Magyar Tudomány, 2008/10 1283. o.

Az MTA új küls tagjainak bemutatása




Akadémiánk új küls tagjait arra kértük, hogy kérdéseink közül válasszanak ki hármat-négyet, s ezekre válaszolva tegyék lehetvé, hogy a Magyar Tudomány Olvasói valamelyest megismerjék személyüket és munkájukat.


Mi volt az a dönt mozzanat az életében, amely erre a pályára vitte?

Volt-e mestere?

Mi volt az az eredmény munkája során, amelynek igazán örül?

Van-e, és ha igen, milyen a legkedvesebb tanítványa?

Magányos kutató vagy inkább csapatjátékos?

Mi az a nyitott kérdés, amelyre választ szeretne kapni?


E havi számunkban Belák Sándor válaszai olvashatók.




Belák Sándor


1946-ban született, Mosonmagyaróváron. A budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen (ÁOTE) 1969-ben kapott diplomát, majd itt oktatta a mikrobiológiát és a járványtant. F témái: a juh és a szarvasmarha légz- és emésztszervi betegségei, az adeno-, herpesz-, parvo- és reovírusok biológiai tulajdonságai, vírus–gazdasejt kölcsönhatás, vakcinák és diagnosztikai módszerek kidolgozása. 1985 óta Uppsalában, a Svéd Nemzeti Állategészségügyi Intézetben és a Svéd Mezgazdasági Egyetem Állatorvosi Fakultásán dolgozik mint tanszékvezet professzor, az egyesített virológiai Kutatás- és Fejlesztés Divizíó vezetje, az OIE Collaborating Centre igazgatója, a virológia oktatója, PhD- és MSc-programok témavezetje. A European Society for Veterinary Virolgy elnöke. Témái: a molekuláris diagnosztikai virológia, a vírus–sejt kölcsönhatás, a patogenitás genetikai háttere, vakcinák kidolgozása. Három EU-projekt koordinátora, számos más EU- és egyéb projektben partner, hat tudományos társulat és nemzetközi folyóiratok szerkesztbizottsági tagja, nemzetközi szervezetek szakértje (IAEA, FAO, EC). Eredményeit hat könyvrészletben, három egyetemi jegyzetben és kb. 180 lektorált közleményben publikálta. Kitüntetései: Kiváló Feltaláló arany fokozat, MTA, 1976; Centenary Award, British Veterinary Association, 1989; George Fleming Literary Prize, 2002; Thuréus Prize, Swedish Royal Society of Sciences, 2004.


Volt-e mestere?


Hálával tartozom a sorsnak, hogy az ÁOTE-n kiváló mesterektl tanulhattam a virológia tudományát. A tradíciókban gazdag egyetemen világhír professzorok sora dolgozott, és teremtett iskolát. Bartha Adorján professzor laboratóriumában kezdtem a kutatómunkát. A tle tanultak szilárd alapot, praktikus szemléletet adtak, és irányt mutattak az életben. Tanítómesterem sziporkázó kutató-oktató képességét, emberségét és baráti támogatását soha nem felejtem.


Mi volt az az eredmény munkája során, amelynek igazán örül?


Érdekesnek tartom „új” betegségformák leírását, jellemzését. Ilyenek a juhok adenovírus okozta pneumoenteritise és a herpeszvírusok okozta betegségek fiatal állatokban. Fontosnak tartom a molekuláris vírusdiagnosztikában és a vakcinafejlesztésben elért eredményeinket is, hiszen a mai nyitott, „határtalan” világban a járványok terjedése felgyorsulhat, és a kórokozók gyors felismerése, kiküszöbölése nagyon fontos. Erre példák a közelmúltban dúló ragadós száj- és körömfájás, sertéspestis vagy influenzajárványok. Kutatócsoportom számos új módszer kidolgozásával járult hozzá, hogy e kórorozókat gyorsan és pontosan felismerjük, és a járványok terjedését fékezzük, illetve megelzzük. Mivel a járványok nem ismernek határokat, az „Egy világ, egy egészség” eszme szellemében dolgozunk.


Magányos kutató vagy inkább csapatjátékos?


Lelkes csapatjátékos vagyok. Hiszem, hogy a kollaboráció, a különböz „input”-ok vezetnek magas szint tudományos eredményekre a területünkön. Szeretem a sokszín, változatos társaságot és a vidám hangulatot a laboratóriumban. A csoportom kutatói és diákjai tizenkét országból jöttek Uppsalába.


Mi az a nyitott kérdés,

amelyre választ szeretne kapni?


Példák: 1.) „Ismeretlen” és „újonnan felbukkanó” vírusok felismerése, biológiai szerepük vizsgálata; 2.) Coronavírusok genetikai stabilitása, a patogenitásváltozás okai; 3.) Komplex diagnosztikai módszerek a fertzésbiológiában, fertz ágensek és az immunreakciók komplex, párhuzamos vizsgálata.


Kapcsolatai Magyarországgal?


Ersek, kiterjednek a kutatók cseréjére (kb. huszonöt vendégkutató cserelátogatása) és az együttes PhD-képzésre. Négy EU-projektben dolgoztunk, dolgozunk magyar intézetekkel. Mint a Szent István Egyetem magántanára, hazajárok eladásokat tartani. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az MTA küls tagjának választott és az „Egy világ, egy egészség” szellemében igyekszem a két ország kutatói közötti kollaborációt és az összehangolt oktatómunkát tovább ápolni.


<-- Vissza a 2008/10 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra


[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]