Miért gondolja úgy, hogy fiatalítani kell
a magyar csillagász kutatónemzedéket?
A fiatalítás valójában nem igazgatói szándék, hanem a realitások
megfogalmazása. Az Intézetben jelenleg meghatározó szerepet tölt be
egy olyan kutatógeneráció, amelynek tagjai a következő évek során
megközelítik vagy elérik a nyugdíjkorhatárt. Egy nagyon sikeres
generációról van szó, olyan kollégákról, akik nekem kedves tanáraim
voltak az egyetemen, és akiknek a többsége megszerezte az MTA doktora
címet is. Távozásuk komoly űrt hagy maga után, nekem azonban
igazgatóként fel kell készülnöm erre a helyzetre. Idejében dolgozni
kell tehát azon, hogy a látókörünkbe kerüljenek azok a tehetséges
fiatalok, akik pótolni tudják majd a nagy generációt. Nem volna
szerencsés azonban kizárólag frissen végzett, még tapasztalatlan
kutatókat felvenni: szükségünk lesz a középkorosztály erősítésére is.
Ezért szeretnék külföldről hazacsábítani olyan kollégákat, akik
jelenleg posztdoktori idejüket töltik valamelyik színvonalas
kutatóintézetben. Reményeim szerint ők később hajlandóak lennének
itthon új témákat indítani, kutatócsoportot szervezni, nemzetközi
projektekben részt venni, és külföldi kapcsolatrendszerüket az intézet
szolgálatába állítani. Természetesen a nemzedékváltás törvényszerűen,
akár az én szándékaimtól függetlenül is együtt fog járni a jelenlegi
kutatási témapaletta, a munkamódszerek, a munkastílus megváltozásával,
az egész intézet jelentős átalakulásával.
Mit jelent az, hogy „éppen emelkedőben van a Csillagászati
Kutatóintézet”, ahogyan említette?
Az elmúlt években az Intézet számos jelentős eredményt ért el. A
létszámhoz képest kiemelkedően sok az MTA doktora cím született;
publikációs mutatóink az Akadémián belül jók; két Nature-cikket
publikáltunk intézeti részvétellel illetve vezetéssel; részt veszünk
az Európai Űrügynökség (ESA) öt űrprogramjában; pályázatokon keresztül
rendszeresen használjuk az Európai Déli Obszervatórium (ESO), az ESA
és a NASA műszereit; részt veszünk az ESO
interferometria-projektjében; új témaként meggyökerezett az
exobolygó-kutatás; a budapesti 60 cm-es távcsövet hatékony
projektműszerként használjuk; nőtt a kutatócsoportok szerepe és
sikerült több pályázatot elnyerni, illetve az intézetbe vonzani (példa
az Akadémia Lendület programja 2009-ben). Mindezek azt igazolják, hogy
a Csillagászati Kutatóintézet jó irányban mozdult el ahhoz, hogy
sikeresen alkalmazkodjon a változó világhoz, és modern, XXI. századi
kutatóintézetté váljék.
Milyen kutatások folynak jelenleg,
és miket tervez a jövőben?
Az intézet fő profilja a megfigyelő csillagászat, erre predesztinálja
műszerparkja és hagyományai is. A kutatások túlnyomó része olyan
asztrofizikai kutatás, amely az égitestek fizikai leírását, belső
szerkezetük és fejlődésük megértését célozza. A kutatómunka főleg a
Tejútrendszeren belüli objektumokra irányul. Az intézetben folyó
kutatás egyik nagy területe a csillagok fizikája, belső szerkezetük és
fejlődésük vizsgálata. Ezen belül hagyományosan erős, évtizedek óta
beérett téma a pulzáló változócsillagok és az aktív csillagok
tanulmányozása, továbbá a napfizika, melynek tárgya a hozzánk
legközelebbi csillag, a Nap. Másik nagy tudományterületünk a csillagok
körüli tér. Ez viszonylag új irány, amely csak az elmúlt 10-15 évben,
az óriástávcsöveknek és űreszközöknek köszönhetően indult gyors
fejlődésnek. Az intézetben művelt témák a csillagközi anyag,
csillagkeletkezés és a csillagkörüli korongok fizikája; az
exobolygó-rendszerek tanulmányozása és a naprendszerbeli üstökösök,
kisbolygók vizsgálata (utóbbira úgy is tekintünk, mint az
exobolygó-rendszerek legközelebbi analógiájára). Foglalkozunk továbbá
a gammakitörések kutatásával, valamint a magyar csillagászat
történetével. Az intézetben folynak technikai projektek is (ESA
űrprogramok; nagy szögfelbontású észleléstechnika). A jelenlegi
tematikát, amely élvonalbeli témákat ölel fel és jelentős intézeti
hagyományokra épül, megfelelőnek látom a következő időszakra.
Mindazonáltal ha lehetőség adódik, szeretnék a jelenleginél nagyobb
hangsúlyt fektetni a nagyenergiás asztrofizikai kutatásokra (röntgen-
és gammacsillagászat), és szívesen megpróbálkoznék a Földön kívüli
élet lehetőségeit vizsgáló asztrobiológiai kutatási irány
elindításával is.
Mi kell ahhoz, hogy az intézet nyugat-európai színvonalú intézménnyé
fejlődjék, ahová a fiatalok szívesen visszajönnek dolgozni?
A külföldet megjárt fiatalok az ott megszokott kutatási környezetet,
hangulatot várják el itthon is. Meg kell vizsgálnunk, miben tud az
intézet változni ilyen irányban. Az egyik fontos terület a belső
kommunikáció jelentős erősítése, olyan szemináriumok, együttes
lapszemlék formájában, amelyeken az intézet valamennyi
doktoranduszának, posztdoktori kutatójának részvétele elvárt, az
idősebb kutatók részvétele pedig üdvözölt. A lehetőségekhez képest
támogatom magyarországi és nemzetközi iskolák, konferenciák
szervezését. Az intézet nemzetközi szinten ismertebbé tételét
szolgálja a különböző európai csillagászati bizottságokban való
részvétel, ehhez minden támogatást biztosítani szeretnék.
Természetesen mindez csak akkor tudja hazavonzani a
legtehetségesebbeket, ha mellette hosszú távú álláslehetőséget is
tudunk kínálni, illetve ha a magyarországi kutatástámogatás lehetővé
teszi, hogy ezek a kutatók megfelelő pályázati forrást tudjanak
találni itthon is az elképzeléseik megvalósításához.
|
|
Milyen módon, forrásokból lehetne korszerűsíteni
és fejleszteni a megfigyelési technikákat
és a műszerparkot? Esetleg saját fejlesztésekre
is gondol? Kapcsolatokra más intézetekkel,
egyetemekkel?
Az intézet fő megfigyelőállomásán, Piszkéstetőn jelentős modernizációs
program indul el az idén az Akadémia Lendület programjának
támogatásával. A cél, hogy távcsöveink világszínvonalon, nagy
hatékonysággal üzemeljenek, és képesek legyenek akár saját
kezdeményezésű nagyobb program kiszolgálására, akár nemzetközi
projektek részeként is dolgozni. Ezzel párhuzamosan azonban
gondolkozni kell a továbblépésen is, ennek keretében elő kívánom
segíteni a hagyományos fotometria mellett a nagy idő- és
szögfelbontású megfigyelési technikák elterjedését. Továbbá
szorgalmazni fogom az intézet saját műhelyének teljeskörű
modernizációját és fejlesztését. Ez lehetővé tenné a saját
műszerfejlesztést mind Piszkéstetőre, mind nemzetközi projektek
részére. Ennek forrását jelenleg még keressük, és folyamatosan
próbálkozunk belföldi és külföldi pályázatokkal, közte EU FP7
programokkal. A felújított piszkéstetői távcsövekre várunk
felhasználókat, észlelőket a többi magyar kutatóhelyről, egyetemről
is; a műszerfejlesztés területén pedig technológiai együttműködéseket
kívánunk kialakítani más akadémiai fizikai intézetekkel és a
Műegyetemmel is.
Hogyan tervezi a külföldi tapasztalatcsere megerősítését, vannak-e
erre konkrét elképzelései?
Tapasztalataim szerint nemzetközi együttműködés a személyes
kapcsolatrendszeren keresztül tud a leghatékonyabban megvalósulni. Az
egyetemi vagy a PhD-oklevél megszerzése után ma már nincs objektív
akadálya annak, hogy a tehetséges fiatalok valamely neves külföldi
intézetben dolgozzanak néhány évet, tapasztalatokat és kapcsolatokat
szerezve. A kutatói karrier ezen külföldi fázisát a pályakezdő
kollégák esetében nagyon kívánatosnak tartom. Az a várakozásom és
reményem, hogy a jövőben a meghirdetett állásokra rendszeresen fognak
olyan magyar csillagászok is jelentkezni, akik már sikeresen
eltöltöttek egy vagy két posztdoktori időszakot jó nevű külföldi
kutatóintézetekben. Ezek a kutatók azután itthonról is igyekeznek
fenntartani külföldi kapcsolataikat, és diákjaikat, doktoranduszaikat
is bevonják azokba. Meggyőződésem szerint ez a leghatékonyabb modell a
külföldi tapasztalatcsere megerősítésére. Természetesen hasonlóan
fontos, hogy a kollégák részt vegyenek külföldi konferenciákon (erre
meglegyen a pénzügyi lehetőségük), illetve külföldi kutatók is
látogassák a Magyarországon szervezett konferenciákat.
Mit gondol, miért nőtt meg a társadalomban
a kíváncsiság a csillagászat iránt?
Érdekes tény, hogy miközben a természettudományos tárgyak iránt az
utóbbi időben csökkent az érdeklődés, ez alól kivétel a csillagászat.
Ennek egyik oka, hogy a csillagászati kutatás frontvonalába a XXI.
század elején olyan alapvető, világképformáló kérdések kerültek, mint
a „két születés kérdése”: hogyan született a Világegyetem, és hogyan
született a Föld? Az elmúlt két évtized hihetetlen technológiai
fejlődése következtében (óriásteleszkópok, űrtávcsövek) ma már ezekre
a kérdésekre – kétezer év filozófiai, spekulatív megközelítései után –
néhány éven vagy évtizeden belül megfigyeléseken alapuló tudományos
válaszokat fogunk kapni. A népszerűségben lényeges szerepe van annak
is, hogy a csillagászat mára az egyik legesztétikusabb tudománnyá
vált: a földi óriásteleszkópok és az űrtávcsövek (mindenekelőtt a
Hubble-űrtávcső) olyan gyönyörű képeket közvetítenek a
Világegyetemről, amelyek hatása alól kevés ember tudja kivonni magát.
Természetesen szükséges egy olyan infrastruktúra kialakítása, amely a
legfrissebb felfedezéseket, híreket, képeket megfelelő tálalásban
továbbítja a médiának. Magyarországon több kitűnő hírportál is van
erre a célra, mint például az asztronautikai profilú
http://www.urvilag.hu, vagy az általános csillagászati
http://hirek.csillagaszat.hu. Ezeknek, valamint a sajtó-, tévé- és
rádiószerkesztőségekben dolgozó lelkes kollégáknak, újságíróknak is
fontos szerepük van a csillagászat népszerűségének folyamatos
növekedésében.
Az intézet kommunikációját új honlappal
és egy tudományos titkár személyével is erősíteni kívánja. Mit vár
ettől?
Az intézet weboldalát valóban gazdagabbá, informatívabbá szeretném
tenni, hogy rendszeresebben bemutathassuk az intézet életét és
természetesen a saját eredményeinket. A honlap emellett fontos terepe
lehet a fényszennyezés elleni küzdelemnek, ebben intézetünk vezető
szerepet játszik. Szeretnénk hangsúlyosabban megjeleníteni a
csillagászat és a környezetvédelem kapcsolatát, és bemutatni, hogy a
környezettudatosság és a csillagászati távcsövek által használt
csúcstechnológia nincs ellentmondásban egymással. A tudományos titkár
és a tudományos igazgatóhelyettes ezeket az üzeneteket fogja
közvetíteni a nyilvánosság számára, meggyőződésem szerint hatékonyan
és megnyerően.
|
|