Magyar Tudomány, 2008/02 221. o.

A jövő tudósai


BEVEZETŐ


Tisztelt Olvasó!


A kutatók utánpótlásával – fiatal tudósokkal foglalkozó melléklet huszonegyedik számában elsőként Kormos Dénes országgyűlési képviselő foglalja össze a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tehetséggondozó hálózat példaszerű működését. Ezt követően É. Kiss Katalin és Péntek János akadémikusok számolnak be az erdélyi „Fogadj örökbe” tehetségmentő programról. Végezetül pedig az Aranyelme Tehetséggondozó Egyesületet mutatja be Szűcs Imre, az egyesület elnöke. Kérjük, ha a nők tudományban betöltött helyzetével vagy az ifjú kutatókkal kapcsolatos témában bármilyen vitázó megjegyzése, vagy javaslata lenne, keresse meg a melléklet szerkesztőjét, Csermely Pétert a csermely puskin . sote . hu e-mail címen .


Csermely Péter

az MTA doktora

(Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani Intézet)



A tehetséggondozás térségi hálózati programja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében


A tehetséggondozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hálózati programjának bemutatása előtt célszerűnek tartjuk, hogy kiemeljük annak a komplex feltételrendszernek néhány elemét, melyek alapvetően meghatározták a hálózat kialakításának tartalmi és szervezeti kereteit. A megye településszerkezetére jellemző az aprófalvas térségek túlsúlya. A 357 településből 138-ban a lakosságszám nem éri el az ötszáz főt, 81 községben ötszáz és ezer közé tehető a lélekszám. A kisiskolákban komoly nehézségeket okoz a szakos ellátás, a speciális fejlesztőmunkába bevonható szakemberek alkalmazása. Egyre növekszik azon tanulók száma, akik a szociokulturális hátrányok, illetve a részképesség hiányosságok miatt szakszerű segítséget igényelnek. A kisiskolák finanszírozási nehézségeiből adódóan a szakemberhiány mellett nehezen biztosíthatók azok az órakeretek, amelyek a jó képességű, tehetség-ígéretnek tekinthető tanulók fejlesztését szolgálják. Külön probléma az iskolai teljesítményben közvetlenül nem mutatkozó, illetve az akadályoztatott tehetségek felkutatása, fejlesztése. Számukra egy ilyen program az egyik leghatékonyabb esélyjavító tényező lehet.

Mindezek alapján a tehetségkutatást, tehetségsegítést nem csupán egy összetett pszichológiai-pedagógiai problémaként, hanem valódi társadalmi szükségletként értelmeztük. A térség versenyképességének fokozása szempontjából is meghatározónak tekintettük a meglévő képesség és tehetségpotenciál feltárását, segítését és hasznosulását. Láthatóan ez egy olyan összetett, többtényezős feladat, amiben az oktatási rendszer fontos szerepet kap, de eredményes megoldás csak szélesebb társadalmi részvétellel lehetséges.

A hálózati program kiépítésének folyamatában melyek voltak azok az előzmények, amelyekre építeni lehetett? Fontos alapértéknek tekinthetjük, hogy a pedagógusok részéről nagy volt a program iránti érdeklődés, motiváltság, valamint komoly együttműködési szándékot tapasztaltunk az iskolán kívüli partnereknél is. Jól lehetett építeni a társulásokra és a kultúraközvetítés intézményeire, szervezeteire (tizenkét közoktatási feladatellátási társulás), valamint a civil szférára. Fontosak voltak a már működő programok, amelyek multiplikáló szerepére feltétlen számítani lehetett. Ezekből kiindulva, az egész megyét átfogó háttérkutatások tapasztalatait is hasznosítva, 2003-ra épült ki a hálózat alaprendszere. A működés anyagi erőforrásaihoz a megyei önkormányzat, Miskolc városa és Megyei Közoktatási Közalapítvány nyújt támogatást. Ezenkívül pályázatok, önkormányzatok és egyedi adományok is hozzájárulnak a működés feltételeihez. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tehetséggondozó hálózati programhoz tíz térségi decentrum negyvenhárom intézménye csatlakozott, ahol 72 műhelyben 1030 tanuló fejlesztése folyik.

Minden szakmai program esetében fontos a megfelelő tudományos háttér biztosítása. Esetünkben két felsőoktatási intézmény, a Debreceni Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Tanszéke és a Miskolci Egyetem Neveléstudományi Tanszéke támogatja a hálózatépítő munkát. Elsősorban háttérkutatásokban, tehetségek azonosításának segítésében, a képzésben és továbbképzésekben számítunk ezekre a szaktanszékekre.

A Megyei Tehetségfejlesztési Koordinációs Fórum kettős feladatot lát el. Egyrészt a szakmai és szakszolgálati intézményeken keresztül közvetíti a hálózat felé szakmai jellegű szolgáltatásait:

módszertani segítség

képzések szervezése

programfejlesztés–koordináció

információs bázis, nyomon követés.

Másrészt a program társadalmi elfogadottságának, támogatottságának erősítése érdekében minél több együttműködő partner bevonására törekszik.

A hálózatépítésben meghatározó szerepük van a körzeti tehetségfejlesztő és tanácsadó központoknak (decentrumok – kistérségi tehetségpontok). Ezek általában lefedik a kistérségi társulásokat. Feladataik:

a kistérségi tehetséggondozó munkaközösségek segítése

tanácsadás pedagógusoknak és szülőknek

közreműködés a tehetségazonosításban

iskolán kívüli partnerek bevonása, mentori hálózat építése

a tehetséggondozó műhelyek támogatása, módszertani segítése

monitorozás, a programban résztvevők követése

komplex tehetségfejlesztő szaktáborok szervezése.

Valamennyi decentrumban dolgozik pszichológus és tehetségfejlesztési koordinátor.

A hálózat legfontosabb gyakorlati elemei a települési, kiskörzeti tehetséggondozó műhelyek. Azok a műhelyek kapnak támogatást, ahol egy-egy műveltségi vagy szakterületen komplex képességfejlesztést valósítanak meg. Az évközi műhelymunkához önismereti programok és nyári táborok kapcsolódnak. A műhelyeknél további feltétel, hogy a maximum tizenöt fős csoportból 50 % lehet a székhely intézmény tanulója.

A bázisintézmények olyan közoktatási és közművelődési intézmények, amelyek egy vagy több tehetségterület fejlesztésében gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Ebből adódóan a gyakorlati módszertani tapasztalatok átadásában, szaktáborok szervezésében, mentorálásban számítunk rájuk.

Folyamatosság, egymásra épülés. A hálózati program az óvodától indulva több iskolafokon – korosztályon – át az egyetemig terjed. Felépítésében jól illeszkedik a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program célkitűzéseihez. A folyamatosság mellett fontos az egymásra épülés, a résztvevők nyomon követése, orientálása. Szeretnénk elérni, hogy minél több tehetségígéretből legyen megvalósuló tehetség, és minél több tehetséges fiatal kerüljön régiónk felsőfokú intézményeibe. Reménykedünk abban is, hogy a tehetségek segítése a megyénkben és az országban is valódi társadalmi üggyé válhat.


Kormos Dénes

szakpedagógus, országgyűlési képviselő

kormoton t-online . hu


Fogadj örökbe”

Tehetségmentő program Erdélyben


Európa keleti felében, különösen pedig a kisebbségi oktatásban kontraszelekciós hatása van annak, hogy az oktatási fokozatokon fölfelé haladva a tanulás egyre inkább próbára teszi a családok anyagi teherbírását. Sok és egyre több tehetséges fiatal többszörösen hátrányos helyzete miatt kénytelen abbahagyni tanulmányait. Ennek következménye az, hogy egy korábbi adat szerint az erdélyi falusi magyar gyerekeknek csak 5 %-a érettségizik. Az 1992-es népszámláláskor a magyarság felsőfokú iskolázottság tekintetében a 9. helyet foglalta el Románia nemzetiségei között. A helyzet azóta sem változott meg gyökeresen, ha az oktatás lehetőségei bővültek is, és szelleme szabadabbá is vált. Nagyon sok erdélyi falusi családnak – különösen azoknak, amelyek több gyermeket nevelnek, amelyeket munkanélküliség vagy betegség sújt, vagy ahol csak egy szülő van – nem telik rá, hogy gyermekeiket középiskolába járassák, vonat- vagy autóbuszbérletüket, kollégiumi díjukat kifizessék. A szórványokból származó gyermekek elkallódásához a román nyelvi, kulturális környezet, a magyar iskola messzesége, a falusi iskolák és a szórványoktatás alacsonyabb színvonala is hozzájárul. Az iskolázatlan falusi szülők körében kicsi a tanulás presztízse, a tudás értéke; sokuk előtt nem világos, hogy az európai versenyhelyzetben a 8–10 osztályt végzett fiataloknak nagyon nehéz lesz helytállniuk; többségükre munkanélküliség vagy segédmunkás lét vár. A továbbtanulást akadályozó tendenciák a romániai magyar nemzeti közösség jövőjét is veszélyeztethetik.

A „Fogadj örökbe” tehetségmentő program, amelyet erdélyi és magyarországi egyetemi tanárok kezdeményeztek 2003-ban, ezen a helyzeten szeretne enyhíteni. A program keretében magyarországi magánszemélyek nyújtanak ösztöndíjat tehetséges szegény sorsú erdélyi falusi magyar fiataloknak. A támogatók hozzájárulása havi 5000 forint. Minden tanulónak két-két támogatója van. A támogató megkapja támogatottjának nevét, címét, fényképét, és félévenként beszámolót kap támogatottjának iskolai előmeneteléről is. Azt a támogató maga dönti el, hogy személyes kapcsolatba kíván-e lépni az általa támogatott gyerekkel. Sok személyes kapcsolat kialakulásáról tudunk; ezek is fontosak lehetnek a szórványhelyzetben gyakran izolálódó, magyar anyanyelvüket, kultúrájukat csak nehézségek árán fenntartó családok számára.

A program működtetését a magyarországi Baptista Szeretetszolgálat vállalta magára, beillesztve már létező „Fogadj örökbe!” programjába. Ugyanakkor a tehetségmentő akciónak nincs semmiféle felekezeti vonatkozása. A Szeretetszolgálat végzi a támogatók toborzását, valamint a támogatások összegyűjtését és Romániába való átutalását.

Az ösztöndíjasok kiválasztása pályázat útján történik. A pályázatok meghirdetésére, értékelésére, az ösztöndíjasokkal való kapcsolattartásra Kolozsváron létrehoztuk a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületet. Ma már a Nyilas Misi Egyesület tart kapcsolatot a támogatók egy részével is; ők adományukat közvetlenül az Egyesület magyarországi bankszámlájára utalják. Az Egyesület mindig a tanév vége felé hirdet ösztöndíjpályázatot – olyan 7–9. osztályban tanulók számára, akik falusi vagy szórványkörnyezetben élnek, nagyon jól tanulnak, és családjukban az egy főre eső bruttó havi jövedelem nem haladja meg a hivatalos minimálbért, a 440 lejt (kb. 31 000 Ft). (Az ösztöndíjat ténylegesen elnyerők családjában az egy főre eső jövedelem ennek általában csak töredéke.) Rendkívül tehetséges és ugyanakkor halmozottan hátrányos helyzetű tanuló a lakóhelyi környezetétől függetlenül is pályázhat. A pályázatokat pedagógusokból álló kuratórium bírálja el és rangsorolja. Az értékelésben fontos szerepet játszik az a pályázó osztályfőnöke által kitöltendő kérdőív, mely a tanuló motiváltságára, egy-egy területen megmutatkozó kiemelkedő képességeire kérdez rá. A sikeres pályázók szüleivel a Nyilas Misi Egyesület szerződést köt; ebben a szülők vállalják, hogy támogatás esetén legalább érettségiig taníttatják gyermeküket, méghozzá magyar nyelven. A gyerekek tanulmányi előmenetelét, családjuk helyzetét a Nyilas Misi Egyesület által felkért tutorok kísérik figyelemmel.

A program ötödik éve működik sikeresen. Az első tanévben 100, a következőben 255 volt a támogatottak száma, 2005-ben 387, 2006-ban 533 (közöttük első ízben öt, Csíkszeredában tanuló csángó gyermek). A támogatott középiskolások számát ötszáz körül szeretnénk stabilizálni, azaz minden tanévben nyolcvan-száz új ösztöndíjasnak szeretnénk támogatót találni. A gyerekek tanulmányi átlaga 9,7 körül van (a romániai 10-es értékelési rendszerben); tucatnyian országos tanulmányi és művészeti versenyeken is díjakat szereztek. Az első harminchat ösztöndíjas 2007-ben sikeresen leérettségizett, és huszonheten egyetemre is bejutottak. Most azt tervezzük, hogy – amennyiben a támogatók ezt vállalják – őket egyetemi hallgatóként is segítjük, esetleg az előzőeknél nagyobb összeggel.

A program bővülése és a támogatók lassú cserélődése új támogatók folyamatos bevonását teszi szükségessé. A Magyar Tudomány olvasóit is arra kérjük, csatlakozzanak a „Fogadj örökbe” akcióhoz, és barátaik, kollégáik figyelmét is hívják fel rá. A program biztonságos működtetéséhez tartalékalapot is szeretnénk létesíteni. A program működésmódja, az egyéni adományok személyre szóló jellege ezt eddig nem tette lehetővé. A hosszú távú működés biztonságát garantáló pénzalap megteremtéséhez intézményi, vállalati szponzorok segítségét várjuk.

É. Kiss Katalin

az MTA levelező tagja, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület alapító tagja

ekiss nytud . hu


Péntek János

az MTA külső tagja, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület alapító tagja

pentekj gmail . com



Aranyelme

Tehetséggondozó Egyesület


Az egyesület 2004 nyarán alakult, az alapító tagok a Fővárosi Pedagógiai Intézet Tehetséggondozó Központjának munkatársai voltak. Az egyesület célja komplex tehetséggondozó szolgáltatás működtetése, a tehetséggondozás ügyének előmozdítása. A közhasznú civil szervezetként bejegyzett társaság tagjai és egyben munkatársai a tehetséggondozás ügyében elkötelezett pszichológus és pedagógus szakemberek, kutatók. Munkájukat választott elnökség koordinálja, segíti és ellenőrzi. A tehetséggondozó szolgáltatások két alappillére a fókuszált pszichológiai tanácsadás és a komplex tehetséggondozó foglalkozások. A szolgáltatások közül a tanácsadás nyitott, bármely tehetséggyanús vagy tehetséges gyermek és szülei által igénybe vehető, míg a komplex foglalkozásokat a tanácsadáson részt vett, valamely tehetségkomponensben az életkori szint fölött teljesítő gyermekek számára ajánljuk fel.


Fókuszált pszichológiai tanácsadás

(tehetség-tanácsadás)


A tanácsadás célja a tehetség pszichológiai eszközökkel történő azonosítása, a szülőben felmerülő kérdések tisztázása, konkrét helyzetekben, felmerülő problémákban való segítségnyújtás. A tanácsadásra telefonon vagy e-mailben jelentkeznek a szülők, itt egy előzetes szűrésen mennek keresztül: a jelentkezéseket fogadó munkatársunk meggyőződik róla, hogy a tanácsadásra jelentkező szülő kérdése, kérése, problémája a tehetség-tanácsadás keretein belül értelmezhető-e. Tájékoztatja a jelentkező szülőt a tanácsadás menetéről, és időpontot egyeztet a klienssel. A tehetség-tanácsadás háromlépcsős folyamat, tartalmaz egy, a szülővel folytatott beszélgetést, a gyermek vizsgálatát, és a vizsgálat eredményeinek megbeszélését. A tanácsadást erre kiképzett, tapasztalattal és elméleti háttérrel rendelkező, pszichológus végzettségű személy végzi. A szülővel folytatott beszélgetés vagy „első interjú” során a pszichológus rögzíti a kliens kérdéseit, problémáit, majd félig strukturált interjúban tájékozódik a gyermek fejlődéséről, észlelt tulajdonságairól, a szülő gyermekkel kapcsolatos tapasztalatairól, feltételezéseiről. A gyermek vizsgálata interjúból, a gyermek alapvető érzelmi és motivációs beállítódását, valamint érdeklődését felmérő tesztekből, valamint kognitív képességeinek, és kreativitásának részletes felméréséből áll. A harmadik fázisban a szülőt részletesen tájékoztatjuk a vizsgálat eredményeiről, elmagyarázzuk az egyes eredmények jelentését, és a vizsgálat eredményeinek értelmezésével megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyekkel a szülő a tanácsadásra jelentkezett. A tehetségesnek diagnosztizált gyermekek számára felajánljuk egyesületünk komplex tehetséggondozó programjait.

A tanácsadásra jelentkező szülők nagy része objektív képet szeretne kapni gyermeke képességeiről, és emellett specifikus kérdésekre is választ keres: milyen iskolába írassa a gyereket, fejlessze-e valahogy, okozhatja-e a gyermek tehetsége az iskolában jelentkező problémákat stb. A szülő kérdéseire a tanácsadás összetett jellegének köszönhetően szinte minden esetben kielégítő, számára segítséget jelentő módon választ kap, a tanácsadáson részt vevő szülők felméréseink alapján szinte kivétel nélkül elégedettek a szolgáltatással.

Tapasztalataink szerint azon klienseink, akik rendszeresen járnak az egyesület programjaira, a későbbiekben szívesen kérnek tanácsot pszichológusainktól vagy programvezetőinktől. Fontos számunkra, hogy klienseink egyesületünk munkáját nem egyszerű termékként, hanem a szülő, a gyermek és az egyesület szakemberei közötti folyamatos kapcsolatként éljék meg, hisz így valósul meg a tehet-séggondozás teljes komplexitásában.

A gyermek vizsgálatával egybekötött háromlépcsős tanácsadásnak feltétele a gyermek feladathelyzethez kapcsolódó készségeinek megfelelő érettsége. A vizsgálatot ezért öt-hat éves kor előtt nem végezzük el, ilyen esetekben a szülőnek adunk tanácsot a gyermeket optimálisan fejlesztő környezet, tevékenységek és szülői magatartás terén. A tanácsadás felső életkori határa általában tizennégy év, amikor a legmegfelelőbb középiskola kiválasztásában segítünk, de előfordul, hogy klienseink már középiskolás korukban pályaválasztási segítségért keresik fel tanácsadóinkat.

A pszichológiai tanácsadást három pszichológus végzi, éves szinten nyolcvan–százhúsz gyereket vizsgálunk. A tanácsadásra jelentkezők nagy része Budapestről és vonzáskörzetéből érkezik, de sok, vidékről érkező megkeresésünk is van.


Komplex tehetséggondozó

(gazdagító) programok


A programok elsődleges célja a tehetséges gyermekek iskolán kívüli, speciális módszerrel történő fejlesztése-gazdagítása. A programok nem iskolai tantárgyak, sokkal inkább a gyermeki érdeklődés területei köré épülnek. A foglalkozásokat szombat délelőttönként tartjuk, egy adott téma köré szerveződő program nyolc alkalomból áll. Legfontosabb pedagógiai elveink a gyermekek érdeklődésének központba helyezése, a kiscsoportosság, az oldott légkör biztosítása, a gyermekek kíváncsiságának felkeltése, információéhségük kielégítése mellett a gyermekek együttműködési készségének fejlesztése. Nagy hangsúlyt fektetünk az egészen korai tudományra nevelésre, a kérdezés és a megismerés örömének megtapasztalására, a logikus és a kreatív gondolkodás együttes fejlesztésére, valamint a különböző információk közötti kapcsolatok kialakítására. Tapasztalataink szerint a gyerekek ilyen közegben sokkal bátrabbak, nyitottabbak, kreatívabbak és önállóbbak, mint a hagyományos iskolai tanítás során. Mivel a gyerekek maguk választják ki az érdeklődésüknek megfelelő programot, a foglalkozásokon és a táborban hozzájuk hasonló képességű és érdeklődésű gyerekek között vannak, ami amellett, hogy szintén fejleszti őket, legalább akkora örömforrás számukra, mint maguk a foglalkozások.

Fontos pedagógiai elvünk, hogy kollégáink csak minimális külső megerősítést (szóbeli dicséretet) alkalmaznak, és elkerülik, hogy a gyermekek belső – a cselekvés, megismerés öröméből táplálkozó – motivációja külső jutalmaknak, pontozásnak, rangsoroknak vagy versenyeztetésnek essen áldozatul. A feladatok, problémák, bemutatott jelenségek helyes kiválasztásával, az életkornak megfelelő kihívást jelentő, ám elsősorban kooperatív problémamegoldást igénylő feladathelyzetek kialakításával tapasztalatunk szerint a gyerekek legalább olyan intenzív, de időben tartósabban fennmaradó szellemi és kreatív tevékenységre motiválhatóak, mintha versenyhelyzetbe helyeznénk őket.

A programok tervezésekor a legfontosabb szempont, hogy az adott téma a gyermekek számára érdekes, gondolatébresztő formában legyen megjelenítve, és hogy lehetőleg minél több, a gyermekek részéről potenciálisan érdeklődésre számot tartó olyan területet le tudjunk velük fedni, melyek speciális irányú tehetséggel rendelkező gyermekek számára az optimális fejlődés biztosítékát jelentik, illetve amely a készségek, képességek kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges fejlesztést biztosítják. Ahhoz, hogy a csoportokban hatékony és minden gyerek számára kihívást jelentő és hasznos munka folyhasson, a programok életkori keretek között kerülnek meghirdetésre. Általában maximum két-három év életkori eltérés az, ami ezekben a csoportokban még problémamentes működést hoz. A foglalkozásokat nagyóvodás kortól tizenkét-tizenhárom éves korig hirdetjük, a programokon részt vevő gyerekek nagy része hat-tíz éves. Éves szinten mintegy háromszáz-háromszázötven gyerek vesz részt a foglalkozásokon.

Szakmai alapelvünk, hogy a kiegyensúlyozatlanul fejlődő gyermekek számára a tehetséggondozó tevékenység mellett az elmaradott területek fejlesztését írjuk elő, hiszen nem célunk, hogy a fejlődésbeli vagy képességbeli aszimmetriákat fenntartsuk, tovább növeljük. Különös gondot fordítunk az intellektuális téren előreszaladt, de finom-motorikus, érzelmi vagy szociális készségeik terén életkorukhoz képest elmaradást mutató gyermekek csoportos és egyéni fejlesztésére.

A foglalkozások nagy részét (mivel nem tantárgyakra épülnek) az adott tudományterületen alapos ismeretekkel rendelkező és gyermekekkel való foglalkozás terén tapasztalt fiatal tudósok, kutatók tartják. A foglalkozásvezetők a tudomány változatos területeiről érkeznek: biológus, nyelvész, régész, csillagász, vegyész, programozó és mérnök végzettségű kollégák mellett a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődését pedagógus, drámapedagógus és fejlesztőpedagógus kollégák foglalkozásai segítik. A foglalkozásvezetők és a pszichológusok együttműködése folyamatos: az adott gyermekkel való differenciált foglalkozáshoz legtöbb esetben nélkülözhetetlen a gyermeket vizsgáló, a gyermek adottságait, a szülői és iskolai hátteret alaposan ismerő pszichológussal folytatott rendszeres konzultáció. A különlegesen tehetséges gyerekek egyéni fejlesztését kollégáink a szülő kérésére, de a pszichológus jóváhagyásával és szupervíziója mellett végezhetik.

A tehetséggondozó foglalkozások speciális, intenzív formája az évről évre megrendezett nyári tábor, ahol a gyerekek az év közben heti bontásban tartott foglalkozásokon megismert aktivitásokon kétszer négy teljes délelőttön keresztül vehetnek részt. A táborban, csakúgy, mint év közben, a gyerekek maguknak választják ki az őket legjobban érdeklő foglalkozásokat. Éves szinten kb. negyven gyereket táboroztatunk.


Egyéb tevékenységek, együttműködések


Egyesületünk megalakulásától fogva partnerintézménye az ELTE PPK tehetséggondozó szakpedagógusokat képző szakjainak. A hallgatók számára hospitálási, próbatanítási és konzultációs lehetőséget biztosítunk. Iskolák felkérésére részt veszünk pedagógiai programok és iskolai tehetséggondozó szisztémák kidolgozásában és működtetésében; munkatársaink rendszeresen adnak elő oktatási és mentálhigiénés fórumokon, konferenciákon, látnak el vendégelőadói vagy szakértői feladatokat iskolákban. A tehetséges gyermekek iskolaválasztását segítve együttműködünk számos tehetséggondozó iskolával. 2007-től regisztrált Tehetségpontként és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tagjaként működünk.


Szűcs Imre

elnök, Aranyelme Tehetséggondozó Egyesület

aranyelme gmail . com


<-- Vissza a 2008/02 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra


[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]