A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM


 EGY TUDOMÁNYOS KUTATÓ FRUSZTRÁCIÓJÁNAK KÖVETKEZMÉNYE:

    A HIRSCH-INDEX

X

    BraunTibor

     az MTA doktora, c. egyetemi tanár, MTA alelnöki tanácsadó, ELTE Kémiai Intézet • braun(kukac)mail.iif.hu

 

Bevezetés


Kevés olyan tudományos kutató él a világon, aki ne hallott volna a Hirsch-indexről. Jorge E. Hirsch argentin származású, Egyesült Államok-beli fizikus 2005-ben jelentette be az interneten Mutatószám (index) az egyéni tudományos teljesítmény számszerűsítésére című dolgozatát (Hirsch, 2005a).
Az ArXiv elnevezésű adatbázisban 2005. augusztus 10-én közzétett cikk már a megjelenését követő napokban szokatlan figyelmet kapott a tudományos médiában (Nature, 2005; Braun, 2008), és írásbeli reagálások, cikkek, elemzések, kommentárok valóságos özönét indította el, ami napjainkban is tart. Ehhez az is hozzájárult, hogy az eredeti cikk változatlan szöveggel 2005. november 15-én a világ egyik legtekintélyesebb folyóiratában is megjelent. (Hirsch, 2005b).

Jelen cikknek nem szándéka a Hirsch-index lényegének, előnyeinek és hátrányainak a tárgyalása, hiszen az már számos közlemény tárgyát képezte (Braun, 2008). Magyar nyelven is napvilágot láttak ismertetések (Bencze, 2005; Bencze 2006). Az index egzakt matematikai statisztikai elméletéről (Glänzel, 2006) nemrég jelent meg alapos munka. Bár Hirsch teljesen önállóan és eredetien alkotta meg indexét, utólag kiderült, hogy mint számos más, a tudományban eredetinek, előzmény nélkülinek hitt alkotásnak, a Hirsch-indexnek is volt már más irányú, de matematikailag hasonló precedense. Ugyanis Harold Jeffrey geofizikus hasonló statisztikát (indexet) használt annak érdekében, hogy biciklizési teljesítményét mérje kb. 40 évvel a Hirsch-index előtt. Jeffrey szerint hogyha n azoknak a napoknak a legnagyobb száma, amikor ő n vagy több mint 70 mérföldet biciklizett, akkor indexének n értéke 70 volt. Ezt a számot Eddington-indexnek (E) is nevezhetnénk (1. ábra). Jeffrey ugyanis a bicikliző teljesítménymérését lehetővé tevő ötletét Arthur Eddington híres asztrofizikustól kapta (Edwards, 2005).

Ezen előzmények után jelen dolgozat célja egyrészt azoknak a tényeknek és gondolatoknak az ismertetése, amelyek Hirscht az azóta elhíresült indexe megalkotására késztették. Másrészt jelen dolgozat célja a Hirsch-index olyan alkalmazásainak rövid körvonalazása (a teljesség igénye nélkül), amelyek érdekesnek nevezhetők, de nem az egyéni kutatási teljesítmények értékelését célozzák.


A frusztráció


Az Argentínában született Jorge E. Hirsch fizikus 1980-ban védte meg PhD-jét a Chicagói Egyetemen. Jelenleg a University of San Diego professzora, ahol oktatással és tudományos kutatással foglalkozik. Kutatási területe a szupravezetés és ferromagnetizmus. Egy 1989-ben tartott konferencián előadott dolgozatban Hirsch azt állította, hogy alacsony hőmérsékletű szupravezetés általánosan elfogadott elmélete, az akronimizáltan BCS-elmélet (Bardeen et al., 1957a) alapvetően téves. Abban az időben Hirsch még zöldfülű ismeretlennek számított a fizika nemzeti és nemzetközi társadalmában. Tudvalevő, hogy a fizika ritkán bocsájtja meg, vagy nézi el a szent­ségtörést. Idolromboló előadása után a hasonló konferenciák tartózkodtak Hirsch meghívásától, a kollégák nem keresték együttműködéshez, a támogatások, ösztöndíjak elmaradtak, a nagy olvasottságú folyóiratok visszautasították kéziratait.

Ezek után érdemes röviden kitérni a szupravezetés BCS elméletére. John Bardeen, Leon Niel Cooper és John Robert Schrief­fer 1957-ben publikálták elméletüket (Bardeen et al., 1957a). Ezt az elméletet részletesebben kifejtő dolgozatuk követte 1957 júliusában (Bardeen et al., 1957b). E három szerzőnek ítélték a szupravezetés elméleti kérdéseinek tisztázása kapcsán 1972-ben a fizikai Nobel-díjat. Bardeen már korábban Nobel-díjat kapott a tranzisztorelmélet kidolgozásáért. Igazán nem meglepő, hogy ilyen szakmai tekintélyek eredményeivel szembeszállni Hirsch számára szakmai öngyilkosságként hatott.

Jelen dolgozatban hipotézisként kezeljük azt a feltételezést, amely szerint a fenti események hatására történő frusztráció késztette, motiválta Hirscht, hogy indexét megalkossa. Nem ennyire expliciten, és természetesen az indexe megemlítése nélkül Hirsch is leírja szélmalomharcát és frusztrációját egy, az interneten nemrég publikált cikkben (Hirsch, 2009). A fentiek természetesen nem jelentik azt, hogy Hirsch nem tudta más irányú kutatásai eredményeit publikálni. Tudta, és más fizikusok idézik is közleményeit, ez által igazolva nézeteinek bizonyos fokú elfogadását.

Az őt frusztráló tény az, hogy a szupravezetéssel foglalkozó kéziratait nem voltak hajlandók közölni az olyan nagy olvasottságú folyóiratok, mint a Nature, a Science vagy a Physical Science Letters.


 

 

 

Tématerületek és vegyületek h-b-indexe
(Banks, 2006)


Már 2006-ban kimutatták, hogy a h-index alapgondolata egyaránt alkalmazható tématerületekre és vegyületekre is. Egy kutató doktorandusz vagy posztdoktori kutatást végző szakember kutatási témát választva felteheti magának a következő kérdéseket. Milyen kutatásokat végeztek eddig egy bizonyos tématerületen vagy vegyület esetében? Nevezhető-e az „forró témának”? Lesz-e érdeklődés az általam vizsgált tématerület iránt?

A h–b-index nagyon hasznos lehet a fenti kérdések megválaszolásánál és számítása ugyanúgy történik, mint a h-indexé. Kiválasztjuk a tématerület vagy vegyületre legjellemzőbb kulcsszavakat és az annak megfelelő cikkeket, és azok idézeteit kikeressük a Thomson–Reuters Web of Science adatbázisából egy bizonyos időszakra vonatkoztatva. A cikkeket idézettségi sorrendbe állítva úgy, hogy első helyen a legidézettebb álljon és így tovább, így a h–b index könnyen kiszámítható.

Az 1. és 2. táblázat példát mutat be az anyagtudomány néhány intenzíven vizsgált területéről. Mint látható, ezek közül például a C60 és a szén nanoszálak kutatása jelentkezik a legmagasabb értékkel.

A h-b index értéke természetesen kiszámít­ható bármelyik más természettudományi szakterület (pl. orvosbiológia, farmakológia, geológia stb.) vagy tématerület esetében is.


Országok h-indexe (Csajbók et al., 2007)


2007-ben kimutatták, hogy a Hirsch-féle indexszámítás elvégezhető országok esetében, pl. a teljes természettudományos kutatásra valamint szakterületekre (3. táblázat) is.


Folyóiratok h-indexe (Braun et al., 2006)


A h-index képzés elve tudományos folyóiratokra is vonatkoztatható, mint azt egy, a közelmúltban e folyóiratban publikált dolgozat bemutatta.


Összefoglaló


A dolgozat bemutatja a Hirsch-index statisztikai előzményének tekinthető Eddington-indexet, és hipotézisként kezeli a tényt, hogy Hirscht az indexének a kidolgozására az a frusztráció késztette, ami a szupravezetők BCS-elmélete Hirsch általi kritikájának el nem fogadása motivált. Bemutatásra kerülnek a Hirsch-index olyan nagy hasznú alkalmazásai is, amelyek nem az egyének szakmai értékelését célozzák.
 



Kulcsszavak: Hirsch-index, frusztráció, alkalmazások, vegyületek, tématerületek, országok, folyóiratok
 


 

IRODALOM

Hirsch, Jorge E. (2005a): An Index to Quantify an Individual’s Scientific Output. arXiv:physics/0508025 v2, August 10

Ball, Ph. (2005): Index Aims for Fair Rankings of Scientists. Nature. 436, 900–902. Nature (2005): Rating Games. Editorial. Nature. 436, 889–900.

Braun Tibor (ed.) (2008): The Hirsch Index for Evaluating Science and Scientists. Its Uses and Misuses. Scientometrics Guidebooks. Series, Vol. 3, Akadémiai, Budapest, 289.

Hirsch, Jorge E. (2005b): An Index to Quantify an Individual’s Scientific Output. Proceedings of the National Academy of Science of the USA,102, 16569–16572.

Bencze Gyula (2005): Ki a nagyobb tudós? Természet Világa. 11, 512–513.

Bencze Gyula (2006): H-index, egy új javaslat az egyéni tudományos tevékenység értékelésére. Magyar Tudomány. 1, 88–91.

Glänzel, Wolfgang (2006): On the H-Index. A Mathematical Approach to a New Measure of Publication Activity and Citation Impact. Sciento­metrics. 67, 315–321.

Edwards, A. W. F. (2005): System to Rank Scientists Was Pedalled by Jeffreys. Nature. 437, 951–951.

Bardeen, J. – Cooper, L. N. – Schrieffer, J. R. (1957a): Microscopic Theory of Superconductivity. Physical Review. 106, 162–164.

Bardeen, J. – Cooper, L. N. – Schrieffer, J. R. (1957b): Theory of Superconductivity. Physical Review. 108, 1175–1204.

Hirsch, Jorge E. (2009): BCS Theory of Superconductivity: The World’s Largest Madoff Scheme? arXiv:0901.4099vl [physics.gen-ph] January 26

Banks, M. G. (2006): An Extension of the Hirsch Index: Indexing Scientific Topics and Compounds. Scientometrics. 69, 161–168.

Csajbók E. – Berhidi A. – Vasas L. – Schubert A., (2007): Hirsch-Index for Countries Based on Essential Science Indicators Data. Scientometrics. 73, 91-117.

Braun Tibor – Glänzel, W. – Schubert A. (2006): A Hirsch-type Index for Journals. Scientometrics. 69, 169–173.

Braun Tibor: Új mutatószámok tudományos folyóiratok értékelésére. Valóban indokolt-e az impakt faktor egyeduralkodása? Magyar Tudomány. (in print)

 


 

 

 

1. ábra • A Hirsch- és Eddington-indexek grafikus bemutatása <

 


 

 

Vegyület

h-b index

PrPb3

6

TmGa3

6

Si28

17

CeB6

32

V3Si

39

Ni2MnGa

37

Nb3Sn

48

MgB2

67

CeCu2Si2

39

SrTiO3

94

GaN

144

C-60

182



1. táblázat • Vegyületek kutatásának h-indexe (Banks, 2006) (Megjegyzés: Például a C-60 182-es h-b indexe azt jelenti, hogy e tématerületen a mért időszakban (2001–2005) 182 olyan dolgozat jelent meg, amelyek mindegyike legalább 182 idézetet kapott.) <

 


 

Tématerület

h-b index

Boridok

46

Piroklór

61

Spin flop

34

Optikai rács

43

Antiferroquadrupolaritás

18

Amorf szilícium

116

Spin frusztráció

30

Ferroelektromosság

78

Spin folyadék

45

Kondo és rács

63

Perovszkitok

103

Spin jég

17

Mágneses ellenállás

172

Kvantum információ

65

Geometriai frusztráció

21

Kvantum kritikus pont

42

Pórusos szilícium

104

Spin üveg

108

Spin szelep

48

Nehéz fermion

97

Szuperburkok

99

Teleportáció

61

Kvantum komputáció

73

M-elmélet

79

Gigantikus mágneses ellenállás

116

Fullerének

140

Kvantum pontok

149

Nanoszálak

105

Szén nanocsövek

167



2. táblázat • Kutatási tématerületek h-indexe (Banks, 2006) (Megj.: Pl. az amorf szilícium tématerületén a mért időszakban legalább 116 olyan cikk jelent meg, amit legalább 116-szor idéztek.) <

 


 

  ország h-index cikkek száma idézet/cikk
1

USA

749

2831004 13,36
2

Anglia

426

643557 11,76
3

Németország

392

723435 10,36
4

Franciaország

362

522015 9,91
5

Japán

359

771573 8,16
6

Kanada

355

383199 10,94
7

Olaszország

307

358452 9,38
8

Svájc

305

154291 14,05
9

Hollandia

294

215050 12,39
10

Svédország

259

165862 11,82
11

Ausztrália

259

240738 9,44
12

Skócia

233

100526 12,07
13

Spanyolország

231

254808 8,01
14

Belgium

226

114172 10,56
15

Dánia

215

85234 12,35
16

Finnország

192

79788 11,19
17

Ausztria

185

80205 9,91
18

Kína

158

400917 3,69
19

Norvégia

156

56265 9,83
20

Lengyelország

146

115535 5,17
21

India

133

203989 3,87
22

Wales

124

33007 9,51
23

Magyarország

123

44619 7,05
24

Írország

115

31609 9,03
25

Görögország

106

59534 5,95
26

Csehország

102

50725 5,67
27

Portugália

91

39131 6,40
28

Észak-Írország

80

16325 8,79
29

Törökország

66

83961 3,34
30

Szlovákia

54

21645 4,79
31

Szlovénia

49

16171 5,14
32

Románia

44

21341 3,73
33

Bulgária

40

16967 4,66
34

Horvátország

39

14487 4,14
35

Észtország

31

6458 7,25
36

Litvánia

21

6171 4,74
37

Lettország

19

3549 5,19
38

Ciprus

11

2179 5,75
39

Málta

6

544 7,62
40

Luxemburg

4

1239 6,63

 

3. táblázat • Országok természettudományi kutatásának h-indexe (Csajbók et al., 2007) (Megj.: Például Magyarország esetében a h-index azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban (2001–2005) legalább 123 olyan dolgozatot publikáltak, melyeket egyenként legalább 123-szor idéztek.) <