Magyar Tudomány, 2008/08 989. o.

Tudós fórum

Tudományunk mérhető teljesítménye

az Essential Science Indicators

mutatószámainak tükrében

Tolnai Márton

a közgazdaságtudomány kandidátusa, igazgató

MTA Kutatásszervezési Intézet

Schubert András

ügyvivő szakértő

MTA Kutatásszervezési Intézet

Wolf György

könyvtáros

MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

A Web of Knowledge (Thomson–ISI, Philadelphia, PA, USA) Essential Science Indicators (ESI) adatbázisának az 1997–2007 időszakra vonatkozó adatai alapján hazánk tudományos teljesítményéről országos összehasonlító, tudományterületi és intézményi adatokat mutatunk be, melyek e tekintélyes szervezet nemzetközileg elfogadott és hiteles adatait tartalmazzák.

1. Tudományos potenciálunk alapadatai¹

A világ GDP-termelésének 0,36%-át adó Magyarország kutatásra a világ K+F ráfordításának 0,18%-át fordítja. Hazánk az EU-országok összes GDP-jének 1,34%-át termeli, ugyanakkor a K+F ráfordításunk részesedése az EU összes K+F ráfordításából csak 0,67%. Míg az EU-országok egy lakosra jutó GDP-átlagának 59%-át mondhatjuk magunkénak, addig az egy lakosra jutó K+F ráfordításunk aránya az EU átlagának csak 29%-a. A K+F-ben foglalkoztatottak és kutatók viszonylag alacsony száma miatt az egy kutatóra jutó K+F ráfordítás kissé kedvezőbb arányt mutat, az EU átlagának 51%-a. Magyarország lakosainak száma az EU-országok 2,26%-a, ugyanakkor a kutatók száma az EU-országokban foglalkoztatott kutatók 1,29-%-a. Az ezer lakosra jutó kutatók száma Magyarországon az EU átlagnak 57%-a. A K+F-ben foglalkoztatottak (FTE)² összlétszáma pedig még kedvezőtlenebb, az EU átlagnak 50%-a.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a magyar tudomány alulfinanszírozott hazánk gazdasági potenciáljához képest:

• kutatásra-fejlesztésre fele annyit költ

• a kutatásban foglalkoztatottak száma is csekély.

2. Tudományunk teljesítménye és K+F potenciálunk

A Web of Science adatai és számításaink alapján kitűnik, hogy gazdasági és K+F potenciált jellemző mutatóinkhoz képest a tudomány teljesítménymutatói jóval kedvezőbbek.

A magyar tudomány és azon belül egy meghatározó tudományos mag kiemelkedő tudományos versenyképességére utal az a jelentős különbség, amely a gazdasági feltételek és a mért eredmények között van.³

Míg K+F potenciált jellemző adataink az EU-átlag 29% és 51% közöttiek, addig tudományunk teljesítménymutatói az átlagértékhez közeliek, az EU-átlaghoz viszonyítva 57% és 91% között találhatók. Egy paraméterben, az „egy kutatóra jutó publikációk száma” tekintetében az EU-átlagot megközelítik (91%), az OECD-átlagot jóval meghaladják (132%). Ennek minőségét, súlyát jelzi az EU-országok sorrendjében elfoglalt 11. helyünk. Ezzel a helyezésünkkel tudományos „nagyhatalmakat” előzünk meg.

EU-rangsor az egy kutatóra jutó publikációk száma alapján

Az egy kutatóra jutó idézetek számaránya is igen magas, az EU-átlag 61%-a.

EU-rangsor az egy publikációra jutó idézetek száma alapján

Az egy kutatóra jutó átlag feletti publikációs teljesítmény értékét jelentősen növeli, hogy Magyarország egy publikációra a vizsgált országok átlagához képest fele annyit költ. Egy publikációra hazánk az EU-átlag 57%-át fordítja.

EU-rangsor az egy publikációra jutó K+F ráfordítás alapján

Az EU-országok egy publikációra jutó K+F ráfordításai sorrendjében Magyarország a 17., mely a rangsorokban az egyik „legkedvezőtlenebb pozíciónk”, azonban a tudományos teljesítmény szempontjából igen figyelemre méltó. (Kis pénz, nagy teljesítmény.)⁴ Nálunk kevesebbet egy publikációra csak Görögország, Lengyelország és Szlovákia költ.

3. A magyar tudomány teljesítménye az Essential Science Indicators mutatószámainak tükrében

A magyar tudós társadalom munkáját a világ tudományosságának szerves részeként végzi. Az elvárások, az értékek, a teljesítmények nemzetközi mércékhez igazodnak. A magyar tudomány igen jól teljesít, ha produktumát a tudományos kutatás nemzetközileg elfogadott mércéjével mérjük. Az egyik legelfogadottabb nemzetközi mércét a Web of Science adatbázisa szolgáltatja, mely országok, szakterületek, intézmények, kutatók adatai tekintetében összehasonlítható és hiteles.

A Web of Science adatbázisában az 1997-–2007 közötti tíz éves időszakban összesen 44 619 magyar szerzős (magyarországi munkahelyhez köthető) publikáció és 314 564 idézet szerepel. Ezen adatok szerint az egy publikációra jutó idézetek száma 7,05.

Az adatbázisban található 140 ország rangsorában Magyarország jó helyezést ért el:

• a publikációk száma szerint a 34.

• az idézetek száma szerint a 30.

A Web of Knowledge (Thomson–ISI, Philadelphia, PA, USA) Essential Science Indicators (ESI) adatbázisának az 1997–2007 időszakra vonatkozó intézményi adatai alapján 25 EU ország adatait kigyűjtöttük. Az ESI adatbázisából a kiválasztott huszonöt ország adatstruktúrái miatt tizennyolc természettudományi területet, egy multidiszciplináris és egy társadalomtudományi kategóriát, a közgazdaságtan és üzleti tudományokat emeltük ki.

A magyar tudomány tízesztendős publikációs és idézettségi teljesítménye alapján az EU-tagállamok rangsorában a 14. és 15. helyet foglalja el. Az egy publikációra jutó idézetek száma alapján elért 15. helyünkkel – Észtországon kívül – valamennyi új EU-tagállamot megelőzzük.

A magyar tudomány publikációs és idézettségi teljesítménye és annak

alapján helye az EU-tagállamok rangsorában

A magyar tudomány egyes szakterületek szerinti teljesítménye jóval felülmúlja a fent bemutatott országos adatokat.

A publikációk száma alapján jobb teljesítményt mondhat magáénak a kémia 11. helyével; az ideg- és magatartástudomány valamint az agrártudomány 13–13. helyével; a molekuláris biológia, az immunológia továbbá a biológia és biokémia 14–14. helyezésével.

Az egy publikációra jutó idézetek száma kiugróan magas teljesítményt mutat az űrtudomány területén elért 15,9-es érték; a molekuláris biológia, genetika 14,5-es mutatója; az ideg- és magatartástudomány 13,2-es adata valamint a biológia és biokémia 10,3-as értéke. A huszonöt ország szakterületenkénti rangsorában 6. helyet ért el a pszichiátria, pszichológia; a 9. helyet tudhatja magáénak a számítástudomány; 10.-et a közgazdaságtudomány; a 12–12.-et az ideg- és magatartástudomány valamint mérnöki tudományok; a 13. helyet a fizika; a 14. helyet a farmakológia és toxikológia, valamint a földtudomány.

A magyar tudomány publikációs és idézettségi teljesítményeinek

rangsorai az EU-országok között, szakterületek szerint

A Scientometrics 73. kötet 1. számában (2007-ben) tanulmány jelent meg Csajbók Edit, Berhidi Anna, Vasas Lívia, Schubert András szerzőktől World Flash on Basic Research Hirsch-Index for Countries Based on Essential Science Indicators Data címmel.

A tanulmányban a szerzők a Hirsch-index alapján rangsorolják az országokat. Elsődleges adatforrásként az Essential Science Indicators (ESI) adatbázist használták. Megállapítják, hogy az európai országok minden területen jók, de sehol nem élveznek elsőbbséget az USA-val szemben. Az USA toronymagasan vezet. Anglia 17-szer került a 2. helyre, Németország háromszor, Japán egyszer. Mivel a h-index függ az ország méretétől is, a kicsik eleve hátrányban vannak. Hollandiának így is sikerült négy területen bekerülni a legjobb öt közé.

Az új tagországok közül Lengyelország elvben lehetne jó, de rendre alul marad még a kis EU-15 országokhoz képest is. Egy-egy területen viszonylag jó helyezést ér el Csehország, Magyarország és Lengyelország.

A magyar tudomány publikációs és idézettségi teljesítménye

Hirsch-index szerinti rangsor az EU-tagállamok között

Magyarország Hirsch-index szerinti rangsorai kedvezőbbek mint publikációs adatainak száma, vagy az egy publikációra jutó idézetek száma alapján elért rangszámai. (Ezt úgy értelmezhetjük, hogy nincs hiány kiemelkedő teljesítményekben, de egy kissé túlsúlyos az átlagokat lerontó „ballaszt”.) A h-index szerinti összesített 13. helyezésünknél jobbat ért el az űrtudomány 10. helyezésével; az ideg- és magatartástudomány valamint a farmakológia és toxikológia 11–11. helyével; a növény- és állattudomány, valamint a biológia és biokémia 12–12. helyével.

A magyar tudomány teljesítményeinek Hirsch-index szerinti

rangsorai az EU-országok között, szakterületek szerint

4. A Magyar Tudományos Akadémia teljesítménye⁵ az Essential Science Indicators mutatószámainak tükrében

A Web of Knowledge (Thomson–ISI, Philadelphia, PA, USA) Essential Science Indicators (ESI) adatbázisának az 1997–2007 időszakra vonatkozó intézményi adatai közül az összesített statisztikákban az MTA egyedüli magyar intézményként szerepelt tízezernél több publikációval a vizsgált időszakban. Az ESI által használt tudományterületi felosztás huszonhárom kategóriájából az MTA tizenegyben szerepelt a nyilvántartott és értékelt intézmények között. A táblázatokban ezen a tizenegy területen hasonlítjuk össze az MTA adatait tizenhat más tudományos akadémiával, illetve multidiszciplináris kutatóintézmény-hálózattal. A táblázatokban az intézményeket az „idézetek száma/publikációk száma” mutatószám alapján rangsoroltuk.

A magyar publikációk ESI nyilvántartása alapján a Magyar Tudományos Akadémia kutatói az összes magyar publikáció 26%-át készítették, és erre az összes hivatkozás 27%-a mutatható ki. Ez azt is jelzi, hogy az MTA-nak a hazai kutatási potenciálban a teljesítmények alapján elfoglalt helye a statisztikusan kimutatható mutatóihoz képest jóval jelentősebb. Az egy akadémiai publikációra jutó idézetek száma is magasabb az országos összesen értéknél: 7,42.

A tizenhét akadémiai jellegű intézmény között az MTA az idézet/publikáció száma alapján a 10., valamennyi kelet-európai akadémiát megelőzve.

Az idézet/publikáció szám 7,42 országos adatához képest a tizenegy szakterület között több szakma sokkal jobb eredménnyel is büszkélkedhet. Több mint kétszeresét, 15-ös értéket tudhat magáénak az ideg- és magatartástudományok területe, mely a tizenhét akadémia sorában az 5. helyet jelenti. A biológia és a biokémia 11,55-ös és a farmakológia és toxikológia 10,29-es teljesítménye ugyancsak kimagasló, mely e szakterületek esetében is az 5–5. helyezést jelenti

A Magyar Tudományos Akadémia publikációs és idézettségi teljesítményének rangsorai az ESI adatbázisban szereplő tizenhét akadémiai jellegű szervezet között, szakterületek szerint

Az alábbi ábra alapján látható, hogy az MTA publikációit az összes értékelhető szakterületen a magyar átlagnál jobban idézik, és az átlagos idézettség több szakterületen megközelíti, sőt meghaladja a világátlagot.

Az MTA publikációk átlagos idézettségének összehasonlítása tizenegy szakterület szerint a magyar és a világátlaggal

Nem kell szégyenkezniük egyetemeinknek sem. Például az orvosegyetemek idézet/publikációs száma meghaladja az országos átlagos értéket.

Több szakterületen idézet/publikáció mutatójuk is kiváló. A klinikai orvostudományban például a Szegedi Orvostudományi Egyetem értéke 12; a biológia és biokémia területén a Semmelweis Egyetem adata 10,3; az idegtudományok terén a Semmelweis Egyetem adata 11,4.

Kulcsszavak: tudománymetria, bibliometria, mutatószámok, kutatásértékelés, idézetelemzés, Hirsch-index, K+F potenciál, összehasonlító elemzés

Hivatkozások:

Schubert András – Tolnai Márton (2006): Az MTA kutatóhálózatának mérhető teljesítménye, hazai összehasonlításban. MTA Honlap, http://www.mta.hu , 2006. július 4.

Tolnai Márton (2006): Átlag feletti teljesítmény fél-pénzen. MTA Honlap, www.mta.hu. 2006. július. 25.

Török Ádám (2000): Reális-e a magyar tudomány 20. helye a (képzeletbeli) világranglistán? Magyar Tudomány. 11, 1307–1328.

1 A kutatás-fejlesztési mutatószámok, a GDP és a népességi stb. adatok forrása az OECD Main Science and Technology Indicators 2005/2. évi kötete, mely a huszonöt EU-ország közül öt országra K+F adatot nem közöl, ezért a továbbiakban az „EU”-megjelölés ténylegesen húsz tagállam adatait jelenti. (Nem tudtuk szerepeltetni Máltát, Litvániát, Lettországot, Észtországot és Ciprust.) A tudománymetriai adatok forrása a philadelphiai Thomson–ISI Web of Science (WoS) adatbázisa. A publikációk száma a tudomány bármely területén megjelent és a Thomson–ISI Web of Science adatbázisában referált „Article”, „Letter”, „Note” és „Review” típusú 1997–2007 években regisztrált publikációkat jelenti. (Ahol ezektől eltérő adatot közlünk azt külön jelezzük.) A tízéves idősorból éves átlagadatokat is számítottunk, és ezekkel is dolgoztunk.

2 FTE – Full-time equivalent, (teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám)

3 Lásd erről a témáról más megközelítésben, Török Ádám cikkét: Reális-e a magyar tudomány 20. helye a (képzeletbeli) világranglistán? (Török, 2000, 1307–1328.)

4 Részletesebben lásd: Tolnai Márton Átlag feletti teljesítmény fél-pénzen című cikkét. (Tolnai , 2006)

5 Az MTA teljesítményének hazai összehasonlítását lásd: Schubert András – Tolnai Márton
Az MTA kutatóhálózatának mérhető teljesítménye, hazai összehasonlításban című tanulmányában. (Schubert – Tolnai, 2006)

---

<-- Vissza a 2008/08 szám tartalomjegyzékére

---

<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra

---

[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]

---