Matematikai módszertani, alkalmazott informatikai
kutatásai nagyrészt jelentős hazai és nemzetközi kutatási projektekhez
kapcsolódtak. Ezek közül kiemelkedők:
A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciáljának
felmérése • A biomassza hasznosítási lehetőségeinek feltárása • Az
aszálykárok elemzése • Az AGRO-21 projekt • Az AGRO-QUALITAS program •
Az agrotechnika termőképességre gyakorolt hatásainak elemzése (IIASA –
nemzetközi projekt) • A klímaváltozás és annak várható hatása a
mezőgazdaságra (CLAIRE és CLIVARA nemzetközi projektek)
A múlt század kilencvenes évei óta kutatási
tevékenysége elsősorban az időjárás-változékonyság, a klímaváltozás
előre jelzett alakulásának elemzésére, a mezőgazdaságra gyakorolt
hatásainak feltárására irányultak.
Részt vett a VAHAVA (Változás–Hatás–Válaszadás)
elnevezésű projektben 2003–2006 között. Ez a projekt képezte a Nemzeti
Éghajlatváltozási Stratégia tudományos alapját. A stratégiát az
Országgyűlés 2008. márciusban egyhangúlag elfogadta. A projekt
folytatását jelentette a Felkészülés a klímaváltozásra:
Környezet–Kockázat–Társadalom (KLIMAKKT) program, melynek vezetője
volt. Bekapcsolódott az Európai Unió Adaptation and Mitigation
Strategies: Supporting European Climate Policy (ADAM) elnevezésű
projektbe, és a magyar csoport munkáját irányította.
2007-ben vezetésével alakult meg az „Alkalmazkodás
a klímaváltozáshoz” elnevezésű akadémiai kutatócsoport.
Több nemzetközi szakmai szervezetben
tevékenykedett, és vállalt el vezetői funkciókat. Felelős kiadója volt
a KLÍMA-21 Füzetek folyóiratnak.
2002-ben kutató és oktató munkája elismeréseként
megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést.
2006-ban munkásságának elismerését Széchenyi-díjjal jutalmazták.
Kiváló tudós, oktató és kutatásszervező volt.
Igényes és munkabíró, talán többet is vállalt, mint amennyit kellett
volna. Jó érzékkel rendelkezett a különböző szakterületekhez tartozó
személyek összefogásához és valódi interdiszciplináris projektek,
programok kidolgozásához. Korán távozott el. Az új projekt
(Klímaváltozás és Biztonság) kidolgozását és megalapozását elkezdte,
de végrehajtani már nem tudja.
Engem személyes barátság is fűzött hozzá. 1978-tól
dolgoztunk közös kutatási témákban. Egy kicsit tanítványomnak is
tekintem, de több területen ő volt az én tanítóm.
2008-ban tréfálkozva a következőt mondtam egymás
között, baráti társaságokban és a szélesebb szakmai nyilvánosság előtt
is: „Az elmúlt harminc évben én voltam a projektvezető és te voltál az
elsőszámú szakértő. Most cserélünk. A következő harminc évben te
leszel a projektvezető, és én ott állok mögötted.” Sajnos ebből csak
egy év valósult meg.
|