A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM


 BEVEZETŐ GAZDA ISTVÁN ÉS GHEORGHE STRATAN ÍRÁSÁHOZ

X

    Fehér Márta

     a filozófiai tudomány doktora, egyetemi tanár, BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék • feherm(kukac)filozofia.bme.hu

 

Az alább közölt két írásnak évfordulós aktualitása van. 2009 nemzetközi Galilei év, mert négyszáz éve, 1609 júliusában végezte Galileo Galilei az első távcsöves megfigyeléseit és 1610 elején jelent meg a Nuncius Sidereus, a megfigyeléseiről szóló beszámolója.

Most folyó évnek magyar vonatkozása is van: ötven évvel ezelőtt jelent meg egy kötet, Galilei egyik, 1632-ben publikált fő művének a röviden Dialogo-ként emlegetett, a kopernikuszi asztronómia melletti érveit felsorakoztató munkájából, Párbeszédek címen M. Zemplén Jolán válogatásában, fordításában, és a kihagyott részeket összefoglaló kommentárjával. M. Zemplén huszonöt éve hunyt el. Életútját és életművét méltó módon és jól dokumentálva mutatja be itt közölt írásában egykori közvetlen munkatársa, Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet vezetője. Írása önmagáért beszél, és nem igényel kommentárt – úgy vélem.

A másik, itt közölt írás Gheorghe Stratan, a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem fizikus végzettségű tudománytörténet-professzorának írása elé azonban, azt hiszem, szükséges néhány szót előrebocsátani. Gheorghe Stratan rövid cikke olvastán ugyanis sokan úgy vélhetik: egy kritikus hangvételű írás nem való egy évfordulós méltató megemlékezés keretei közé. Azt hiszem azonban, hogy Stratan komparatív elemzése: M. Zemplén és Stefan Bălan (1913–1991) Dialogo-válogatásának összevetése, indirekt módon éppen M. Zemplén emberi és tudósi nagyságáról tanúskodik. Arról, hogy a román verzió készítőjétől eltérően M. Zemplén Jolán nem tett ideológiai engedményt az ’50-es években Magyarországon fennálló politikai helyzetben, és az akkori magyar értelmiség legjobbjaihoz hasonlóan klasszikus művek fordításával foglalkozott, mert eredeti írásait csak súlyos megalkuvással tehette volna közzé.

Stratan kritikai észrevételei M. Zemplén munkájával kapcsolatban filológiai jellegűek, s mint ilyenek jórészt helytállóak (bár a két konkrét példája: Sagredo redundáns beléptetése és az Orlando-utalás esete jelentéktelen, és inkább kiadói-szerkesztői, mint fordítói-válogatói hiba. S egy válo-

 

gatást egyébként is mindig érhet jogos kritika. Stratan írása ugyanakkor a történeti és kulturális kontextus ismeretének hiányáról vagy figyelmen kívül hagyásáról tanúskodik, ami pedig ma egy tudománytörténész esetében komoly módszertani hiba. Stratan ugyanis figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a M. Zemplén féle Párbeszédek fordítás-válogatás nem tudományos (tudománytörténeti) szakkönyv, hanem ismeretterjesztő kiadvány. Az Európa Kiadónál a szépirodalom klasszikusait fordításban közreadó paperback füzetek sorozatában jelent meg. (A terjedelem tehát erősen korlátozott volt.) Galilei Dialogo-ja ugyanis tudományos értékén túl irodalmi értékkel is rendelkezik. A mű nem értekezés, hanem a heliocentrikus asztronómia mellett és ellen szóló érvek közötti, színpadias és irodalmias elemekben bővelkedő, drámai összecsapás, három személy (Salviati, Simplicio és Sagredo) képviseletében. Stratan tehát olyasmit kér számon M. Zemplén Jolánon és az Európa Kiadón, amire azok eleve nem vállalkoztak/vállalkozhattak. Ezt azonban (mint kérdésemre megerősítette) a magyar nyelv és háttértudás híján Stratan professzor nem tudhatta. Már az merész vállalkozás volt részéről, hogy csupán egy magyarul értő segítőre támaszkodva filológiai kritikára vállalkozott. (És nem csak a budapesti, hanem a bukaresti Kriterion kiadás esetében is.) Abban azonban nagyon igaza van Stratan professzornak, hogy a kiváló teljes Discors-fordításhoz hasonlóan ideje lenne egy teljes magyar tudományos igényű Dialogo-fordítás elkészítésének és megjelentetésének. Ezzel adósak vagyunk…

Írását Gheorghe Stratan néhány hónapja a Hungarian Quarterly-nek küldte el közlésre. A főszerkesztő, Zachár Zsófia továbbította hozzám. Úgy gondoltam, érdemes ezt a rövid írást minden fogyatékossága ellenére közzétenni, mert igen tanulságos képet villant fel egy már letűnt korszak két eltérő emberi útjáról, két különböző kulturális produktumáról. Remélem, mások is így látják.
 



Kulcsszavak: Galilei, M. Zemplén Jolán