Nem könnyű meghúzni a határt a napi politikai
elemzés, a kommentár és a politikatudomány között. Ön hogyan tervezi
ennek a megvalósítását? Milyen módszerekkel, eszközökkel, főleg ebben
a kis országban, ahol ezek a szerepek nemegyszer összecsúsznak?
Úgy látom, hogy a határok elvileg és szakmailag világosak, noha
Magyarországon kétségtelenül sok kolléga esetében összecsúsznak ezek
az eltérő műfajok, szerepek. Épp ennek a következménye, hogy az
értelmiségi és a tágabb közvéleményben is mindmáig nem kellően
tisztázott a politikatudomány szerepe, mibenléte. Az Akadémia
politikatudománnyal foglalkozó intézetének főszerepet kell játszania
abban, hogy ezek a határok világossá váljanak, azaz elváljon egymástól
a politikatudomány és a napi politikai elemzés vagy kommentár.
Mindkettőnek fontos társadalmi szerepe van, de itt az Akadémia
intézetében nekünk – a tudományos kutatás színvonalának növelése
érdekében – a politikatudomány határait kell erőteljesebben
meghúznunk. Nem vagyunk sem politikai elemző, sem think tank intézet –
ilyen több tucat alakult az elmúlt évtizedben Budapesten (Századvég,
Demosz, Nézőpont, Political Capital, Vision Politics, Budapest Intézet
stb.) Nem pártoknak és nem is piaci megrendelők megbízásaiból
dolgozunk. Mint a tudományterület egyetlen akadémiai intézete,
feladatunk politikatudományi kutatások folytatása és a hazai
politikatudomány fejlesztése. Elsősorban az alapkutatás és csak
másodsorban – ezekhez kapcsolódó és illeszkedő – alkalmazott kutatás.
Ebből persze az is következik, hogy az intézet jelenlegi kutatói
között vannak, akiknek nem itt, hanem elemző cégeknél, pártoknál, vagy
a politikai sajtóban van a helyük. A kutatók egy másik, markáns
csoportja jelen van a nemzetközi tudományos életben is kutatási
részvétellel, konferenciákon, publikációival vagy éppen oktató
munkájával – az intézet jövőbeni fejlesztését elsősorban rájuk
szeretném alapozni.
Nem kevésbé kemény feladat a kormányzati teljesítmény értékelése, a
demokratikus kormányzáshoz kapcsolódó kérdésekkel való foglalatosság.
Vannak-e erre konkrét tervei? Módszertani vagy szervezeti elképzelései
ennek megvalósításához? Hiszen olyan tudományos környezetet kell
teremtenie az intézetben, ahol a kutatói függetlenség meg sem
kérdőjelezhető.
A kormányzati teljesítménynek és a demokratikus elszámoltatás
hatékonyságának a politikatudomány eszközeivel való megragadása nagy
kihívás. A hazai politikatudomány figyelmének középpontjában az elmúlt
tizenöt-húsz évben elsősorban a pártok, a választási kampány és a
választók politikai preferenciáinak kutatása állt. A másik nagy
kutatási terület a kormányzati intézményrendszer és annak működése
volt. De ritkán tették fel azt a kérdést, hogy mivégre is a
demokrácia, azaz van-e kapcsolat, illetve milyen a kapcsolat a
választói preferenciák, a különböző társadalmi és érdekcsoportok
törekvései és a kormányzati politika között. Komoly kutatás nem
foglalkozott azzal, mennyire érzékeny a kormánypolitika a választók és
érdekcsoportok nyomására. Milyen hatásfokkal működik a kormányzat
elszámoltatása? Milyen a kapcsolat a kormánypolitika, a kormányzati
teljesítmény és a szavazói viselkedés között? Az intézet jövőbeli
kutatási témái között az egyik prioritásnak tekintem ezeket a
kérdéseket.
A kérdésének második fele fontos területre visz.
Egy akadémiai intézetnek – ellentétben a különböző pártokhoz kötődő
intézetektől vagy a piaci megrendelőknek dolgozó elemző cégektől –
természetesen nagyobb függetlenséggel kell rendelkeznie a politikai
vagy a piaci igényekkel szemben. Én ebben a tekintetben weberiánus
vagyok, és ezért fontosnak tartom a tudományos kutatás ilyen
értelemben vett függetlenségét és a kutatói ethosz megerősítését.
Mindez azonban nem jelenti a tudományos értékelési rendszertől való
függetlenséget, éppen ellenkezőleg. Vannak kutatók, akik a
közalkalmazotti státusuk kényelmes védettségét élvezve a szakma és az
MTA tudományos teljesítményértékelési rendszerétől is függetlennek
tekintik magukat – ez elfogadhatatlan számomra. Mások számára az
akadémiai és a nemzetközi értékelési rendszer viszont teljesen
természetes, ami igen biztató a jövőre nézve.
Vannak-e arra nézve körvonalazott tervei,
hogyan kapcsolódjék bele a PTI erőteljesebben
a nemzetközi tudományos életbe?
|
|
A nemzetközi tudományos életbe való erőteljesebb
bekapcsolódást valóban az egyik prioritásnak tekintem. Ösztönözni
szeretném, és egyben követelménnyé is tenni a nemzetközi publikációs
tevékenységet, amit eddig csak az intézet kutatóinak kicsiny része
végzett. Ezen változtatni szeretnék. Nemzetközi publikációk, különösen
rangosabb folyóiratokban, illetve kiadóknál persze nem teremnek
maguktól. Ennek alapja a nemzetközi tudományosság színvonalán végzett
kutatómunka, rangos nemzetközi konferenciákon és workshopokon való
rendszeres szereplés és az uniós és más nemzetközi kutatási
projektekbe való bekapcsolódás. Az utóbbi tekintetében a PTI nem áll
rosszul, épp ellenkezőleg! Egy sor fontos nemzetközi kutatási
projektben részt vesz, így például a European Social Survey, az
igazságszolgáltatással szembeni bizalommal vagy a háztartások
energiaigényének csökkentésével foglalkozó FP–7-es projektek és
egyebek. Sajnos ez a tevékenység csak a munkatársak egyik részét
jellemzi. Másik részük ezt nem ambicionálta, sokan megelégedtek a
„hazai vizekkel”, ami az igénytelenséget, középszerűséget erősíti,
ugyanis komoly szakmai visszajelzés, kontroll egy ilyen kis országban,
ahol egy-egy szakterületnek jó, ha két-három specialistája van, nem
alakulhat ki. A nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódás ezért
a jövőben nem a kutatók egyéni választásától, ambícióitól függ, hanem
intézeti prioritás, mindenki számára érvényes követelmény.
Ön felvetette azt a problémát, hogy a Közép-Kelet-Európával
kapcsolatos, posztkommunista országokban zajló politikatudományi
kutatások nem elégségesek. Mire gondolt? Milyen irányokra, kutatási
tervekre? Mentalitástörténet vagy gazdaságtörténet, szóval nyilván
együtt kíván kutatni más tudományokkal,
hiszen a politikatudomány is ölelkezhet
a szociálpszichológiától kezdve a kulturális antropológiával… Ön hol
és milyen együttműködéseket tervez?
Bár ezen a területen még nincsenek konkrét terveink, hiszen nem
„régiótanulmányokkal” foglalkozó intézet vagyunk, nagyon fontosnak
tartom ezt a kérdést. Elsősorban arra szerettem volna felhívni a
figyelmet, hogy a hazai politikatudományi kutatások, és a PTI-ben
folyó kutatások regionális megoszlása is teljesen esetlegesen alakult.
Miközben egy-egy tengerentúli országcsoporttal foglalkoznak kutatók,
nincsenek olyan kutatások, amelyek fókuszában a kelet-közép európai
posztkommunista országok állnának. Ez számomra nagyon meglepő
tapasztalat volt, és teljesen hibás orientációnak tartom. Közép- és
hosszú távon ezen változtatni kell: mind a kutatási témákban, mind a
kutatási együttműködés területén nagyobb hangsúlyt kell adnunk a
kelet-közép-európai térségnek.
Az eddigi, mégoly széttagoltan folyó politikatudományi kutatásokra
azért valamilyen módon alapoznak-e, vagy az origótól indulna a munka?
Valóban túlságosan széttagolt az intézet kutatási profilja, ezért újra
kell gondolni a kutatási irányokat, is ki kell jelölni a
prioritásokat. Természetesen az egyik kiindulópontot a korábbi években
kialakult kutatási irányok jelentik, hiszen azok jelentős része
sikerrel folytatható, még ha nem is mindegyik. Az eddigi, itthon és
nemzetközileg is elismert eredményeket adó kutatási irányok, az
intézetben meglévő komparatív előnyök, a társadalmi hasznosság,
valamint a hazai politikatudomány fejlődésében az intézetre háruló
szerep együttesen határozza meg, hogy a kutatási prioritások
újrafogalmazásában milyen irányba kell fordulnunk, mit kell
erősítenünk is miről kell lemondanunk.
Milyen értékelési rendszerben dolgoznak majd a kutatók, tudományos
fokozat stb.? Miben mérik majd az intézet sikerét?
Az Akadémia intézeteinek munkáját jól ismert módon értékelik. A
jövőben ehhez igazodik a mi belső, az egyes kutatók teljesítményére
vonatkozó értékelési rendszerünk is – nagyobb mértékben, mint
eddig. Nagyobb súlyt kap az intézeti prioritást élvező kutatási
programokban való részvétel, az eredmények nemzetközi elismertetése és
rangos fórumokon történő publikálása.
|
|