Magyar Tudomány, 2008/10 1227. o.

Tanulmány

Földtudományok az emberiség szolgálatában

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve

A Földtudományok Nemzetközi Uniója (International Union of Geological Sciences – IUGS) és az UNESCO közös kezdeményezését elfogadva az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján 2008 A Föld Bolygó Nemzetközi Éve lett. A földtudományok művelői 2007 és 2009 között világszerte – így Magyarországon is – számos ismeretterjesztő programot szerveznek annak bemutatására, hogy a földtudományok hogyan szolgálják az emberiség, a társadalmak javát.

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve és a vele párhuzamosan futó egyéb nemzetközi programok (Nemzetközi Sarki Év, Elektronikus Geofizikai Év, Nemzetközi Heliofizikai Év) közös jellegzetessége, hogy mindegyik kötődik az 1957–58-as Nemzetközi Geofizikai Év 50. évfordulójához. Mindezek közül A Föld Bolygó Nemzetközi Évé-hez kapcsolódik a legátfogóbb tudományos-ismeretterjesztési program, amelyet egy nemzetközi szervezőbizottság koordinál. A programokban hetvennél több ország vesz részt. A magyar nemzeti bizottság szemszögéből áttekintést adunk A Föld Bolygó Nemzetközi Éve megvalósulásáról. A Földév hivatalos nyilatkozatát és a többi párhuzamos kezdeményezés összefoglalását függelékben ismertetjük.

Előzmények

Előrejelzések szerint 2050-re a Föld népessége a jelenlegi hatmilliárdról kilencmilliárdra nő. Következésképpen még több vízre, energiára, ásványi nyersanyagra, fémre, beépíthető és termőterületre, talajra lesz szükség. Az emberi tevékenység manapság nemcsak az éghajlati feltételeket módosítja, hanem geológiai hatótényezőként is figyelembe veendő: az emberiség több anyagot mozgat meg, mint a felszíni geológiai folyamatok együttvéve. E példa nélküli és dinamikusan növekedő erő már bolygónk életfenntartó rendszereit fenyegeti. Amennyiben az emberiség igényeit nem sikerül egyensúlyba hozni a természeti erőkkel, jövőnk, az emberiség és a földi élet jelentős részének jövője hosszú távon nem lesz biztosítható. A Föld valószínűleg képes ellátni kilencmilliárd embert, de a növekedés hatása a földi ökoszisztémára végzetes lehet.

A Föld népességének növekedésével és a technikai fejlődéssel párhuzamosan a Föld nyersanyag- és energiakincse iránt soha nem tapasztalt igény lépett fel. A természeti erőforrások kiaknázása és az ehhez kapcsolódó iparágak virágzanak, de a haszon igen egyenlőtlenül oszlik meg az egyes nemzetek és emberek között, szociális feszültségeket gerjesztve. A Föld kincseivel való gazdálkodásban gondolni kellene az elkövetkező generációkra is. A Föld anyagainak kitermelése és feldolgozása tájrombolással és környezetszennyezéssel jár. Az emberiség mindeddig képes volt alkalmazkodni mindenféle nehézséghez, de a mostani kihívás lényege abban áll, hogy olyan gazdaságot kell kiépíteni, amely figyelembe veszi, hogy a Föld erőforrásai kimerülőben vannak.

A Föld sokszor nincs egyensúlyi állapotban. A mélybeli dinamikus folyamatok a felszínen is megnyilvánulnak. A Föld mélyének örökké változó feltételeiből adódó helyzetekhez a felszínen élőknek elkerülhetetlenül alkalmazkodniuk kell. Az emberiség kiválthatja, felgyorsíthatja, de csökkentheti is a természeti katasztrófák számát és hatását. A Föld népességének és gazdasági potenciáljának eloszlása meglehetősen egyenlőtlen. A természeti katasztrófák veszteségeit elsősorban a szegényebb országok szenvedik el, míg a gazdagabbak inkább csak a helyreállítás költségeit viselik. A természeti veszélyekkel fenyegetett, nagyobb kockázatokat viselő helyeken sajnos – számos különféle ok miatt – továbbra is élni fognak emberek.

A felvázolt problémakörök (a Föld népességnövekedése, a nyersanyag- és energiakincs apadása, a geo-veszélyeztetettség) arra késztette a 117 ország több mint negyedmillió földtudományi szakemberét összefogó IUGS-t (Földtudományok Nemzetközi Uniója), hogy 2004-ben az alábbi nyilatkozatot tegye közzé:

„Az emberiség nem lehet meg a Föld nélkül. Teljes mértékben tőle függünk, mert belőle lettünk, és örökké a része leszünk. Csakis egy önmagát fenntartó Földrendszerben tudunk létezni. Minél több ismerettel rendelkezünk, annál világosabban látjuk, hogy vigyáznunk kell a Földre, mert gyermekeink, utódaink léte függ tőle. Meg kell értetnünk a társadalommal, hogy a fenntarthatóság kulcsa a földtudomány. A kutatók a Föld sok titkát feltárták már, és hatalmas haladást értek el annak megértésében, hogyan működik a Föld. Az emberiség – sajnos – mindezt az ismeretet nem megfelelően használja. Rossz helyeken építkezünk, és egyszer kiaknázható kincseket pusztítunk el, annak ellenére, hogy a természeti kockázatokat jelentős megbízhatósággal meg tudjuk jósolni. Úgy teszünk, mintha semmiről sem tudnánk, pedig a jobb élet kulcsa ott van a kezünkben. A földtudományok művelői a világon mindenütt készek és felkészültek arra, hogy a társadalomnak biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb környezetet biztosítsanak.”

Az IUGS a nyilatkozat kibocsátásával egyidejűleg szakmai és politikai lépéseket kezdeményezett A Föld Bolygó Nemzetközi Éve program érdekében. A kezdeményezést az UNESCO Földtudományok Osztálya kezdetektől fogva támogatásáról biztosította. Több nemzetközi szakmai szervezet is azonnal mellé állt, és a program kezdetektől fogva élvezte Kína, India, Oroszország, Argentína, Brazília, Jordánia és Olaszország politikai támogatását.

A 32. Nemzetközi Geológiai Kongresszus (International Geological Congress – IGC, Firenze, 2004. augusztus), amelynek jelmondata a geológia globális reneszánszáról (genius loci!) szólt, széleskörű vitát folytatott a földtudományok legújabb eredményeiről, a legfontosabbnak ítélt témákról, a természeti veszélyforrásokról, a természeti értékek védelméről. A kongresszus, záró plenáris ülésén a következő határozatot fogadta el:

„A Földtudományok Nemzetközi Uniója (IUGS), és a Nemzetközi Geológiai Kongresszus (IGC) Tanácsa 140 ország és régió földtudományi közösségének képviseletében, a 32. IGC keretében, Firenzében, Olaszországban, az összegyűlt 7000 földtudományi szakember nevében kinyilvánítja, hogy:

• A földtudományok jelentős mértékben hozzá tudnak járulni egy biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb világ létrehozásához;

• Ezt a lehetőséget a társadalom ma közel sem veszi igénybe, így e téren alapvető változásra van szükség;

Amennyiben az ENSZ tagállamok magukévá teszik A Föld Bolygó Nemzetközi Éve szellemiségét, a földtudományok előtt megnyílik a lehetőség bolygónk és a társadalom hatékonyabb szolgálata előtt.

Mindezek alapján a Tanács felkéri az UNESCO Végrehajtó Bizottságát A Föld Bolygó Nemzetközi Éve elfogadására.”

A következő évben két fontos adminisztratív lépés követte a Nemzetközi Geológiai Kongresszus felhívását: az UNESCO Közgyűlése 2005 októberében elfogadta a kezdeményezést, majd az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlési határozata 2005. december 22-én 2008-at A Föld Bolygó Nemzetközi Évé-vé (International Year of Planet Earth, röviden: IYPE) nyilvánította.

A nemzetközi szinten zajló eseményeket folyamatosan figyelemmel kísérve, már ugyanebben az évben, a Földtudományok Nemzetközi Uniója és a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió magyar nemzeti bizottságai, a Magyarhoni Földtani Társulat támogatásával kezdeményezte a nemzetközi évhez való csatlakozásunkat. A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya a következő évben operatív előkészítő lépéseket tett a csatlakozás előkészítése érdekében.

Az MTA 2007. évi Közgyűlése határozatban kérte a kormányzati támogatást a nemzetközi évhez való csatlakozáshoz, majd a Magyar UNESCO Bizottsággal karöltve 2007. május 27-én létrehozta A Föld Bolygó Nemzetközi Éve Magyar Nemzeti Bizottságot azzal a felhatalmazással, hogy koordinálja a hazai eseményeket. A Bizottság 2007. június 5-én megtartotta alakuló ülését, és a felhatalmazás birtokában hivatalosan bejelentette Magyarország csatlakozását a nemzetközi év programjaihoz.

Súlypontok

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve két cselekvési irány mentén valósul meg:

• tudományos program, amelynek rendeltetése, hogy célirányos kutatásokkal segítse a társadalmi igények kielégítését, valamint javaslatokat dolgozzon ki az emberiség életminőségének fenntarthatóságára,

• tudománynépszerűsítő-ismeretterjesztő program, amely oktatással-tájékoztatással mutat rá a földtudományok hasznára.

Mindkét cselekvési irány alapelvei közé tartozik a globális kitekintés igénye, a teljességre törekvés, a multidiszciplinaritás, az ismeretterjesztés és népszerűsítés szükségessége, valamint a cselekvés mikéntjére vonatkozó alulról felfelé építkezés.

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve tudományos és népszerűsítő programja tíz, az emberiség jövője szempontjából meghatározó jelentőségű, tudományágakat összekötő témát ajánl a politikusok, a szakemberek, a társadalmak figyelmébe. Ezek:

• a Föld legjelentősebb ivóvíztartalékát képező felszín alatti vizek;

• a társadalmakat fenyegető természeti veszélyforrások;

• az egészséges környezet fenntartását célzó Föld és egészség;

• az éghajlat jelenkori és földtörténeti múltbéli változásai;

• a természeti erőforrásokkal, nyersanyagokkal való tudatos gazdálkodás;

• az óriásvárosok működésének, biztonságos építkezésének megalapozása;

• a Föld mélyének kutatása, belső szerkezetének megértése;

• a Föld felszínének kétharmadát borító óceánok kutatása;

• a talajok fenntartható hasznosítása;

• Föld és élet, a bioszféra védelme.

A földtudományok lehetőségei és feladatai az egyes témák terén a következőképpen foglalhatók össze:

Felszín alatti vizek. A Föld legjelentősebb ivóvíztartalékát a felszín alatti vizek képezik. A vízkészletek feltárása, megkutatása, kitermelése új módszereket, a korábbinál fejlettebb technikai feltételeket igényel. A vízkészletek kinyerésének fenntarthatósága, a velük való ésszerű gazdálkodás a felszín alatti vizek tározóinak, áramlási rendszereinek, dinamikájának alapos ismeretét, tehát a földtudomány ágainak ismeretét feltételezi.

Természeti veszélyforrások. A Földön az emberiség alkotásait, a civilizációt, magát az emberi létet is számos természeti veszély fenyegeti. A természeti katasztrófák az emberi tevékenység következtében még pusztítóbbá válhatnak. Földtudományi ismeretekre van szükség ahhoz, hogy felismerjük a veszélyeket, a veszélyeztetett területeket, és előrelátó módon alkalmazkodjunk a körülményekhez, és ez által mérsékeljük a veszély mértékét.

Föld és egészség. A természeti környezet vagy az ember tevékenysége által létrehozott környezet sok esetben károsan hat az emberi egészségre. Gondoljunk csak arra, hogy a talajban vagy a talajvizekben – akár természetes folyamatok révén – feldúsulhat az arzén. Esetleg éppen egyes nyomelemek (például szelén) hiánya okoz egészségkárosodást. Más részről, az ember mindennapi tevékenysége olyan környezeti állapotot (például levegőszennyezést) idézhet elő, amely kedvezőtlenül hat egészségünkre. A talaj, a talajvíz, a levegő összetételének ismerete, az emberi egészségre gyakorolt hatása igazi interdiszciplináris kutatást igényel.

Éghajlat. Az éghajlatváltozások tendenciáinak, gyakoriságának felismerése alapvető fontosságú az emberiség léte szempontjából. A talány megfejtése – mondhatnánk – „kőbe van zárva”, mivel néhány üledékes kőzet megőrizte a földtörténet klímaváltozásainak nyomait, és ezeknek a nyomoknak a felismerése, rendszerbe foglalása, helyes értelmezése útmutatást adhat a jövő, az emberi tevékenység által is módosított éghajlat változásának irányára, mértékére nézve is.

Természeti erőforrások. A földtudományi kutatások egyik leghagyományosabb ága a potenciálisan hasznosítható ásványi anyagok, energiahordozók felismerése, minősítése, bányászat által történő hasznosítása. Az újabb és újabb technológiai igények újabb és újabb nyersanyagokat igényelnek. Ezek megtalálása, felhalmozódási törvényszerűségeinek kutatása földtudományi szakemberek közreműködését igényli. A társadalmak, valamint mindannyiunk felelőssége, hogy ezekkel a természeti kincsekkel felelősen gazdálkodjunk, és megtaláljuk hasznosításuk környezetkímélő, a jövő nemzedékeinek szempontjait is figyelembe vevő módját.

Óriásvárosok. A világ népességének növekvő hányada városokban, óriásokká nőtt településeken él. A felszíni helyhiány miatt a városi közlekedési és szociális infrastruktúra fejlesztése egyre inkább föld alatti terek kialakításával valósítható meg. Nem elhanyagolható szempont a biztonság kérdése sem: a fejlesztéshez megfelelő hely, a biztonságos természeti környezet kiválasztása földtudományi ismeretek alapján történhet.

A Föld mélye, belső szerkezete. A Föld felszínének jelenlegi állapota hosszú fejlődéstörténet eredménye, melyben alapvető szerepet játszott és játszik ma is a belsejében működő áramlási rendszer. A Föld belső felépítése, vas-nikkel magja, a köpeny és a kéreg dinamikája csak ennek, a tőlünk függetlenül és megállíthatatlanul működő rendszernek a kutatása, minél jobb megismerése által érthető meg.

Óceánok. A földfelszín kétharmadát borító óceánok tudományos kutatása csak mintegy kétszáz évvel ezelőtt kezdődött meg. Az óceáni környezet kutatása adta meg a kulcsot a Föld működésének, a litoszféra-lemezek mozgásának megismeréséhez. Annak ellenére, hogy ezek az ismeretek forradalmian megváltoztatták szemléletünket a Föld fejlődésével kapcsolatban, az óceánok kutatása még számos, az emberiség jövője szempontjából fontos eredményt ígér.

Talajok. A talaj, a szilárd Föld legkülső burka („bőre”), közvetlen kapcsolatban áll az emberi élettel, és meghatározója az életminőségnek is. A talaj táplálékot biztosít a növényvilág számára, és színtere a mezőgazdasági termelésnek. Nélküle a Föld kopár lenne, mint a többi bolygó. A milliárdnyi talajlakó mikroorganizmus alapvető szerepet játszik a szerves anyagok lebontásában, a légköri nitrogén megkötésében, alapvető biokémiai folyamatok véghezvitelében.

Föld és élet. Az élet, a földi bioszféra léte teszi egyedivé a Földet, és ez a tényező tekinthető a leglényegesebb különbségnek a Föld és a Naprendszer többi bolygója között. Az élet és a bioszféra fejlődése mintegy 4,2 milliárd éve kezdődött, de az élet mintegy 2,7 milliárd éve vált olyan tényezővé, amely közvetlenül hat az atmoszférára, az óceánokra és a litoszférára. A földi élet sokszínűsége hosszú evolúciós folyamat eredménye. A földi környezetek változásainak és az élővilág evolúciójának bizonyítéka a kőzetekbe zárt ősmaradványok rendkívüli változatossága.

Hároméves programsorozat

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve nemzetközi szervezőbizottságát Eduardo de Mulder, az IUGS korábbi elnöke vezeti. A Földév hivatalos portálja, a http://www.yearofplanetearth.org minden lényeges eseményről tájékoztat. A tíz témáról prospektust adtak ki, és ezek a honlapról is letölthetők. A nemzeti földtudományi szervezetekkel és intézményekkel jól szervezett együttműködési szerződéseket kötöttek. A világ földtudományi közössége fokozatosan kapcsolódott be a munkába: Magyarország 2007 májusában-júniusában körülbelül a 30. lehetett a sorban. A nemzetközi szervezőbizottság által szervezett első látványos esemény 2007 januárjában történt: Indiában, az államelnök részvételével 4567 léggömböt bocsátottak fel: mindegyik léggömb egy-egy millió évet jelképezett a Föld történetéből.

A nagyszabású nyitórendezvényét – kutatók, politikusok és diákok részvételével – 2008. február 12–13-án tartották az UNESCO párizsi palotájában ( http://picasaweb.google.com/IYPE2008/IYPEGlobalLaunchEvent1213Feb2008?authkey=0DviLZ3kFoo ). A nyitórendezvény és nemzetközi visszhangja is igazolta, hogy a kezdeményezés célkitűzéseit világszerte egyre többen felismerik, és ennek köszönhetően lassacskán egyre jobban körvonalazódik A Föld Bolygó Nemzetközi Éve igazi jelentősége: ráirányítani a figyelmet arra, hogy az emberiség szembesülni kénytelen a Föld végességével. Az összejövetel legjelentősebb eseménye volt az ún. Párizsi Nyilatkozat közzététele (teljes szövegét lásd az 1. függelékben). A nyilatkozat egyrészt a politikusoknak szól, kérve őket, hogy tegyék szabadon elérhetővé, és hasznosítsák a Földről rendelkezésre álló ismereteket, másrészt a földtudományi közösségeknek, közszolgálati szervezeteknek és a magánszektornak, hogy támogassák a kezdeményezést. A rohamosan bővülő globális társadalom jelenlegi és a jövendő generációk majdani szükségleteinek kielégítése érdekében a fenntartható fejlődés lehetőségének szem előtt tartása alapkövetelmény. Megjegyezzük, hogy a „fenntartható fejlődés” fogalmának használata a politikusoknak tett gesztusként értékelendő.

Magyarországi programok

A hazai programok megvalósítását az MTA és a Magyar UNESCO Bizottság által létrehozott A Föld Bolygó Nemzetközi Éve Magyar Nemzeti Bizottság koordinálja. A bizottság összetételi jellegzetessége, hogy az MTA csaknem mindegyik tudományos osztálya képviselteti magát benne. A hazai rendezvénysorozat fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, a védnökök jelentős tudományos és közéleti személyiségek, miniszterek, a felkért támogatók szakmailag érintett állami intézmények, civil szervezetek és magáncégek.

A FÖLDÉV MNB működteti a http://www.foldev.hu honlapot, amely folyamatosan igyekszik tájékoztatni a legfontosabb hazai rendezvényekről. A főbb híreket időnként a http://www.mta.hu -n is közzé tesszük. A program jelentős része néhány szervezet, elsősorban a Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Geofizikusok Egyesülete, a Magyar Állami Földtani Intézet, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, a soproni MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet és több egyetem (ELTE, Miskolc és a többiek) munkálkodásán alapul. A Miskolci Egyetem például földtudományi konferenciákat és vetélkedőket (Hidro-glóbusz) szervez középiskolások számára A hazai írott és elektronikus sajtó tudományos-népszerűsítő fórumai (Magyar Tudomány, Élet és Tudomány, Természet Világa, Természetbúvár, M1 Delta, Mindentudás Egyeteme stb.) lehetőséget biztosítanak a program népszerűsítésére, sőt ők maguk is részt vállalnak a szervezésben (Élet és Tudomány vetélkedő, m1 Delta vetélkedő). A Mindentudás Egyeteme 2008 első félévében három földtudományi jellegű előadást iktatott be programjába.

A hazai nyitórendezvény 2008. április 17−20-án volt Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ezt megelőzően és ezt követően számos vidéki és fővárosi rendezvényre kerül sor: a Magyar Földrajzi Társaság a Föld Napján, április 22-én szervezett színes programot, és április 29-én az MTA VEAB veszprémi székházában tartottak egy sokakat vonzó előadóülést. A szinergia jegyében a nemzetközi Földév és a magyarországi Biblia Éve közös rendezvényére is sor kerül (2008 októberében, Sopronban).

Magyarországról 2007-ben geológiai filmsorozat készült, amelyet 2008-ban mutatnak be. A Föld Bolygó Nemzetközi Éve jegyében született meg egy földtudományi ismeretterjesztő füzetsorozat ötlete is, GEO-FIFIKA címmel, amelynek tizenkét száma havi rendszerességgel jelenik meg az év folyamán. A GEO-FIFIKA anyaga a Földév eredeti angol prospektusain alapszik, és bemutatja a földtudomány célkitűzéseit a kiválasztott tíz tématerületen. Emellett A Nemzetközi Geofizikai Év 50. évfordulója alkalmából indított összes földtudományi kezdeményezést, valamint a Földrendszer szemmel láthatatlan alrendszerét, a geomágneses tér jelenségeit is ismerteti, hazai aktualitásokkal és beküldhető számítási feladatokkal.

Természetes, hogy több, egyébként is megrendezésre kerülő hazai nagyrendezvény (meteorológiai napok, talajtani vándorgyűlés), sőt nemzetközi konferencia (ISCO, HUNGEO, IAGA) is része A Föld Bolygó Nemzetközi Éve rendezvénysorozatnak.

Több más kezdeményezés is alakulóban van. Kimagasló jelentőségű, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az idei Tudomány Ünnepét a Földév jegyében szervezi. E döntés előtt sokáig úgy tűnt, hogy a hazai programsorozatot kizárólag a magyar földtudományi társadalom, valamint a tudományos ismeretterjesztők öntevékenysége és elszántsága viszi előre, külső támogatás nélkül. A mérleget 2009 végén abban tudjuk majd megvonni, hogy mennyire veszik majd figyelembe a politikusok a földtudományi kutatások eredményeit, és mennyiben változik a társadalom megítélése a valódi fenntarthatósághoz nélkülözhetetlen földtudományról.

A Párizsi Nyilatkozat szellemében ezúton is felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy tegyék szabadon elérhetővé és hasznosítsák a bolygónkról rendelkezésre álló ismeretek gazdag tárházát, és ösztönözzék az ország hasznát egyaránt szolgáló új ismeretek és eljárások létrejöttét. Bátorítjuk továbbá a földtudományi közösségeket, a köz- és magánszféra intézményeit, hogy új ismeretek születése érdekében támogassák ezt a kezdeményezést, és alakítsanak ki olyan új stratégiákat, amelyek mérsékelhetik a természeti veszélyeztetettség következményeit, és – a társadalom jelenlegi és jövendő generációi majdani szükségleteinek kielégítése érdekében – a fenntarthatóság felé terelnek. A nyilatkozat az eszközöket is megjelöli, amelyek között az első számú az, hogy javítsanak a föld- és környezettudományi oktatás (köz- és felsőoktatás) és kutatás feltételein.

1. függelék

A Párizsi Nyilatkozat

(Elfogadva A Föld Bolygó Nemzetközi Éve

párizsi nyitórendezvényén, 2008. február 12-én)

„Felidézve, hogy 2008-at az ENSZ nagygyűlése A Föld Bolygó Nemzetközi Évé-vé nyilvánította,

Figyelembe véve, hogy az egyedülálló, változatos és örökké változó élet az önnfenntartó Földrendszertől függ,

Hangsúlyozva, hogy a globális fenntarthatósággal kapcsolatos minden döntésben figyelembe veendő a meglévő és jövőbeni földtudományi ismeretek tárháza,

Megjegyezve, hogy az éghajlattal, vízzel és egyéb természeti nyersanyagforrásokkal, energiával, egészséggel, talajokkal, az óceánnal, a Föld mélyével, a természeti veszélyekkel és magával az élettel kapcsolatos földtudományi ismeretekek javarészt ismeretlenek a közvélemény számára, és gyakran a döntéshozók sem veszik ezeket figyelembe;

Annak tudatában, hogy A Föld Bolygó Nemzetközi Éve jelentős szerepet játszhat a Föld-erőforrások fenntartható használatának elősegítésében, és – az ENSZ UNESCO vezette Oktatási Évtized a Fenntartható Fejlődésért programján, valamint az ENSZ ún. Millenniumi Fejlesztési Célkitűzéseinek előmozdításán keresztül – értékes szolgálatot tesz az emberiség (a társadalmak) számára,

Meggyőződve arról, hogy a Föld Bolygó iránti tisztelet megteremtése, valamint a közfigyelem felkeltése a Föld összetevőinek sérülékenysége és bennük rejlő lehetőségek, továbbá a természeti veszélyeztetettség mérséklése iránt, megalapozzák a nemzetek békésebb, virágzó és beteljesült együttélését;

mindezekből következően:

Felhívjuk az összes nemzet döntéshozóinak figyelmét arra, hogy tegyék szabadon elérhetővé és hasznosítsák a bolygónkról rendelkezésre álló ismeretek gazdag tárházát, és ösztönözzék a fejlődő és a fejlett országok hasznát egyaránt szolgáló új ismeretek és technológiák létrejöttét;

Bátorítjuk a földtudományi közösségeket, közszolgálati szervezeteket és a magánszektort, hogy új ismeretek születése érdekében támogassák ezt a kezdeményezést, és alakítsanak ki olyan új stratégiákat, amelyek mérsékelni fogják a természeti veszélyeztetettség következményeit, és – a rohamosan bővülő globális társadalom jelenlegi és jövendő generációi majdani szükségleteinek kielégítése érdekében – a fenntartható fejlődés felé terelnek;

– azzal, hogy

Tegyék elérhetőbbé a földtudományi ismereteket, egyrészt a nemzeti oktatási rendszerek felülvizsgálatával, másrészt a föld- és űrtudományi intézetek és egyetemek kutatási kapacitásának növelésével;

Készítsenek globális, digitálisan és nyilvánosan elérhető Földrendszer-információs anyagokat, mint amilyenek például a OneGeology, vagy az ENSZ Téradat Infrastruktúra (UNSDI) projektek keretében készülnek;

Támasszanak nagyobb közérdeklődést a Földrendszer szerkezete, evolúciója, szépsége, sokszínűsége és a tájakba rótt emberi kultúrák iránt azáltal, hogy geoparkokat, bioszféra-rezervátumokat, világörökségi helyeket hoznak létre, amelyek a megőrzés és a fejlesztés közösségi eszközei,

Fejlesszék a Föld-megfigyelés módszereit és rendszerét (a távérzékelő és in-situ megfigyelőrendszereket egyaránt), hogy a jövőben előre jelezhetők legyenek a Föld szféráiban végbemenő nagy változások, és erősítsék a meglévő Föld-megfigyelési rendszereket;

Állítsanak fel egy, a fenntartható fejlődést szolgáló földtudományi kutatóközpontot;

Jelentessenek meg könyveket, DVD-ket és egyéb más médiaeszközöket annak érdekében, hogy a földtudomány a nagyközönség számára elérhetőbbé váljon, és A Föld Bolygó Nemzetközi Évé-nek hatása tartós legyen.

Tegyük a Földet az emberiség jobb otthonává!”

2. függelék • Nemzetközi geofizikai évek

Nemzetközi Geofizikai Év (1957−1958)

A második világháború időszakában felhalmozódott rengeteg haditechnikai ismeret (és eszköz) geofizikai hasznosítására az 1957–58-as napfoltmaximum időszakára egy globálisan összehangolt földtudományi megfigyeléssorozatot terveztek. A terv előzményének tekinthető az évtizedekkel korábban szervezett két nemzetközi sarki év. E gondolatból jött létre a Nemzetközi Geofizikai Év (International Geophysical Year – IGY), amelynek szerteágazó mérési programjai a sarkvidékek, az óceánok, a Föld belső szerkezete, a légkör és a világűr megismerésére egyaránt irányultak. A Nemzetközi Geofizikai Év programjaiban összesen közel hetven ország vett részt.

A tudományos programot hidegháborús jelenségek is kísérték: a Nemzetközi Geofizikai Év alatt kezdődött el az űrkorszak, és indult el a szovjet−amerikai űrverseny. Az USA 1955-ben nyilvánosságra hozta, hogy a Nemzetközi Geofizikai Év keretében műholdfellövést terveznek, de a mély titokban kifejlesztett szovjet Szputnyik–1 (1957. október 4-én) és Szputnyik–2 (1957. november 3-án) hónapokkal megelőzte az első amerikai műhold, az Explorer–1 fellövését (1958. január 3.). Az Explorer–1 repülése szerencsére nemcsak politikai izgalmakat hozó haditechnikai teljesítmény volt, hanem igazi tudományos szenzáció is: ezekből a mérésekből bizonyosodott be a Van Allen-féle sugárzási övezetek létezése. A Föld magnetoszférájának felfedezése, a napszél létezésének bebizonyítása is mind az űrkorszak kezdetéhez fűződik.

Hazai szempontból a Nemzetközi Geofizikai Év legnagyobb eredménye az volt, hogy a magyar kutatók, bár korlátozásokkal, de újra bekapcsolódhattak a nemzetközi tudományos életbe, és elkészülhetett a soproni geofizikai kutatólaboratórium nagycenki obszervatóriuma (mai nevén az MTA Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium).

Az év eseményei naponta szerepeltek a rádióhírekben: még az obszervatóriumi mérési utasításokat is rádión tették közzé. Sok országban, többek közt hazánkban is, bélyegsorokat adtak ki, így a Nemzetközi Geofizikai Év – a hidegháborús átpolitizáltság ellenére – nemcsak tudományos, hanem világméretű közönségszolgálati sikernek is bizonyult.

A Nemzetközi Geofizikai Év 50. évfordulója (szakmai berkekben: az „IGY+50”) közeledtével a legkülönbözőbb szakmai egyesületek kezdtek tervezgetésbe. Négy kezdeményezés jutott el a megvalósulásig: A Föld Bolygó Nemzetközi Éve, a Nemzetközi Sarki Év, az Elektronikus Geofizikai Év és a Nemzetközi Heliofizikai Év. A tudományos programok mellett egy kormányközi program is született: az ún. GEOSS, bár ennek (és több hasonló programnak) az IGY+50-hez közvetlenül nincs köze. A Global Earth Observation System of Systems (GEOSS, http://www.earthobservations.org ) a kormányközi GEO (Group on Earth Observations, azaz Földmegfigyelések Csoportja) kezdeményezése, amely a meglévő nemzeti, regionális és nemzetközi rendszerekre építve tízéves távlatban összehangolt és a társadalom számára közvetlenül hasznosítható Föld-megfigyeléseket kíván lehetővé tenni (lásd a Magyar Tudomány 2007. májusi számában a Föld globális megfigyelésével foglalkozó cikkgyűjteményt).

Nemzetközi Sarki Év (2007−2008)

http://www.ipy.org

A legtekintélyesebb hagyományokra (és nem mellékesen osztrák–magyar eredetre) ez a kezdeményezés tekint vissza. Az első és a második Nemzetközi Sarki Év (1882–1883, 1932–1933) szolgáltatott mintát magának a Nemzetközi Geofizikai Évnek is. A sarkkutatók 1957–58-at a harmadik Nemzetközi Sarki Évnek tekintették, így tehát a 2007 márciusától 2009 márciusáig tartó mai – lényegében kétéves – időszak már a negyedik ún. sarki év.

A legutóbbi ötven év eredménye az a felismerés, hogy a két sarkvidék a földi éghajlat tükre és egyben távirányítója is: az éghajlatváltozás következményei a sarkvidékeken a legszembetűnőbbek, és úgy tűnik, hogy érdemes itt keresgélni az okokat is.

A hó és jég világának éghajlat-befolyásoló jelentőségét érzékelteti, hogy a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unión (IUGG) belül, 2007-ben egy új tudományos egyesület (az ún. Nemzetközi Krioszfératudományi Egyesület) alakult.

A negyedik sarki év mintegy kétszáz – élő és élettelen természettudományi, valamint társadalomtudományi – projekt együttese, amelyekről a Nemzetközi Sarki Év angol nyelvű honlapjáról lehet tájékozódni.

Nemzetközi Heliofizikai Év (2007−2009)

http://www.ihy2007.org

A kezdeményezés nevében is eredeti elnevezést takar. A ’heliofizikai’ (heliophysical) jelző a geofizikai jelző általánosítása a Föld és a Nap, valamint a bolygóközi (interplanetáris) térség kapcsolatának az érzékeltetésére. A „heliofizikai” tartomány azt a térséget jelenti, amelyre a Napnak hatása van.

A Nemzetközi Heliofizikai Év – közel 70 ország együttműködéseként – célul tűzte ki a Napot, Földet és helioszférát vezérlő alapvető folyamatok feltárását, megértését, egyúttal az űr- és földtudományok szépségének, időszerűségének és jelentőségének megmutatását (lásd Kecskeméty Károly cikkét a Magyar Tudomány 2007/6. számában).

Elektronikus Geofizikai Év (2007−2008)

http://www.egy.org

Az eGy (Electronic Geophysical Year) az (IUGG) kezdeményezése egyik leányegyesülete, az IAGA (Nemzetközi Földmágnességi és Aeronómiai Egyesület) gondozásában. Hosszas előkészületek után 2007. július 7-én, Perugiában, az IUGG XXIV. kongresszusán indították hivatalosan útjára.

A legfőbb célkitűzés a geofizikai adatok megőrzése, megmentése, valamint a nyílt adathozzáférés biztosítása, szabályozott keretek között. A fejlődő országok képességfejlesztése, valamint a tudományos ismeretterjesztés úgyszintén szerepelnek a deklarált célkitűzésekben. A nyílt adathozzáférés biztosításában elsősorban virtuális obszervatóriumok és laboratóriumok létrehozásának gondolata jelenti a legnagyobb előrelépést.

Kulcsszavak: A Föld Bolygó Nemzetközi Éve, földtudomány, környezettudomány, Nemzetközi Geofizikai Év, Párizsi Nyilatkozat

---

<-- Vissza a 2008/10 szám tartalomjegyzékére

---

<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra

---

[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]

---