Az így előállított nanocsőszerkezet víz és hőálló,
üvegfelületen például erősen víz- és portaszító bevonatot eredményez.
Egy ilyen réteg az ablakokon kívül a napelemek felületén is rendkívül
előnyös volna, hisz ezek hatékonyságát jelentősen csökkenti a szabad
téren rájuk lerakódó szennyeződés.
Az eljárás további alkalmazása lehetséges
nagyfelületű elektródok előállításában, amelyek akkumulátorokban, nagy
tárolóképességű szuperkondenzátorokban használhatók. A bevonathoz
felhasznált peptidek egyszerűen előállíthatók, áruk alacsony, a
technológia ipari eljárássá fejlesztéséhez már megtették az első
lépéseket.
Adler-Abramovich, Lihi et al.:
Self-assembled Arrays of Peptide Nanotubes by Vapour Deposition.
Nature Nanotechnology., DOI: 10.1038/nnano.2009.298
Szívbaj és D-vitamin
Amerikai kutatók (University of Michigan Medical School) szerint a
D-vitamin hatását befolyásoló gének közvetett szerepet játszhatnak a
szívbetegségek kialakulásában. Robert Simpson és munkatársai azt
találták, hogy azoknak a magasvérnyomás-betegségben szenvedő
embereknek, akik olyan génvariáns hordozói, amely a szervezetben a
D-vitamin aktivációját csökkenti, kétszer akkora esélyük van pangásos
szívelégtelenségre, mint azoknak, akik más génváltozattal
rendelkeznek.
A kutatók 617 ember örökletes anyagát elemezték.
harmaduk szenvedett magas vérnyomásban, harmaduknak emellett
szívelégtelensége is volt, a többiek egészséges kontrollként
szerepeltek. Simpsonék arra a következtetésre jutottak, hogy az ún.
CYP27B1 gén egyik variánsa hozható összefüggésbe a magas
vérnyomásúaknál a szívelégtelenség kialakulásával. Korábbi kutatások
ugyanis azt mutatták, hogy az adott gén inaktivációját okozó mutációk
csökkentik a D-vitamin aktív hormonná történő alakulását. Simpson úgy
nyilatkozott, hogy ez az első olyan eredmény, amely genetikai
kapcsolatot mutat ki a D-vitamin-aktiválás és a szívelégtelenség
között. Szerintük eredményük alapján a szívelégtelenség szempontjából
veszélyeztetettek szűrésére genetikai tesztet is ki lehet dolgozni.
Simpsonék közleménye valószínűleg nem lepi meg a
D-vitaminnal foglalkozó szakembereket, mert bár az angolkór
felfedezése után úgy tartották, hogy a D-vitamin csak a csontok
egészsége szempontjából fontos, az elmúlt 10–15 évben sok olyan
eredmény született, amely bizonyítja, hogy szerepe az emberi
szervezetben jóval összetettebb és sokrétűbb. Például egy korábbi nagy
vizsgálat során, amelyben amerikai kutatók 18 ezer férfit követtek tíz
éven át, megállapították, hogy a D-vitamin-hiányban szenvedők között
két és félszer gyakoribb a szívinfarktus.
Megállapították azt is, hogy a D-vitamin gátolja a
sejtek szaporodását, és serkenti a sejtek specializálódását, azaz
daganatellenes hatása van. Ugyanakkor statisztikai adatok bizonyítják,
hogy a D-vitamin-hiányos emberek között 30–35%-kal gyakoribb a
vastagbél-, a prosztata-, a petefészek- és az emlőrák.
Más közlemények szerint a szervezet megfelelő
D-vitamin ellátottsága a cukoranyagcsere szempontjából is kedvező.
Csökkenti az egyes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét, a
D-vitamin-hiány pedig gyorsítja egyes, elbutulással járó betegségek
előrehaladását. A D-vitamin-hiány azonban világszerte igen gyakori,
mert a D-vitamin a táplálékból felvett előanyagból a bőrben napfény
hatására szintetizálódik, és ősztől tavaszig kevés fény éri az
embereket. A mérsékelt égövi területeken például tavasz elején a
hatvan év felettiek 70, a középkorúak 20–30, míg a tinédzserek 8–10
%-a szenved D-vitamin-hiányban. Ezért ma már sok belgyógyász szerint
októbertől március végéig szinte mindenkinek szüksége lenne
D-vitamin-pótlásra.
Wilke, Russel et al.: Genetic Variation in
CYP27B1 is Associated with Congestive Heart Failure in Patients with
Hypertension. Pharmacogenomics. 2009, 10, 11, 1789.
A szoptatás hatása az anya egészségére
Nem csak a bébi számára kedvező az anyatejes táplálás, a szoptatás az
anya egészségét is védi. Évek óta ismert, hogy némileg csökkenti az
emlőrák és a petefészekrák kialakulásának kockázatát, most azonban
amerikai kutatók azt állítják, hogy a metabolikus szindróma esélyét is
csökkenti, ha egy nő szoptat.
A kutatók egy 1400 asszonyt érintő, húsz éven át
tartó követéses vizsgálat adatait elemezték. A nőket a tanulmány
kezdetén, majd hét, tíz, tizenöt, illetve húsz év elteltével
vizsgálták meg. Az évek folyamán 704 asszony szült, és közülük
százhúsznál alakult ki ún. metabolikus szindróma. (A metabolikus
szindróma a hasi elhízás, a magas vérnyomás, a zsír- és
cukoranyagcsere zavarának együttes jelenlétét jelenti, erősen fokozza
a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.)
Azok, akiknél az évek folyamán kialakult a
metabolikus szindróma, átlagosan 2,6 hónapig szoptattak, míg akiknél
nem, azok átlagosan hét hónapon át táplálták anyatejjel gyermeküket.
Erica Gunderson epidemiológus szerint adataik egyértelműen bizonyítják
a szoptatás védőhatását, de a jelenség magyarázatát nem ismerik. Nem
tudják, hogy a zsír- vagy cukoranyagcserére van-e hosszú távon kedvező
hatással a szoptatás, vagy a hasi zsír lerakódását akadályozzák meg a
vele kapcsolatos élettani változások. A hasi zsír különösen jelentős
rizikótényező a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából, mert a
hasűri zsírsejtek olyan hormonszerű anyagokat termelnek, amelyek
rontják a cukoranyagcsere hatékonyságát, segítik az erek károsodását,
meszesedését, magas vérnyomás kialakulását.
WEBCÍM >
|