A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM


 ÉSZREVÉTELEK GALILEI DIALOGO-JÁNAK

    ROMÁN ÉS MAGYAR VÁLTOZATÁRÓL1

X

    Gheorghe Stratan

     tudománytörténész, egyetemi tanár, tudományos főmunkatárs, Babeş-Bolyai Egyetem Európai Tanulmányok Fakultása,

     Kolozsvár Horia Hulubei Fizikai és Nukleáristechnikai Intézet, Bukarest

 

Galilei egyik legjelentősebb műve a híres Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo: Tolemaico e Copernicano (Párbeszédek a két nagy világrendszerről: a ptolemaiosziról és a kopernikusziról, 1632). Ezt a művét először a ’60-as évek elején fordították le olaszról román nyelvre (Galilei, 1962), ami mérföldkövet jelentett a román kultúrában, amennyiben az európai értékek elsajátítását jelezte. Sajnos azonban, ahogyan erre már egy tíz éve megjelent írásomban (Stratan, 1997) rámutattam, ezt a könyvet cenzúrázták az akkori kommunista hatóságok. A Stefan Bălan2 által írt Előszó valójában félrevezető, átpolitizált és alapvető tévedésekkel terhelt.3 A tanulmányomban megmutattam, hogy a kiadványból 52 fontos részt, az eredeti olasz szöveg mintegy 40%-át kihagyták. Közülük sokat azzal a céllal, hogy az olvasók számára egy módosított képet sugalljanak a könyvről, valamint – burkoltan – annak szerzőjéről, hozzájárulva és folytatva ezzel azt a hamis beállítást, amit az Előszó ad Galilei koráról és annak jelentős személyiségeiről. Más szövegrészeket pedig tendenciózusan fordítottak le vagy szerkesztettek át. Végül is az volt a cél, hogy a román olvasó lehetőleg ne tudja meg, hogy Galilei mélyen hívő ember volt.

A bukaresti Kriterion (az állami idegen – főleg magyar és német – nyelvű kiadó) 1983-ban kiadta a Dialogo magyar nyelvű változatát. (Galilei, 1983) A Kriterion-kiadás úgyszólván egy az egyben a Budapesten csaknem negyedszázaddal azelőtt kiadott magyar változat (Galilei, 1959) másolata. Mindkét változat az eredeti Dialogo drámaian megkurtított szövegét közli, több mint a háromnegyede hiányzik Galilei szövegének.4 Ráadásul a kihagyott szövegeket helyettesítő kivonatok egy része, nem egyszerűen, mint kellene, visszaadja azok tartalmát, hanem keverve van a fordító, M. Zemplén Jolán5 kommentárjaival, ami igen megnehezíti annak megkülönböztetését, hogy pontosan mely állítások tekinthetők Galilei szövegének summázataként, és melyek M. Zemplén Jolán saját megjegyzései.6 Egyáltalán nem könnyű rájönni, miért hiányoznak bizonyos Galilei-szövegek mindkét magyar változatból. Mit mondhatunk arról, hogy egy olyan hosszú szöveg, mint az OV 217–346., hiányzik (leszámítva egy másfél oldalnyi részt, ami a Dialogo második napjának végén szerepel.)? Az elhagyott részekkel kapcsolatban M. Zemplén azt írja: „a szövegek kiválasztásában igyekeztünk, amennyire lehet, megőrizni az érvelések láncolatát; ami pedig a kitéréseket illeti, annyit tartottunk meg belőlük, ami nem veszélyezteti a [mű] vonzó, érdekes és sajátos jellegét.” (DMV, 191.) Ez természetesen tiszteletreméltó szándék, ám tekintve, hogy milyen hatalmas részek maradtak ki az eredeti Dialogo-ból, az eredmény nagyon is kétséges. Nincs tudományos kritérium, ami megengedne egy ilyen eljárást. Ez stratégia kérdése: ha az ember egy olyan szerzőt, mint Galilei, egy radikálisan megrövidített változatban akar bemutatni, akkor valószínűleg jobb, ha kommentárt ír a könyvről, benne, ahol kell, az eredeti műből vett terjedelmes idézetekkel.

A román és a magyar változat összevetése nem csupán a kihagyott részek, hanem az eredeti szöveg megközelítése tekintetében is különbségeket tár fel. A magyar változatban nem fedezhető fel olyan szándék, mint a román változatban, hogy szövegek csupán azért maradtak volna ki, mert Isten nevét vagy egyéb vallási utalásokat tartalmaznak. Van egy rövid kihagyás például a DMNV 151. oldalán (DBMV 221–222., OV 472.) a Párbeszéd-ben Salviati fejtegetésének végén és Sagredo válaszának az elején. Ha megnézzük az eredetit, azt látjuk, hogy a kihagyott részben először az „infelice Orlando”-ra, majd pedig Sagredónál a „miserabile Orlando”-ra történik utalás, tehát nem Istenre. Ezek a kitételek, természetesen Ariosto7 Orlando Furioso című művének hősére vonatkoznak, de az utalások meghagyása a fordításban magyarázó lábjegyzetet igényelt volna, s M. Zemplén ezt nyilván el akarta kerülni.

A bukaresti magyar változat szolgaian (nem pedig gondosan) másolja a budapestit, beleértve ez utóbbi 83. oldalán (DBMV, 131.) található hibát is, amely szembeszökő minden olvasónak – de úgy látszik, a szerkesztőknek nem volt az – ti., hogy Salviati egy hosszú fejtegetése közepén megjelenik egy új, redundáns Salviati megszólalás-jelzés. Így azután mindkét magyar kiadásban Salviati után ismét Salviati fejtegetése következik. (Ehhez vö. a megfelelő helyet OV, 164., I. 30.)

A bukaresti magyar változat saját nyomda- és szerkesztési hibákat is tartalmaz,8 s ez súlyos etikai problémákat is felvet. Vajon a DBMV szerkesztője (és egyúttal az Előszó és a Jegyzetek írója) átolvasta-e a fordítást anélkül, hogy észrevette volna ezt a tévedést? A DBMV to­vábbá egy sajnálatos mulasztást is tartalmaz: a 4. oldalon M. Zemplén Jolán nevét csak mint a Dialogo fordítójáét említik. Azt, hogy ő válogatta a szövegeket, nem jelzik, noha ez teljesen világos a budapesti magyar változatban. Ez, persze, lehetne csupán tévedés is, de a DBMV 240. oldalán a Jegyzetek-ben Bréda Ferenc azt sugallja9 az olvasónak, hogy ő társszerző a szöveg válogatásában, ami nem méltányos M. Zemplén Jolánnal szemben, aki már nem tudhatott tiltakozni.

A fő különbség a magyar és román változat között az, hogy utóbbi nyilvánvalóan manipulálta a Dialogo szövegét. A kihagyandó szövegeket a román szerkesztők úgy választották ki, hogy a nemkívánatos vallási vonatkozású részek maradja-nak ki, amit szilárd tudományos válogatási kritériu-mok hiányában még könnyebb végrehajtani.


 

 

E helyzet a DRV 40. oldalán az OV-ből kihagyott 43–46. oldali (I. 9–I. 18) szövegtöredékkel, amely-ben három vallási vonatkozású utalás van arra:

 „…ha egy bizonyos ideig egyenes vonalú mozgásba hozná őket az Alkotójuk” (OV, 44., I. 11.)
„Ezt elfogadva, tegyük fel, hogy Isten megterem-tette a Jupiter bolygót…” (OV, 45., II. 3–4.)

„Nem állítottam, nem is merném azt állítani, hogy a természet vagy Isten számára lehetetlen lenne…” (OV, 45. II. 20–21)10

Ugyanilyen vallási utalás hiányzik a teljes kísérő szövegrésszel együtt a DRV 107. oldaláról (OV, 146–150., I. 4. – I. 22.), ahol az volt kiküszöbölendő, hogy Salviati és Simplicio többször is utalást tesz a Legfőbb Mozgatóra. Számos ilyen eset van még, de nem szaporítom ezek számát. Azáltal, hogy el akarták titkolni Galilei vallásos hitét, a román szerkesztők károsították a nagy itáliai tudós kulturális és tudományos befogadását is.

Még ha nem is román változathoz hasonló, nyílt vallásellenes indíttatásból, de hasonló következményekkel, a Dialogo magyar változata is megfosztotta az eredeti művet számos fontos vonásától. A részletes elemzés nyilván a nagy firenzei tudós magyar kutatóira vár; itt csupán néhány megfontolást tettem.11

A 2009. év a Dialogo első magyar változata megjelenésének 50. évfordulója. Jelen cikk szerzője pedig meg van győződve arról, hogy itt az ideje e fontos könyv egy új, teljes magyar nyelvű kiadásának az új olvasó generáció számára. A fent kifejtettek miatt a román változat helyreállítása is kívánatos. A 2010. év pedig újra az érdeklődés fényébe állítja majd Galileit, mert ez az év lesz az asztronómiában új korszakot nyitó és a világképünket megváltoztató Sidereus Nuncius megjelenésének négyszázadik évfordulója.
 



Kulcsszavak: Galilei, Párbeszédek, Dialogo, M. Zemplén Jolán fordítása
 


 

IRODALOM

Bălan, Stefan (1966): És mégis mozog…: Galileo Galilei életéről és munkásságáról. Tudományos, Bukarest

Favaro, Antonio – Barbera, Giunti (a cura di) (1890–1908): Le opere di Galileo Galilei. I–XX. Barbera, Firenze

Galilei, Galileo [a hivatkozásokban: OV] (1632): Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo, Tolemaico e Coperni-cano. In: Favaro, Antonio – Barbera, Giunti (a cura di) (1890–1908): Le opere di Galileo Galilei. vol. VII. Az ere-deti, 1632-es kiadás szkennelt változata  WEBCÍM >

Galilei, Galileo [a hivatkozásokban: DMV] (1959): Párbeszé-dek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról. (vál., ford. és utószó: M. Zemplén Jolán) Európa, Budapest

Galilei, Galileo [a hivatkozásokban DRV] (1962): Dialogo despre cele două sisteme ale lumii, ptolemaic şi copernican. (olaszból ford.: Romolo Ottone, vál. és előszó: Stefan Bălan) Ed. Ştiinţifică, Bucarest

Galilei, Galileo [a hivatkozásokban: DBMV] (1983): Párbeszé-dek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról. (bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Bréda Ferenc, ford.: M. Zemplén Jolán) Kriterion, Bukarest

Stratan, Gheorghe (1997): Galileu! O, Galileu, Logos, Bucuresti
 


 

LÁBJEGYZETEK

1 Fehér Márta fordítása <

2 Stefan Bălan (1913–1991) a bukaresti Politechnikai Intézet mechanika professzora volt. Az Előszó megjelenése idején tudományos és politikai pályája csúcsán volt: a Román Tudományos Akadémia tagja, az Oktatási Minisztérium és az RKP Központi Bizottságának küldötte. Ám mint a román társadalom „értelmiségi rétegének” tagja, nem számított megbízhatónak, állandóan bizonyítania kellett „hűségét a munkásosztályhoz” és éberségét az „ideológiai harcban”. <

3 Ezek közül néhányat lelepleztem említett könyvemben (Stratan, 1997) A magyar olvasó figyelmét pedig Stefan Bălan magyarra fordított (Bălan, 1966) könyvére hívnám fel, amely a dühös vallásellenes (főként katolicizmus-ellenes) propaganda kiáltó példája. Más, Galileivel foglalkozó könyvek is megjelentek magyarul Bukarestben és  Buda-pesten is. Ezekkel más alkalommal foglalkozom majd. <

4 Ez a becslés Bréda Ferenctől, a DBMV szerkesztőjétől származik (DBMV, 240.) Az olasz eredetiből kihagyott részeket tizenhat kivonat helyettesíti. A leghosszabb kihagyott rész 80 oldalnyi. (Ezek a számok mindkét magyar fordításra érvényesek.) <

5 Mátrainé Zemplén Jolán (1911–1975) az első fizikus professzorasszony és tanszékvezetőnő volt a Budapesti Műszaki Egyetem Fizika tanszékén. Jó nevet szerzett a magyarországi fizika történetéről szóló műveivel. <

6 Lásd például a DBMV 159–161., illetve a DMV 104–105. oldalain található összefoglalást, amely az eredeti olasz szöveg (OV) 217–298. oldalai helyett áll. <

7 Galilei nagy csodálója volt Ariostónak, és írt is a költeményéről. <

8 Ennek egy megdöbbentő példája a 118. oldalon található, ahol Sagredo megszólalását egybemossák Simplicioéval, ami zavarbaejtő, mivel Salviati két beszélgetőtársa vitában áll egymással és Sagredo Salviati pártján áll, míg Simplicio Arisztotelészén. E tekintetben a DMV korrekt (lásd ebben 73.) <

9 Bréda azt írja: „válogatásunk.” <

10 Ugyanebben az elhagyott szövegrészben Salviati tesz egy helyeslő utalást Arisztotelészre (arra, hogy „a természet nem kísérli meg a lehetetlent”) és hosszan kitér Platónra, ami igen fontos Galilei két antik filozófussal kapcsolatos álláspontjának megértéséhez. <

11 Az érdeklődők számára a jelen cikk szerzője felajánlja a magyar változatból hiányzó szövegrészek listáját. A cenzúrázott román Dialogo-változat részletes elemzése befejezés előtt áll. <