A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács a magyar tehetséggondozás legjobb
hagyományait ápoló civil szervezetek összefogásaként jött létre
2006-ban (www.tehetsegpont.hu). A már 26 szervezetet tömörítő
egyesület célja egyeztetett, közös munkával elősegíteni a tehetségek
felismerésének, kiválasztásának, segítésének, ők és mestereik
elismerésének különböző formáit, az ezeket oktató programokat; a
tehetséges fiatalok kapcsolatépítését, önszerveződését, és társadalmi
felelősségvállalását. A Tanács független szervezet, amely munkájában
koordináló, irányt mutató, esetenként szervező feladatokat lát el. A
Tanács állandó lehetőséget ad arra, hogy a hazai és határon túli
magyar tehetségsegítéssel foglalkozó civil szervezetek egyeztessék
álláspontjukat, hazai és külföldi példák tanulmányozásával, szakmai
fórumok megszervezésével, támogatási lehetőségek megszerzésével, új
támogatási formák átgondolásával, valamint pályázatok kiírásával
segítsék, alakítsák a magyar tehetséggondozás rendszerének további
fejlődését.
A Tanács alapelve, hogy lényegében
mindenki tehetséges: az egyéni tehetség más és más, és sokszor még
csak szunnyadó képesség formájában mutatkozik. Célunk felkelteni a
fiatalokban a belső motivációt tehetségük kibontására, lendületet adni
az elismerésre méltó teljesítmény eléréséhez, ezzel elérni azt, hogy
minél több honfitársunkban kialakuljon a flow kiváltotta boldogság
elérésének képessége, a fontosság tudata, és a felelősség érzete,
ezzel növelve a társadalmi harmóniát, és ezen keresztül az ország
sikereit.
Mivel a személy formálódásában, a
tehetség kibontakozásában alapvető szerepe van az anyanyelvnek, a
Tanács természetszerűleg össznemzeti, határokon átívelő tevékenységet
fejt ki. Központi gondolata a sokszínűség, a bátor kezdeményezések
bátorítása. Ezért is épít a hagyományosan gazdag eredményeket
felmutató egyházi tehetséggondozásra, a már magyar márkaként
nyilvántartott tehetséggondozó mozgalmakra (mint amilyen például a
magyar matematikai iskola bölcsőjeként funkcionáló Kömal), valamint az
újszerű próbálkozásokra. E hagyományokra támaszkodva törekszik arra,
hogy egy, a nyelvterületet lefedő, hálózatszerűen működő Tehetségpont
Hálózatot szervezzen meg (2009 októberében már százhatvan Tehetségpont
működött).
Miután a Tanács tevékenysége
jelentősen kiterjedt, kiemelt kérdésként (mintegy leendő best
practice-ként) szervezi meg a tanácson belüli munkamegosztást,
kulcsszerepet szánva az őszinte demokratizmusnak, kooperációnak és a
morális tisztaságnak.
A Magyar Géniusz
Integrált Tehetségsegítő Program
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács eddigi munkájának (az Országgyűlés
által 2008-ban és a kormány által 2009-ben elfogadott Nemzeti Tehetség
Program és Nemzeti Tehetség Alap mellett) egyik legnagyobb eredménye
az volt, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik operatív
programjaként kezdeményezte, és kidolgozta a Magyar Géniusz Integrált
Tehetségsegítő Program tervezetét, s azt sikerült is elfogadtatni a
döntéshozó szervekkel. Ennek eredményeképpen több mint egymilliárd
forintos kerettel ez a pályázati program is megjelent az elmúlt évben,
illetve a második eleme a közelmúltban (TÁMOP-3.4.4./A-o8/1, valamint
-3.4.4./B-o8/1.). A Program szervezését a Tanács látja el. Ez a
program a magyar tehetséggondozás fejlesztéséhez eddig soha nem látott
perspektívákat nyit meg. A kidolgozást megelőző helyzetelemzés
egyértelműen mutatta, hogy a nagyon értékes hazai tehetséggondozó
hagyományok mellett vannak gyenge pontjai is ennek a munkának. A főbb
hiányosságok: nagyon egyenetlen tartalmilag és területileg is a
tehetséggondozó tevékenység; nem működnek rendszerben a programok, így
nagyon sok fiatal kimarad ezekből a lehetőségekből; nincs korrekt
módszertana a programokba való beválogatásnak; hiányoznak a programok
szisztematikus értékelésének szempontjai is stb.
Ezen hiányosságok megszüntetése
érdekében a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program célul
tűzte ki az átfogó szakmai-módszertani fejlesztést, amely biztosítja
az iskolán kívüli tehetségsegítés támogatásának egységes alapelvek és
célok szerinti megvalósítását. Ennek keretében egy országos civil
bázisú tehetségsegítő hálózatot igyekszik kiépíteni, amely az oktatási
folyamatban kidolgozott, és az iskolán kívüli tehetségsegítő
kezdeményezések összekötésével és kibővítésével, a tehetséges fiatalok
önszerveződésének támogatásával új lehetőségeket teremt a hazai
tehetséggondozás átfogó fejlesztéséhez. Kiemelt szempont a hátrányos
helyzetű régiók és fiatalok tehetséggondozásának intenzív fejlesztése;
a tehetséggondozás új formáinak kialakítása; az önkormányzati, civil
és magán erőforrások mozgósítása; átjárási lehetőségek biztosítása a
hazai és a határon túli magyar kezdeményezések között; országos
adatbázis létrehozása a tehetségesekről; az eddigieknél hatékonyabb
információ-áramlás biztosítása ezen a területen.
A várható eredmények között a
következő mutatók szerepelnek: Magyarország tehetségtérképének
elkészítése, a támogatott tehetségsegítő programokban részt vevő
fiatalok számának jelentős növelése, nagyszámú új program megjelenése
a palettán, a Tehetségpontok számának intenzív növekedése – átfogó
területi lefedettséggel, a határon túli Tehetségpontokat is ideértve,
a fejlesztő munkát koordináló Tehetségsegítő Tanácsok létrehozása,
Tehetségnapok rendezése itthon és határon túl, valamint
tehetségsegítők intenzív képzése jelentős létszámban, az ehhez
szükséges szakmai alapok továbbfejlesztése, illetve kidolgozása,
Tehetségbónusz program kidolgozása és működtetése, a Tehetségbarátok
Köre létszámának növelése. Ezek a várható eredmények önmagukban
jelzik, hogy ehhez fogható átfogó nemzeti tehetségfejlesztő program
eddig nem valósult meg.
A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program elindításának
előkészítése már 2008-ban megindult. Februártól szeptemberig négy nagy
rendezvényen vettek részt a hazai tehetséggondozás szakemberei: az
országos budapesti nyitó konferencia után felsőoktatási szakemberek
gyűltek össze az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd a Debreceni
Egyetemen a Tehetségpontok Országos Konferenciáját rendeztük meg,
Győrben pedig a közoktatási konferencia váltott ki nagy érdeklődést a
szakemberek körében. Ezek a szakmai fórumok jelezték, hogy mozgásba
lendült a hazai és határon túli szakembergárda, a „szubjektív
feltétel” készen áll a nagy munkára, remélhetőleg a várhatóan
rövidesen megnyíló pályázati támogatások az objektív feltételek
megteremtéséhez nyújtanak biztos alapokat.
Most rajtunk a sor
A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program minden szempontból
készen áll a megvalósításra. A program alapozó részének számító
Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása elnevezésű TÁMOP-projekt
elindult. Emellett 2009 őszén kiírták az első, tehetségsegítést
közvetlen módon célzó pályázatokat is, amelyeket 2010 elején (immár a
Nemzeti Tehetség Alapból) újabbak fognak követni. Tehát: oktatási
intézmények, tehetségsegítő szervezetek, műhelyek, figyelem! Most
rajtunk a sor, a többes szám nem egy szűk kört, hanem többezer
elkötelezett szakembert jelöl! A kínálkozó lehetőségek kihasználása
közös felelőssége pedagógusoknak, elméleti szakembereknek,
intézményvezetőknek, évtizedes tapasztalatú tehetségsegítőknek,
és természetesen a program megalkotóinak és közvetlen
végrehajtóinak is.
|
|
A tehetségsegítő hálózat
kialakítására most elindult projekt a Magyar Géniusz Integrált
Tehetségsegítő Program „tőkesúlya”. Idén augusztustól kezdődően kettő
és fél év időkereten belül kell ezt az évtizedes hatású programot
végrehajtani. A programot a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alelnökeiből
és a projekt menedzsmentjéből alakult Programtanács felügyeli. Az
egyedülállóan összetett feladat lényegi elemei: elméleti alapozás (a
segítők, a tehetségek szülei és a széles közvélemény számára
egyaránt); a tehetségsegítők szakmai és készségszintű képzése; a
fenntarthatóság megteremtése; a Tehetségpontok közvetlen (és
informatikai/adatbázis szintű) kapcsolati hálózatának megteremtése;
tájékoztatás és az információáramlás biztosítása.
A kihívás óriási, kérdés, lesz-e elég tehetségünk a megvalósításra… Minden adottságunk megvan!
Tehetséggondozás a felsőoktatásban
A tehetséggondozásnak minden esetben tekintettel kell lennie az
életkori sajátosságokra. Mást igényel egy iskoláskorú gyermek, és mást
egy felsőoktatásban részt vevő hallgató. A magyar felsőoktatás
tehetséggondozási formái közül a legismertebbek a tudományos diákkörök
(TDK) és a szakkollégiumok. A tudományos diákkör széles hatókörű, a
hallgató és oktató közti kapcsolatra, együttműködésre épülő
tehetséggondozó forma, melynek hagyományai hat évtizedre nyúlnak
vissza. A TDK igazi hungarikum, kétfordulós minősítő rendszere
(intézményi TDK-konferenciák, országos döntők, OTDK) folyamatosan több
tízezer hallgató számára nyújt intézményi tudományos műhelyekben
végzett eredményes kutatómunka alapján kiugrási, elismerési
lehetőséget. A helyi és országos versenyek akkreditált eredménye pedig
belépő ösztöndíjakhoz, külföldi részképzésekhez, a mester és a doktori
iskolákba egyaránt. A szakkollégiumok ugyancsak nagy hagyományú
értelmiségképző műhelyek, kisebb réteget érintenek ugyan, de az
értelmiségi szocializációs sikeresen megoldott feladataik
következtében tágabb rétegekre, sőt, az egyetemeken túlmutatóan a
közélet alakítására is erős ráhatással bírnak (pl. Eötvös, Rajk
szakkollégium).
A magyar felsőoktatás
átalakulásával a tehetséggondozás szerepe is változik. A tömegképzés
eredményeként sokkal többen vehetnek részt az egyetemi és a főiskolai
oktatásban. Ugyanakkor a tehetségek kiválasztása és segítése nehezebbé
vált. Az oktatóknak kevesebb idejük jut arra, hogy kiemelten egy-egy
hallgatóval foglalkozzanak, emiatt sok kiemelkedő képességű diák
kallódhat el, hisz nem kap megfelelő motivációt, nem sikerül elérni
nála, hogy kellő érdeklődést mutasson a kötelező tananyagon felüli
ismeretek elsajátítása iránt. Az igény viszont megvan a fiatalokban a
többlettudásra, vagy ha nincs, a tanárnak a kötelessége azt
felébreszteni. Fontos tehát, hogy a többletmunkára affinitást mutató
tehetséges egyetemisták, főiskolások elkötelezett mesterekkel,
tanárokkal, még a tömegoktatás körülményei között is megköthessék
tehetségük kibontakoztatásának alapjaként a mestertanár–tanítvány
szövetségeket, hogy közös munkával építhessék a jövő Magyarországát. A
feladat megoldása az új peremfeltételek között nem egyszerű, hiszen
különösen az alapképzésben lerövidülő képzési idő sokkal kevesebb
lehetőséget nyújt a tehetségek kiválasztására és megfelelő
támogatására. A tudományos diákköri mozgalom és a szakkollégiumi
rendszer fejleszthető stabil alap, amely lehetőséget nyújt a megfelelő
tehetségsegítő helyi (intézményi) módszerek kidolgozására,
bevezetésére (példaként említhető a Semmelweis Egyetem, a Szegedi
Tudományegyetem stb.) és eredményes működtetésére is. Ezek
szakszerűségének és elterjedésének hatékony elősegítése, támogatása
ugyancsak a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács feladata.
A tehetséggondozás társadalmi
és gazdasági haszna
Vállalati felmérések Magyarországon azt mutatják, hogy az innovációs
tevékenységet – mely a versenyképesség legfontosabb eleme – leginkább
akadályozó tényező a megfelelően képzett szakemberek hiánya. Ezen
képzett szakemberek közül a legtehetségesebbek játsszák az egyik
legfontosabb szerepet, ők járulnak hozzá leginkább egy-egy új K+F
eredmény hasznosításához. Tehát gazdasági és társadalmi érdek a
tehetségek felkutatása, képzése, gondozása. Ez történhet részben az
oktatási rendszer keretében, részben társadalmi szervezetek
tevékenysége által. Ugyancsak felmérések mutatják, hogy a gazdasági
szereplők is hajlandók részt venni a szakemberek, tehetségek
oktatásában, képzésében.
Az innovatív vállalatok
tehetségsegítő programokban is részt vesznek, mert fontos számukra,
hogy a tehetségek figyelmét magukra, azaz szakterületükre irányítsák.
Az erre fordított erőforrások akkor térülnek meg, ha valóban tudnak
vonzani tehetségeket az adott területre.
Példaként említjük, hogy a Tanács
egyik alapító tagszervezete, a Magyar Innovációs Szövetség tizennyolc
éve példaadóan szervezi a fiatal tudósjelöltek részére az Ifjúsági
Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, amelynek keretében
évente 15-20 fiatal tehetség kerül kiválasztásra. A kb. fél évig tartó
versenyen évente kb. 60-100 fiatalt sikerül „megmozgatni”, akik
ötleteikkel, találmányaikkal pályáznak. A versenysorozat a műszaki és
természettudomány, az informatika, a matematika és a környezetvédelem
területén folyik. A szervezők a pályázókat eszközök rendelkezésre
bocsátásával, szükséges anyagok stb. beszerzésével segítik, a
legjobbakat tizenkét hónapos kutatási ösztöndíjjal, valamint külföldi
konferenciákon, fórumokon, versenyeken való részvétellel.
Ezt a kezdeményezést elsősorban
azon nagy és közepes vállalatok közreműködésével, anyagi támogatásával
lehetett (és lehet a jövőben is) megszervezni, melyek egyrészt
felismerték, hogy a képzett munkaerő, a jól felkészült diplomás csak
akkor lesz elérhető, ha már a középiskolában elkezdődik a felkészülés
és a kiválasztódás.
Különösebb rábeszélés nélkül –
szinte keresték a lehetőséget – lehetett a kapcsolatot kiépíteni
ezekkel a magyar – néhány esetben külföldi tulajdonú – vállalatokkal,
amelyek tudják, érzik, hogy ez az a pont, illetve ez az a korosztály,
ahol a legtöbbet lehet tenni azért, hogy alkotni tudó, alkotóképes
felnőtt szakemberek álljanak rendelkezésre. Ennek a húsz év alatti
tehetségkiválasztó versenysorozatnak a híre sajnálatos módon csak a
hazai és a határon túli magyar középiskolák egyharmadához jutott el,
annak ellenére, hogy a létező kommunikációs eszközök segítségének
igénybe vétele mellett az igazgatók külön tájékoztató levelet is
kaptak. A jövőbeni továbblépés a Tanács tagszervezetei-nek aktív
közreműködésével lesz biztosítható.
A tehetségsegítés azonban nemcsak a
magyar társadalom integrációját és versenyképességet szolgálja, hanem
a magyarországi tehetséges fiatalok megtalálásával és helyzetbe
hozásával növeli az Európai Unió egészének szellemi és kulturális
potenciálját. A tehetségsegítés speciális és példaértékű magyar
formái az Európai Közösség egésze számára adaptálható és adaptálandó
példát jelenthetnek.
Balogh László
l_balogh(kukac)tigris.unideb.hu
Havass Miklós
havass(kukac)szamalk.hu
Pakucs János
PakucsJ(kukac)olajterv.hu
Szendrő Péter
szendro.peter(kukac)gek.szie.hu
a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alelnökei
Bajor Péter
bajor.peter(kukac)tehetsegpont.hu
a Magyar Géniusz Program projektmenedzsere
|
|