A történelem viharai azonban elsodorták az
alapítványt, melynek keretében tíz előadás hangzott el jeles
tudósoktól az Akadémián. E rövid kitérő után azonban térjünk vissza
Duka Tivadarnak az Akadémiával kapcsolatos adományaira.
Abban az évben, amikor Goldziher a fent idézett
előadást tartotta, Duka még két adományt tett.
Az egyik egy szekrény volt, amelynek
elkészít-tetésére Duka 220 koronát küldött az Akadémiának, amint erről
Szily Kálmán az Akadémia 1904. január 25-én tartott ülésén be is
számolt.
A szekrénynek a könyvtár többszöri költözése során
nyoma veszett, de jó képet kaphatunk róla az egykorú leírásokból: „Az
a nagy fali szekrény, a melyben ez a gyüjtemény őriztetik, szintén
Duka ajándéka. Akadémiánk derüs olvasótermének ez az ékessége alkalmas
serkentője lehet a könyvtár látogatóinak, hogy a tudományos búvárlat
iránt való állhatatos odaadásban kövessék Csoma példáját (Stein, 1913,
29.).
Stein Aurél e szavait kiegészítendő, álljon itt egy
rövid idézet abból a riportból, melyet 1942. június 1-jén közvetített
a Magyar Rádió Budapest I. hullámhosszán a Magyar Tudományos
Akadémiáról Kőrösi Csoma Sándor halálának 100. évfordulója alkalmából:
„Talán nem tudja mindenki kedves hallgatóink közül,
hogy a nagy székely tudós szellemi hagyatékát a Magyar Tudományos
Akadémia őrzi. Ezért hát a mikrofónnal elzarándokoltunk a magyar
szellem templomába, hogy kegyelettel adózzunk nagy hazánkfia
emlékének.
Itt vagyunk a Magyar Tudományos Akadémia
olvasótermében. A hatalmas palota földszintjén van a tágas, világos
olvasóterem. […] Mindjárt a bejárattal szemközt angol stílusu,
ötrekeszes könyvszekrényen akad meg a szemünk. Tetejéről Kőrösi Csoma
Sándor jólismert arcképe tekint le ránk. Megkérdezzük dr. hollósi
Somogyi József alkönyvtárnok urat, a könyvtár keleti szakemberét, hogy
került ide ez az arckép? Bizonyára ebben a szekrényben őrzik Csoma
szellemi hagyatékát?
Igen. Azért is került rája Csoma arcképe.
[…]
De vegyük szemügyre a szekrényt. Hogyan nyilik?
Biztosan mindegyik rekesznek külön kulcsa van?
Nem. Egy kulcs nyitja egyszerre az összes
rekeszeket. […]
A szekrényre függesztett táblán ez áll: »Duka
Tivadar ajándéka«.” (Somogyi, 1942)
A szekrényt megelőzően, 1903 elején Duka Tivadar
még egy nagy jelentőségű adományt juttatott a Magyar Tudományos
Akadémiának, nevezetesen azokat a dokumentumokat, amelyeket Kőrösi
Csomával kapcsolatban összegyűjtött.
Terjék József (1976) így ír arról a két albumról,
mely szintén az Akadémiának küldött ládában volt:
„Az egyik album [a] »Manuscripts and Prints« címet
viseli, 22×34,5 cm nagyságú. Eredetileg számozatlan lapokból áll, a
könyvtári pagináció szerint 300 oldal terjedelmű […] Közülük számos
levél értékes anyagot nyújt a kor történetéhez […]
A másik album címe: »Kőrösi Csoma Sándor
életrajzához tartozó eredeti adatok … és egyéb levelezések és cikkek«.
Mérete: 29×43,5 cm, terjedelme 152 (eredetileg számozatlan) oldal.
Mindkét album rendezetlen, mivel számos dokumentum
nincs beragasztva, hanem csak a lapok közé szabadon behelyezve. Az
albumokban sokszor olyan leveleket és fényképeket is találhatunk,
melyek egyértelműen jelzik, hogy jóval Duka Tivadar halála után lettek
»hozzácsapva«.”
Az idézetből láthatjuk, hogy bár ez a tárolási mód
kétségtelenül megfelelt a gyűjtőnek, azaz Duka Tivadarnak, semmiképpen
nem tekinthető adekvátnak egy könyvtárban, s különösen nem egy olyan
szerteágazó gyűjteményben, mint a Keleti Gyűjtemény. Ezenkívül, ahogy
Terjék József is utalt rá, a Duka-féle hagyatékhoz az évtizedek során
újabb adományok járultak, amelyek bővítették a Csomával kapcsolatos
források számát.
A Kőrösi Csoma és Duka Tivadar nevével fémjelzett
adományokat a Keleti Gyűjtemény az elmúlt években a modern könyvtári
követelményeknek megfelelően rendezte, tartalmilag feltárta és online
katalógusában katalogizálta (http://www.mtak.hu). A kéziratok esetében
a katalogizálásra a Keleti kéziratok nevű
alkatalógusban került sor, a könyvek keresésére az általános
katalógusban nyílik mód.
Ez a munka azt is jelentette, hogy az előbb
említett két mappa tartalma egyenként került rekordokba, illetve ezzel
párhuzamosan a levelek, kéziratok és újságkivágatok a legkorszerűbb
archiválási előírásoknak megfelelő egyedi, védőborítós elhelyezést
kaptak.4
Ez a feldolgozás van hivatva pótolni a Duka-féle
szekrényt. Sőt, ez egy ’varázsszekrény’ abban az értelemben, hogy az
eredetinél sokkal több anyagot tartalmaz, mivel folyamatosan bővül a
Csomára vonatkozó újabb dokumentumoknak a gyűjteménybe kerülésével.
Ide tartoznak például Bernard Le Calloc’h írásai is, melyeket
könyvtárunknak adományozott.
Ezen a katalogizáló, archiváló munkán kívül a
Keleti Gyűjtemény 2005-ben a Pro Bibliotheca Ala-pítvány támogatásával
digitális gyűjteményt szentelt Kőrösi Csoma Sándornak
(http://csoma.mtak.hu). A három nyelven (magyar, angol, spanyol)
elérhető feldolgozás a következő tagolásban mutatja be Kőrösi Csoma
Sándort, a tibetisztika megalapítóját és hagyatékát a Magyar
Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteményében:
• Kőrösi Csoma Sándor élete és munkássága
• A Csoma-gyűjtemény
• Az Alexander-könyvek
• Csoma könyvei
• Buddhista kozmológia (Alex. No. 4) online kiadás
• Tibeti szótár és nyelvtan bevezetői
Duka Tivadar, Csoma első életrajzírója életének és
munkásságának rövid ismertetésén kívül teljes szövegében tartalmazza
az általa írt Csoma-életrajzot két nyelven (magyarul és angolul),
valamint Stein Aurélnak róla szóló emlékbeszédét.
Ezenkívül illusztrációkkal ismerteti a könyvtár
Közép-Európában is egyedülálló nagyságú tibeti gyűjteményét, amelynek
magját a kicsiny Csoma-gyűjtemény adja, s amely az 1930-as, majd az
1960-as években duzzadt jelentős kollekcióvá.
Még egy előrelépésről kell beszámolni. E gyűjtemény
mintegy hatezer tételének katalógusa készült el, és jelent meg a
közelmúltban Orosz Gergely, a Keleti Gyűjtemény tibeti kéziratainak
kurátora munkája eredményeképpen (Orosz, 2008–2009), s jelenleg a
mutatókat tartalmazó harmadik kötet összeállítása folyik.
Mindezen erőfeszítések, reméljük, elegendőnek
bizonyulnak ahhoz, hogy az MTA Könyvtárában őrzött Kőrösi
Csoma-archívum ez év nyarán véglegesen bekerüljön az UNESCO
Világemlékezet programjának jegyzékébe, amelynek jelölési listáján
szerepel.
A már életében világhírnevet szerzett székely
vándor örökségének kalandos sorsa arra int bennünket, hogy fokozottan
óvjuk értékeinket, s fontoljuk meg azokat a sorokat, amelyeket a
Szabadság újság közölt a Csoma halálának 100. évfordulóján megjelent
egyik írásban (1942. ápr. 10.): „Ne várjuk meg, az angolok márvány
emléktábláját, hogy a japánok Buddha-szentként szoborba faragják. Ne
várjuk meg eljövendő Kőrösi Csoma Sándorainknál a „százesztendős
centennáriumokat”.
Kulcsszavak: hagyaték, könyvtár, gyűjtemény, digitális gyűjtemény,
tibetisztika, keletkutatás
IRODALOM
Duka Tivadar (1885a): Körösi Csoma Sándor
dolgozatai: összegyüjtötte és életrajzzal bevezette Duka Tivadar.
Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
Duka Tivadar (1885b): Life and Works of
Alexander Csoma de Körös. Trübner, London
Duka Tivadar (1897): Duka Tivadar levele
az MTA főtitkárához a Kőrösi Csoma Sándor Alapítványról, 1897.
december 6. (MTAK, Keleti Gyűjtemény, Csoma 58/49)
Goldziher Ignác (1897): Goldziher Ignác
levele Duka Tivadarhoz a Kőrösi Csoma Sándor Alapítványról, 1897.
december 15. (MTAK, Keleti Gyűjtemény, Csoma 58/37/2)
Goldziher Ignác (1903): A buddhizmus
hatása az iszlámra. A Magyar Tudományos Akadémián 1903. március 30-án
elhangzott Kőrösi Csoma Sándor emlékbeszéd szövege.
http://mek.oszk.hu/00100/ 00163/index.phtml
Orosz Gergely (2008–2009): A Catalogue of
the Tibetan Manuscripts and Block Prints in the Library of the
Hungarian Academy of Sciences. LHAS, Budapest
Somogyi József (1942): Újabb adatok Kőrösi
Csoma Sándorról. Közvetítés a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárából.
Viaszra vették 1942. május 30-án. Előadásra került Budapest I.
hullámhosszán június 1-én. (MTAK, Keleti Gyűjtemény, Csoma 72/1-6)
Stein Aurél (1913): Duka Tivadar
emlékezete. MTA Emlékbeszédek. 16, 9.
Terjék József (1976): Kőrösi Csoma
dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. MTAK, Budapest
1 Az archívumot az ünnepi
ülésszakon a Kőrösi Csoma Társaság főtitkára, Iványi Tamás mutatta be.
<
2 Ennek szövegét lásd:
Akadémiai Értesítő, 1899, 148.
<
3 Goldziher előadásának
angol nyelvű összefoglalása Duka fáradozásainak köszönhetően megjelent
a Journal of the Royal Asiatic Society 1904. évi első számában.
<
4 Minderre egy sikeres
NKA-pályázat biztosított lehetőséget 2005–2006 folyamán.
<
|