Aranytermelő baktérium
Ausztrál kutatók (német, belga, amerikai, kanadai és francia
kollégáikkal) megállapították a Cupriavidus metallidurans
baktériumról, hogy képes mérgező aranyvegyületeket fém arannyá
alakítani. A fémeknek ellenálló baktériumtörzs jelenlétét
aranyfelületeken már korábban kimutatták, most azonban részletesen
megvizsgálták, mi lehet az oka ugyanazon baktériumtörzs
előfordulásának egymástól többezer km-re található aranylelőhelyeken.
A kísérletek szerint a baktériumok
gyorsan felveszik a mérgező arany(III) komplexeket, majd a mérgezés
kivédésére összetett, többlépéses biokémiai folyamat során először
kéntartalmú arany(I) komplexszé, majd fémmé redukálják azokat. A
természetben mindez aranyrögök képződéséhez vezethet. A
mikroorganizmusok fontos szerepe a Föld felszíne alatt zajló
fémátalakulásokban és ásványképződésekben ma már ismert, ám ezek az
eredmények az első közvetlen bizonyítékai annak, hogy baktériumok
közreműködhetnek nemesfémek keletkezésében is.
A kutatók szerint az eredmények
segíthetnek olyan aranyspecifikus bioszenzor kifejlesztésében, amelyet
aztán aranylelőhelyek kutatására lehetne használni.
Reith, Frank et al.:
Mechanisms of Gold Biominerali-zation in the Bacterium Cupriavidus
Metallidurans. Proceeding of the National Academy of Sciences, 7
October 2009. doi: 10.1073/pnas.0904583106
Szárnyalás
Az albatroszok könnyed vitorlázó repülése ihlette egy hajóról
indítható motor nélküli felderítő repülőgép ötletét, amelynek
modellszámításait most publikálták brit kutatók.
Az albatroszok többezer kilométert
képesek repülni az óceánok fölött, miközben szárnyukat alig mozgatják.
Az egyik trükkjük, hogy a vitorlázó repülőgépekhez hasonlóan
kihasználják a felfelé szálló meleg légáramlatokat, hogy magasságot
nyerjenek. A másik az úgynevezett dinamikus vitorlázás, amely a tenger
felett körülbelül 30 méterre fúvó szelek sebessége közötti különbségen
alapul.
Az óceán fölött áramló levegő
közvetlenül a víz feletti rétege lelassul a vízzel való súrlódás
miatt, míg a valamivel feljebb lévő jelentősen gyorsabb. Például, ha 2
méterrel a víz fölött a levegő sebessége 7 m/s, akkor 30 méter
magasságban már 11 m/s. Ez a sebesség-gradiens használható
gyorsításra. Amikor egy repülő madár vagy tárgy elhagyja a nyugodtabb
légréteget és belép a gyorsabba, ő maga is felgyorsul. Lehetséges úgy
tervezni a repülés irányát, hogy a repülő test a légrétegek
sebességkülönbségéből energiát nyerjen. Az ezzel a módszerrel elérhető
maximális magasság természetesen erősen korlátozott, csak a
vízfelszínhez közel működik.
A közzétett számítógépes
szimulációk azt mutatják, hogy a dinamikus vitorlázás képes lehet egy
utas- és motor nélküli robotrepülő levegőben tartására. A tervekben
szereplő 3 méter szárnyfesztávolságú távirányítású repülőt – közel
nulla üzemeltetési költséggel – használhatnák például a halászok
halrajok, vagy a parti őrségek csempészek felderítésére. A lehetséges
eredmény, azaz hosszú távú repülés befektetett energia nélkül,
mindenesetre kecsegtető.
Deittert, Marcus –
Richards, A. – Toomer, C. – Pipe, A.: Engineless Unmanned Aerial
Vehicle Propulsion by Dynamic Soaring. Journal of Guidance, Control
and Dynamics. 32,5, 1446, 2009. doi: 10.2514/1.43270
Vírus okozza a krónikus fáradtságot?
Amerikai kutatók (Whittemore Peterson Institute, National Cancer
Institute, Cleveland Clinic) szerint vírusfertőzés állhat a krónikus
fáradtság-tünetegyüttes (chronic fatigue syndrome – CFS) hátterében. A
Science-ben megjelent közlemény beszámol arról, hogy Judy
Mikovits és munkatársai 101 krónikus fáradtság-szindrómában szenvedő
beteg közül 68 vérében azonosították az ún. XMRV-vírust (ez 67%-ot
jelent), míg 218 egészséges ember közül mindössze hétnek a vérében
(3,7%) tudták kimutatni a vírus örökítőanyagát. Azt is bizonyították,
hogy a vérsejtekben a vírusok szaporodnak. A vírusokat a genetikai
azonosítás mellett elektronmikroszkópos technikával is megfigyelték.
Azt azonban nem bizonyították be, hogy a vírus és a betegség
ok–okozati kapcsolatban állnak egymással. Ha ez sikerülne,
vírusellenes szerekkel kezelni lehetne a legalább fél évig tartó,
elviselhetetlen kimerültséggel, izom- és ízületi fájdalommal,
koncentrációs és memória-problémákkal járó, ma még gyógyíthatatlan
betegséget.
A kutatók figyelme azért fordult az
ún. retrovírusok felé, mert a betegségnek számos olyan tünete van –
fáradtság, szellemi működések zavarai –, amelyek gyakran előfordulnak,
ha az immunrendszer
|
|
valamilyen vírusfertőzéssel küzd.
Ráadásul a CFS gyakran emlékeztet influenzaszerű megbetegedésekre. Így
kórokozóként számos retrovírus gyanúba került, de egyikről sem
sikerült bizonyítani, hogy köze lenne a betegséghez. A cikk egyik
szerzője, Robert H. Silverman három évvel ezelőtt mutatta ki emberben
először az XMRV-vírust, amikor olyan kórokozót keresett, amely
kapcsolatba hozható a prosztatarákkal. Őt kérték meg Mikovitsék, hogy
krónikus fáradtság tünetegyüttesben szenvedő betegeiknél végezzék el a
víruskimutatást. Az XMRV felfedezése óta más kutatók összefüggést
találtak bizonyos agresszív prosztatatumorok és a vírus között.
William Reeves az Egyesült Államok
Járványügyi Központjának, a CDC-nek (Centers for Disease Control and
Prevention) kutatója és CFS-szakértője a Nature magazin hírportáljának
úgy nyilatkozott, hogy megpróbálják reprodukálni Mikovitsék
eredményeit. Hozzátette: a krónikus fáradtság-szindróma összetett
betegség, és feltehetően több tényező együttesen váltja ki.
Lombardi, Vincent C. et
al.: Detection of an Infectious Retrovirus, XMRV, in Blood Cells of
Patients with Chronic Fatigue Syndrome. Science. 8 October 2009. doi:
10.1126/science.1179052
Nevelés hazugsággal
A szülők összevissza hazudoznak gyerekeiknek főként praktikus okokból
– hogy egyszerűbbé tegyék az életüket, vagy így próbálják befolyásolni
őket a helyes viselkedés irányába. Egy most megjelent tanulmány
szerint ezt hasonló módon és gyakorisággal teszik azok a szülők, akik
egyébként súlyt fektetnek a becsületességre való nevelésre, és azok
is, akik jobban tolerálják gyermekeik vagy más felnőttek füllentéseit.
A tanulmány alapjául szolgáló vizsgálatban 254-en vettek részt,
felerészben szülők, felerészben egyetemi hallgatók. A diákok 79%-át
saját bevallásuk szerint úgy nevelték, hogy nincs ártatlan hazugság, a
hazugság elfogadhatatlan. A szülők 74%-a is úgy nyilatkozott, hogy
ebben a szellemben neveli gyermekét, ám 78% beismerte, hogy szokott
hazudni a gyereknek.
A kutatók nem számították
hazugságnak a hagyományos, Mikulásról, Fogtündérről, húsvéti nyúlról
szóló meséket.
A vizsgálatban részt vevő
ázsiai-amerikai szülők valamivel nagyobb arányban tekintették
elfogadhatónak a nevelési célú hazugságokat az európai-amerikaiaknál.
Heyman, Gail D. – Luu, D.
H. – Lee, K.: Parenting by Lying.
Journal of Moral Education. 38, 3, 353, September 2009.
doi: 10.1080/03057240903101630
Oltás kokain-függőség ellen?
Jelentős eredményeket értek el egy kokain elleni vakcinával amerikai
kutatók. Az Archives of General Psychiatry című szaklapban megjelent
tanulmány állítólag az első olyan közlemény, amelyben arról számoltak
be, hogy egy illegális szertől való függőséget oltóanyaggal,
placebo-kontrollal bizonyított módon kezeltek sikeresen. „Az
eredmények azt mutatják, hogy ígéretes lépést tettük a kokainfüggőség
terápiás megközelítésében” – mondta Nora Volkow, a NIDA igazgatója.
A vakcina igazi oltóanyag.
Antitestek termelését váltja ki a szervezetben, akárcsak az influenza
vagy a gyermekbénulás elleni vakcina. A megtermelődött antitestek a
kokainmolekulákhoz kötődnek, s ezzel olyan óriásmolekulát hoznak
létre, amely nem képes átjutni a véragygáton. A kokain így nem jut be
az agyba, s az örömérzés elmarad.
A klinikai vizsgálatokban 115
kokainfüggő páciens vett részt, akik fele-fele arányban tizenkét hét
alatt öt alkalommal vakcinát, illetve placebót kaptak, majd további
tizenkét héten át követték őket.
A sikeres leszokás érdekében valamennyi beteg pszichológiai
támogatásban is részesült, és hetente háromszor drogteszten is
átestek: ellenőrizték, hogy vizeletükben kimutatható-e kokain vagy
valamely más ópiát. Azt is rendszeresen mérték, hogy vérükben mennyi
kokain elleni antitest mutatható ki. Az emberek szervezete erősen
eltérő módon reagált a vakcinára. A legmagasabb ellenanyagszintet
elérőknél volt a legsikeresebb a leszokás: 53%-uk a kísérlet 8.
hetétől 20. hetéig absztinens maradt, míg a kevés ellenanyagot
produkálók körében az arány mindössze 23% volt. Az immunizációval
tehát nem sikerült teljes drogmentességet elérni. A kutatók szerint
mégis lehet az ilyen vakcinának létjogosultsága, mert az elfogyasztott
kábítószer mennyiségének csökkentése is jelentős biológiai,
pszichológiai és szociális előnyökkel jár.
Martell, Bridget A. –
Orson, F. M. – Poling, J. – Mitchell, E. – Rossen, R. D. – Gardner, T.
– Kosten, T. R.: Cocaine Vaccine for the Treatment of Cocaine
Dependence in Methadone-Maintained Patients: A Randomized,
Double-blind, Placebo-Controlled Efficacy Trial. Archives of General
Psychiatry. 66, 10,1116, 2009.
|
|