknak. Feladatunk, hogy fejlesszük a tanulók személyiségét, kibontakoztassuk egyéni képességeit, és megfelel motiválással elérjük azt, hogy minél kreatívabbak legyenek. A tapasztalatcserék és a nevelk elméleti felkészítése után kezdtük meg a komplex program kidolgozását a Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológiai Tanszékével együttmködve, dr. Balogh László irányításával.

Az intézményünk tehetséggondozó programjának célja: az iskolába járó tanulók egyéni adottságainak, képességeinek felderítése, intellektuális képességeik minél magasabb szintre juttatása, a tehetségkibontakoztatáshoz szükséges személyiségfejlesztés. A pedagógiai célt két f szempont segítségével igyekszünk megvalósítani: a tanulók megfelel küls és bels motiválása, reális önértékelés kialakítása, egyéni differenciálás, új módszerek alkalmazása az oktatásban.

Minden 4. évfolyamos tanulót szrünk májusban. Az 5. évfolyamon induló programba a pszichológiai vizsgálatok eredményeit, az osztályfnökök, szaktanárok véleményét is figyelembe véve válogatjuk be a diákokat. A tehetségfejlesztés egy hosszú folyamat, így alapveten az 5-6. évfolyamban keressük ezeket a gyerekeket, és a 7-8. évfolyamon már teljesen az egyénre szabott, differenciált fejleszt munkára van szükség a számukra legmegfelelbb területen. A diákok régi osztályközösségükben maradnak, de ezen belül biztosítjuk néhány tantárgy (matematika, magyar) képesség szerinti csoportbontásban való oktatását, valamint differenciált egyéni és csoportfoglalkozásokkal segítjük eredményességüket a tanórákon, kiemelt szerepe van a programban a tanórán kívüli gazdagításnak is. A komplex tehetséggondozó programban a déleltti és délutáni foglalkozások szerves egységet alkotnak. Elsdleges feladat a tantervi követelmények minél magasabb szint teljesítése, miközben a gyerekek képességeitl függen lehetség nyílik tehetségük feltárására és gazdagítására külön foglalkozásokon is.

A tanulók érdekldése nagyon sokrét, az a szerencsés, ha sokféle dolgot forgószínpadszeren kipróbálhatnak, hogy végül megtalálják az igazán nekik való, az ket legteljesebben kibontakoztató tevékenységet. A sokféle érdekldés sokféle fejlesztési irányt igényel, ezekre leginkább a tanórán kívüli tevékenységek során nyílik lehetség. Délután, hétvégén, a nyári szünetben a tehetséggondozás funkcióját alapul véve speciális foglalkozásokat tartunk. A gyerekek egyéni érdekldésüknek megfeleln választanak a kínálatból. Itt a feladatot a tanulók differenciáltabban, egyénre szabottabban kapják, mint a tanórákon. Így lehetség nyílik a tanórai anyag elmélyítésére, gyakoroltatására, többletismeretek szerzésére, a szakterületek iránti érdekldés felkeltésére, valamint az egyéni érdekldés elmélyítésére. Vegyes életkorú csoportok is létrejönnek, valamint a komplexitás jegyében nem önálló tárgyhoz, hanem témához kapcsolódik a fejleszt munka. A hatékony pedagógiai differenciálás elengedhetetlenül fontos a program sikeres teljesítéséhez. Ezt a tanórán csak részben lehet megvalósítani, a szabadids kiscsoportos foglalkozások megfelelbb kereteket biztosítanak ehhez. A hétvégi, nyári programoknak aktív résztvevi voltak diákjaink, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal segítik társaikat.

Iskolánk az alábbi lehetségeket kínálja: Kézmves szakkör, Gyöngymhely, Grafikai mhely, Tzzománcmhely, Hímzkör, „Kincskeres” komplex mveldési szakkör, Matematika, Környezetvédelmi szakkör, Színjátszókör, Német/angol nyelv, Informatika-, könyvtár-, könyvtárhasználat szakkör; Sportkörök: Kosárlabda, Sakk, Torna, Úszásoktatás, Lövészet; Mazsoret, modern és formációs tánccsoport, Néptánc, Egyéb szabadids tevékenységek: Játszóházak, akadályversenyek, túrák, kirándulások, sportrendezvények, találkozók neves sportolókkal, múzeum-, színház-, kiállítás-, bábszínház látogatások, versenyek, fellépések, bemutatók, iskolai ünnepélyek, bálok, Jeles Napok rendezvénysorozat; környezetvédelmi tevékenység, erdei iskola, Gyermeknap; Nyári helyi táborok: Kreatív kézmves tábor, Képzmvészeti alkotótábor, Sporttábor, Úszótábor, Arany Turul hagyományrz tábor, Kistérségi Polgárr tábor, Lövésztábor; Nyári belföldi táborok: Erdei iskola, Angol/német nyelvi tábor Tiszavasváriban, Balatonbogláron, Tánctábor (Mazsorett) Királdon, Szilágysági néptánctábor, Ópusztaszeri kirándulás; Nyári, szi külföldi táborokban is részt vehettek már diákjaink: Svájcban, Szlovákiában, Olaszországban, Erdélyben és Belgiumban.

Alsó tagozatban a programot elkészít jelleg képességfejleszt foglalkozás folyik, valamint a kooperatív tanulási módszert is alkalmazzák a nevelk. Az 5-8. évfolyamon nívó csoportos oktatás folyik, a 6. évfolyam számára húszórás tanulás-módszertani tréninget szervezünk; kedvelt a projektmunka is.

A tehetséggondozó program eredményessége hosszabb távon mutatkozik meg, bár jól érzékelhet jelei már most is vannak. A gyerekek sokkal nyitottabbak, kevésbé szoronganak, kapcsolatteremtési képességük jobb. Év végén (5., 7., 8.) újra elvégezzük az egyéni mérést és értékelést, megvizsgáljuk, sikerült-e a kitzött célok irányába elmozdulni. Az elvégzett hatásvizsgálati mérések bizonyítják a program hatékonyságát. Azok a tanulók, akik részt vettek a foglalkozásokon, több területen is dinamikusan fejldtek. Ezek közül ki kell emelni a következket: jelentsen fejldtek általános intellektuális képességeik; tovább ersödött az iskolához, a tanuláshoz való pozitív viszonyuk; az információfeldolgozáshoz használt egyéni tanulási stratégiáik hatékonyabbak, gazdaságosabbak lettek; személyiségjegyeik közül jelentsen ersödött széleskör érdekldésük.

A tanulmányi eredmények, az osztályközösségek alakulása, a társakkal való kapcsolatok alakulása is bizakodásra ad okot. A versenyeredmények igazolják törekvéseink helyességét. A középiskolai felvételi eredmények egyre jobbak, a programban résztvevk jelents része érettségit adó középiskolába nyert felvételt, több tanulónk folytatja tanulmányait az Arany János tehetséggondozó programban. A programban részt vev tanulók aktivitása minden iskolai és iskolán kívüli megmozduláson nagyon magas, örülnek minden programnak, szívesen jönnek, érdekldéssel vesznek bennük részt. A kezdetben kissé visszahúzódóak kinyíltak, bátrabbak lettek.

Az iskola elkötelezte magát a tehetséggondozás ügye mellett. Fontosnak tartjuk, hogy a folytatódjon a ma már a teljes felstagozatot felölel program. Az intézmény fenntartója kezdetektl fogva teljes mértékben támogatja a programot, bízunk abban, hogy ez így marad, mert másként az elképzelések nem valósulhatnának meg.

Célunk, hogy az intézményben minél több gyerek kerüljön be a komplex tehetségfejleszt programba, s hogy a tehetség felderítése és fejlesztése a nemzetközi kutatási eredményekkel összhangban, magas színvonalon történjék. Az osztálykereteket a késbbiekben sem szeretnénk megbontani, hanem az eredeti osztályközösségen belül „képesség szerinti csoportokban” integrálva kívánjuk oktatni a programban résztvevket.

Az a véleményünk, hogy minden iskolának ki kell bontakoztatnia tehetséges tanulói képességeit, s az a szerencsés helyzet, ha a megfelel fejlesztést saját intézményében megkaphatja a gyermek, ugyanakkor az iskolán kívül, a kistérségben rendelkezésre álló lehetségeket is ki kell használni a minél teljesebb kibontakoztatáshoz. Fontosnak tartjuk, hogy az alkalmazott speciális vizsgálati módszerek segítségével szerzett háttér-információkat felhasználva, a tanulókra szabott egyéni fejlesztési programok kerüljenek kidolgozásra, s ezek korrekcióját folyamatosan végezzük el. Ezeket nemcsak a gyerekeket tanító pedagógusok használják a gyakorlati pedagógiai munkában, hanem folyamatosan megbeszéljük az eredményeket a szülkkel is. A fejleszt munka során a gyerekek szüleinek erfeszítésére is építenünk kell, hiszen csak az iskola önmagában nem képes a tehetségfejlesztés terén sem sikereket elérni, fontos, hogy a szülk is partnerek legyenek.

Intézményünk lehetséget nyújt gyakorlati tapasztalatainak megismerésére a kistérség pedagógusai számára is, szakmai tanácskozások és gyakorlati bemutatók, foglalkozások szervezésével, ahol a gyakorlatban is kipróbálhatják a nevelk az ket érdekl technikákat. Nagyon nagy megtiszteltetés és öröm volt számunkra, hogy 2006. szén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tehetségfejleszt hálózati program szakmai, módszertani bázisintézménye lettünk.

Fükné Szatmári Melinda

igazgató, Taktaharkány, Apáczai Csere János Általános Iskola – fukone_melinda freemail . hu




Fröhlich Georgina, a Semmelweis Egyetem Kerpel-Fronius Ödön tehetséggondozó programjának doktorandusza, a bostoni World Congress of Brachytherapy díjazottja bécsi témavezetjével és egy kitüntetett társával


<-- Vissza a 2008/08 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra


[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]