2009 júniusában a Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (PNAS) beszámolt egy Brian Nosek és munkatársai (2009) által végzett kutatásról, amelyben a nők kisebb természettudományi tehetségére vonatkozó sztereotípiáknak a tudományos teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálták. Feltételezésük szerint az össztársadalmi szinten jelentkező implicit sztereotípia és a tudományos életben mutatkozó nemi egyenlőtlenségek – kölcsönösen erősítve egymást – formálják a nemek közti szakadékot.

A közhiedelmek hatásának vizsgálatánál élesen elkülönítették a hallgatólagos, implicit sztereotípiákat a beismert, explicit sztereotípiáktól. Eredményeik szerint ugyanis csak az előbbi jelzi előre megbízható módon a vizsgált csoport – esetükben a nyolcadik osztályos tanulók természettudományos és matematikai teszten elért – eredményét. A diákok között nagyobb arányban jobban teljesítő fiúk megerősítik azt a vélekedést, miszerint a fiúk természetüknél fogva tehetségesebbek a tudományok terén. Több felmérés igazolja azonban, hogy a nemek teljesítményében mutatkozó különbség országonként – és egy adott nemzetet vizsgálva időben is – változik. Mindez azt sugallja, hogy az eltérő teljesítőképesség nemcsak a termé-szetadta, hanem szociokulturális tényezők függvénye is.

A sztereotípiák teljesítményt befolyásoló hatása közismert. Példaként említhető az a vizsgálat, amely során a vizsga előtt a hölgyeket emlékeztetik a „férfi = tudomány” sztereotípiára, illetve feltűnés nélkül hangsúlyozzák női mivoltukat. A vizsgálatok szerint mindez már önmagában is elegendő ahhoz, hogy a hölgyek gyengébben teljesítsenek a mentális befolyásnak ki nem tett kontrollcsoporthoz képest. A másik a teljesítményt befolyásoló hatás a tudóstársadalom nemek szerinti megoszlása, ahol a szemmel látható különbségek tovább erősítik a közhiedelmek hatását.

Nosek és munkatársai (2009) vizsgálatai azt mutatták, hogy az adott ország hallgatólagos sztereotípiájának átlagos mértéke – amelyet egy internetes felületen elérhető asszociációs teszt segítségével mértek – megbízhatóan prediktálja a 8.osztályos tanulók teljesítményében mutatkozó két nem közötti különbséget. Az összefüggés kiterjeszthető más mutatókra is, így az adott társa-dalom hallgatólagos sztereotípiájának mértéke a kutatói pályára lépők nembeli megoszlására is utal.

A fenti összefüggéseket fontos lenne szem előtt tartani a természettudományos pálya népszerűsíté-se érdekében tett erőfeszítéseknél. Egy ország tudományos teljesítményének maximalizálásához elengedhetetlenek az olyan oktatás-, illetve tudománypolitikai törekvések, amelyek a fiatal nőket a tudománytól elidegenítő hatások mérséklését célozzák. Mivel a hallgatólagos nemi sztereotípiák és a nemek tudományos szerepvállalásában mutatkozó különbségek egymást kölcsönösen erősítő folyamatok, így az idézett cikk összefüggéseire tekintettel olyan szakpolitikai stratégia lenne a leghatékonyabb, amely mindkét tényezőt egyaránt figyelembe veszi.

IRODALOM

Nosek, Brian A. – Smyth, F. L. – Sriram, N. – Lindner, N. M. – Devos, T. – Ayala, A. – Bar-Anan, Y. – Bergh, R. – Cai, H. – Gonsalkorale, K. – Kesebir, S. – Maliszewski, N. – Neto, F. – Olli, E. – Park, J. – Schnabel, K. – Shiomura, K. – Tulbure, B. T. – Wiers, R. W. – Somogyi, M. – Akrami, N. – Ekehammar, B. – Vianello, M. – Banaji, M. R. – Greenwald, A. G. (2009) National Differences in Gender-Science Stereotypes Predict National Sex Differences in Science and Math Achievement. Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA. 106, 10593–10597.

Sulyok Katalin
egyetemi hallgató,
a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács titkára
sulyokkata(kukac)gmail.com