Magyar Tudomány, 2008/06 768. o.

Megemlékezés



Krocskó Gyula

1934 – 2007



2007. december elsején váratlanul távozott sorainkból Krocskó Gyula professzor, ökológus, a kárpátaljai természeti környezet fáradhatatlan kutatója és védelmezje, az ukrajnai magyar tudományosság kiemelked egyénisége, az MTA küls tagja, az Ungvári Állami Egyetem Biológiai Karának korábbi dékánhelyettese, aki haláláig a II. Rákóczi Ferenc Magyar Fiskola (Beregszász) Biológiai Tanszékének vezetje volt. Tanulmányait 1940-ben Ungváron magyar elemi iskolában kezdte. 1952-ben érettségizett. 1957-ben az Ungvári Állami Egyetemen zoológia, biológia és kémia szakos, kiváló minsítés tanári diplomát szerzett. 1992-ben védte meg doktori disszertációját. 1993-ban professzorrá léptették el. 2003-ban választották az MTA küls tagjává. Ugyanezen évtl „hivatalosan” nyugállományú.

Kárpátalja és a Keleti-Kárpátok sokrét természeti világa egyik legkiválóbb ismerjének tartották. Mint az egyetem Ökológiai Központjának vezetje sokat tett a Szinevéri Nemzeti Park és a Kárpáti Bioszféra Rezervátum tudományos munkacsoportjainak eredményes mködéséért. Az ungvári járásban denevérrezervátum létrehozását kezdeményezte, és elérte, hogy a rahói bioszférarezervátum területén gondoskodjanak a barlangok eredeti állapotának megrzésérl és zavartalan fennmaradásáról. A vadászati tilalom kiterjesztésére vonatkozó javaslataival Kárpátalja nagyvadjainak védelmét igyekezett elérni. Nagy figyelmet szentelt a Keleti-Kárpátokban folyó fakitermelés, a terület emiatt megváltozó vízgazdálkodása és a Tisza okozta árvizek közötti összefüggésekre. Környezetvédelmi tevékenysége a Kelti-Kárpátok és a Fels-Tisza völgyének térségében példamutató volt. Mint oktató, hallgatóit mindenekeltt természetszeretetre és természeti értékeink megbecsülésére tanította.

Krocskó Gyula melegszív, emberszeret, végletekig segítkész tanár volt. „Egyike volt azon professzoroknak, aki azonnal vállalta, hogy segítse a magyar nyelv felsoktatás kialakítását Kárpátalján. […] Mindig felkarolta és segítette a magyar ajkú diákok fejldését, támogatta els lépéseiket a tudományos pályán, így sokan az emberi, szakmai hozzáállásának köszönhetik, hogy magyarként eljutottak a tudományos fokozatig, karriert futhattak be.”1

Több mint százötven közleménye jelent meg. Társszerzje Ukrajna Vörös Könyve 2. kiadásának. Húsz tankönyv és módszertani munka szerzje, illetve társszerzje, százötven diplomamunkát irányított, és öt aspiránsának témavezetje volt. Számos szakmai bizottság munkájában vett részt. Közel ötven éven keresztül magas színvonalon, kitn pedagógiai érzékkel tanított. Munkásságáért több állami kitüntetésben és elismerésben részesült. Halálával a magyar környezettudomány jelents hatású, nemzetközi szinten is elismert, széles látókör, sokoldalú szakemberét vesztette el.

Szabó István Mihály

az MTA rendes tagja



1 Orosz Ildikó: http://www.karpatok.uzhgorod.ua/hetilap/archivum/363szam/v7.html


<-- Vissza a 2008/06 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra


[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]