Az agy szereti az egyenlőséget

A társadalomtudományoknak régi, tapasztalatokra alapozott hipotézise szerint az ember alapvető tulajdonsága, hogy ellenzi a jövedelmek egyenlőtlen elosztását.

Pszichológiai tesztekkel többször kimutatták már, hogy a kísérleti alanyok pozitívan viszonyulnak az olyan akciókhoz, amelyek csökkentik az egyenlőtlenséget. Amerikai és ír kutatóknak most sikerült funkcionális mágneses rezonancia képalkotó eljárás (fMRI) segítségével az emberi agyban kimutatniuk a szociális érzékenységet.

A vizsgálatban húsz pár vett részt (mindannyian férfiak), kiindulásként mindenki kapott 30 dollárt. Ezután kalapból húzott golyókkal sorsoltak, a pár egyik tagja gazdag lett – kapott további 50 dollárt –, a másik szegény, nem kapott semmit.

A kísérletek során különböző összegeket kellett átadniuk egymásnak, miközben agyuk különböző területeit: a döntéshozatalhoz szükséges információk és az anyagi jutalmazások értékelésében szerepet játszó részeket pásztázták. Mind a gazdag, mind a szegény csoport tagjai pozitívan értékelték, ha önmaguk kaptak pénzt. A szegények azonban negatívan ítélték meg a gazdagok további gyarapodását, ugyanakkor a gazdagok pozitívan viszonyultak a szegények pénzhez jutásához.

A kutatók szerint eredményük az első közvetlen neurobiológiai bizonyítéka annak, hogy az emberi agy idegenkedik a vagyoni egyenlőtlenségektől, ami magyarázhatja az egyenlőség eszméjének kitüntetett szerepét az emberi társadalmakban.

Tricomi, Elizabeth et al.: Neural Evidence for Inequality-Averse Social Preferences.

Nature. 25 February 2010. 463, 1089–1091. doi:10.1038/nature08785

Tolmácsgép csecsemősíráshoz

Japán és kínai kutatók kifejlesztettek egy eljárást, ami a csecsemősírás elemzésével képes azonosítani, hogy mi a baja a kisdednek: éhes, álmos, tisztába kell tenni vagy fáj valamije.

Hangmintázat-felismerő szoftver elemzi a sírás frekvencia- és hangerőspektrumát, majd a jellegzetességek alapján azonosítja. A mintázat-adatbázis létrehozásában az jelentette a fő nehézséget, hogy a síró gyerekektől nem kaphattak szóbeli megerősítést a sírásminták azonosításához. Erre a célra tapasztalt szülők segítségét vették igénybe.

A módszert, amit esetleg jövőbeli automata babafigyelők is használhatnak, eredményesen tesztelték fájdalommal járó genetikai betegségben szenvedő csecsemők sírásának azonosításában.

Wang, Xinping et al.: Statistical Method for Classifying Cries of Baby Based on Pattern Recognition of Power Spectrum. International Journal of Biometrics. 2010. 2, 113–123. doi: 10.1504/IJBM.2010.031791

Bűnözéselemzés tudományosan

A bűncselekmények időbeli és területi dinamikáját differenciálegyenletekkel leíró modellt dolgoztak ki és publikáltak amerikai kutatók (két matematikus, egy kriminológus, és egy antropológus). A Los Angeles-i adatokon és tapasztalatokon alapuló szimuláció a szerzők szerint más nagyvárosok esetében is alkalmazható.

A bűncselekményekkel különösen fertőzött területeknek többféle típusát különböztetik meg, és vizsgálják a rendőrségi erők ilyen területeken történő összevonásának lehetséges hatásait. Elemzik, hogy a bűnözők milyen stratégiával keresnek célpontokat, és milyen szempontok szerint választanak áldozatot.

A szerzők szerint a modell segíthet a rendőrségi erők területi elosztásának megtervezésében, és a bűnüldözés hosszabb távú eredményességének növelésében.

Martin B. Short at al.: Dissipation and Displacement of Hotspots in Reaction-Diffusion Models of Crime. Proceeding of the National Academy of Sciences of the USA. published online before print 22 February 2010.doi: 10.1073/pnas.0910921107

Üzemanyag sugárhajtású repülőhöz

növényi hulladékból

Amerikai vegyészeknek környezetbarát eljárással sikerült gamma-valerolaktont (GVL) nagy energiasűrűségű motorhajtóanyaggá alakítani. A GVL ígéretes, biomasszából nyerhető energiahordozó, közvetlen felhasználását azonban korlátozza, hogy fajlagos energiatartalma viszonylag alacsony.

A Science-ben ismertetett kétlépéses katalitikus eljárással a jelenlegi motorokkal vagy sugárhajtású repülőgépekkel is felhasználható üzemanyagot lehet előállítani. Az első lépésben szilicium-oxid/aluminium-oxid katalizátoron négy szenet tartalmazó telítetlen szénhidrogén, a másodikban savas zeolit katalizátoron hosszabb szénláncú szénhidrogének keletkeznek.

A kutatócsoport a következőkben a biohulladékokból történő hatékony és olcsó GVL-előállítás lehetőségét kívánja kutatni.

Bond, Jesse Q. at al.: Integrated Catalytic Conversion of Gamma-Valerolactone to Liquid Alkenes for Transportation Fuels. Science. 26 February 2010. 327, 1110–1114.
doi: 10.1126/science.1184362

A TBC-baktérium és a gyógyszerek

A tavalyi kémiai Nobel-díjas Thomas Steitz vezetésével a TBC-ellenes antibiotikumok egyik családjának pontos hatásmechanizmusát írták le a Yale Egyetem kutatói. A felfedezés nyomán új gyógyszerek születhetnek, amelyek igen fontosak lennének, hiszen elsősorban az AIDS okozta immungyengeség következményeként évente a világon kb. kilencmillió új tüdőbajt diagnosztizálnak, és a betegség kb. kétmillió ember halálát okozza. Ugyanakkor rohamosan terjednek azok a baktériumtörzsek, amelyek valamennyi ma rendelkezésre álló gyógyszerrel szemben ellenállóak.

Steitz-ék röntgenkrisztallográfiával – annak idején ezt a technikát használták James Watsonék is a DNS szerkezetének felderítésére – tanulmányozzák a sejtek fehérjegyártó „üzemének”, a riboszómáknak a pontos szerkezetét. A baktériumok is ebben a sejtszervecs­kében állítják elő fehérjéiket, és ismert, hogy bizonyos antibiotikumok a riboszómákhoz kötődve fejtik ki hatásukat, elfoglalva rajta olyan helyet, amelyen a baktérium valamelyik életfontosságú fehérjéje „készül”.

A Yale kutatói most meghatározták, hogy bizonyos, az aminoglikozidok családjába tartozó TBC-elleni antibiotikumok (viomycin, capreomycin) egészen pontosan hová kötődnek a riboszómán, és azt is megállapították, hogy ez a kötőhely igen közel van két másik gyógyszercsalád támadási helyéhez. A kutatók azt remélik, hogy felismerésük új TBC-ellenes szerek pontos tervezéséhez vezethet.

Ugyanezen stratégiával próbálnak újgenerációs antibiotikumokat fejleszteni egy, a kórházi fertőzések nyomán terjedő igen veszélyes baktérium, a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) ellen is.

Stanley, Robin E et al.: The Structures of the Anti-Tuberculosis Antibiotics Vio­mycin and Capreomycin Bound to the 70S Ribosome. Nature Structural & Molecular Biology. 14 February 2010. doi:10.1038/nsmb.1755
 

Tehetetlen AIDS-vírusok

Amerikai AIDS-kutatók (University of California, San Francisco) olyan, genetikailag módosított egereket hoztak létre, amelyeknek fehérvérsejtjeit az AIDS-vírus nem képes megfertőzni. Saki Shimizu és munkatársai vérképzés szempontjából „humanizált” egerek bizonyos magzati vérképző őssejtjeit módosították. A bonyolult géntechnológiai eljárás célja az volt, hogy az egerek vérében olyan emberi fehérvérsejtek termelődjenek, amelyek felületén nem jelenik meg a HIV-vírus számára a sejtek megfertőzése szempontjából igen fontos ún. CCR5 receptor. A HIV ugyanis a CCR5 receptorhoz kötődve azt „kulcsként” használja ahhoz, hogy behatoljon a fehérvérsejtekbe, ahol szaporodni képes.

Régi megfigyelés, hogy azoknak az embereknek, akikben a CCR5 szerkezetéért felelős gén hibás, jóval kisebb az esélyük AIDS-re, főleg akkor, ha a mutáció mind az anyai, mind az apai gént érinti. Ezért gondolták a kutatók, hogy érdemes olyan modellállatokat létrehozni, amelyek fehérvérsejtjei egyáltalán nem tartalmaznak CCR5 gént, azaz a sejtek felszínén meg sem jelenik ez az AIDS vírus fogadására kész kötőhely. Shimizuék, mondván, hogy a CCR5-re az egészséges immunrendszer szempontjából nincs szükség – hosszú távon lehetőséget látnak e stratégia AIDS elleni küzdelemben történő felhasználására.

Shimizu, Saki et al.: A Highly Efficient Short Hairpin Rna Potently Down-Regu­lates Ccr5 Expression in Systemic Lymphoid Organs in the hu-BLT Mouse Model

Blood. 25 February 2010. 115, 8, 1534–1544.
 

Gyerekek a fagyasztóból

A Human Reproduction című lapban a Koppenhágai Egyetemi Kórház orvosai arról számolnak be, hogy második gyermeke is született egy olyan asszonynak, akin petefészek-átültetést hajtottak végre. A világon mindössze kilenc olyan gyermek él, aki ilyen transzplantáció jóvoltából jöhetett a világra, de a harminckét esztendős Stinne Holm Bergholdt az első, akinek két gyermeke lett.

A fiatal nőt csontrák miatt kemoterápiával kezelték, de a beavatkozás előtt orvosa, Claus Yding Andersen a petefészkéből szövetdarabkákat fagyasztott le. A kemoterápia szövődményeként természetesen az asszony elveszítette termékenységét, de gyógyulását követően 2005-ben Andersenék visszaültették szervezetébe a korábban lefagyasztott petefészek-szövetet. Egy mesterséges megtermékenyítési eljárást követően Bergholdtnak 2007-ben kislánya született, majd visszatért a klinikára, azzal a kéréssel, hogy még egy gyermeket szeretne, és ezért ismét alávetné magát egy lombikbébi-kezelésnek. Ekkor kiderült, hogy az asszony már várandós, azaz a petefészek-transzplantációk történetében először „klasszikus” módon történt a fogantatás.

Andersenék cikkükben beszámolnak az új technológia részleteiről, hiszen esettanulmányuk bizonyítja, hogy a fagyasztás után beültetett petefészek-darabkák visszaállíthatják a nő ciklusát, és nemcsak hogy életképes, de megtermékenyülésre, majd embriogenezisre képes petesejteket hozhatnak létre.

A technológia alkalmazása régi vágy a nőgyógyászatban, hiszen világszerte sok fiatal rákbeteg nő válik terméketlenné a kemoterápiás szerek mellékhatásainak következtében.

Ernst, Erik et al. The First Woman to Give Birth to Two Children Following Trans­plantation of Frozen/Thawed Ovarian Tissue. Human Reproduction. 25 February 2010. doi:10.1093/humrep/deq033