A lemeztektonika hatása a mágneses térre
Már száz éve felismerték, hogy a földmágneses teret bolygónk folyékony
vasmagja kelti, a pontos mechanizmus részletei azonban máig sem
tárultak fel. A Science-ben közölt két tanulmány szerint a szilárd
kőzetköpeny jelentős szerepet játszik. A kutatók a Föld és a Mars régi
korokban a kőzetekbe befagyott mágneses terét tanulmányozva elemezték
a szilárd kőzetek hatását a mágneses térre. Kenneth Hoffman és Brad
Singer Németországban és Tahitin 780 ezer évvel ezelőtt megszilárdult
lávát tanulmányozott. Egy 200 ezer éves időszakban a földmágneses tér
ötször gyengült olyan mértékben, mintha közeledne a pólusválás, de a
pólusváltás elmaradt, a térerősség pedig visszatért az eredeti
mértékére. A csökkenések idején a földrajzi pólusokkal nagyjából
egybeeső mágneses pólusok elmozdultak, az egyik Eurázsiába, a másik
Nyugat-Ausztráliába került át. Kimutatták, hogy a mai erős dipól tér
mellett a vizsgált korszakban, háromnegyed millió éve jelen volt egy
másik, ún. nonaxiális dipól (NAD) tér is. A mágneses tér változását a
lemeztektonikára vezetik vissza a kutatók. Hideg óceáni lemezek
süllyedtek le a köpenyen át a mag felső rétegéhez
Nyugat-Ausztráliában. A viszonylag hideg anyag lehűti az alatt levő
magfolyadékot, az lesüllyed, és áramlást kelt. Hoffman és Singer
szerint a mágneses tér keltése rétegekben zajlik, a mag mélyén
keletkezik a fő dipól tér, a NAD-tér pedig a mag külső felszínéhez
közel.
A Marson több mint négymilliárd éve befagyott a
mágneses tér, nem sokkal azelőtt, hogy leállt a magban a dinamó. A
kutatók az északi féltekén sokkal gyengébbnek találták a mágneses
teret, mint a délin. A bolygó köpenye is eltér a két féltekén. Az
északin vékony és alacsonyan áll, a délin magas és vastag. A két
aszimmetria kapcsolatban lehet egymással? Sabine Stanley és
munkatársai szerint igen. A köpeny alsó rétege a déli féltekén
hidegebb, mint az északi féltekén. A déli féltekén lesüllyed a
hidegebb köpeny, az északin a melegebb köpeny felemelkedik. Az olvadt
magban olyan áramlás jön létre, amely délen erős, északon gyenge
mágneses teret kelt.
Kerr, Richard A.: Solid Rock Imposes Its
Will on a Core’s Magnetic Dynamo. Science. 26 September 2008. 321,
1756–1757.
Hoffman, Kenneth A.: Magnetic Source
Separation in Earth’s Outer Core. Science. 26 September 2008. 321,
1800.
Stanley, Sabine: Mars’ Paleomagnetic
Field As the Result of a Single-Hemisphere Dynamo. Science. 26
September 2008. 321, 1822–1825.
A Titán „mágneses memóriája”
A Cassini űrszonda plazmaberendezéseinek a Szaturnusz Titán holdja
közelében végzett méréseit elemezve a kutatócsoport kimutatta, hogy a
Titán ionizált atmoszférája „mágneses memóriával” rendelkezik. A 2007.
június 13-i mérések során a hold – először a megfigyelések során – a
Szaturnusz magnetoszféráján kívül tartózkodott. Ennek ellenére az
ionizált atmoszférában mért mágneses tér hasonlatos volt a
magnetoszférán belül érzékelt terekhez. A jelenség okát abban találták
meg, hogy az ionizált atmoszférában lassan áramló plazma egy korábbi
mágneses állapotot képes megőrizni, mint a gyorsabban áramló külső
plazmaanyag. A Science-ben megjelent közlemény egyik szerzője Szegő
Károly (KFKI RMKI).
Bertucci, Cesar et al.: The Magnetic
Memory of Titan’s Ionized Atmosphere. Science. 12 September 2008. 321,
1475–78.
Egyetlen paraméter szabályozta
a galaxisok formálódását?
A galaxisok formálódásának elfogadott elmélete szerint első lépésben
nagytömegű sötét anyag-halók egyesülnek kaotikusan, majd bekerül az
anyag, amelyből csillagok születnek. Joggal feltételezhető, hogy az
egyes galaxisok jellemzői egy sor tényezőtől függenek, a
csillagkeletkezés történetétől, az összeolvadások történetétől,
tömegtől, impulzusmomentumtól, a méretektől és a környezettől. Újabb
elemzések szerint viszont a galaxisok kialakulásában mindössze
egyetlen tényező játszik meghatározó szerepet, ez a tömeg. Mike Disney
és munkatársai a hidrogén 21 cm-es sugárzása alapján kétszáz galaxist
választottak ki véletlenszerűen az égbolton, majd megmérték ezek
jellemző adatait (hidrogén tömege, hidrogén spektrumvonal szélessége,
vöröseltolódás, optikai fényesség négy színtartományban és mások). A
mért adatokat elemezve azt találták, hogy a galaxisok leírására
használt hat független jellemző mind korrelációban van egymással, és
az összes jellemző korrelál egyetlen komponenssel, a galaxis
tömegével. Korábban Giuseppe Gavazzi mutatta ki, hogy a galaxisok
színe és a galaxisok sugara a jelenlegi tömeghez kapcsolható. M.
Girardi azt ismerte fel, hogy a Virgo halmazban a galaxisok hasonló
fényesség-sugár összefüggést mutatnak, tehát kialakulásukra nem hatott
jelentősen környezetük. Egyre gyűlnek a bizonyítékok arról, hogy a
galaxisok egy csaknem egyetlen paraméterrel, a tömeggel jellemezhető
családot alkotnak, és nem függenek jelentős mértékben környezetüktől.
Van den Bergh, Sidney: How Do Galaxies
Form? Nature. 23 October 2008. 455, 1049–1050.
Disney, Mike J. et al.: Galaxies
Appear Simpler Than Expexted. Nature. 23 October 2008. 455, 1082–1084.
|
|
Óriáscunamik a múltban
2004. december 26-án a cunami 220 ezer embert ölt meg tizenegy
országban. Évszázadok alatt felgyűlt feszültségek szabadultak fel
néhány perc alatt, az indo-ausztráliai tektonikus lemez 13 méterrel
került a Burma–Sunda-lemez alá. Az érintett országok írott
történelmében nincs nyoma korábbi, hasonlóan pusztító cunaminak.
Geológusok tárták fel korábbi cunamik nyomait a 2004-es cunami által
felhalmozott homok alatt. A régi cunamik üledéknyoma kevés helyen
őrződött meg, az üledék korát a benne levő szerves anyag radiokarbon
elemzésével határozták meg. Az egyik csoport Thaiföldön azonosított
egy nagy cunamit, amely az 1300–1450 időszakban pusztíthatott, a másik
csoport Szumátrán az 1290–1400 évekre talált bizonyítékot cunamira. Ez
a két helyen is kimutatott cunami lehetett az utolsó nagy pusztítás a
2004-es esemény előtt. Szumátrán azonosítottak a 780–900 évekből
származó maradványokat. Thaiföldön nem találták cunami nyomát ebből az
időből, de van egy i. e. 395 – i. sz. 1450 közé helyezett réteg,
amelynek a korát még nem határozták meg pontosan. Thaiföldön feltártak
még 2200 éves cunami maradványokat is. A kutatásokat ki kellene
terjeszteni az Indiai-óceán teljes partvidékére.
Ha csak hatszáz évenként következik be nagy cunami,
újra kell gondolni a régióban a városi és parti létesítmények
tervezését. Feleslegesnek tűnhet a riasztórendszer is, de kisebb
cunamik gyakrabban következnek be, ezek jelzésében hasznos lesz a
riasztórendszer.
Bondevik, Stein: The Sands of Tsunami
Time. Nature. 30 October 2008. 455, 1183–1184.
Jankaew, Kruawun et al.: Medieval
Forewarning of the 2004 Indian Ocean Tsunami in Thailand. Nature. 30
October 2008. 455,1228–1231.
Monecke, Katrin et al.: A 1,000-year
Sediment Record of Tsunami Recurrence in Northern Sumatra. Nature. 30
October 2008. 455, 1231–1234.
Oltás a cukorbaj ellen?
Talán a gyermekkori cukorbaj súlyosbodását előzheti meg az az
oltóanyag, amelyet a svéd Johnny Ludvigsson gyermekgyógyász professzor
vezetésével fejlesztettek ki. (Linkoping University Hospital)
Ma az egyes típusú cukorbajt autoimmun betegségnek
tekintik, amelynek során az immunrendszer megtámadja, és elpusztítja a
hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Ezért számos kutatás irányult
az immunrendszer gátlására, az ilyen kezeléseknek azonban számos
súlyos mellékhatásuk van. A svéd vakcina az immunválaszt próbálja
befolyásolni, mégpedig egy olyan fehérjén, az ún. GAD-on keresztül,
amely a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeiben fordul elő, és
amellyel szemben a cukorbajban szenvedők immunrendszere az allergiához
hasonló reakciókat produkál. Az oltóanyag tulajdonképpen megtanítja a
szervezetet a GAD tolerálására – magyarázza Ludvigsson.
A vizsgálatokban hetven, tíz és tizennyolc év
közötti gyerek vett részt, akik egyes típusú cukorbetegségét a
tanulmány megkezdése előtt maximum másfél évvel diagnosztizálták. A
gyerekek fele hatástalan placebót kapott. A négyhetes terápia hatására
a gyermekek szervezetének inzulinigénye nem csökkent, a saját
inzulintermelés azonban nagyobb eséllyel fennmaradt az oltottakban,
mégpedig annál inkább, minél kevésbé régen kezdődött a betegség. A
kutatók most újabb vizsgálatot indítanak olyan gyerekekkel, akik
cukorbaja sokkal „fiatalabb”. Egy másik tesztsorozatban arra keresnek
választ, hogy a veszélyeztetett gyermekeknél, például akiknek
családjában halmozottan fordul elő a betegség, vajon megelőzhető-e a
cukorbaj kialakulása.
A The New England Journal of Medicine című
neves orvosi folyóiratban megjelent cikk szerzői arról is beszámolnak,
hogy a kísérleti kezelések biztonságosnak mutatkoztak, komolyabb
mellékhatásokat nem észleltek.
The New England Journal of Medicine. 10.
08. 2008; DOI: 10.1056/NEJMoa0804328
Új remények hepatitis C-ben szenvedőknek
A májgyulladást, májzsugort, és gyakran májrákot okozó hepatitis-C
vírus ellen ígéretesnek tűnik egy új gyógyszerjelölt molekula, a
boceprevir. Kettesfázisú klinikai tanulmányban (HCV SPRINT-1) dr. Paul
Kwo (Indiana University, Indianapolis) vezetésével tanulmányozták a
szer hatékonyságát. A vizsgálatban közel hatszáz beteg vett részt,
akiket véletlenszerűen két csoportra osztottak. Az egyik csoport
tagjainál a hagyományosan alkalmazott kezelést a negyedik hét után
kiegészítették az új szerrel, míg a másik csoport tagjai csak a
standard terápiát (interferon és ribavirin) kapták. A boceprevirrel is
kezelt betegek csoportja esélyesebben vette fel a vírus elleni
küzdelmet, 74%-uk ugyanis reagált a kezelésre. Azoknál, akik nem
kaptak kísérleti szert, csak 38%-os volt azon betegek aránya, akiknél
érzékelhető volt bármilyen hatás.
A klinikai vizsgálatok folytatódnak, hiszen nagyon
gyakori fertőzésről van szó, bár a vírushordozók többségénél az
immunrendszer képes legyőzni a fertőzést, és nem alakul ki súlyos
májbetegség. A WHO adatai szerint a világon 170 millió ember hordozza
a vírust. Az Európai Unióban kb. ötmillió fertőzött él, becslések
szerint 80 százalékuk vírushordozó, de nem beteg. Magyarországon a
vírushordozók aránya 0,7–1,3%-ra tehető. Hazánkban évente kb.
2000–4000 olyan májzsugort, illetve 600 májrákos esetet
diagnosztizálnak, melyeket a HCV okoz.
medlineplus.com 2008. 11. 04.
|
|