Tématerületek és vegyületek h-b-indexe
(Banks, 2006)
Már 2006-ban kimutatták, hogy a h-index alapgondolata egyaránt
alkalmazható tématerületekre és vegyületekre is. Egy kutató
doktorandusz vagy posztdoktori kutatást végző szakember kutatási témát
választva felteheti magának a következő kérdéseket. Milyen kutatásokat
végeztek eddig egy bizonyos tématerületen vagy
vegyület esetében? Nevezhető-e az
„forró témának”? Lesz-e érdeklődés az általam vizsgált tématerület
iránt?
A h–b-index nagyon hasznos lehet a fenti kérdések
megválaszolásánál és számítása ugyanúgy történik, mint a h-indexé.
Kiválasztjuk a tématerület vagy vegyületre legjellemzőbb kulcsszavakat
és az annak megfelelő cikkeket, és azok idézeteit kikeressük a
Thomson–Reuters Web of Science adatbázisából egy bizonyos időszakra
vonatkoztatva. A cikkeket idézettségi sorrendbe állítva úgy, hogy első
helyen a legidézettebb álljon és így tovább, így a h–b index könnyen
kiszámítható.
Az 1. és
2. táblázat
példát mutat be az anyagtudomány néhány intenzíven vizsgált
területéről. Mint látható, ezek közül például a C60 és a szén
nanoszálak kutatása jelentkezik a legmagasabb értékkel.
A h-b index értéke természetesen kiszámítható
bármelyik más természettudományi szakterület (pl. orvosbiológia,
farmakológia, geológia stb.) vagy tématerület esetében is.
Országok h-indexe (Csajbók et al., 2007)
2007-ben kimutatták, hogy a Hirsch-féle indexszámítás elvégezhető
országok esetében, pl. a teljes természettudományos kutatásra valamint
szakterületekre (3.
táblázat) is.
Folyóiratok h-indexe (Braun et al., 2006)
A h-index képzés elve tudományos folyóiratokra is vonatkoztatható,
mint azt egy, a közelmúltban e folyóiratban publikált dolgozat
bemutatta.
Összefoglaló
A dolgozat bemutatja a Hirsch-index statisztikai előzményének
tekinthető Eddington-indexet, és hipotézisként kezeli a tényt, hogy
Hirscht az indexének a kidolgozására az a frusztráció késztette, ami a
szupravezetők BCS-elmélete Hirsch általi kritikájának el nem fogadása
motivált. Bemutatásra kerülnek a Hirsch-index olyan nagy hasznú
alkalmazásai is, amelyek nem az egyének szakmai értékelését célozzák.
Kulcsszavak: Hirsch-index, frusztráció, alkalmazások, vegyületek,
tématerületek, országok, folyóiratok
IRODALOM
Hirsch, Jorge E. (2005a): An Index to
Quantify an Individual’s Scientific Output. arXiv:physics/0508025 v2,
August 10
Ball, Ph. (2005): Index Aims for Fair
Rankings of Scientists. Nature. 436, 900–902. Nature (2005): Rating
Games. Editorial. Nature. 436, 889–900.
Braun Tibor (ed.) (2008): The Hirsch Index
for Evaluating Science and Scientists. Its Uses and Misuses.
Scientometrics Guidebooks. Series, Vol. 3, Akadémiai, Budapest, 289.
Hirsch, Jorge E. (2005b): An Index to
Quantify an Individual’s Scientific Output. Proceedings of the
National Academy of Science of the USA,102, 16569–16572.
Bencze Gyula (2005): Ki a nagyobb tudós?
Természet Világa. 11, 512–513.
Bencze Gyula (2006): H-index, egy új
javaslat az egyéni tudományos tevékenység értékelésére. Magyar
Tudomány. 1, 88–91.
Glänzel, Wolfgang (2006): On the H-Index.
A Mathematical Approach to a New Measure of Publication Activity and
Citation Impact. Scientometrics. 67, 315–321.
Edwards, A. W. F. (2005): System to Rank
Scientists Was Pedalled by Jeffreys. Nature. 437, 951–951.
Bardeen, J. – Cooper, L. N. – Schrieffer,
J. R. (1957a): Microscopic Theory of Superconductivity. Physical
Review. 106, 162–164.
Bardeen, J. – Cooper, L. N. – Schrieffer,
J. R. (1957b): Theory of Superconductivity. Physical Review. 108,
1175–1204.
Hirsch, Jorge E. (2009): BCS Theory of
Superconductivity: The World’s Largest Madoff Scheme? arXiv:0901.4099vl [physics.gen-ph] January 26
Banks, M. G. (2006): An Extension of the
Hirsch Index: Indexing Scientific Topics and Compounds.
Scientometrics. 69, 161–168.
Csajbók E. – Berhidi A. – Vasas L. –
Schubert A., (2007): Hirsch-Index for Countries Based on Essential
Science Indicators Data. Scientometrics. 73, 91-117.
Braun Tibor – Glänzel, W. – Schubert A.
(2006): A Hirsch-type Index for Journals. Scientometrics. 69, 169–173.
Braun Tibor: Új mutatószámok
tudományos folyóiratok értékelésére. Valóban indokolt-e az impakt
faktor egyeduralkodása? Magyar Tudomány. (in print)
|