A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM


 KITEKINTÉS

X

    Gimes Júlia gondozásában

 

Piros a nyerő


A sportruházat színének a versenyeredményekre gyakorolt hatásáról közöl összeállítást a New Scientist. Meglepő módon az utóbbi években több, tudományos folyóiratokban megjelent tanulmány is arra a következtetésre jut, hogy a piros színnek különleges szerepe lehet.

2005-ben brit kutatók egy, a Nature-ben megjelent publikációban a 2004-es athéni olimpiai játékokon négy küzdősportban (ökölvívás, szabad- és kötöttfogású birkózás és taekwondo) született eredményeket elemezve már kimutatták a piros szín előnyét. Ezekben a sportágakban a versenyzők sorsolással eldöntve kék vagy piros szerelésben küzdöttek egymás ellen. A várható körülbelül 50–50% helyett az olimpia összes meccsét tekintve a pirosak 55%-ban, a szoros mérkőzéseket számolva 62%-ban nyertek. A szerzők a piros szín evolúciós és kulturális okokból sportolókra gyakorolt pszichológiai hatásában (a piros sok esetben kapcsolatos az agresszióval, dominanciával) vélték megtalálni a magyarázatot. Ezzel szemben Amikor a bíró vöröset lát… címmel publikált cikkükben az Universität Münster sportpszichológia tanszékének kutatói azt állítják: a küzdősportokban a piros színben szereplők azért élveznek előnyt, mert a pontozóbírók nekik kedveznek.
A német kutatók videofelvételeket készítetek kék, illetve piros szerelésben lévő, hasonló erősségű versenyzők között zajló taekwondo-menetekről, és ezeket lepontoztatták negyvenkét tapasztalt pontozóbíróval. Ezután az összes felvételen digitális technikával felcserélték a színeket, a kékből piros lett, a pirosból kék, és így is elvégeztették a pontozást. A meglepő eredmények szerint ugyanazok a versenyzők ugyanazokra a menetekre piros felszerelésben átla-gosan 13%-kal több pontot kaptak, mint mikor kékben voltak.

A kutatók szerint, a színeknek nincs hatásuk, amikor nagy különbség van a küzdő felek között, de szoros mérkőzések ezen is eldőlhetnek. Ezért a további vizsgálatok mellett a szabályok megváltozta-tásának szükségességét is felvetik, ami jelentheti például a piros mezek és védőfelszerelések betiltását.

Elkan, Daniel: Winners Wear Red: How Colour Twists Your Mind. New Scientist. 2009. 2723, 42. http://www. newscientist.com/article/mg20327232.400-winners-wear-red-how-colour-twists-your-mind.html?full=true
Hill, Russell A. – Barton, Robert A.: Psychology:  Red Enhances Human Performance in Contests. Nature. 2005, 435, 293.
Hagemann, Norbert – Strauss, B. – Leißing, J.: When the Referee Sees Red… Psychological Science. 2008. 19, 769–771.


 



Közös nyelv


Két, a hangyászmadárfélék családjába tartozó Dél-Amerikában élő madárfaj hím egyedeinek területvédő éneke oly mértékben megegyezik, hogy sem az emberi fül, sem a műszerek nem képesek megkü-lönböztetni őket – állapították meg a University of Oxford ornitológusai. A két faj egyébként több mint hárommillió éve egymástól függetlenül fejlődik, külsejük is eltér, mitokondriális DNS-ük 6,8 százalékban különbözik, a közös nyelv a kutatók szerint majdnem olyan meglepő, mintha a csimpánzok és az emberek is használnák ugyanazokat a kifejezéseket.

Az azonos ének csak a területvédelemre vonatkozik, minden más – például az udvarláskor használt – különböző, amiből a kutatók arra követ-keztettek, hogy a két faj feltehetően ugyanazokon a területeken élt, egymás mellett fejlődött, és a lakóhely megszerzéséért illetve megtartásáért folyta-tott harcnak kialakult egy közös nyelve.

Tobias, Joseph A. – Seddon, Nathalie: Signal Design and Perception in Hypo­cnemis Antbirds: Evidence for Convergent Evolution Via Social Selection. Evolution. 2009. doi: 101111/j.1558-5646.2009.00795.x


 


 

Új eredmények a levegő oxigéntartalmának kialakulásáról


Az eddig ismert geokémiai adatok szerint a Föld légkörében az oxigén feldúsulása két lépcsőben történt, melyek közül az első körülbelül 2,45–2,2 milliárd évvel ezelőtt játszódott le. Ekkor a légkör és ezzel párhuzamosan a tengerek felszínhez közeli rétegeinek oxigéntartalma jelentősen, ugrásszerűen emelkedett. A második, jól elkülöníthető szakasz 800–542 millió éve lehetett, ennek során az óceá-nok mélyebb rétegeiben is megjelent az oxigén.

Dán, uruguayi és angol kutatók most megjelent cikkükben ismertetett új módszerrel a tengeri üledékekben található krómizotópok eloszlásából határozták meg az egykori légkör oxigéntartalmát, és az adatokból a korábban felderített két dúsulási szakasz között történtekre is következtettek. Méréseik alapja, hogy a króm egyensúlyi oxidációs állapota függ az oxigén koncentrációjától. A különböző oxidációs állapotok közötti kémiai egyensúlyok és a különböző tömegszámú izotópok megoszlása alapján azt állapították meg, hogy az első nagy oxidációs szakasz némileg (legalább 200 millió évvel) korábban játszódott le az eddig becsültnél, majd ezt követően, a második dúsulási szakasz előtt, úgy 1,9 milliárd évvel ezelőtt a légkör oxigéntartalma újra csökkent, mégpedig a mai szint alig egy százalékára.

Lyons, Timothy – Reinhard, Chris: Chromium Isotopes Track Oxygen’s Rise. Nature. 2009. 461, 250–253.



 


 

 

A nők és a matematika


Tekintélyes mennyiségű adatot gyűjtöttek össze a világ minden részéről, és elemeztek amerikai kuta-tók annak a kérdésnek eldöntésére: mennyi igazság lehet abban a gyakran hallható vélekedésben, mely szerint a férfiaknak jobbak a matematikai adottságaik.

A PNAS-ben (Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States) meg-jelent cikkben három kérdéskört vizsgálnak meg: van-e a nemek között különbség a matematikai képességek tekintetében az átlagnépesség köré-ben? Van-e különbség a nemek között az átlagosnál jobb matematikai érzékkel rendelkezők között? Vannak-e kiemelkedő matematikai talentummal rendelkező nők?

Megállapítják, hogy az átlagos matematikai teljesítőképességben nem tapasztalható különbség, napjainkban a lányok semmivel sem maradnak le az egyes korosztályok standardizált matematikai teszt-feladatainak megoldásában. A kiemelkedő mate-matikai tehetségek között általában kétszer-négy-szer több fiú van, de ez a különbség csökkenőben van még a legmagasabb szinten, a Nemzetközi Matematikai Olimpia résztvevői körében is.

Összefüggést találtak ezen kívül az egyes orszá-gokban tapasztalható nemek közötti egyenjogúság mértéke és a női matematikusok aránya között. Mindezek alapján arra következtetnek, hogy a nők eddigi mérsékeltebb teljesítménye a matematikai tudományok területén sokkal inkább szocio-kulturá-lis tényezőkkel, mintsem öröklött biológiai különbsé-gekkel magyarázható.

Hyde, Janet S. – Mertz, Janet E.: Gender, Culture, and Mathematics Performance. Proceedings of the National Academy of Sciences of the US. 2009. 106, 8801–8807. doi: 10.1073/pnas.0901265106


 



Gyorsan reagáló érzékelők a szemben


Egy nemzetközi kutatócsoport a Svájcban dolgozó Roska Botond vezetésével olyan sejteket azonosított egerek szemének ideghártyájában, amelyek kizá-rólag a közeledő mozgásra reagálnak. E képesség evolúciós haszna, hogy az állat gyorsan felismerheti a ragadozókat, és elmenekülhet.

A felfedezést egyrészt az tette lehetővé, hogy a kutatók olyan genetikailag módosított állatokat hoztak létre, amelyekben a retina adott sejtjei (és csak ezek) zölden fluoreszkálnak. Roska Botond így fogalmaz: ez biztosította, hogy a retina sok-sok sejtje között mindig megtaláltuk az illető sejteket, és tudtunk csak tőlük kérdezni”. Az eredmény másik előzménye az volt, hogy a kutatók olyan műszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével az állatból eltávolított és életben tartott retinának különböző irányú mozgásokat tartalmazó videofelvételeket „mutattak”, miközben a sejtekbe épített parányi elektródákról elvezették az elektromos jeleket. Ezen kísérletek során derült ki, hogy az adott sejtek sem a horizontális, sem a vertikális mozgásra nem reagálnak, csak a közeledőre.

Mivel olyan sejteket, amelyek a vízszintes, illetve a függőleges mozgásra reagálnak, már korábban azonosítottak a retinában, ez az új felismerés egy-ben azt is jelenti, hogy a kétdimenziós retina olyan feldolgozási rendszert alkalmaz, amely képessé teszi a harmadik dimenzió, azaz a mélység érzéke-lésére is. Cikkükben a kutatók matematikailag is modellezték ezt a folyamatot.

Roska Botond szerint felismerésük a hozzá tartozó matematikai modellel segíthet új látóberen-dezések, például robotrepülőgépek mozgásérzéke-lőinek fejlesztésében, illetve látássérült emberek látásjavítását szolgáló chipek innovációjában.

Münch, Thomas A. et al.: Approach Sensitivity in the Retina Processed by a Multifunctional Neural Circuit. Nature Neuroscience. doi:10.1038/nn.2389


 



Új stratégia baktériumok ellen


Amerikai kutatók (New York School of Me­dicine) olyan eddig ismeretlen mechanizmust fedeztek fel, amely segíti a baktériumokat az antibiotikumok elleni rezisztencia kialakításában. Evgeny Nudler és munkatársai szerint felismerésük lehetőséget ad arra, hogy a már létező antibiotikumok kisebb dózisban is hatékonyak legyenek a kórokozókkal szemben. A kutatók a Science-ben megjelent közleményükben leírják, hogy számos baktérium az ellenük bevetett gyógyszerek által kiváltott oxidatív stresszt nitrogén-monoxiddal (NO) csökkenti, de a nitrogén-monoxid segítheti az antibiotikumok lebontását is. Ha a baktériumoknak ezt a nitrogén-monoxidos védelmi rendszerét ártalmatlanítanánk, a gyógyszerek hatékonyabbak lennének, és kevesebb is elég lenne belőlük – mondják a kutatók. Gátolni kellene a baktériumnak azt az enzimjét, az ún. NO-szintetázt, amely segíti a NO termelődését.

Hasonló enzim az emberben is létezik, hi­szen a NO-nak az emberi szervezetben is számos funkciója van: szabályozza a vérnyomást, részt vesz a fertőzések és a daganatos sejtek elleni küzde-lemben, az emésztési folyamatokban, szerepe van az erekcióban. Ma már a NO túltermelődése esetén a gyógyászat­ban alkalmaznak olyan szereket, amelyek az emberi nitrogén-monoxid-szintetáz működését gátolják.

A bakteriális rendszer blokkolásával hatéko-nyabban lehetne küzdeni például az anthrax, vagy a sokféle antibiotikumra rezisztens Staphylococcus aureus ellen – állítják a kutatók. És ehhez nem kellene új antibiotikumokat kifejleszteni, a régiek hatékonyságát lehetne növelni – nyilatkozta a tudományos sajtóban Nudler.

Gusarov, Ivan – Shatalin, K. – Starodubtseva, M. – Nudler, E.: Endogenous Nitric Oxide Protects Bacteria Against a Wide Spectrum of Antibiotics. Science. 2009. 325, 1380–1384. doi: 10.1126/science.1175439