Rendhagyó publikációs kísérlet eredményét
lapozhatja a továbbiakban az olvasó. A világon mindenhol, nálunk is,
egyre gyakrabban érik támadások a tudományos világot. Sokan
kérdőjelezik meg a tudományok belső autonómiáját, azt a jogunkat, hogy
mi dönthessük el, mire költsük a társadalmak ránk fordítható pénzét.
Egyszerűbb volna felismerni, hogy a tudomány belső szerveződésének
ismerete nélkül aligha lehet érdemlegesen ezekbe a kérdésekbe
beleszólni, de legalább valamiféle racionalitás csírái itt
megjelennek. Sokszor azonban a tudomány gyakorlatától nagyon távol
állók, jogászok, botcsinálta filozófusok, saját szakmájukat sohasem
művelt fizikusok a tudományok illetékességét, a tudomány egészét
vonják kétségbe. Teszik ezt egy olyan korban, amely kizárólag a
tudományok aktív művelésének köszönheti korszerű mezőgazdaságát,
erőműveit, közlekedését, kommunikációját, gyakorlatilag a közel
hétmilliárdos emberiség elemi létfeltételeit.
Miközben az evolúciós biológia eredményei orvosi
rendelőkben, állattenyésztő és növénytermesztő telepeken,
kriminológiai intézményekben jelennek meg, laikusok jól pénzelt
propagandahadjáratot folytatnak az evolúciós elmélet és a modern
biológia ellen. Közülünk sokan azt gondolják, hogy ezek a támadások
annyira nevetségesek, annyira primitívek, hogy nem szabad időt és
energiát pazarolni rájuk. A Szerkesztőség viszont úgy gondolja, hogy
valamennyire kötelességünk ezekben a vitákban részt venni.
|
|
Egyre nő az általunk elutasított, tudományosnak nem
nevezhető cikkek száma, egyre több laikus fórumon látjuk, halljuk,
olvassuk, hogy a tudományellenes hiedelmek milyen széleskörű
támogatást élveznek a társadalomban.
Úgy döntöttünk ezért, hogy egy kiemelt kérdésben,
az „értelmes tervezettség” hiedelmének kérdésében egyszeri alkalommal
nyílt vitát rendezünk – már csak azért is, mert ez a kreácionista
teória magát tudományként definiálja, s ezen az alapon részt kér az
iskolai oktatásból és az adófizetők tudományra fordított pénzéből.
Közlünk egy írást Tasi Istvántól, aki az ÉT hazai képviselőinek egyik
prominense, s egy másikat, amely azt mutatja meg, miféle cikkek
érkeznek kéretlenül rendszeresen szerkesztőségünkbe. A mi
kritériumaink szerint ezek nem tudományos közlemények, de szeretnénk,
hogy olvasóink lássák, hogy egy-egy ilyen írás miről és hogyan szól.
Ezek mellett felkértünk tudós kollégákat, filozófusokat,
tudománytörténészeket, biológusokat és egy kitűnő teológust, hogy a
maguk területén elemezzék az „értelmes tervezettség” hiedelmét. A
Magyar Tudományos Akadémia az idén csatlakozott a világ 67 tudományos
akadémiájának nyilatkozatához, amely ezt a hiedelmet kizárja a
tudományos elméletek sorából. Ezzel a cikksorozattal a magunk részéről
a vitát lezártnak tekintjük, és a továbbiakban sem pro sem kontra
véleményekkel nem kívánunk foglalkozni. Azt viszont minden tudós
kollégának ajánljuk, hogy ha igény és alkalom kínálkozik, a laikus
fórumokon aktívan vegyenek részt ezekben a vitákban.
|
|