BESZÁMOLÓ A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
178. KÖZGYÛLÉSÉRÕL • 2008. MÁJUS 5–6.
Május 5-én Vizi E. Szilveszter elnök nyitotta meg a közgyûlést, külön köszöntötte Mádl Ferenc volt köztársasági elnököt, Molnár Károly dezignált minisztert, Glatz Ferencet, az MTA elõzõ elnökét, Jancsó Miklóst és Lator Lászlót, a Széchenyi István Mûvészeti Akadémia elnökét, illetve ügyvezetõ elnökét, Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság elnökét.
Ezt követõen néma felállással emlékeztek a legutóbbi közgyûlés óta elhunyt Bérces Tibor, Borzsák István, Cseh-Szombathy László, Csörgõ Sándor, Gáti István, Gergely János, Kosáry Domokos, Kubinyi András, Kurnik Ernõ, Pungor Ernõ, Rajki Sándor, Szabó Kálmán, Varga János rendes tagokra, Fazekas Patrik levelezõ tagra, Krocskó Gyula külsõ tagra, Hasan Eren, Záborszky János tiszteleti tagokra. Vizi E. Szilveszter megemlékezett Kosáry Domokosról: Nagy tudós, bátor ember, tántoríthatatlan demokrata távozott közülünk. Elment egy ember, aki akkor is meg mert szólalni, amikor mindenki néma maradt. Megemlékezését Kosáry Domokos egy gondolatával fejezte be: Az ostobaság a legnagyobb veszedelem ebben az országban. Nagyobb veszedelem, mint a gazdasági nyomorúság, mert ésszel abból ki lehet jönni, de ostobasággal soha.
Az MTA elnöke expozéjában kiemelte, hogy olyan korszaknak vagyunk tanúi, amelyre a gondolat felértékelõdése a jellemzõ. Az Európai Unió a lisszaboni döntésnek megfelelõen tudásalapú társadalmat épít. Az Unióban méltó helyet csak úgy foglalhatunk el, ha itthon is jelentõsen felértékelõdik a jól képzett magyar szürkeállomány, és megnõ a magyar tudós társadalom, az alkotó értelmiségiek szerepe.
2008 „a Reneszánsz éve” Magyarországon. Ötszázötven éve, 1458-ban választották meg Mátyás királyt, akit oly sok legenda, mese és monda tett halhatatlanná. A feladat, amelyet megoldott, lelkesítõ és egyben intõ példa is lehet a számunkra. Dicsõségét annak is köszönhette, hogy kulturális mecénásként rendkívül sokat áldozott arra, hogy hazája a kor kulturális és szellemi életének pezsgõ központjává váljon.
A jelen Magyarországa sajnos a leszakadás Magyarországa. Ahhoz, hogy a XXI. század Magyarországa emelkedõ ország legyen, új reményekre van szükség. A XXI. században is példaértékû a mátyási gondolat, hazánknak valóban kell egy új reneszánsz. Ezt az újjászületést a kutatás-fejlesztés, az innováció, tisztességes és értékes emberi gondolatok tudják csak biztosítani.
Az elnöki expozé után Szörényi László, az MTA doktora tartott elõadást Emlékbeszéd Mátyás királyról címmel. Elõadásának teljes szövege az MTA honlapján olvasható.
Az ülés az Akadémia díjainak átadásával folytatódott.
Az MTA elnöksége a 2008. évi Akadémiai Aranyéremmel Nemecz Ernõ rendes tagot, a Veszprémi Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszék professor emeritusát tüntette ki. Nemecz Ernõ az ásványtani és a geokémiai kutatások nemzetközileg elismert, kiemelkedõ képviselõje. Az anyagásványok szerkezeti, ásványgenetikai vizsgálata, a nem érces ásványi nyersanyaglelõhelyek genetikai jellemzése terén elért eredményei nemzetközi jelentõségûek. A Veszprémi Egyetem iskolateremtõ professzora, több évtizedes oktatói pályáján a kutató generációk sorát nevelte. Sokrétû tudományos és oktatói munkássága mellett, a hazai földtudomány fejlõdésében tudományszervezõi és tudományos közéleti tevékenysége is meghatározó jelentõségû. Közel két évtizeden át folytatott kutatásait az Ásványok átalakulási folyamatai címû könyvében 2006-ban jelentette meg.
Kiemelkedõ tudományos munkássága elismeréseképpen Akadémiai Díjat kapott
Angeli István, a fizikai tudomány doktora, a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszék ny. professzora,
Benyó Zoltán, a mûszaki tudomány doktora, a Budapesti Mûszaki Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszék egyetemi tanára, professor emeritus,
Bodó Imre, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum professor emeritusa,
Gósy Mária, a nyelvtudomány doktora, az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos tanácsadója, az ELTE Fonetikai Tanszék tanszékvezetõ egyetemi tanára,
Hajós György, a kémiai tudomány doktora, az MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézet igazgatója,
Kovács István, a történettudományok kandidátusa, az MTA Történettudományi Intézet fõmunkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetõ egyetemi tanára,
Liposits Zsolt, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára,
Petz Dénes, a matematika tudomány doktora, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója,
Szabó Katalin, a közgazdaságtudomány doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék egyetemi tanára,
Takács Ernõ, a mûszaki tudomány doktora, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
*
A tudomány népszerûsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói munkássága elismeréseképpen Akadémiai Újságírói Díjat kapott:
Avar László, a Magyar Mezõgazdaság hetilap vezetõ lapszerkesztõje,
Chikán Ágnes, a Délmagyarország fõmunkatársa, az MTA Szegedi Biológiai Központ sajtófelelõse,
Dürr János, a Magyar Szabadalmi Hivatal kommunikációs tanácsadója.
Az Akadémia Elnöksége és Vezetõi Kollégiuma 2008-ban Wahrmann Mór-érmet adományozott
Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének, az Akadémia Könyvtára bõkezû mecénásának, a gazdasági élet kiemelkedõ szereplõjének,
Lámfalussy Sándornak, az MTA külsõ tagjának a magyar tudomány és kultúra, a magyar tudományos teljesítmény nemzetközi megismertetése és elismertetése terén kifejtett sok évtizedes teljesítményéért, különösen személyes példamutatásáért.
*
Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az MTA szolgálatában kiváló minõséggel végzett, magas színvonalú, lelkiismeretes és elkötelezett munkájáért Magyar Tudományért Emlékplakettet adományozott:
Czeglédi Gyulának, az MTA Titkársága Mûszaki Tudományok Osztálya tudományos titkárának,
Hámori Erzsébet fotómûvésznek, az MTA állandó fotósának,
Horváth Lászlónak, az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Fõosztálya vezetõjének,
Kovács Gézánénak, az MTA Titkársága Elnöki Titkársága fõmunkatársának,
Nagy Bélának, az MTA Titkársága Földtudományok Osztálya tudományos titkárának,
Raduly Józsefnek, a Mûvészeti–Oktatási–Kulturális–Közéleti Alapítvány elnökének,
Szegõ Károlynak, az MTA Titkársága Kutatásfejlesztési és Innovációs Fõosztálya vezetõjének,
Tóth Miklósnak, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya tudományos titkárának,
Zemplénné Papp Évának, az MTA Titkársága Kémiai Tudományok Osztálya tudományos titkárának.
Az ünnepi ülés végén Kónya István lantmûvész Mátyás király korabeli magyar és nemzetközi zenét játszott.
*
Május 5-én, délután a közgyûlés keretében megrendezett Külsõ Tagok Fórumán kitüntetéseket adott át Vizi E. Szilveszter elnök és Görömbei András, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke. A díjakkal a határon túli magyar tudományosság kiemelkedõ képviselõinek, valamint a külhoni magyar közösségekért eredményesen tevékenykedõk munkáját ismerik el.
Arany János-díj:
Bauer Gyõzõ (Szlovákia) orvosprofesszor, az MTA külsõ tagja, Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató
Keszeg Vilmos (Románia) néprajzprofesszor, tanszékvezetõ, Babeº–Bolyai Tudományegyetem
Bene Annamária (Szerbia) nyelvész, docens, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvû Tanítóképzõ Kar, Szabadka
Csehy Zoltán (Szlovákia) irodalmár, adjunktus, Comenius Egyetem, Pozsony
Arany János-érem:
Forgách Péter (2007) (USA)
Frühling János külsõ tag (Belgium)
Kúnos György külsõ tag (USA)
László Béla (Szlovákia)
Spenik Ottó (Ukrajna)
Vofkori László (posztumusz) (Románia)
*
Május 6-án Vizi E. Szilveszter elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Hat év az Igaz és a Szép Palotájában címmel tartotta elnökként utolsó beszédét, amely „számadás és beszámoló, összefoglaló és a tanulságok összegezése, és talán üzenet a jövõ, az utód számára”. Beszédét lapunk 742. oldalán közöljük.
A fõtitkári beszámolót, valamint a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról, az MTA 2009. évi költségvetési koncepciójáról, a társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatások és a hasznosítható ingatlanok jegyzékének módosításáról készített elõterjesztéseket az MTA honlapján közzétették. A távollevõ fõtitkár helyett Pléh Csaba fõtitkárhelyettes fûzött szóbeli kiegészítést a dokumentumokhoz.
Kiemelte, hogy a nehéz körülmények ellenére az akadémiai kutatóhálózatban a tényleges kutatói átlaglétszám a hat év során valamennyire emelkedett, nõtt a publikációk száma. Bizonyos területeken a magyar tudomány igen kiemelkedõen idézett, ezek a területek egy jövendõ tudománypolitika számára fontos fogódzókat jelenthetnek. Pléh Csaba reméli, hogy a jövõben egyes társadalomtudományi területeken is a természettudományokban bevett statisztikai elemzések készülnek.
2002-ben 700 akadémiai kutató vett részt az oktatásban, számuk 2007-re 950-re nõtt, az intézetekben foglalkoztatott kutatóknak körülbelül egyharmada valamilyen formában részt vesz a felsõoktatásban. Erre építve az Akadémia a megváltozott felsõoktatási körülmények között adjon nagyobb súlyt a tudománynak.
Az Akadémia költségvetése nehéz helyzet elé állította a kutatóhálózatot. Ezért a 2009-es költségvetési koncepcióban két mozzanatot állítottak elõtérbe: az akadémiai kutatóhálózat tudományos teljesítõképességének szinten tartását, másrészt a kutatási infrastruktúra leromlásának kompenzálását és fejlesztését.
Az elmúlt három év egyik nagy eseménye volt a kutatócsoporti rendszer átalakítása. Vizi elnök úr kezdeményezésére a 179-bõl 79 csoport lett. Nagyobb, tudományosan ütõképesebb csoportok jöttek létre. A ténylegesen kialakult kutatócsoportok vezetõinek 44 %-a nem akadémikus.
A korábbiaknál sokkal változatosabb megjelenítési formák jöttek létre a társadalom és a tudomány közti kapcsolat megteremtésére. A Diákok a tudomány világában sorozat egy sikeres alfejezete a Tudomány Ünnepének. 2007-ben naponta kétezer látogatója volt az Akadémia honlapjának.
Az írásban kiküldött fõtitkári beszámolóhoz kiegészítést fûzve a fõtitkárhelyettes kérte, hogy a közgyûlés a Lukács Archívumot nyilvánítsa védett tudományos közgyûjteménnyé. Az Akadémia abszolút fontosnak tartja, hogy az 1972-tõl Lukács György egykori lakásában mûködõ Lukács Archívum ebben a Belgrád rakparti lakásban maradjon meg. Csak itt folytatható az a munka és az a kulturális misszió, amit a neves magyar filozófusnak, Akadémiánk tagjának az öröksége követel.
A vitában felszólaló Tétényi Pál rendes tag sikeresnek minõsítette az elmúlt három évet. Nem tartotta szerencsésnek, hogy a kutatócsoportok több mint felét meg kellett szüntetni azért, mert nagyobb koncentrációra van szükség. Az eredményesség azon múlik, hogy a csoportok mennyire katalizálják a kutatómunkát az egyetemen.
Szabad György rendes tag hozzászólásában az Akadémia vagyoni állapotával foglalkozott. Az Akadémiának kivételesen nagy vagyona volt alapítványokban, hagyatékokban. A magyar állam az államosítások révén óriási vagyont kapott az Akadémiától, ezzel érveljen az MTA vezetése a pénzügyminiszterekkel folytatandó tárgyalásokon.
Nagy Károly rendes tag ötvennyolc éve tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Természettudományi Karon. Ilyen alacsony színvonalat, mint ma, még sohasem tapasztalt. A tanárjelöltek nem tudnak értelmes magyar mondatokat mondani. A problémát már többször felvetette, a miniszterek nem reagáltak.
Szabó Gábor doktorképviselõ hiányolta, hogy nem esett szó a készülõ akadémiai törvényrõl. Javasolta, hogy az Akadémia támogassa a habilitált tudományos fõmunkatársak bevonását a doktori iskolákba. Erõsíteni kellene azt a folyamatot, hogy fiatal egyetemi oktatók akadémiai intézetekben végezhessenek kutatómunkát. Felvette az akadémiai doktorok tiszteletdíja értékállóságának megõrzését. Javasolta, hogy az Akadémia kezdeményezze az ország kutatásfejlesztési stratégiájának elkészítését.
Marosi Ernõ rendes tag, alelnök Nagy Károly hozzászólására reagálva kijelentette, hogy esztelen vállalkozás teletömni az iskolákat az élettelen természettudományok képviselõivel anélkül, hogy gondot fordítanánk a humán mûveltség alapjaira. A közös feladat az Akadémia 1825–28-ban megfogalmazott alapszabályainak elsõ mondata: a tudományok magyar nyelven való mûvelése.
Pálfy Péter Pál akadémikus, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke a kuratórium nevében javasolta, hogy az új akadémiai vezetés a költségvetési tárgyalásokon ne csak az ösztöndíj összegének 10 %-os növelését, hanem az ösztöndíj kedvezõ adózási feltételeit is próbálja elérni.
Daróczi Zoltán rendes tag az elnöki beszámoló kiegészítésére az akadémiai törvény elõkészítésével foglalkozó, Keviczky László által vezetett, a törvényrõl kialakított osztályálláspontok egységbe formázásán dolgozó bizottság munkáját méltatta. Javasolta, hogy a közgyûlés ismerje meg a bizottság anyagát, amely jó kiindulópontja lehet a további munkának
A hozzászólásokra Vizi E. Szilveszter elnök válaszolt: Az elmúlt hat év során az akadémiai vezetésnek a legfontosabb feladata az volt, hogy nagyon nehéz gazdasági és politikai körülmények között a Magyar Tudományos Akadémiának mûködõképességét megtartsa, autonóm jellegét pedig biztosítsa. Én úgy érzem, és köszönöm a hozzászólásokat, hogy ez sikerült, és erre utal a mindent elsöprõ parlamenti szavazás, amelynek során egyetlenegy tartózkodás vagy egyetlenegy ellenszavazat nem hangzott el, és erre utalnak most már az ismételt közvélemény-kutató jelentések.
Akadémia és egyetem viszonya állandóan visszatérõ kérdés. Az MTA legfontosabb szerepét abban látom, hogy az oktatás, közoktatás, felsõoktatás kérdésében állást foglaljon, és mi rendszeresen állást foglalunk. A megoldás minden esetben a kormány, illetõleg az oktatási miniszter kezében van.
Nem értek egyet azzal, hogy nincs a kormánynak kutatásfejlesztési stratégiája, három évig készült a Tudomány és Technológiai Intézkedési Terv, amiben az akadémia soha nem látott mértékben fontos szerepet kapott. Az elmúlt idõszak politikai bonyodalmai végül is az egész kutatásfejlesztési stratégia végrehajtását lassították le.
A természettudományos képzést rendszeresen kritizáltuk, elfogadhatatlan az az oktatáspolitika, amelynek eredményeként nagyon alacsony a mérnök és természettudományos végzettségûek száma. Ki kell elégíteni a piac igényeit, itt a piac kellene hogy diktáljon.
A vagyonkérdésrõl keményen tárgyaltunk a kormánnyal, én arra hivatkoztam, hogy az egyházak és egyéb nagy intézmények megkaptak kárpótlásként bizonyos vagyontárgyakat, a Magyar Tudományos Akadémia esetében ilyen nem történt. A kormány tavaly decemberi döntésével az MTA-nak soha nem látott mértékû vagyont adott örökre, magántulajdonba, ez több mint 130 milliárd értékû. Ez egy fantasztikus eredmény.
A román állammal szemben a Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg is fennálló követelése van. Körülbelül 636 ezer aranykorona értékben, ami 36 ezer hektár erdõt jelent. Ezt a követelést érvényesíteni kell, akár nemzetközi bíróságon.
A tiszteletdíjak kérdése érthetõen mindig felmerül. A nagydoktorok tiszteletdíját csökkenteni kellett, mert politikai pártoktól függetlenül a pénzügyminisztereknek az a véleményük, hogy nem lehet, hogy ez egy fölül nyitott rendszer legyen, és a létszám addig emelkedjen, ameddig az Akadémia akarja.
A támogatott kutatóhelyek létszámának lecsökkentése óriási elõrelépés volt, a modern tudományban a nagyobb kutatócsoportoknak van jövõjük, fõleg az interdiszciplinárisoknak.
Az akadémiai törvény a mi hibánkból nem ment át. Az igazságügyi miniszter kodifikáltatta, az oktatási miniszter elfogadta, visszaküldte nekünk, hogy vitatkozzunk róla, hogy egyetértünk-e azzal, amit õk elfogadtak, vagy nem. Mi nem értettünk egyet azzal, amit õk elfogadtak.”
Pléh Csaba fõtitkárhelyettes Nagy Károly hozzászólására reagálva elmondta, a gondok annak a következményei, hogy az utóbbi húsz év során sokszorossá nõtt a felsõoktatásban részt vevõk száma, ezt viszont senki nem szeretné visszagördíteni. Pálfy Péter Pálnak a Bolyai-ösztöndíjak adókedvezményével kapcsolatos javaslatát nem támogatta, az adórendszer tervezett átalakításának kiindulópontja a kedvezmények csökkentése. Tétényi Pálnak válaszolva emlékeztetett arra, hogy a kutatócsoportok számának csökkentése nem járt együtt forráskivonással. Az Akadémia kezdeményezte, hogy az egyetemi szféra valamilyen formában járuljon hozzá a csoportok mûködtetéséhez.
A vita lezárása után a közgyûlés elfogadta a beszámolókat, a beterjesztett dokumentumokat, majd megadta a felmentést a 2005-ben három évre megválasztott tisztségviselõknek.
*
A közgyûlés zárt ülésen titkos szavazással választotta meg az új tisztségviselõket.
Elnök: Pálinkás József
Alelnökök: Dudits Dénes (élettudomány), Kroó Norbert (természettudomány), Maróth Miklós (társadalomtudomány)
Fõtitkár: Németh Tamás
Fõtitkárhelyettes: Csépe Valéria
Az elnökség választott tagjai: Hámori József (élettudomány), Lovász László (természettudomány), Török Ádám (társadalomtudomány)
<-- Vissza a 2008/06 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]