A játékelmélet lényege: legalább két játékos akarja a saját célját minél inkább megvalósítani, de az eredmény függ a másik játékos döntésétől is. Ma már mindenki tudja, hogy a játékelmélet nem annyira a társasjátékokról: sakkról vagy bridzsről, mint inkább általános többszereplős döntési helyzetekről szól: a fegyverkezési versenytől az OPEC árkartelléig. A játékelmélet eredetileg az elméleti matematika kicsiny részterülete volt, amely – mindenekelőtt Neumann János tevékenysége nyomán – a közgazdaságtan, a szociológia és a pszichológia egyik központi területévé vált.

A Magyar Tudomány játékelmélettel foglalkozó tematikus cikkgyűjteményének szerzői matematikusok és közgazdászok, szakterületük elismert művelői. Az első két cikk bevezető jellegű, az őket követő négy cikk pedig a játékelmélet egy-egy részterületét tekinti át.

Forgó Ferenc bevezető cikkében áttekinti a játékelméletet, segítséget nyújtva a specializáltabb területek modelljeinek megértéséhez. Talán a legjellegzetesebb játékelméleti példa az ún. fogolydilemma, amely az emberi együttműködés

 lehetőségeit és korlátait két egymástól elzárt fogoly vallatásán szemlélteti. Mérő László cikkében először bemutatja a fogolydilemma néhány kevésbé közismert érdekességét, majd egy olyan általánosítását ismerteti, amelynek segítségével a kooperáció és a versengés együttes megjelenése is vizsgálhatóvá válik. Csekő Imre a demokráciák életéből jól ismert választások néhány elméleti alapproblémáját ismerteti a játékelmélet, illetve az azon alapuló mechanizmustervezés segítségével. Solymosi Tamás tanulmányában az eddig vázolt nem kooperatív játékelmélettől elszakadva, az ún. kooperatív játékokat mutatja be, ahol a játékosok a játék megkezdése előtt olyan ígéreteket tehetnek egymásnak, amelyeket a játék folyamán be kell tartaniuk. Tasnádi Attila írásában a játékelmélet segítségével azt vizsgálja, hogy miképp lehet az internetező társadalom számára olyan szabályokat kidolgozni, amelyek kordában tartják az egyének és intézmények önzését. Végül Vincze János két fontos közgazdasági példával (versenyszabályozás és monetáris politika) szemlélteti, hogy játékelméleti megfontolások hogyan befolyásolják ma életünket.