Nem könnyű meghúzni a határt a napi politikai elemzés, a kommentár és a politikatudomány között. Ön hogyan tervezi ennek a megvalósítását? Milyen módszerekkel, eszközökkel, főleg ebben a kis országban, ahol ezek a szerepek nemegyszer összecsúsznak? 

Úgy látom, hogy a határok elvileg és szakmailag világosak, noha Magyarországon kétségtelenül sok kolléga esetében összecsúsznak ezek az eltérő műfajok, szerepek. Épp ennek a következménye, hogy az értelmiségi és a tágabb közvéleményben is mindmáig nem kellően tisztázott a politikatudomány szerepe, mibenléte. Az Akadémia politikatudománnyal foglalkozó intézetének főszerepet kell játszania abban, hogy ezek a határok világossá váljanak, azaz elváljon egymástól a politikatudomány és a napi politikai elemzés vagy kommentár. Mindkettőnek fontos társadalmi szerepe van, de itt az Akadémia intézetében nekünk – a tudományos kutatás színvonalának növelése érdekében – a politikatudomány határait kell erőteljesebben meghúznunk. Nem vagyunk sem politikai elemző, sem think tank intézet – ilyen több tucat alakult az elmúlt évtizedben Budapesten (Századvég, Demosz, Nézőpont, Political Capital, Vision Politics, Budapest Intézet stb.)  Nem pártoknak és nem is piaci megrendelők megbízásaiból dolgozunk. Mint a tudományterület egyetlen akadémiai intézete, feladatunk politikatudományi kutatások folytatása és a hazai politikatudomány fejlesztése. Elsősorban az alapkutatás és csak másodsorban – ezekhez kapcsolódó és illeszkedő – alkalmazott kutatás. Ebből persze az is következik, hogy az intézet jelenlegi kutatói között vannak, akiknek nem itt, hanem elemző cégeknél, pártoknál, vagy a politikai sajtóban van a helyük. A kutatók egy másik, markáns csoportja jelen van a nemzetközi tudományos életben is kutatási részvétellel, konferenciákon, publikációival vagy éppen oktató munkájával – az intézet jövőbeni fejlesztését elsősorban rájuk szeretném alapozni. 

Nem kevésbé kemény feladat a kormányzati teljesítmény értékelése, a demokratikus kormányzáshoz kapcsolódó kérdésekkel való foglalatosság. Vannak-e erre konkrét tervei? Módszertani vagy szervezeti elképzelései ennek megvalósításához? Hiszen olyan tudományos környezetet kell teremtenie az intézetben, ahol a kutatói függetlenség meg sem kérdőjelezhető.

A kormányzati teljesítménynek és a demokratikus elszámoltatás hatékonyságának a politikatudomány eszközeivel való megragadása nagy kihívás. A hazai politikatudomány figyelmének középpontjában az elmúlt tizenöt-húsz évben elsősorban a pártok, a választási kampány és a választók politikai preferenciáinak kutatása állt. A másik nagy kutatási terület a kormányzati intézményrendszer és annak működése volt. De ritkán tették fel azt a kérdést, hogy mivégre is a demokrácia, azaz van-e kapcsolat, illetve milyen a kapcsolat a választói preferenciák, a különböző társadalmi és érdekcsoportok törekvései és a kormányzati politika között. Komoly kutatás nem foglalkozott azzal, mennyire érzékeny a kormánypolitika a választók és érdekcsoportok nyomására. Milyen hatásfokkal működik a kormányzat elszámoltatása? Milyen a kapcsolat a kormánypolitika, a kormányzati teljesítmény és a szavazói viselkedés között? Az intézet jövőbeli kutatási témái között az egyik prioritásnak tekintem ezeket a kérdéseket. 

A kérdésének második fele fontos területre visz. Egy akadémiai intézetnek – ellentétben a különböző pártokhoz kötődő intézetektől vagy a piaci megrendelőknek dolgozó elemző cégektől – természetesen nagyobb függetlenséggel kell rendelkeznie a politikai vagy a piaci igényekkel szemben. Én ebben a tekintetben weberiánus vagyok, és ezért fontosnak tartom a tudományos kutatás ilyen értelemben vett függetlenségét és a kutatói ethosz megerősítését. Mindez azonban nem jelenti a tudományos értékelési rendszertől való függetlenséget, éppen ellenkezőleg. Vannak kutatók, akik a közalkalmazotti státusuk kényelmes védettségét élvezve a szakma és az MTA tudományos teljesítményértékelési rendszerétől is függetlennek tekintik magukat – ez elfogadhatatlan számomra. Mások számára az akadémiai és a nemzetközi értékelési rendszer viszont teljesen természetes, ami igen biztató a jövőre nézve. 

Vannak-e arra nézve körvonalazott tervei,
hogyan kapcsolódjék bele a PTI erőteljesebben
a nemzetközi tudományos életbe? 

A nemzetközi tudományos életbe való erőteljesebb bekapcsolódást valóban az egyik prioritásnak tekintem. Ösztönözni szeretném, és egyben követelménnyé is tenni a nemzetközi publikációs tevékenységet, amit eddig csak az intézet kutatóinak kicsiny része végzett. Ezen változtatni szeretnék. Nemzetközi publikációk, különösen rangosabb folyóiratokban, illetve kiadóknál persze nem teremnek maguktól. Ennek alapja a nemzetközi tudományosság színvonalán végzett kutatómunka, rangos nemzetközi konferenciákon és workshopokon való rendszeres szereplés és az uniós és más nemzetközi kutatási projektekbe való bekapcsolódás. Az utóbbi tekintetében a PTI nem áll rosszul, épp ellenkezőleg! Egy sor fontos nemzetközi kutatási projektben részt vesz, így például a European Social Survey, az igazságszolgáltatással szembeni bizalommal vagy a háztartások energiaigényének csökkentésével foglalkozó FP–7-es projektek és egyebek. Sajnos ez a tevékenység csak a munkatársak egyik részét jellemzi. Másik részük ezt nem ambicionálta, sokan megelégedtek a „hazai vizekkel”, ami az igénytelenséget, középszerűséget erősíti, ugyanis komoly szakmai visszajelzés, kontroll egy ilyen kis országban, ahol egy-egy szakterületnek jó, ha két-három specialistája van, nem alakulhat ki. A nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódás ezért a jövőben nem a kutatók egyéni választásától, ambícióitól függ, hanem intézeti prioritás, mindenki számára érvényes követelmény. 

Ön felvetette azt a problémát, hogy a Közép-Kelet-Európával kapcsolatos, posztkommunista országokban zajló politikatudományi kutatások nem elégségesek. Mire gondolt? Milyen irányokra, kutatási tervekre? Mentalitástörténet vagy gazdaságtörténet, szóval nyilván együtt kíván kutatni más tudományokkal,
hiszen a politikatudomány is ölelkezhet
a szociálpszichológiától kezdve a kulturális antropológiával… Ön hol és milyen együttműködéseket tervez?  

Bár ezen a területen még nincsenek konkrét terveink, hiszen nem „régiótanulmányokkal” foglalkozó intézet vagyunk, nagyon fontosnak tartom ezt a kérdést. Elsősorban arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a hazai politikatudományi kutatások, és a PTI-ben folyó kutatások regionális megoszlása is teljesen esetlegesen alakult. Miközben egy-egy tengerentúli országcsoporttal foglalkoznak kutatók, nincsenek olyan kutatások, amelyek fókuszában a kelet-közép európai posztkommunista országok állnának. Ez számomra nagyon meglepő tapasztalat volt, és teljesen hibás orientációnak tartom. Közép- és hosszú távon ezen változtatni kell: mind a kutatási témákban, mind a kutatási együttműködés területén nagyobb hangsúlyt kell adnunk a kelet-közép-európai térségnek. 

Az eddigi, mégoly széttagoltan folyó politikatudományi kutatásokra azért valamilyen módon alapoznak-e, vagy az origótól indulna a munka? 

Valóban túlságosan széttagolt az intézet kutatási profilja, ezért újra kell gondolni a kutatási irányokat, is ki kell jelölni a prioritásokat. Természetesen az egyik kiindulópontot a korábbi években kialakult kutatási irányok jelentik, hiszen azok jelentős része sikerrel folytatható, még ha nem is mindegyik. Az eddigi, itthon és nemzetközileg is elismert eredményeket adó kutatási irányok, az intézetben meglévő komparatív előnyök, a társadalmi hasznosság, valamint a hazai politikatudomány fejlődésében az intézetre háruló szerep együttesen határozza meg, hogy a kutatási prioritások újrafogalmazásában milyen irányba kell fordulnunk, mit kell erősítenünk is miről kell lemondanunk.  

Milyen értékelési rendszerben dolgoznak majd a kutatók, tudományos fokozat stb.? Miben mérik majd az intézet sikerét? 

Az Akadémia intézeteinek munkáját jól ismert módon értékelik. A jövőben ehhez igazodik a mi belső, az egyes kutatók teljesítményére vonatkozó értékelési rendszerünk is – nagyobb mértékben, mint eddig. Nagyobb súlyt kap az intézeti prioritást élvező kutatási programokban való részvétel, az eredmények nemzetközi elismertetése és rangos fórumokon történő publikálása.