Óvatosan a vitaminokkal!
A vitamin kiegészítők „megvédhetik” a szervezetet a mozgás jótékony
hatásaitól – állítják a Jénai Egyetem kutatói. Michael Ristow és
kollégái negyven önkéntest arra kértek, hogy egy hónapon át, heti öt
alkalommal másfél órát mozogjanak. Közülük húszan naponta 1000
milligramm C-vitamint és 400 nemzetközi egység E-vitamint kaptak; a
csoport másik fele nem részesült vitaminkúrában.
Ristowék izombiopsziás vizsgálattal – ez azt
jelenti, hogy tűvel izomsejteket távolítottak el – rendszeresen
vizsgálták, hogy egy, a szabad gyökök mennyiségét jelző anyagból –
TBARS) mennyit tartalmaznak a tanulmányban részt vevők izmai.
Megállapították, hogy a vitamint nem fogyasztók körében a mozgás
hatására az izomban kétszeresére emelkedett a szabad gyökök
mennyisége, míg a másik csoportnál nem volt változás, vagyis a
vitaminok valóban megkötötték a szabad gyököket.
A kutatók ezt követően azt vizsgálták, hogy a
mozgás a cukorbetegséget megelőző, ún. inzulinrezisztenciára
gyakorolt, régóta ismert jótékony hatása hogyan jelenik meg a két
csoportban. Azt tapasztalták, hogy a vitamint nem fogyasztók körében a
mozgás hatására nőtt a sejtek inzulinérzékenysége, míg a másik
csoportban ez nem történt meg. „Az antioxidánsok kivédték a mozgás
jótékony hatását” – magyarázza Ristow, bár figyelmeztet, hogy a
tanulmányban részt vevők nagy dózisú vitaminokat kaptak.
Régóta folynak a viták a túlzott vitaminfogyasztás
ártalmairól, és vannak korábbi adatok arról, hogy egyes antioxidánsok
a dohányosokban növelhetik a tüdőrák kockázatát, illetve csökkenthetik
a daganatos betegségek kezelésében használt kemoterápiás szerek
hatékonyságát.
Ristow szerint sok zöldséget és gyümölcsöt kell
enni, ezek ugyanis nem produkálják az antioxidánsok negatív hatását,
másrészt a vitaminkészítmények úgysem helyettesíthetik a zöldségek,
gyümölcsök fogyasztását.
Proceedings of the National Academy of
Sciences; DOI: 10.1073/pnas.0903485106
Génterápia a cukorbetegség
egyik szövődménye ellen
Amerikai ideggyógyászok a Harvard Medical School oktató kórházában
(Brigham and Women’s Hospital, Boston) évek óta cukorbeteg, és
szövődményként súlyos neuropátiával küzdő betegeket kezeltek kísérleti
génterápiás eljárással. Az idegrostok károsodása a páciensek lábán,
lábfején eredményezett például érzetkiesést és komoly fájdalmakat. A
Dr. Allan Ropper által vezetett klinikai vizsgálatokra természetesen
sikeres állatkísérletek után került sor, amelyek bizonyították, hogy
ha az állatok izmába, az ideggyökökhöz közeli területre bejuttatják az
érképződést segítő ún. vaszkuláris endoteliális növekedési faktor
(vascular endothelial growth factor – VEGF) termelésének irányításáért
felelős gént, javul az idegrostok vérellátásra és elektrofiziológiai
működése.
A tanulmányban ötven beteg vett részt.
Harminckilencen három alkalommal egyik lábuk nyolc különböző helyén
génterápiás kezelésben részesültek, míg tizenegyen placebót kaptak. Az
utolsó kezelés után fél évvel csak a „génterápiás” csoportban
tapasztaltak jelentős javulást.
„Eddigi eredményeink azt igazolják, hogy ez a fajta
génterápia viszonylag biztonságos, de további, jóval több betegeket
érintő vizsgálatokra van szükség, hogy a kezelés a „főáramba” kerüljön
– nyilatkozza Dr. Ropper a kórház honlapján.
www. brighamandwomens.org
Gének és kultúra
Nehezen megválaszolható kérdés, hogy vajon a kultúra, és ezen belül
például a nyelv, mennyiben meghatározott genetikailag, illetve
mennyiben tanult készség.
Fehér Olga és kollégái, a City College, a City
University of New York, illetve a Cold Spring Harbor Laboratory
munkatársai most kísérletekkel igazolták, hogy zebrapintyek
tökéletesen elszigetelt kolóniában felnövő egyedei nulláról indulva,
viszonylag rövid idő alatt olyan „nyelvezetet” alakítanak ki, amely
nagyon hasonlít az eredetihez.
A fiatal zebrapintyek a felnőtt hímektől tanulják az éneklést, amely
során meghatározott rend szerint ismétlődő hangsorokat szólaltatnak
meg. A fajtársaktól elzárva tartott pintyek éneke szabálytalan, nyers,
recsegő, jelentősen eltér a szabadban vagy háziasított közösségben
élőkétől. Utódaiknak is ezt a primitív nyelvet adják tovább, ám azok
némileg továbbfejlesztik, akkor is, ha ők maguk is izoláltan élik le
életüket. Ez a finomítás azután tovább folyik, és négy-öt generáció
elteltével az ének már egészen hasonló a zebrapinty „sztenderdhez”.
A kísérleti munka során a hangszigetelt ketrecekben
tartott madarakról sok terabyte-nyi hang és videofelvétel készült,
melyeken generációkon keresztül nyomon követhető a dalok fokozatos
átalakulása. Az eredményekből a kutatók arra következtetnek, hogy a
vizsgált madarak éneke bizonyos értelemben genetikailag kódolt.
Nature, doi:10.1038/nature07994, 2009
Elpiruló műanyagok
Mechanikai feszültség hatására színét változtató műanyagot
fejlesztettek ki amerikai kutatók. Úgy vélik, munkájukat folytatva
lehetőség lesz olyan polimerek előállítására, amelyek színváltozással
figyelmeztetnek, ha törésközeli állapotba jutnak. Sőt, ilyenkor
képesek lesznek olyan kémiai reakciókat beindítani, amelyek
megerősítik a mechanikai igénybevétel által leginkább veszélyeztetett
helyeket.
|