A Magyar Tudományos Akadémia
új rendes tagjai
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Görömbei András (65) irodalomtörténész, a Debreceni
Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Magyar Irodalom- és
Kultúratudományi Intézet professzora. Szűkebb szakterülete a 20.
századi magyar irodalom.
Honti László (67) nyelvész, a Károli Gáspár
Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete
az uráli (finnugor) nyelvészet. Visszatérő témája az uráli számnevek
problémája és a nyelvek közötti kapcsolatok kérdése.
Kertész András (54) nyelvész, a Debreceni Egyetem
Germanisztikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb
szakterülete az általános és a német nyelvészet. Fő kutatási területe
a nyelvtudomány tudományelmélete.
Nyomárkay István (73) nyelvész, az ELTE
Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézetének
professor emeritusa. Szűkebb szakterülete a szláv nyelvtudomány és a
déli szláv nyelvek. Fő kutatási területei a horvát és a szerb nyelv
jelene és története, a magyar–délszláv kapcsolatok, a nyelvújítás
kérdésköre, a nyelvtudomány-történet.
Paládi-Kovács Attila (70) etnográfus, az MTA
Néprajzi Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az ELTE BTK Néprajzi
Intézetének egyetemi tanára, az Európai etnológia című PhD-program
vezetője. Szűkebb szakterülete az etnográfia és az európai etnológia.
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Bálint Csanád (67) régész, az MTA Régészeti
Intézetének igazgatója. Szűkebb szakterülete a népvándorláskor
régészete. Kutatómunkája középpontjában a sztyeppei népek kulturális
kapcsolatai álltak.
Romsics Ignác (59) történész, az egri Esterházy
Károly Főiskola egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a 20. század
magyar történelme.
Török László (69) régész, ókortörténész,
egyiptológus. Az MTA Régészeti Intézetének kutatóprofesszoraként
kiemelkedő résztvevője az ókori Középső-Nílus-völgy története és
régészete, és az egyiptomi késő ókori művészet nemzetközi kutatásának.
III. Matematikai Tudományok Osztálya
Füredi Zoltán (56) matematikus, az MTA Rényi Alfréd
Matematikai Kutatóintézet és az University of Illinois,
Urbana-Champaign kutatója. Szűkebb szakterülete a kombinatorika, a
gráfelmélet és alkalmazásai.
Pálfy Péter Pál (55) matematikus, az MTA Rényi
Alfréd Matematikai Kutatóintézetének igazgatója, az ELTE TTK Algebra
és Számelmélet Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az
algebra.
Pintz János (60) matematikus, az MTA Rényi Alfréd
Matematikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete
az analitikus számelmélet. A prímszámok elméletének legkiemelkedőbb
élő hazai kutatója.
IV. Agrártudományok Osztálya
Bedő Zoltán (59) agrárkutató, az MTA Mezőgazdasági
Kutatóintézetének igazgatója. Szűkebb szakterülete a növénynemesítés.
Jelentős haladást ért el a búza technológiai minőségének nemesítésében
és az új búzafajták szelekciójában.
Kőmíves Tamás (66) agrokémikus, az MTA
Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatóprofesszora. Szűkebb
szakterülete a növényvédő szerek viselkedése a környezetben. Az MTA
Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának tagja.
Mátyás Csaba (67) erdőmérnök, a
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának egyetemi tanára.
Szűkebb szakterülete az erdészeti genetika. Munkásságának központjában
a klímaváltozás erdei fafajokra kifejtett genetikai hatása és
ökológiai következményeinek előrejelzése áll.
Solti László (64) állatorvos, a Szent István
Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, rektor. Szűkebb szakterülete az
állatorvos-tudomány és a szaporodásbiológia.
V. Orvosi Tudományok Osztálya
Kovács L. Gábor (62) orvos, a Pécsi Tudományegyetem
Laboratóriumi Medicina Intézetének és Diagnosztikai és Menedzsment
Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a
laboratóriumi diagnosztika, a neuroendokrinológia.
Mandl József (63) orvos, a Semmelweis Egyetem
Orvosi Vegytani Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének
tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a biokémia.
Tulassay Zsolt (66) orvos, a Semmelweis Egyetem
Általános Orvostudományi Kar II. számú Belgyógyászati Klinikájának
egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a belgyógyászat és a
gasztroenterológia.
VI. Műszaki Tudományok Osztálya
Domokos Gábor (49) mérnök, a BME Szilárdságtani és
Tartószerkezeti Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a
nemlineáris mechanika.
Kurutzné Kovács Márta (70) mérnök, a Budapesti
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Tartószerkezetek
Mechanikája Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a
szerkezetek nemlineáris vizsgálata, a gerinc biomechanikai vizsgálata.
Roósz András (65) mérnök, a Miskolci Egyetem
Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi Intézetének intézeti
igazgatója, az MTA–ME Anyagtudományi Kutatócsoportjának vezetője,
egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete az anyagtudomány.
Székely Vladimír (69) mérnök, a BME Elektronikus
Eszközök Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a
mikroelektronika és a félvezető eszközök.
VII. Kémiai Tudományok Osztálya
Antus Sándor (66) kémikus, a Debreceni Egyetem
Szerves Kémiai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA–DE Szénhidrátkémiai
Kutatócsoportjának vezetője. Szűkebb szakterülete a természetes
eredetű vegyületek kémiája és a kiroptikai spektroszkópia.
Hargittai Magdolna (65) kémikus, a BME Szervetlen
és Analitikai Kémia Tanszékének és az MTA–BME Anyagszerkezeti és
Modellezési Kutatócsoportjának kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete
a molekulaszerkezet-kutatás.
Pukánszky Béla (60) kémikus, a BME Fizikai Kémia és
Anyagtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA
Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének
osztályvezetője. Szűkebb szakterülete a heterogén polimerrendszerek
szerkezet-tulajdonság összefüggéseinek vizsgálata.
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Erdei Anna (59) immunológus, az ELTE
Természettudományi Kar Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi
tanára. Kutatja az immunválasz kialakulását, a természetes immunitás
szerepét, az adaptív immunitással való kapcsolódását, az
immunfolyamatok szabályozását.
Gergely Pál (63) biokémikus, a Debreceni Egyetem
Orvos- és Egészségtudományi Centrum Orvosi Vegytani Intézetének
egyetemi tanára, igazgatója. Szűkebb szakterülete a molekuláris
biológia.
Orosz László (67) genetikus, az ELTE
Természettudományi Kar Genetikai Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb
szakterülete a klasszikus és a molekuláris genetika.
Sarkadi Balázs (62) orvos, az Országos Vérellátó
Szolgálat osztályvezető főorvosa, az MTA–SE Membránbiológiai
Kutatócsoport vezetője. Fő kutatási területe a biológiai membránok
szerkezete és működése, az úgynevezett ABC-transzporterek vizsgálata.
Vigh László (60) biokémikus, az MTA Szegedi
Biológiai Központjának stratégiai főigazgató-helyettese,
kutatócsoport-vezető, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi
tanára. Szakterülete a stresszbiológia, a membránbiológia és a
lipidomika.
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Bayer József (64) filozófus, politológus, az MTA
Politikai Tudományok Intézetének volt igazgatója, kutatóprofesszora.
Szűkebb szakterülete a politikaelmélet.
Bélyácz Iván (61) közgazdász, a Pécsi
Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának intézetigazgató egyetemi
tanára. Szűkebb szakterülete a vállalati beruházások döntési és
finanszírozási problémái.
Hamza Gábor (61) jogász, az ELTE Állam- és
Jogtudományi Kara Római Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi
tanára. Szűkebb szakterülete a római jog, a magánjogtörténet és az
összehasonlító jog.
X. Földtudományok Osztálya
Klinghammer István (69) geográfus, az ELTE
Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi tanára.
Szűkebb szakterülete a térképészet (geoinformatika) és a tematikus
kartográfia.
Lakatos István (67) vegyészmérnök, a Miskolci
Egyetem egyetemi tanára, az Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet
kutatóprofesszora, az MTA–ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport
vezetője, az MTA Miskolci Területi Bizottságának elnöke. Szűkebb
szakterülete a szénhidrogén-bányászati kémia.
Vörös Attila (66) paleontológus, geológus, a Magyar
Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának
főmuzeológusa, az MTA–MTM Paleontológiai Kutatócsoport vezetője.
XI. Fizikai Tudományok Osztálya
Rácz Zoltán (64) fizikus, az MTA–ELTE Elméleti
Fizika Kutatócsoportjának kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a
statisztikus fizika.
Szabó Gábor (56) fizikus, a Szegedi Tudományegyetem
Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb
szakterülete az optika, a kvantumelektronika, a spektroszkópia és az
orvosi fizika.
Vincze Imre (66) fizikus, az MTA Szilárdtestfizikai
és Optikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az ELTE egyetemi
tanára. Szűkebb szakterülete a szilárdtestfizika.
•
A Magyar Tudományos Akadémia
új levelező tagjai
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Tolcsvai Nagy Gábor (57) nyelvész, az ELTE
Bölcsészettudományi Kar Mai Magyar Nyelvi Tanszékének egyetemi tanára.
Elsősorban a kognitív nyelvészet, a szemantika, a szövegtan és a
stilisztika foglalkoztatja.
S. Varga Pál (55) irodalomtudós, a Debreceni
Egyetem Magyar- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi tanára.
Szakterülete a 19. századi magyar irodalom.
Dávidházi Péter (62) az MTA Irodalomtudományi
Intézetének osztályvezetője, az ELTE Anglisztika Tanszékének
professzora. Az elmúlt négy évtizedben az irodalomtudomány három
területén dolgozott: kultusztörténeti, kritikatörténeti és
tudománytörténeti kutatásokat végzett.
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Gyáni Gábor (60) az MTA Történettudományi
Intézetének tudományos tanácsadója, az ELTE egyetemi tanára, a Central
European University-n Visiting Professor minőségben oktat.
Érdeklődésének fő iránya a 19–20. század magyar város- és
társadalomtörténete, valamint a mentalitástörténet.
Solymosi László (66) a Debreceni Egyetem Történeti
Segédtudományok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az ELTE
egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a középkori magyar társadalom-
és egyháztörténet, az oklevél- és pecséttan, valamint a forráskiadás.
Zsoldos Attila (48) az MTA Történettudományi
Intézetének osztályvezetője. Pályafutása során a magyar középkor, azon
belül az Árpád- és Anjou-kor történetével foglalkozott, elsősorban
társadalom-, intézmény- és politikatörténeti kérdésekkel.
III. Matematikai Tudományok Osztálya
Bárány Imre (63) az MTA Rényi Alfréd Matematikai
Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. Szűkebb szakterülete a
diszkrét geometria.
Komjáth Péter (57) az ELTE Számítógép-tudományi
Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a
halmazelmélet, a kombinatorika és a valós függvények.
Pethő Attila (60) a Debreceni Egyetem
Számítógéptudományi Tanszékének egyetemi tanára, dékán. Szűkebb
szakterülete a számelmélet.
IV. Agrártudományok Osztálya
Mézes Miklós (57) a Szent István Egyetem
Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Állattudományi Alapok Intézet
Takarmányozástani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb
szakterülete a gazdasági állatok takarmányozása és a
takarmánytoxikológia.
Neményi Miklós (63) a Nyugat-magyarországi Egyetem
Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának egyetemi tanára, a
Biológiai Rendszerek Műszaki Intézetének igazgatója, az egyetem
tudományos és külügyi rektorhelyettese. Szűkebb szakterülete az agro-
és élelmiszerfizika, az agrár-térinformatika és -távérzékelés,
valamint az agroökológiai rendszerek termodinamikai modellezése.
V. Orvosi Tudományok Osztálya
Balla György (57) a Debreceni Egyetem Orvos- és
Egészségtudományi Centrum Gyermekgyógyászati Intézetének igazgatója,
egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete a gyermekgyógyászat, az intenzív
neonatológia, a szabadgyök-kutatás, az érbetegségek.
Hunyady László (51) a Semmelweis Egyetem Élettani
Intézetének igazgató egyetemi tanára és az Általános Orvostudományi
Kar dékánhelyettese. Szűkebb szakterülete a molekuláris élettan és a
kísérletes endokrinológia.
Schaff Zsuzsa (67) a Semmelweis Egyetem II. sz.
Patológiai Intézetének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a
patológia, a hepatológia, az onkológia.
VI. Műszaki Tudományok Osztálya
Bársony István (62) az MTA Műszaki Fizikai és
Anyagtudományi Kutatóintézetének igazgatója, a BME Elektronikus
Eszközök Tanszékének habilitált magántanára, a Pannon Egyetem
Nanotechnológiai Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az
elektronikus eszközök, a mikro- és nanoelektronika.
Monostori László (57) 2000 óta az MTA SZTAKI
tudományos igazgatóhelyettese, a BME Gépészmérnöki Karán egyetemi
tanár. Szűkebb szakterülete a gyártástudomány, az intelligens
gyártórendszerek, a termelésirányítás és -informatika.
VII. Kémiai Tudományok Osztálya
Hermecz István a sanofi-aventis/Chinoin senior
direktora, a Chinoin–BME kihelyezett Gyógyszeripari Tanszék vezetője,
a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára, a BME és a Szegedi
Tudományegyetem magántanára. Szűkebb szakterülete a gyógyszerkutatás
és a gyógyszerfejlesztés.
Hudecz Ferenc (58) az ELTE Szerves Kémiai Tanszékén
működő MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője, az ELTE rektora.
Szűkebb szakterülete a biomolekuláris, a bioorganikus és az
immunkémia.
Perczel András (51) az ELTE Szerves Kémiai
Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–ELTE
Fehérjemodellező Kutatócsoportjának vezetője. Szűkebb szakterülete a
peptidek és a fehérjék térszerkezetének vizsgálata szintetikus,
spektroszkópiai és számítástechnikai módszerekkel.
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Podani János (58) Az ELTE Biológiai Intézete
Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi
tanára. Szűkebb szakterülete a numerikus ökológia.
Nagy Ferenc István (58) az MTA SZBK Növénybiológiai
Intézetének csoportvezetője és igazgatóhelyettese. Szűkebb
szakterülete a növényi molekuláris biológia, valamint a molekuláris
foto- és kronobiológia.
|