Magyar Tudomány, 2008/03 364. o.

Tudós fórum



A Nyugati Magyar Tudományos

Tanács állásfoglalása


a Teleki László Intézet

megszüntetésével kapcsolatosan

A Nyugati Magyar Tudományos Tanács (NyMTT) előző ülése óta a Kormányzat – saj­ná­latos módon – megszüntette a hazai kisebb­ségkutatás egyik stratégiai és kutatói központját, a Teleki László Intézetet (TLI).

Az egykori Teleki László Intézet kimagasló tudományos eredményeit ismerve a NyMTT tagjai elfogadhatatlannak tartják a döntést és azt az eljárást, amely a TLI megszüntetéséhez vezetett, továbbá aggodalmuknak adnak hangot a magyarságkutatás, illetve a kisebbségkutatás hazai helyzetével kapcsolatosan.

A NyMTT tagjai különösen aggasztónak találják továbbá a Teleki László Alapítvány – a TLI felszámolásának eljárásához kapcsolódó – megszüntetését is, mivel a nevezett alapítvány működését, céljait a Nyugaton élő magyar közösség tagjai rendszeresen, jelentős anyagi segítséggel támogatták.

Budapest, 2007. november 7.



az MTA 2008. évi

tisztségviselő-választásával

kapcsolatosan


Preambulum


1. A Magyar Tudományos Akadémia múltjá­val, eredményeivel, súlyával nemcsak Ma­gyarország és a magyar nemzet egyik legtekintélyesebb nemzeti intézménye, hanem tevékenysége, tagsága és kisugárzása révén nemzetközi beágyazottsága, hatása, hírneve és tekintélye jelentős. Mint ilyen, a ma­gyar tudomány, nyelv és kultúra kiemelkedő képviselője a világban.

2. Az MTA tagjainak és vezetőinek kiválasztása során ezért mind hazai, mind nemzetközi szempontokat mérlegelni kell, hiszen az MTA tagjai és kiemelten az MTA vezetői, mind hazai, mind nemzetközi téren a ma­gyar tudomány kiemelkedő képviselői, rep­rezentásai, nagykövetei.

3. Az MTA külső tagjai nemzetközi beágyazottságuk és a hazai tudományos élettel való kapcsolatuk révén különös érzékenység­gel tudnak azon szempontok kidolgozásá­ban segíteni, amelyek az MTA vezetői kiválasztásánál az „alkalmasság” és „kiválóság” hazai és nemzetközi kritériumait egyaránt figyelembe veszik.


Javaslat a Jelölőbizottság munkájának

központi kérdéseire


1. A Jelölőbizottságnak egy klasszikus „search committee”-ként kell működnie, amelynek célja azt meghatározni, hogy (i) mi a kérdéses pozíciók, funkciók, feladatkörök lényege, (ii) mik a kérdéses pozíciók közti kapcsolat, és ennek fényében milyen „korrelációkra” van szükség a feladatköröket betöltő személyek között; és (iii) mindehhez a jelölteknek milyen kritériumokat kell teljesíteniük.

2. A kérdéses pozíciókat (elnök, alelnökök, főtitkár, főtitkárhelyettes) egységben kell értelmezni, azaz egy „csapat” funkcióit kell meghatározni a csapattagok dinamikus együttműködési szabályainak kidolgozásával, illetve az egyes csapattagok önálló funk­cióinak definíciójával („portfolio”). (Mindezt feltétlenül így kellene tekinteni legalább az elnök–főtitkár–főtitkárhelyettes vonatkozásában!)


Javaslat az egyes feladatkörök

tartalmi meghatározására


A Jelölőbizottságnak részletesen ki kell dolgoz­nia az egyes feladatköröknek 2008-ban és az azt követő években aktuális tartalmi kérdéseit az Akadémia alapszabályainak, az akadé­miai törvény szellemének és betűjének, illetve az MTA lassan két évszázados múltjának, jelenének, valamint a közelmúltban a vezetők által felvázolt és a közgyűlések által elfogadott jövőképének ismeretében.


Javaslat a vezetőség tagjainak „portfóliójára”


1. Kiemelkedő, nemzetközileg is jól mérhető és hivatkozható tudományos teljesítmény

2. Iskolateremtő kutatási-oktatási aktivitás; fel­sőoktatási és posztgraduális képzési tapasztalat

3. Ismeretterjesztés a legmagasabb szakmai szinten, akár a legszélesebb társadalmi nyil­vánosság előtt is

4. Szervezési tapasztalat: hazai és nemzetközi grantok vezetése, koordinálása

5. Bizonyított vezetői tapasztalat; ha lehetséges, MTA-n belüli vezetői tapasztalat

6. Több idegen nyelv aktív, tárgyalási és előadási szintű ismerete

7. Külföldi oktatási–kutatási–szervezési tapasz­talat; ha lehet, több országban

8. Kiemelkedő kommunikációs készség, több nyelven

9. Konszenzusos személyiségalkat

10. A politikában való közvetlen részvétel eddigi kerülése



Az MTA külső tagjainak

és külső köztestületi tagjainak

képviseletéről az MTA vezetésében


Preambulum


A tudomány művelése nemzetközi tevékenység. A magyar tudományos élet határai nem azonosak Magyarország földrajzi határaival. A magyar tudományos közösség kiterjedése, kapcsolatrendszere, kutatási és publikálási tevékenysége mindezt híven tükrözi. Az erre vonatkozó felmérések és becslések szerint a magyar országhatárokon kívül él és dolgozik a magát magyarnak vagy magyar származású­nak valló kutatók egyharmada, az ő tagsági le­hetőségeit biztosítja az MTA testületében a külső tagi, illetve külső köztestületi tagi státus.

Az elmúlt száz év során Magyarország „agy-exportáló ország” volt, és ez a tendencia a mai napig nem változott meg. A magyar származású kutatók nemzetközi hálózata jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy – számarányukhoz képest – a magyarországi kutatók adják közre a legtöbb nemzetközi együttműködésben készített tanulmányt.

A Magyar Tudományos Akadémiának – a honlapján lévő információk szerint – jelenleg 353 „belső” (rendes és levelező) és 178 külső tagja van (azaz a 66,5 aránylik a 33,5-hez), vala­mint köztestületében jelenleg 1236 külső köztestületi tagot találni. A külső tagokkal és köztestületi tagokkal az együttműködést két elnöki bizottság is megjeleníti és biztosítja: a Magyar Tudományosság Külföldön, illetve a Nyugati Magyar Tudományos Tanács. A kül­ső tagok a 2007. évi tagválasztás óta aláírásukkal, két belső tag aláírása mellett (de az MTA Alapszabályának szellemével még mindig nem egyezve, azaz nem „saját jogukon”) harmadik jelölőként támogathatják a tagjelöltek jelölését. Ebben a folyamatban 2007-ben 33 külső tag vett részt aktívan.

A külső tagok a jövőben a magyar tudományos életre gyakorolt tényleges hatásuknak megfelelően és az MTA Alapszabálya szelle­mében a korábbinál aktívabban részt kívánnak venni az MTA vezető testületeiben.


Javaslat


Javasoljuk, hogy a 2008. évi tisztújítást követően az MTA vezetői kollégiumában, illetve elnökségében mind a Kárpát-medencében élő, mind a nyugati külső tagok képviselve legyenek egy-egy teljes jogú képviselővel, aki­ket a külső tagok – a fent említett két elnöki bizottság előkészítő munkája segítségével – maguk közül választanak meg.


2008. február 12.


Frühling János

külső tag, a NYMTT elnöke


Oláh György

tiszteleti tag, a NYMTT tiszteletbeli elnöke


Gulyás Balázs

külső tag, a NYMTT igazgatója


<-- Vissza a 2008/03 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra


[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]