Élethosszabbító pirula
Amerikai kutatók szerint (University of Texas Health Science Center,
San Antonio; University of Michigan, Ann Arbor; Jackson Laboratory,
Bar Harbor) a szervátültetéseknél a szervek kilökődésének
megakadályozására gyakran alkalmazott, rapamycin nevű
vegyületnek jelentős élettartamnövelő hatása van. Legalábbis egerek
esetén.
A Nemzeti Öregedéskutató Intézet (National
Institute of Aging) felkérésére a három kutatóhelyen egymástól
függetlenül folytak a vizsgálatok egy program részeként, amelynek
célja olyan új vegyületek azonosítása, amelyek segítenek az egészség
megőrzésében.
A párhuzamosan folytatott kísérletek során összesen
kétezer húszhónapos egeret kezeltek. Ez emberi életkorban kb. hatvan
évnek feleltethető meg. Mindhárom kutatócsoport arra a következtetésre
jutott, hogy a táplálékkal rendszeresen elfogyasztott rapamycin kb. 14
százalékkal növeli az állatok élettartamát.
A National Institute of Aging nem véletlenül
javasolta a rapamycin élethosszra gyakorolt hatásának vizsgálatát.
Régóta ismert ugyanis, hogy a kalóriabevitel csökkentése lassítja az
öregedéssel kapcsolatos folyamatokat, sokak szerint embernél is
meghosszabbítja az életet, és a szóban forgó vegyület a sejtben
ugyanazokat a molekuláris útvonalakat befolyásolja, amelyeket a
táplálékmegvonás is módosít.
A kutatásokat koordináló David Harrison azonban nem
biztos abban, hogy a rapamycin élettartam-meghosszabbító hatásának az
a magyarázata, hogy utánozza a koplaláskor bekövetkező
mechanizmusokat. „Egyrészt, az állatok nem fogytak le, másrészt
idősebb korban emberek esetén a kalóriacsökkentés nem hosszabbítja meg
az életet” – mondta a nature.com-nak.
Természetesen izgalmas kérdés, hogy a szer
rendszeres alkalmazása az emberi életet is meghosszabbítja-e, hiszen
gyógyászati alkalmazását éppen az magyarázza, hogy gátolja az
immunrendszer működését, és ezen keresztül a transzplantált szervek
kilökődését.
Harrison felteszi a költői kérdést: hatvanhét éves
vagyok. Itt az idő, hogy rapamycint szedjek, ugye?
Harrison, David E. et al.: Rapamycin
Fed Late in Life Extends Lifespan in Genetically Heterogeneous Mice.
Nature advance online publication. doi:10.1038/nature 08221 (2009)
Smith, Kerri: A Pill for Longer Life? Nature News.
doi:10.1038/news.2009.648
Koffeinnel az Alzheimer-kór ellen?
Amerikai kutatók (University of South Florida) szerint a koffein a
jövőben szóba jöhet, mint az Alzheimer-kór kezelésének egyik eszköze.
Kísérleteik során ötvenöt egérnél idézték elő a betegséget, és az
állatoknál memóriateszteket is végeztek. Ezt követően az egereket két
csoportba osztották. Az egyik csoport tagjai ivóvizükbe rendszeresen
naponta 500 mg koffeint kaptak, ami körülbelül öt csésze kávéban lévő
mennyiségnek felel meg. A másik csoport tagjai természetesen nem
részesültek „kezelésben”. Két hónap elteltével a kutatók azt találták,
hogy a „koffeines” csoport állatai sokkal jobban teljesítettek a
memóriateszteken és más feladatokban, sőt kognitív funkcióik
ugyanolyan jók voltak, mint az azonos korú (20–21 hónapos) nem demens
egerekéi. Ezen felül, a koffeint fogyasztó állatok agyában az
Alzheimer-kórral összefüggő ún. béta amiloid plakkok mennyisége is
50%-kal kevesebb volt, mint nem kezelt társaik agyában. A Gary
Arendash vezette kutatócsoport tagjai szerint a koffein két olyan
enzim működését is befolyásolja, amely szükséges az amiloid fehérje
képződéséhez, sőt olyan gyulladásos folyamatokat is gátol az agyban,
amelyek segítik a fehérje túltermelődését.
A kutatók korábbi kísérleteikben fiatalabb, a
betegség kezdeti stádiumában lévő egereket kezeltek koffeinnel, és
akkor azt tapasztalták, hogy az élénkítő szer megvédte őket a
memóriazavaroktól.
Arendash július 5-én azt nyilatkozta a BBC-nek:
kísérleteik „bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a koffein nemcsak az
Alzheimer-kór megelőzésében játszhat szerepet, hanem a kialakult
betegség kezelésének is életképes eszköze lehet. A legtöbb ember
számára jól tolerálható szer könnyen bejut az agyba, és úgy tűnik,
közvetlenül befolyásolja a betegséggel kapcsolatos folyamatokat.”
A kutatók most emberi klinikai vizsgálatok
elvégzését tervezik annak eldöntésére, hogy vajon a koffein jótékony
hatásai embereken is kimutathatóak-e.
Journal of Alzheimer’s Disease. 17,
3, July 2009. 661–680.
A Crohn- betegség és a gének
A súlyos gyulladásos bélbetegség, a Crohn-betegség genetikai
hátterének megértéséhez közöltek új és érdekes eredményeket kanadai
kutatók (McGill University Health Centre) Marcel Behr vezetésével.
Ismert volt, hogy a Crohn-betegséggel küzdő
páciensek 25 százaléka az ún. NOD2 gén mutáns változatát hordozza, de
azt nem tudták, hogy ez a mutáció milyen szerepet játszik a betegség
kialakulásában vagy lefolyásában. Behrék azt állítják, hogy
megtalálták a választ, vagy legalábbis annak egy részét.
Eredményeik szerint a NOD2 gén egy olyan fehérjét
kódol, amely specifikusan az ún. mikobaktériumok egyik fehérjéjét
ismeri fel, és ez a felismerés mobilizálja az immunrendszert a
baktérium elleni támadásra.
|