Magyar Tudomány, 2008/10 1227. o.

Tanulmány



Földtudományok az emberiség szolgálatában

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve



Brezsnyánszky Károly

Szarka László

PhD, tudományos fmunkatárs, ny. igazgató,

az MTA (földtudomány) doktora, fosztályvezet

Magyar Állami Földtani Intézet

MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet

a Föld Bolygó Nemzetközi Éve

a Föld Bolygó Nemzetközi Éve

Magyar Nemzeti Bizottság elnöke

Magyar Nemzeti Bizottság titkára

brezsnyanszky mafi . hu

szarka ggki . hu



A Földtudományok Nemzetközi Uniója (International Union of Geological Sciences – IUGS) és az UNESCO közös kezdeményezését elfogadva az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján 2008 A Föld Bolygó Nemzetközi Éve lett. A földtudományok mveli 2007 és 2009 között világszerte – így Magyarországon is – számos ismeretterjeszt programot szerveznek annak bemutatására, hogy a földtudományok hogyan szolgálják az emberiség, a társadalmak javát.

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve és a vele párhuzamosan futó egyéb nemzetközi programok (Nemzetközi Sarki Év, Elektronikus Geofizikai Év, Nemzetközi Heliofizikai Év) közös jellegzetessége, hogy mindegyik kötdik az 1957–58-as Nemzetközi Geofizikai Év 50. évfordulójához. Mindezek közül A Föld Bolygó Nemzetközi Évé-hez kapcsolódik a legátfogóbb tudományos-ismeretterjesztési program, amelyet egy nemzetközi szervezbizottság koordinál. A programokban hetvennél több ország vesz részt. A magyar nemzeti bizottság szemszögébl áttekintést adunk A Föld Bolygó Nemzetközi Éve megvalósulásáról. A Földév hivatalos nyilatkozatát és a többi párhuzamos kezdeményezés összefoglalását függelékben ismertetjük.


Elzmények


Elrejelzések szerint 2050-re a Föld népessége a jelenlegi hatmilliárdról kilencmilliárdra n. Következésképpen még több vízre, energiára, ásványi nyersanyagra, fémre, beépíthet és termterületre, talajra lesz szükség. Az emberi tevékenység manapság nemcsak az éghajlati feltételeket módosítja, hanem geológiai hatótényezként is figyelembe veend: az emberiség több anyagot mozgat meg, mint a felszíni geológiai folyamatok együttvéve. E példa nélküli és dinamikusan növeked er már bolygónk életfenntartó rendszereit fenyegeti. Amennyiben az emberiség igényeit nem sikerül egyensúlyba hozni a természeti erkkel, jövnk, az emberiség és a földi élet jelents részének jövje hosszú távon nem lesz biztosítható. A Föld valószínleg képes ellátni kilencmilliárd embert, de a növekedés hatása a földi ökoszisztémára végzetes lehet.

A Föld népességének növekedésével és a technikai fejldéssel párhuzamosan a Föld nyersanyag- és energiakincse iránt soha nem tapasztalt igény lépett fel. A természeti erforrások kiaknázása és az ehhez kapcsolódó iparágak virágzanak, de a haszon igen egyenltlenül oszlik meg az egyes nemzetek és emberek között, szociális feszültségeket gerjesztve. A Föld kincseivel való gazdálkodásban gondolni kellene az elkövetkez generációkra is. A Föld anyagainak kitermelése és feldolgozása tájrombolással és környezetszennyezéssel jár. Az emberiség mindeddig képes volt alkalmazkodni mindenféle nehézséghez, de a mostani kihívás lényege abban áll, hogy olyan gazdaságot kell kiépíteni, amely figyelembe veszi, hogy a Föld erforrásai kimerülben vannak.

A Föld sokszor nincs egyensúlyi állapotban. A mélybeli dinamikus folyamatok a felszínen is megnyilvánulnak. A Föld mélyének örökké változó feltételeibl adódó helyzetekhez a felszínen élknek elkerülhetetlenül alkalmazkodniuk kell. Az emberiség kiválthatja, felgyorsíthatja, de csökkentheti is a természeti katasztrófák számát és hatását. A Föld népességének és gazdasági potenciáljának eloszlása meglehetsen egyenltlen. A természeti katasztrófák veszteségeit elssorban a szegényebb országok szenvedik el, míg a gazdagabbak inkább csak a helyreállítás költségeit viselik. A természeti veszélyekkel fenyegetett, nagyobb kockázatokat visel helyeken sajnos – számos különféle ok miatt – továbbra is élni fognak emberek.

A felvázolt problémakörök (a Föld népességnövekedése, a nyersanyag- és energiakincs apadása, a geo-veszélyeztetettség) arra késztette a 117 ország több mint negyedmillió földtudományi szakemberét összefogó IUGS-t (Földtudományok Nemzetközi Uniója), hogy 2004-ben az alábbi nyilatkozatot tegye közzé:

Az emberiség nem lehet meg a Föld nélkül. Teljes mértékben tle függünk, mert belle lettünk, és örökké a része leszünk. Csakis egy önmagát fenntartó Földrendszerben tudunk létezni. Minél több ismerettel rendelkezünk, annál világosabban látjuk, hogy vigyáznunk kell a Földre, mert gyermekeink, utódaink léte függ tle. Meg kell értetnünk a társadalommal, hogy a fenntarthatóság kulcsa a földtudomány. A kutatók a Föld sok titkát feltárták már, és hatalmas haladást értek el annak megértésében, hogyan mködik a Föld. Az emberiség – sajnos – mindezt az ismeretet nem megfelelen használja. Rossz helyeken építkezünk, és egyszer kiaknázható kincseket pusztítunk el, annak ellenére, hogy a természeti kockázatokat jelents megbízhatósággal meg tudjuk jósolni. Úgy teszünk, mintha semmirl sem tudnánk, pedig a jobb élet kulcsa ott van a kezünkben. A földtudományok mveli a világon mindenütt készek és felkészültek arra, hogy a társadalomnak biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb környezetet biztosítsanak.”

Az IUGS a nyilatkozat kibocsátásával egyidejleg szakmai és politikai lépéseket kezdeményezett A Föld Bolygó Nemzetközi Éve program érdekében. A kezdeményezést az UNESCO Földtudományok Osztálya kezdetektl fogva támogatásáról biztosította. Több nemzetközi szakmai szervezet is azonnal mellé állt, és a program kezdetektl fogva élvezte Kína, India, Oroszország, Argentína, Brazília, Jordánia és Olaszország politikai támogatását.

A 32. Nemzetközi Geológiai Kongresszus (International Geological Congress – IGC, Firenze, 2004. augusztus), amelynek jelmondata a geológia globális reneszánszáról (genius loci!) szólt, széleskör vitát folytatott a földtudományok legújabb eredményeirl, a legfontosabbnak ítélt témákról, a természeti veszélyforrásokról, a természeti értékek védelmérl. A kongresszus, záró plenáris ülésén a következ határozatot fogadta el:

A Földtudományok Nemzetközi Uniója (IUGS), és a Nemzetközi Geológiai Kongresszus (IGC) Tanácsa 140 ország és régió földtudományi közösségének képviseletében, a 32. IGC keretében, Firenzében, Olaszországban, az összegylt 7000 földtudományi szakember nevében kinyilvánítja, hogy:

A földtudományok jelents mértékben hozzá tudnak járulni egy biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb világ létrehozásához;

Ezt a lehetséget a társadalom ma közel sem veszi igénybe, így e téren alapvet változásra van szükség;

Amennyiben az ENSZ tagállamok magukévá teszik A Föld Bolygó Nemzetközi Éve szellemiségét, a földtudományok eltt megnyílik a lehetség bolygónk és a társadalom hatékonyabb szolgálata eltt.

Mindezek alapján a Tanács felkéri az UNESCO Végrehajtó Bizottságát A Föld Bolygó Nemzetközi Éve elfogadására.”

A következ évben két fontos adminisztratív lépés követte a Nemzetközi Geológiai Kongresszus felhívását: az UNESCO Közgylése 2005 októberében elfogadta a kezdeményezést, majd az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgylési határozata 2005. december 22-én 2008-at A Föld Bolygó Nemzetközi Évé-vé (International Year of Planet Earth, röviden: IYPE) nyilvánította.

A nemzetközi szinten zajló eseményeket folyamatosan figyelemmel kísérve, már ugyanebben az évben, a Földtudományok Nemzetközi Uniója és a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió magyar nemzeti bizottságai, a Magyarhoni Földtani Társulat támogatásával kezdeményezte a nemzetközi évhez való csatlakozásunkat. A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya a következ évben operatív elkészít lépéseket tett a csatlakozás elkészítése érdekében.

Az MTA 2007. évi Közgylése határozatban kérte a kormányzati támogatást a nemzetközi évhez való csatlakozáshoz, majd a Magyar UNESCO Bizottsággal karöltve 2007. május 27-én létrehozta A Föld Bolygó Nemzetközi Éve Magyar Nemzeti Bizottságot azzal a felhatalmazással, hogy koordinálja a hazai eseményeket. A Bizottság 2007. június 5-én megtartotta alakuló ülését, és a felhatalmazás birtokában hivatalosan bejelentette Magyarország csatlakozását a nemzetközi év programjaihoz.


Súlypontok


A Föld Bolygó Nemzetközi Éve két cselekvési irány mentén valósul meg:

tudományos program, amelynek rendeltetése, hogy célirányos kutatásokkal segítse a társadalmi igények kielégítését, valamint javaslatokat dolgozzon ki az emberiség életminségének fenntarthatóságára,

tudománynépszersít-ismeretterjeszt program, amely oktatással-tájékoztatással mutat rá a földtudományok hasznára.

Mindkét cselekvési irány alapelvei közé tartozik a globális kitekintés igénye, a teljességre törekvés, a multidiszciplinaritás, az ismeretterjesztés és népszersítés szükségessége, valamint a cselekvés mikéntjére vonatkozó alulról felfelé építkezés.

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve tudományos és népszersít programja tíz, az emberiség jövje szempontjából meghatározó jelentség, tudományágakat összeköt témát ajánl a politikusok, a szakemberek, a társadalmak figyelmébe. Ezek:

a Föld legjelentsebb ivóvíztartalékát képez felszín alatti vizek;

a társadalmakat fenyeget természeti veszélyforrások;

az egészséges környezet fenntartását célzó Föld és egészség;

az éghajlat jelenkori és földtörténeti múltbéli változásai;

a természeti erforrásokkal, nyersanyagokkal való tudatos gazdálkodás;

az óriásvárosok mködésének, biztonságos építkezésének megalapozása;

a Föld mélyének kutatása, bels szerkezetének megértése;

a Föld felszínének kétharmadát borító óceánok kutatása;

a talajok fenntartható hasznosítása;

Föld és élet, a bioszféra védelme.

A földtudományok lehetségei és feladatai az egyes témák terén a következképpen foglalhatók össze:

Felszín alatti vizek. A Föld legjelentsebb ivóvíztartalékát a felszín alatti vizek képezik. A vízkészletek feltárása, megkutatása, kitermelése új módszereket, a korábbinál fejlettebb technikai feltételeket igényel. A vízkészletek kinyerésének fenntarthatósága, a velük való ésszer gazdálkodás a felszín alatti vizek tározóinak, áramlási rendszereinek, dinamikájának alapos ismeretét, tehát a földtudomány ágainak ismeretét feltételezi.

Természeti veszélyforrások. A Földön az emberiség alkotásait, a civilizációt, magát az emberi létet is számos természeti veszély fenyegeti. A természeti katasztrófák az emberi tevékenység következtében még pusztítóbbá válhatnak. Földtudományi ismeretekre van szükség ahhoz, hogy felismerjük a veszélyeket, a veszélyeztetett területeket, és elrelátó módon alkalmazkodjunk a körülményekhez, és ez által mérsékeljük a veszély mértékét.

Föld és egészség. A természeti környezet vagy az ember tevékenysége által létrehozott környezet sok esetben károsan hat az emberi egészségre. Gondoljunk csak arra, hogy a talajban vagy a talajvizekben – akár természetes folyamatok révén – feldúsulhat az arzén. Esetleg éppen egyes nyomelemek (például szelén) hiánya okoz egészségkárosodást. Más részrl, az ember mindennapi tevékenysége olyan környezeti állapotot (például levegszennyezést) idézhet el, amely kedveztlenül hat egészségünkre. A talaj, a talajvíz, a leveg összetételének ismerete, az emberi egészségre gyakorolt hatása igazi interdiszciplináris kutatást igényel.

Éghajlat. Az éghajlatváltozások tendenciáinak, gyakoriságának felismerése alapvet fontosságú az emberiség léte szempontjából. A talány megfejtése – mondhatnánk – „kbe van zárva”, mivel néhány üledékes kzet megrizte a földtörténet klímaváltozásainak nyomait, és ezeknek a nyomoknak a felismerése, rendszerbe foglalása, helyes értelmezése útmutatást adhat a jöv, az emberi tevékenység által is módosított éghajlat változásának irányára, mértékére nézve is.

Természeti erforrások. A földtudományi kutatások egyik leghagyományosabb ága a potenciálisan hasznosítható ásványi anyagok, energiahordozók felismerése, minsítése, bányászat által történ hasznosítása. Az újabb és újabb technológiai igények újabb és újabb nyersanyagokat igényelnek. Ezek megtalálása, felhalmozódási törvényszerségeinek kutatása földtudományi szakemberek közremködését igényli. A társadalmak, valamint mindannyiunk felelssége, hogy ezekkel a természeti kincsekkel felelsen gazdálkodjunk, és megtaláljuk hasznosításuk környezetkímél, a jöv nemzedékeinek szempontjait is figyelembe vev módját.

Óriásvárosok. A világ népességének növekv hányada városokban, óriásokká ntt településeken él. A felszíni helyhiány miatt a városi közlekedési és szociális infrastruktúra fejlesztése egyre inkább föld alatti terek kialakításával valósítható meg. Nem elhanyagolható szempont a biztonság kérdése sem: a fejlesztéshez megfelel hely, a biztonságos természeti környezet kiválasztása földtudományi ismeretek alapján történhet.

A Föld mélye, bels szerkezete. A Föld felszínének jelenlegi állapota hosszú fejldéstörténet eredménye, melyben alapvet szerepet játszott és játszik ma is a belsejében mköd áramlási rendszer. A Föld bels felépítése, vas-nikkel magja, a köpeny és a kéreg dinamikája csak ennek, a tlünk függetlenül és megállíthatatlanul mköd rendszernek a kutatása, minél jobb megismerése által érthet meg.

Óceánok. A földfelszín kétharmadát borító óceánok tudományos kutatása csak mintegy kétszáz évvel ezeltt kezddött meg. Az óceáni környezet kutatása adta meg a kulcsot a Föld mködésének, a litoszféra-lemezek mozgásának megismeréséhez. Annak ellenére, hogy ezek az ismeretek forradalmian megváltoztatták szemléletünket a Föld fejldésével kapcsolatban, az óceánok kutatása még számos, az emberiség jövje szempontjából fontos eredményt ígér.

Talajok. A talaj, a szilárd Föld legküls burka („bre”), közvetlen kapcsolatban áll az emberi élettel, és meghatározója az életminségnek is. A talaj táplálékot biztosít a növényvilág számára, és színtere a mezgazdasági termelésnek. Nélküle a Föld kopár lenne, mint a többi bolygó. A milliárdnyi talajlakó mikroorganizmus alapvet szerepet játszik a szerves anyagok lebontásában, a légköri nitrogén megkötésében, alapvet biokémiai folyamatok véghezvitelében.

Föld és élet. Az élet, a földi bioszféra léte teszi egyedivé a Földet, és ez a tényez tekinthet a leglényegesebb különbségnek a Föld és a Naprendszer többi bolygója között. Az élet és a bioszféra fejldése mintegy 4,2 milliárd éve kezddött, de az élet mintegy 2,7 milliárd éve vált olyan tényezvé, amely közvetlenül hat az atmoszférára, az óceánokra és a litoszférára. A földi élet sokszínsége hosszú evolúciós folyamat eredménye. A földi környezetek változásainak és az élvilág evolúciójának bizonyítéka a kzetekbe zárt smaradványok rendkívüli változatossága.


Hároméves programsorozat


A Föld Bolygó Nemzetközi Éve nemzetközi szervezbizottságát Eduardo de Mulder, az IUGS korábbi elnöke vezeti. A Földév hivatalos portálja, a http://www.yearofplanetearth.org minden lényeges eseményrl tájékoztat. A tíz témáról prospektust adtak ki, és ezek a honlapról is letölthetk. A nemzeti földtudományi szervezetekkel és intézményekkel jól szervezett együttmködési szerzdéseket kötöttek. A világ földtudományi közössége fokozatosan kapcsolódott be a munkába: Magyarország 2007 májusában-júniusában körülbelül a 30. lehetett a sorban. A nemzetközi szervezbizottság által szervezett els látványos esemény 2007 januárjában történt: Indiában, az államelnök részvételével 4567 léggömböt bocsátottak fel: mindegyik léggömb egy-egy millió évet jelképezett a Föld történetébl.

A nagyszabású nyitórendezvényét – kutatók, politikusok és diákok részvételével – 2008. február 12–13-án tartották az UNESCO párizsi palotájában ( http://picasaweb.google.com/IYPE2008/IYPEGlobalLaunchEvent1213Feb2008?authkey=0DviLZ3kFoo ). A nyitórendezvény és nemzetközi visszhangja is igazolta, hogy a kezdeményezés célkitzéseit világszerte egyre többen felismerik, és ennek köszönheten lassacskán egyre jobban körvonalazódik A Föld Bolygó Nemzetközi Éve igazi jelentsége: ráirányítani a figyelmet arra, hogy az emberiség szembesülni kénytelen a Föld végességével. Az összejövetel legjelentsebb eseménye volt az ún. Párizsi Nyilatkozat közzététele (teljes szövegét lásd az 1. függelékben). A nyilatkozat egyrészt a politikusoknak szól, kérve ket, hogy tegyék szabadon elérhetvé, és hasznosítsák a Földrl rendelkezésre álló ismereteket, másrészt a földtudományi közösségeknek, közszolgálati szervezeteknek és a magánszektornak, hogy támogassák a kezdeményezést. A rohamosan bvül globális társadalom jelenlegi és a jövend generációk majdani szükségleteinek kielégítése érdekében a fenntartható fejldés lehetségének szem eltt tartása alapkövetelmény. Megjegyezzük, hogy a „fenntartható fejldés” fogalmának használata a politikusoknak tett gesztusként értékelend.


Magyarországi programok


A hazai programok megvalósítását az MTA és a Magyar UNESCO Bizottság által létrehozott A Föld Bolygó Nemzetközi Éve Magyar Nemzeti Bizottság koordinálja. A bizottság összetételi jellegzetessége, hogy az MTA csaknem mindegyik tudományos osztálya képviselteti magát benne. A hazai rendezvénysorozat fvédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, a védnökök jelents tudományos és közéleti személyiségek, miniszterek, a felkért támogatók szakmailag érintett állami intézmények, civil szervezetek és magáncégek.

A FÖLDÉV MNB mködteti a http://www.foldev.hu honlapot, amely folyamatosan igyekszik tájékoztatni a legfontosabb hazai rendezvényekrl. A fbb híreket idnként a http://www.mta.hu -n is közzé tesszük. A program jelents része néhány szervezet, elssorban a Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Geofizikusok Egyesülete, a Magyar Állami Földtani Intézet, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, a soproni MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet és több egyetem (ELTE, Miskolc és a többiek) munkálkodásán alapul. A Miskolci Egyetem például földtudományi konferenciákat és vetélkedket (Hidro-glóbusz) szervez középiskolások számára A hazai írott és elektronikus sajtó tudományos-népszersít fórumai (Magyar Tudomány, Élet és Tudomány, Természet Világa, Természetbúvár, M1 Delta, Mindentudás Egyeteme stb.) lehetséget biztosítanak a program népszersítésére, st k maguk is részt vállalnak a szervezésben (Élet és Tudomány vetélked, m1 Delta vetélked). A Mindentudás Egyeteme 2008 els félévében három földtudományi jelleg eladást iktatott be programjába.

A hazai nyitórendezvény 2008. április 17−20-án volt Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ezt megelzen és ezt követen számos vidéki és fvárosi rendezvényre kerül sor: a Magyar Földrajzi Társaság a Föld Napján, április 22-én szervezett színes programot, és április 29-én az MTA VEAB veszprémi székházában tartottak egy sokakat vonzó eladóülést. A szinergia jegyében a nemzetközi Földév és a magyarországi Biblia Éve közös rendezvényére is sor kerül (2008 októberében, Sopronban).

Magyarországról 2007-ben geológiai filmsorozat készült, amelyet 2008-ban mutatnak be. A Föld Bolygó Nemzetközi Éve jegyében született meg egy földtudományi ismeretterjeszt füzetsorozat ötlete is, GEO-FIFIKA címmel, amelynek tizenkét száma havi rendszerességgel jelenik meg az év folyamán. A GEO-FIFIKA anyaga a Földév eredeti angol prospektusain alapszik, és bemutatja a földtudomány célkitzéseit a kiválasztott tíz tématerületen. Emellett A Nemzetközi Geofizikai Év 50. évfordulója alkalmából indított összes földtudományi kezdeményezést, valamint a Földrendszer szemmel láthatatlan alrendszerét, a geomágneses tér jelenségeit is ismerteti, hazai aktualitásokkal és beküldhet számítási feladatokkal.

Természetes, hogy több, egyébként is megrendezésre kerül hazai nagyrendezvény (meteorológiai napok, talajtani vándorgylés), st nemzetközi konferencia (ISCO, HUNGEO, IAGA) is része A Föld Bolygó Nemzetközi Éve rendezvénysorozatnak.

Több más kezdeményezés is alakulóban van. Kimagasló jelentség, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az idei Tudomány Ünnepét a Földév jegyében szervezi. E döntés eltt sokáig úgy tnt, hogy a hazai programsorozatot kizárólag a magyar földtudományi társadalom, valamint a tudományos ismeretterjesztk öntevékenysége és elszántsága viszi elre, küls támogatás nélkül. A mérleget 2009 végén abban tudjuk majd megvonni, hogy mennyire veszik majd figyelembe a politikusok a földtudományi kutatások eredményeit, és mennyiben változik a társadalom megítélése a valódi fenntarthatósághoz nélkülözhetetlen földtudományról.

A Párizsi Nyilatkozat szellemében ezúton is felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy tegyék szabadon elérhetvé és hasznosítsák a bolygónkról rendelkezésre álló ismeretek gazdag tárházát, és ösztönözzék az ország hasznát egyaránt szolgáló új ismeretek és eljárások létrejöttét. Bátorítjuk továbbá a földtudományi közösségeket, a köz- és magánszféra intézményeit, hogy új ismeretek születése érdekében támogassák ezt a kezdeményezést, és alakítsanak ki olyan új stratégiákat, amelyek mérsékelhetik a természeti veszélyeztetettség következményeit, és – a társadalom jelenlegi és jövend generációi majdani szükségleteinek kielégítése érdekében – a fenntarthatóság felé terelnek. A nyilatkozat az eszközöket is megjelöli, amelyek között az els számú az, hogy javítsanak a föld- és környezettudományi oktatás (köz- és felsoktatás) és kutatás feltételein.

1. függelék


A Párizsi Nyilatkozat


(Elfogadva A Föld Bolygó Nemzetközi Éve

párizsi nyitórendezvényén, 2008. február 12-én)

Felidézve, hogy 2008-at az ENSZ nagygylése A Föld Bolygó Nemzetközi Évé-vé nyilvánította,

Figyelembe véve, hogy az egyedülálló, változatos és örökké változó élet az önnfenntartó Földrendszertl függ,

Hangsúlyozva, hogy a globális fenntarthatósággal kapcsolatos minden döntésben figyelembe veend a meglév és jövbeni földtudományi ismeretek tárháza,

Megjegyezve, hogy az éghajlattal, vízzel és egyéb természeti nyersanyagforrásokkal, energiával, egészséggel, talajokkal, az óceánnal, a Föld mélyével, a természeti veszélyekkel és magával az élettel kapcsolatos földtudományi ismeretekek javarészt ismeretlenek a közvélemény számára, és gyakran a döntéshozók sem veszik ezeket figyelembe;

Annak tudatában, hogy A Föld Bolygó Nemzetközi Éve jelents szerepet játszhat a Föld-erforrások fenntartható használatának elsegítésében, és – az ENSZ UNESCO vezette Oktatási Évtized a Fenntartható Fejldésért programján, valamint az ENSZ ún. Millenniumi Fejlesztési Célkitzéseinek elmozdításán keresztül – értékes szolgálatot tesz az emberiség (a társadalmak) számára,

Meggyzdve arról, hogy a Föld Bolygó iránti tisztelet megteremtése, valamint a közfigyelem felkeltése a Föld összetevinek sérülékenysége és bennük rejl lehetségek, továbbá a természeti veszélyeztetettség mérséklése iránt, megalapozzák a nemzetek békésebb, virágzó és beteljesült együttélését;

mindezekbl következen:

Felhívjuk az összes nemzet döntéshozóinak figyelmét arra, hogy tegyék szabadon elérhetvé és hasznosítsák a bolygónkról rendelkezésre álló ismeretek gazdag tárházát, és ösztönözzék a fejld és a fejlett országok hasznát egyaránt szolgáló új ismeretek és technológiák létrejöttét;

Bátorítjuk a földtudományi közösségeket, közszolgálati szervezeteket és a magánszektort, hogy új ismeretek születése érdekében támogassák ezt a kezdeményezést, és alakítsanak ki olyan új stratégiákat, amelyek mérsékelni fogják a természeti veszélyeztetettség következményeit, és – a rohamosan bvül globális társadalom jelenlegi és jövend generációi majdani szükségleteinek kielégítése érdekében – a fenntartható fejldés felé terelnek;

azzal, hogy

Tegyék elérhetbbé a földtudományi ismereteket, egyrészt a nemzeti oktatási rendszerek felülvizsgálatával, másrészt a föld- és rtudományi intézetek és egyetemek kutatási kapacitásának növelésével;

Készítsenek globális, digitálisan és nyilvánosan elérhet Földrendszer-információs anyagokat, mint amilyenek például a OneGeology, vagy az ENSZ Téradat Infrastruktúra (UNSDI) projektek keretében készülnek;

Támasszanak nagyobb közérdekldést a Földrendszer szerkezete, evolúciója, szépsége, sokszínsége és a tájakba rótt emberi kultúrák iránt azáltal, hogy geoparkokat, bioszféra-rezervátumokat, világörökségi helyeket hoznak létre, amelyek a megrzés és a fejlesztés közösségi eszközei,

Fejlesszék a Föld-megfigyelés módszereit és rendszerét (a távérzékel és in-situ megfigyelrendszereket egyaránt), hogy a jövben elre jelezhetk legyenek a Föld szféráiban végbemen nagy változások, és ersítsék a meglév Föld-megfigyelési rendszereket;

Állítsanak fel egy, a fenntartható fejldést szolgáló földtudományi kutatóközpontot;

Jelentessenek meg könyveket, DVD-ket és egyéb más médiaeszközöket annak érdekében, hogy a földtudomány a nagyközönség számára elérhetbbé váljon, és A Föld Bolygó Nemzetközi Évé-nek hatása tartós legyen.

Tegyük a Földet az emberiség jobb otthonává!”


2. függelék • Nemzetközi geofizikai évek

Nemzetközi Geofizikai Év (1957−1958)


A második világháború idszakában felhalmozódott rengeteg haditechnikai ismeret (és eszköz) geofizikai hasznosítására az 1957–58-as napfoltmaximum idszakára egy globálisan összehangolt földtudományi megfigyeléssorozatot terveztek. A terv elzményének tekinthet az évtizedekkel korábban szervezett két nemzetközi sarki év. E gondolatból jött létre a Nemzetközi Geofizikai Év (International Geophysical Year – IGY), amelynek szerteágazó mérési programjai a sarkvidékek, az óceánok, a Föld bels szerkezete, a légkör és a világr megismerésére egyaránt irányultak. A Nemzetközi Geofizikai Év programjaiban összesen közel hetven ország vett részt.

A tudományos programot hidegháborús jelenségek is kísérték: a Nemzetközi Geofizikai Év alatt kezddött el az rkorszak, és indult el a szovjet−amerikai rverseny. Az USA 1955-ben nyilvánosságra hozta, hogy a Nemzetközi Geofizikai Év keretében mholdfellövést terveznek, de a mély titokban kifejlesztett szovjet Szputnyik–1 (1957. október 4-én) és Szputnyik–2 (1957. november 3-án) hónapokkal megelzte az els amerikai mhold, az Explorer–1 fellövését (1958. január 3.). Az Explorer–1 repülése szerencsére nemcsak politikai izgalmakat hozó haditechnikai teljesítmény volt, hanem igazi tudományos szenzáció is: ezekbl a mérésekbl bizonyosodott be a Van Allen-féle sugárzási övezetek létezése. A Föld magnetoszférájának felfedezése, a napszél létezésének bebizonyítása is mind az rkorszak kezdetéhez fzdik.

Hazai szempontból a Nemzetközi Geofizikai Év legnagyobb eredménye az volt, hogy a magyar kutatók, bár korlátozásokkal, de újra bekapcsolódhattak a nemzetközi tudományos életbe, és elkészülhetett a soproni geofizikai kutatólaboratórium nagycenki obszervatóriuma (mai nevén az MTA Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium).

Az év eseményei naponta szerepeltek a rádióhírekben: még az obszervatóriumi mérési utasításokat is rádión tették közzé. Sok országban, többek közt hazánkban is, bélyegsorokat adtak ki, így a Nemzetközi Geofizikai Év – a hidegháborús átpolitizáltság ellenére – nemcsak tudományos, hanem világméret közönségszolgálati sikernek is bizonyult.

A Nemzetközi Geofizikai Év 50. évfordulója (szakmai berkekben: az „IGY+50”) közeledtével a legkülönbözbb szakmai egyesületek kezdtek tervezgetésbe. Négy kezdeményezés jutott el a megvalósulásig: A Föld Bolygó Nemzetközi Éve, a Nemzetközi Sarki Év, az Elektronikus Geofizikai Év és a Nemzetközi Heliofizikai Év. A tudományos programok mellett egy kormányközi program is született: az ún. GEOSS, bár ennek (és több hasonló programnak) az IGY+50-hez közvetlenül nincs köze. A Global Earth Observation System of Systems (GEOSS, http://www.earthobservations.org ) a kormányközi GEO (Group on Earth Observations, azaz Földmegfigyelések Csoportja) kezdeményezése, amely a meglév nemzeti, regionális és nemzetközi rendszerekre építve tízéves távlatban összehangolt és a társadalom számára közvetlenül hasznosítható Föld-megfigyeléseket kíván lehetvé tenni (lásd a Magyar Tudomány 2007. májusi számában a Föld globális megfigyelésével foglalkozó cikkgyjteményt).


Nemzetközi Sarki Év (2007−2008)

http://www.ipy.org


A legtekintélyesebb hagyományokra (és nem mellékesen osztrák–magyar eredetre) ez a kezdeményezés tekint vissza. Az els és a második Nemzetközi Sarki Év (1882–1883, 1932–1933) szolgáltatott mintát magának a Nemzetközi Geofizikai Évnek is. A sarkkutatók 1957–58-at a harmadik Nemzetközi Sarki Évnek tekintették, így tehát a 2007 márciusától 2009 márciusáig tartó mai – lényegében kétéves – idszak már a negyedik ún. sarki év.

A legutóbbi ötven év eredménye az a felismerés, hogy a két sarkvidék a földi éghajlat tükre és egyben távirányítója is: az éghajlatváltozás következményei a sarkvidékeken a legszembetnbbek, és úgy tnik, hogy érdemes itt keresgélni az okokat is.

A hó és jég világának éghajlat-befolyásoló jelentségét érzékelteti, hogy a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unión (IUGG) belül, 2007-ben egy új tudományos egyesület (az ún. Nemzetközi Krioszfératudományi Egyesület) alakult.

A negyedik sarki év mintegy kétszáz – él és élettelen természettudományi, valamint társadalomtudományi – projekt együttese, amelyekrl a Nemzetközi Sarki Év angol nyelv honlapjáról lehet tájékozódni.


Nemzetközi Heliofizikai Év (2007−2009)

http://www.ihy2007.org


A kezdeményezés nevében is eredeti elnevezést takar. A ’heliofizikai’ (heliophysical) jelz a geofizikai jelz általánosítása a Föld és a Nap, valamint a bolygóközi (interplanetáris) térség kapcsolatának az érzékeltetésére. A „heliofizikai” tartomány azt a térséget jelenti, amelyre a Napnak hatása van.

A Nemzetközi Heliofizikai Év – közel 70 ország együttmködéseként – célul tzte ki a Napot, Földet és helioszférát vezérl alapvet folyamatok feltárását, megértését, egyúttal az r- és földtudományok szépségének, idszerségének és jelentségének megmutatását (lásd Kecskeméty Károly cikkét a Magyar Tudomány 2007/6. számában).


Elektronikus Geofizikai Év (2007−2008)

http://www.egy.org


Az eGy (Electronic Geophysical Year) az (IUGG) kezdeményezése egyik leányegyesülete, az IAGA (Nemzetközi Földmágnességi és Aeronómiai Egyesület) gondozásában. Hosszas elkészületek után 2007. július 7-én, Perugiában, az IUGG XXIV. kongresszusán indították hivatalosan útjára.

A legfbb célkitzés a geofizikai adatok megrzése, megmentése, valamint a nyílt adathozzáférés biztosítása, szabályozott keretek között. A fejld országok képességfejlesztése, valamint a tudományos ismeretterjesztés úgyszintén szerepelnek a deklarált célkitzésekben. A nyílt adathozzáférés biztosításában elssorban virtuális obszervatóriumok és laboratóriumok létrehozásának gondolata jelenti a legnagyobb elrelépést.


Kulcsszavak: A Föld Bolygó Nemzetközi Éve, földtudomány, környezettudomány, Nemzetközi Geofizikai Év, Párizsi Nyilatkozat



<-- Vissza a 2008/10 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra


[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]